Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-10 / 240. szám
Tanácskozott az MSZP kongresszusa A területi küldöttcso. portok immár életképtelenek, szavuk alig hallatszik a kongresszuson. Az a rumiatokra szerveződött platformok megpróbálják uralni a pártfórumot, az összecsapás pedig minden korábbinál hevesebbé vált a személyi kérdések tár. gyulása előtt. — Tegye el a magnót! — rivaltak rá a tulajdonosra a reformszövetség hétfőn délelőtti tanácskozáson. majd hozzáfűzlek: máshol a szalagot is kiveszik a masinából. A zsúfolt teremben nem kisebb a tét: miiyen listával álljon elő a reform- szövetség. Azonnal látszik, a nézetek itt sem egysé. gesek. Az elnöklő fiatal küldött a kompromisszumok híve, megfontoltságra, józanságra int. Van azonban keményebb hang is és ez egybe cseng a ko. rabbi megállapítással : a reformszövetség „nagy engedményeket tett az alapdokumentumok megalkotásánál". igy az elnökség megválasztásakor ragaszkodik elképzeléseihez. ..Kemény listát lát helyes, nek". Még azon az áron is. hogy szakadásra vilinek az alig kétnapos párna .-1 demokráciáról sza. (Folytutás az 1. oldalról.) kítson a bürokratikus pártállam rendszerével. A beszámolót követő vitában számos javaslat hangzott el. Így például a küldöttek indítványozták, hogy a majdan megalakuló Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül a hibás döntésekben felelősök személyét. Szorgalmazták továb- bá. hogy szülessen egy világos állásfoglalás, amely kimondja: egy korábbi pártstruktúrában a KEB, illetve az érintett testületek nem a névleg rajuk háruló iGladuKi lesz a nyerő ,valva, újra itt vagyunk tehát a diktatúránál? Ez másoknak sem áll jól. Hírnök jő és közli, hogy milyen nevekben gondolkodik a. Népi demokratikus platform. Itt zúgás, amott egyező helyeslés. Záporoznak a nevek és a levegő akkor forrósodik fel igazán, amikor szóba. hozzak: tegnap késő este végső soron bizalmi szavazásról volt szó. amikor a munkahelyi partszervezetek ügyében a nyilt színen szembehelyezkedett Pozsgay Imre, Németh Miklós és Horn Gyula. Nyers Rezsővel. Valamint a kongresszus többségével. — Ha rajta lesznek egy listán nem lesz hitele a tagság előtt az elnökségnek — így egy érvelés. A következő indítvány talán a kompromisszumot keresi: legyen Nyers tisztelet, beli elnök. Pozsgayt pedig kérjék fel elnök, nek. A javaslattevőt sajnálatos módon figyel, mezlelni k,U. hogy üli a tot teljesítették, tehat a párt erkölcsi tisztasága lelett őrködtek. hanem valamifajta egészen más funkciót töltöttek be. s ezt a funkciót néven kellene nevezni. A kiegészítő javaslatokkal együtt a kongresszus egyhangúlag elfogadta a fellebb- viteli bizottság jelentését. Ekkor az egyik budapesti küldött kért szót. s a független küldöttek nevében sérelmezte a személyi jelölések elhúzódását. Mint mondotta: legitimek ugyan a platformok. de a kongresszus méginkább az. Tiltakozott az ellen, hogy a egy órával ezelőtt fogadta el az alapszabály, amely ezt nem teszi lehetővé. Vita kerekedik arról is, hogyan javasolhatják az elnökségbe Lengyel Lászlót és Bihari Mihályt, amikor nem tagjai a pártnak. A névsor fölötti alkudozás nem mindenkinek tetszik. Egy szakállas fiatalember kiabál: — Ez már nem reformszövetség, hanem szemé, lyi platform. Mégis ki lesz a nyerő? Elválik (elválik?) a zárt ülésen. Bár ki tudja?... A kora délutáni órákban megtudtuk. — bár még nem került a plénum ele —, hogy hiába vetették el Gubcsi Lajos indítványát, é kezdeményezésre újabb kísérlet készül arra, hogy a küldöttek kezét és szemléletét megkötő zárt listás módszer helyett