Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-10 / 240. szám
Tanácskozott az MSZP kongresszusa •4 Magyar Szocialista Fárt programnyilatkozata (Röuid ismertetés) Az MSZP programnyilatkozata leszögezi, hogy a párt mindenekelőtt elhatárolja magát a sztálinizmus és a neo- sztálinizmus valamennyi változatától. Következetesen megőrzi azonban a szocialista és a kommunista mozgalom azon eszméit és értékeit; mint az emberi szabadság kiteljesedését, az alulról szerveződő társadalmi közakarat érvényest-' tését és az önkormányzatot, az igazi kollektivitást, a társadalmi szolidaritást és az igazságosságot, az esélyegyenlőséget és a szociális biztonságot. A párt célja a demokratikus szocializmus, amelyet békés, népi demokratikus úton a társadalom és a gazdaság működőképességét fenntartva kívánja elérni. A program célul tűzi ki a demokratikus szocializmus politikai intézményrendszerének megteremtését. Ennek jellemzői: a demokratikus jogállam, a közvetlen demokrácia intézményei, a kiegyensúlyozott hatalommegosztás, a különféle szervezetek és a hatalmi központok között, a szabadon választott, a főhatalmat gyakorló és a népszuverenitást képviselő felelős parlament, a hatalmi ágak egyensúlyát megtartó köztársasági elnök és a parlamentnek felelős kormány, önálló hatalmi ágként megjelenő igazságszolgáltatás, az állampolgári szabadság, a politikai szándékok kifejeződését szolgáló többpártrendszer, a különféle politikai szervezetek és irányzatok szabad versengése, önálló szociális érdekképviseletek és szakmai érdekszervezetek, alkotmányos biztosítékok az ország valamennyi kisebbsége védelmére. Az MSZP gazdaságpolitikai céljaként a piacgazdaság kiépítését tűzi ki. Ennek egyik feltétele, hegy az alkotmány is garantálja a különböző tulajdonformák (köztük a külföldi tulajdon) gazdasági jogegyenlőségét és a tulajdonlás biztonságát. A program leszögezi, hogy a törvény adta lehetőségek közti vagyongyarapodás nem sérti mások állampolgári jogait, s nem jelent visszatérést a kapitalizmushoz. A piacgazdaság kiépítésének feltétele a tulajdonreform. Ennek keretében sor kerül az állami tulajdon társadalmasítására. Az állam kezében összpontosuló vállalkozói vagyon törvényekkel szabályozott és társadalmilag ellenőrzött módon kerüljön új tulajdonosaihoz — szögezi le a program. Meg kell akadályozni a nemzeti vagyon elherdálását, a vagyon rövid távú, munkavállalói érdekek alapján történő felélését és a menedzseri hatalommal való visszaélést. A párt célja olyan jövedelemosztás kialakítása, amely hatékonyan ösztönzi a teljesítményeket, ugyanakkor biztonságosabbá válik a megélhetés. A jövedelemformák között a munkabér mellett megjelenik a tőke haszna, a vállalkozói nyereség, az innováció jutalma, az ügynöki és a közvetítői díj is. E jövedelmek jogosságát is elismeri az MSZP. A szociálpolitika alapvető feladata a szélsőséges életszínvonal-különbségek mérséklése. Hatékony szociálpolitikával is el kell kerülni a tömeges munkanélküliséget. Munkahelyteremtő gazdasági stratégiával oktatási, átképzési programokkal, vállalkozásélénkítéssel, a külföldi munkavállalási lehetőségek kitágításával a lehető legkisebbre kell szorítani a munkanélküliek számát. A párt eltökélte, hogy aktívan fellép a szegénységet újratermelő gazdasági és társadalmi feltételek megváltoztatásáért. A program, a párt jellegéről, a következőket állapítja meg: az MSZP, a többi párttal alkotmányosan versengő, platformok szövetségeként működő, modern szocialista politikai mozgalomként kíván tevékenykedni. Baloldali szocialista párt, amely a szocialista és kommunista alapértékek szintézisére törekszik. A nép pártja, mivel a társadalom túlnyomó többsége — mindenekelőtt a munkájukból élő fizikai és szellemi dolgozók érdekeit képviseli. A reformok páhtja is, mivel a strukturális reformokra és a demokráciára való békés átmenetre összpontosítja erőfeszítéseit. Az MSZP, a nemzet pártjának és demokratikus pártnak — a tagság pártjának — deklarálja magát. A programnyilatkozat végül leszögezi: az MSZP független Magyarországot