nyilt, egyéni jelöléssel demokratikusan választanak elnökséget. (Lehet, hogy a régi a jobb?) A Nógrád megyei küldöttcsoport 24 tagja kéz. deményezésén (a küldöttcsoport taglétszáma 32) immár 150 aláírás van. Ez pedig fölösen elegendő a; ügyrendi kezdeményezéshez, amely a legkevésb formai, sokkal inkább tar. talmi kérdést érint. platformokhoz nem csatlakozott küldöttek immár fél napja semmit sem tudnak a személyi jelölésekről. Javasolta: kerüljenek a kongresszus elé a platformok által javasolt személyek nevei, s egyénenkénti szimpátiaszavazással döntsenek a küldöttek arról, hogy felkerül- jenek-e a nevek a jelölőlistára. Az ülés elnöke azonban úgy vélte: e javaslattal, illetve annak megszavaztatá- sával csak zavart okoznának. s inkább ebédszünetet ' rendelt el. A választás kompromisszum eredménye Délután zárt üléssel, a párt elnökének és elnökségének megválasztásával folytatódott a tanácskozás. A zárt lista kialakítása — értesülések szerint — a tanácskozóteremben és a ..színfalak mögött" egyaránt hosszas kompromisszumkereső folyamat eredménye volt. Erre utal az is, hogy csak 5 órás zárt ülést követően. este kilenc óra után tartottak ismét plenáris ülést. Ekkor hozták nyilvánosságra a Magyar Szocialista Párt elnökségének névsorát. Az MSZP elnöke Nyers Rezső lett. Az elnökség tagjai : Boros László. Fábry Béla, Géczi József, Hámori Csaba, Horn Gyula. Katona Béla, Kárászné Rácz Lídia, Kosa Ferenc, Kovács Jenő, Körösfői László, Lakos László, Mádlné Maár Ilona, Menyhárt Lajos. Nagy Imre, Németh Miklós, Ormos Mária, Pál László, Pozsgay Imre, Szabó György (Borsod megye), Szili Sándor, Vass Csaba, Vastagh Pál, Vitányi Iván. Az elnökség 2ö. tagja a párt parlamenti frakciójának vezetője lesz. Az elnöklő Varga László bejelentette: a Magyar Szocialista Párt köztársasági elnökjelöltje a kongresz- szus támogatásával Pozsgay Imre. Ez után ismételten szavazás következett: az Országos Egyeztető Bizottság valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökére és tagjaira adták le voksukat a küldöttek. (Folytatás a 3. oldalon.) A párt a kommunista és a szocialista értékek folytatója Nyers Rezső nyilatkozata Nyers Rezső pártelnök, a megválasztását követő percekben nyilatkozott az MTI, a Népszabadság, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió munkatársainak. — Nem volt könnyű kongresszus, ön is így látja? — hangzott az első icérdés. — Igen — válaszolta la- konikus rövidséggel a pártelnök, majd így folytatta: — Az előkészületek során leszültség volt a pártban, az apparátusban és a vezetésben is. A kongresz- szus — a végeredményt tekintve —, jónak látszik, s bár a párttagság számára esetleg simának tűnhet,. valójában nem volt az. A jól informált párttagok számíthattak arra, hogy mi történik, hiszen a programnyilatkozat és az alapszabály tervezete jelezte ezt. A párttagság egy jelentős részében ugyanakkor most bizonytalanságot teremtett ez a kongresszus abban az értelemben, hogy nem érzékeli világosan: mi és miért tör- •ent. Ezért a legszélesebb körben világossá kell tenni a kongresszusi állásíogalás és a döntés lényegét, :b!eg a régi és az új párt :szonyát illetően. Arra a megjegyzésre, hogy sokan úgy érezhetik, .nmmunistából szociáldemokratává tették őket, a pártelnök így reagált: — Semmiképpen nem ez !'írtént. Ezt a nyilatkozat >, én is erőteljesen hang- 'úiyoztam a beszédemben. Ez nem kommunista párt- a régi értelemben —, s cm szociáldemokrata párt, unnem szocialista párt, ..mely a kommunista és a -/. .ciáldemokrata értékek folytatója, s keresi annak .ehetőségét, hogy a jövő- ■II n egy új egységbe otvö- od jön a két mozgalom, ..mely valamikor egységes volt.' S az a reményünk, .'