akar. Támogatni kívánja azokat a külpolitikai törekvéseket, amelyek már eddig is növelték Magyarország nemzetközi tekintélyét. Magyarország nemzeti érdeke volt és marad a Szovjetunióhoz fűződő zavartalan és kiegyensúlyozott viszony. A programnyilatkozat megfogalmazza: „Törekvéseink hasonlósága táplálja azt a reményt, hogy kapcsolataink a társadalmi berendezkedésüket szabadon megválasztó országok önkéntes és egyenjogú együttműködésévé fejlődnek. . . Az MSZP arra törekszik, hogy a ma még létező szövetségi rendszerek viszonyát, a szembenállás helyett a közeledés jellemezze. Magyarország, 'a Varsói Szerződés tagjaként is önállóan, kezdeménvezően kívánja előmozdítani a tömbök megegyezéseit, a bizalom elmélyítését. A párt támogatja azt a gondolatot, hogy minden külföldi haderő távozzék az európai államok területéről, s a leszerelési folyamat részeként vonják ki a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokat is. A párt őszintén kívánja a Duna- menti népek összefogását, a kapcsolatok javítását és elmélyítését. A Magyar Szocialista Párt világnézeti korlátok nélkül kész együttműködni minden demokratikus, Európa jövőjéért felelősségat érző politikai erővel, elsősorban a reformok mellett elkötelezett kommunista, szocialista, szociáldemokrata és más baloldali irányzatokkal, az új típusú környezetvédő, ifjúsági, béke- és nőmozgalmakkal. Az MSZP meg kívánja őrizni sokrétű kapcsolatait a nemzetközi kommunista mozgalom pártjaival, keresi az együttműködés lehetséges területeit a polgári politikai erőkkel is. Megkülönböztetett érdeklődést tanúsít a szociáldemokrata tapasztalatok iránt, melyet a közös hagyományok táplálnak — állapítja meg egyebek között a dokumentum. (MTI) A pártkongresszusról a külföldi lapokban Az MSZMP és az újonnan alakult Magyar Szocialista Párt 'közötti különbség vasárnap után sem világos, s egyelőre nem tudni, hogy az MSZMP 100 ezer fős tagságából hányán csatlakoznak majd az új párthoz — emelik ki egyöntetűen a hírügynökségek a pártkongresszusról szóló összefoglalóikban. London: A Reuter brit hírügynökség hétfő reggeli jelentésében azt emelte ki, hogy a Pozsgay Imre és Németh Miklós nevével fém. jelzett reformerek irányt vettek az MSZMP demokratikus szocialista párttá történő alakítása felé. A kemény frakciók kivételével a régi párt jelenlévő képviselőinek többsége is az MSZP létrehozása mellett foglalt állást, s ez nyugtalanítja a radikálisokat, akik szerint a konzervatívokkal teljes szakításra van szükség. hogy a párt elkerülje a vereséget a jövő évi választásokon. Bécs:' Az APA osztrák hírügynökség azt emeli ki, hogy az MSZP megalakulása után két nappal máris kitört az irányzatok harca. Párizs: „A Kelet-Európá- ban végbemenő folyamatok a legfontosabbak a második világháború óta" — jelentette ki Ronald Dumas francia külügyi államminiszter egy vasárnapi rádió- nyilatkozatában, a magyar- országi és lengyelországi változásokra vonatkozó kérdésre válaszolva. — „Ha ezek a folyamatok úgy folytatódnak, ahogy megindultak, akkor sor kerülhet a nagyszabású európai megbékélésre s ez a száziad egyik legjelentősebb fejleménye lesz". Tokió: A Magyar Szocialista Párt alapszabályzatát a kongresszusi küldötteknek felmutató Nyers Rezső fényképével a címoldalon jelentek meg a hétfői japán lapok. A lapok olyan történelmi eseménynek minősítik az új párt létrejöttét és programját, amely — például a Mianicsi Simbun szerint — elvezet Európa politikai térképének az új- rarajzolásához, vagy — ahogy a Jomiuri Simbun fogalmaz — hozzájárulás a jaltai egyezmény után kiálakult helyzet felbomlásához. A Nihon Keizai Simbun, az új párt létrehozása legfőbb mozgatójának a jövő évi választásokra való felkészülést tartja. A „magyar sokkot" a japán tömegtájékoztatás azonban olyan modellértékű lépésnek tartja, amely messze túlmutat az országhatárokon. A parlamenti demokrácia, a piacgazdaság, az egyetemes emberi értékek, a pluralizmus elveinek a szocialista párt alaptételeiként való elfogadása — szintén a Szánkéi Simbun szerint — példát mutat a többi keleteurópai országnak a kommunizmusból való „kilábalásra". A magyar politikai reform köveíkezménvei azonban még Európa határain is túlnyúlnak majd, véli a Jomiuri Simbun tudósítója, aki szerint a japán kommunista mozgalomra is kihatással lesz a magyar törekvések több reformeleme. Moszkva: „A reformok útján" címmel tudósított a budapesti kongresszusról hétfői számában a Pravda* beszámolva arról, hogy megalakult az MSZMP utódpártja, a Magyar Szocialista Párt. Az SZKP KB központi napilapja részletesen idéz e kongresszusi határozatból, kiemelve, hogy az új párt, az MSZMP-n belüli reformtörekvések örökösének tekiniti magát. A Pravda utal a világnézeti és politikai türelmesség meghirdetett elveire, a különböző áramlatok szabad és önkéntes szövetségére. A szovjet napilap ismerteti a szavazás arányát, de nem tér ki arra, hogy viták folynak más pártok létrehozásáról is. Hosszasan idéz viszont Nyers Rezső beszé* déből, aki szerint az új típusú, új baloldali szocialista pártnak el kell határolódnia a sztálinizmus még megmaradt csökevényeitől, a múlt hibáitól, de mindamellett örökölnie kell az MSZMP haladó reformtörekvéseit. Berlin: „Szocialista párt alakult Magyarországon" főcímmel és „Haragos reagálás alsó szinten" alcímmel közölték hétfőn berlini lapok az ADN jelntéseit a budapesti pártkongresszus hét végi fejleményeiről. A jelentésből megtudhatják az olvasók, hogy a Magyar . Szocialista Párt az úgynevezett Reformszövetség és a Népi Demokratikus Platform javaslatára született meg. A kongresszus állásfoglalásából idézve a Berliner Zeitung és a Neues Deutschland közli, hogy október 31. után kezdődik az új párttagsági igazolványok kiadása és az MSZP vezető testületéinek megválasztása. A fenti jelentés alá tördelve közölték az NSZEP- lapok Grósz Károly volt MSZMP-íőtitkár kijelentését, miszerint a pártkongresszus döntése elfogadhatatlan. a magyar politikai életben igenis szükség van a marxista értékeket hordozó, baloldali orientációjú mozgalomra. Prága: A csehszlovák rádió vasárnap esti fő híradásában úgy vélekedett, bármennyire is várták sokan, mégis meglepő volt, hogy már a második napon megalakult az új párt. A rádió megfigyelőkre hivatkozott, akik szerint ez a reformszárny átgondolt „rendezésének", illetve annak az eredménye, hogy alig három és fél százalékos a munkások részaránya a küldöttek között. Figyelemre méltó, hogy a rádió viszonylag hosszan idézte Pozsgay Imrét, mindenekelőtt azokat a kijelentéseit, hogy elégedett az eddigi eredményekkel, az új párt kéri majd tagságát a Szocialista Internacionálé- ban, s azoknak a volt MSZMP-tagoknak, akik nem értenek egyet az új programmal, távozniuk kellene. Brüsszel: „Budapest még egy kicsit jobban elhatárolja magát testvéreitől — Magyarország végleg szakított a marxizmus—leninízmussal" (La Derniere Nouvelle) — „Történelmi fordulat: Magyarország hátat fordít negyvenévi kommunizmusnak — Nyugatra fordul és jövőre egy új tavaszról • álmodik” (Le Soir). — „A kommunista párt elsüllyeszti magát” (La Libre Belgique). — „Az NDK zár. Magyarország nyit" (Le Peuple), ilyen és ehhez hasonló címekkel számolnak be a hétfői belga lapok a budapesti pártkongresszus fejleményeiről. A hír. elsőoldalas induló anyag a két legkomolyabb frankofon belga napilapban, a La Libre Belgique-ban és a Le Soir-ban. Kádár Jánosné nyilatkozata Kádár Jánosné, a/. MSZMP egykori ein - kének özvegye az alábbi nyilatkozatot juttatta el az MTI-hez: ..Megdöbbenéssel értesültem a tömegtájékoztatási eszközökből arról, hogy néhai férjem. Kádár János nevét — megkérdezésem és beleegyezésem nélkül — egy olyan társaság vette fel, melynek céljai. megnyilatkozásának formái ellentétben állnak Kádár János szellemiségével, poli- 'ikai meggyőződésével. Felhívom a társaságot, hogy férjem személyiségi jogait sértő magatartásukkal hagyjanak tel. s a társaság nevéből a Kádár János nevére utalást mellőzzék.' Tartózkodjanak továh- bá attól is, hogy az általuk képviselt elképzeléseket olyanként tiintessék fel, mintha az Kádár János szellemi- ,énéből táplálkoznék. . . Negyedik nap Gyakorlati foglalkozás A Magyar Szocialista Párt kongresszusának második napján — iskolai nyelven szólva — egymás után több „gyakorlati foglalkozás" órára került sor. Azaz: megkezdődött a még MSZMP-jelmezben kialakított új MSZP-elvek gyakorlati valóra váltása. Miután a küldöttek hétfőn reggel sikeresen befejezték az alapszabály vasárnap félbeszakított megvitatását, egyre gvakrabban merül föl olvan ügyrendi vita, amely politikai (és olykor személyi) tartalmat hordozott. Ennek következtében a kongresszus hosszú szünetekkel és rövid plenáris ülésekkel töltötte munkanapját. A szünetek azonban nagvon is kemény munkával, heves vitákkal teltek el. Mindenekelőtt abban kellett megállapodásra jutni, hogy az új párt miképpen építi fel a közeljövőt meghatározó vezető szerveit. Egv időre megingani látszott még az is, amit pedig a kongresszus eddigi hangulata alapján biztosra lehetett venni: nevezetesen az, hogy Nyers Rezső az új párt elnöke. A legradikálisabb reformszárny fontolóra vette ugyanis, hogy fiatalabb, dinamikusabb politikust állítson az új párt élere, s Nyers Rezsőnek a tiszteletbeli elnök funkcióját ajánlaná fel. A többség azonban pótolhatatlan összetartó erőnek és helyettesíthetetlen vezető személyiségnek tartja Nyers Rezsőt. Az úgynevezett „szimpátiaszavazáson" Nyers Rezső elsöprő többséggel nyert. Időközben elterjedt a hír, hogy a kongresszus küldötteinek mintegy felét tömörítő Reformszövetség kompromisszumra kényszerül a gyengébb, e sorok írásakor azonban már erősebbnek látszó másik platformmal, a népi demokratikussal szemben. Végül is közös lista született. Egyébiránt korántsem arról van szó, hogy szüntelenül erőpróbák zajlanak. A kongresszus küldötteinek legtöbbje felismerte: az összecsapásoknak csak akkor van igazán értelme, ha mindenki számára elfogadható — és nem elvtelen — kompromisszumokhoz vezetnek. Noha, a tudósító nagyon sokszor hallott olyan magyarázkodást, amikor a platformok másokkal tárgyaló képviselői azt igyekeztek megokolni, hogy miért és miben engedtek. Végül is a kongresszus megszokta, hogy ez elkerülhetetlen — sőt talán az egyetlen használható munkamódszer. Több platform bejelentette önfeloszlatását, vagy azt. hogy valamely másik platformhoz csatlakozik. Előfordult az is, hogy egy-egy platform a küldöttekre bízta foglaljanak állást a saját, legjobbnak ítélt belátásuk szerint Hétfőn az egyik nagy szenzációt Vitányi Iván felszólalása jelentette. A Reformszövetséghez tartozó küldött megelégelte a kongresszus épületében szüntelenül keringő pletykákat. Javasolta: a kongresszus kötelezze Nyers Rezsőt, Pozsgay Imrét, Horn Gyulát. Németh Miklóst, hogy tárják a küldöttek elé politikai, elvi, netán személyi ellentéteik mibenlétét. Sajátos színfoltja a kongresszusnak, hogy a legtöbb befolyásos áramlat immár a jövőre koncentrál. Azaz: igyekszik kialakítani azokat a szervezeti és gyakorlati munkaformákat, (természetesen az alapszabálynak megfelelően) amelyek biztosítják, hogy a platformot összetartó legfontosabb elképzelések minél jobban érvényesüljenek a szocialista párt egész tevékenységében. Mindez értelemszerűen versengéshez is vezet. Az áramlatok együttéléséhez és rivalizálásához mindenkinek hozzá kell szoknia. Miként Fock Jenő nyugalmazott miniszterelnök fogalmazott egy interjúban — A rivalizálás és együttműködés nem egymást kizáró fogalom a baloldal együttműködésében. Mi több: amennyiben a baloldal különböző részei úgy tudnak együttműködni, hogy közben megőrzik sajátos különbségeiket is, akkor remény van arra, hogy a leendő választásokon, 60—70 százalékos szavazattöbbséggel kormánykoalíció-képes baloldali erő alakul ki. A Magyar ^szocialista Párt kongresszusának első két napjából mindenképpen leszűrhető a tanulság: olyan korszerű, demokratikus eszközökre törekvő politikai erő alakul ki, amely nyomatékosan törekszik az elvi tisztaságra. Hogy mindez valósággá váljon, ahhoz az is szükséges, hogy a mindennapok gyakorlatában ezek az elhatározások mindinkább érvényt nyerjenek, egv fejlődőképes Magvarorszáe érdekében Füzes Oszkár