.úgy most világszerte az ■ g.vség felé halad. Magyarországon most egy párt testesíti meg ezeket ./, áramlatokat, de lehet- -eges, hogy majd lesz kü- .onvált kommunista és I gész biztosan lesz különvált szociáldemokrata párt. — A 720 ezer párttag — várnára nyitva van a Magyar Szocialista • Párt. Előjoga van minden MSZMP-tagnak arra, hogy — amennyiben elfogadja a programunkat és az alapszabályt — tagja legyen aç MSZP-nek. Ma még nem .ehet megjósolni, hogy a párttagság mekkora része válik meg párttagságától. Meggyőződésem, hogy az MSZMP-tagság zöme vállalja az MSZP-t is — hangsúlyozta Nyers Rezső i lozzáfette: apparátusában egyébként kisebb párt leszünk, de működőképes szervezettel kell rendel- ::eznünk, és az a szándékunk, hogy ezt a működő- képességet a csekélyebb anyagi eszközökkel is megfelelő szinten tartsuk. Később a párttagdíj mellett jelentős arányban egyéb bevételekre is törekedve, éppúgy, mint a nvugati demokratikus országok azon pántjaiban, amelyek nem fonódtak össze az állammal. A magyar közvélemény egy része az MSZP-t távol akarja tartani az ilyen ;i llegű bevételektől,, ám ez képtelenség. A pártok sehol a világon nem tudnak csak tagdíjakból megélni ! A választási esélyek iránt érdeklődő kérdésre kifejtette: — A remények valamit nagyobbodtak. Világosan elszakadtunk azoktól a múltbeli rekvizítumoktól, amelyek már idejét múlt- ták, és a Magyar Szocialista Munkáspárt gyakorlatában, Helyenként politikai megnyilvánulásaiban is még jelen voltak. Meggyőződésem, hogy a magyar társadalomnak van olyan rétege, amelyik fokozott érdeklődéssel fordul a Magyar Szocialista Párt felé. Az MSZP-nek, a kongresszus utáni legfontosabb feladatairól szólva kijelentette: — Egész feladatcsomag áll a pártvezetés előtt. Az apparátust újjá kell szervezni, az alapszervezeteknek létre kedl hozni , vidéken koordinációs testüle- leiket. A régi értelemben vett közép-irányító szerveket megszüntetjük, ez tehát a szervezet átalakítását is jelenti. A propagandánkat is újra kell teremteni. Ezt már megkezdtük, most azonban mindenben modernebbnek és hatékonyabbnak kell lenni. Ez a part tényleges, felhasználható vagyonát, technikai eszköztárát tekintve ma a szegényebb pártok közé tartozik. Az új pártok — részben külföldi segítségből — sokkal korszerűbb technikával rendelkeznek, mint mi. — Hogyan alakul az MSZP kormányzatot irá- . nyitó-befolyásoló tevékenysége? — kérdezte az MTI A pártelnök leszögezte: — A kormányt nem a párt, hanerrf az Ország- gyűlés irányítja. A párt frakcióhoz tartozó képviselők az Országgyűlésben jelentős erőt képviselnek, ezért nagy befolyásunk lehet a kormány politikájára. Igyekszünk ezt jó értelemben felhasználni, olyan értelemben kormánypárt lenni, hogy támogatjuk a kormányt a .reformtörekvéseiben és .stabilizációs törekvéseiben, de egyúttal — mozgalomként — az összekötői híd szerepét is be kívánjuk tölteni a kormányzati politika és a mindennapi emberek igényei között. Tehát a nép véleményét ■közvetítjük a kormány felé. — A problémákkal való bátrabb, keményebb .szembenézést ígérünk. Szociálpolitikai érzékenységünket növelni kell. A gazdasági nehézségeket nem szabad a szociális ellátás .rovására megoldani. Ebben az 1VLSZP bátran fellép, igényli a kormánytól a megoldást, még ha tudatában is van annak, hogy a kormány lehetőségei korlátozottak. De a szűkös körülmények között is .keresini kell a viszonylag .elviselhető megoldásokat. Többet nem tudunk ígérni. Én azt remélem: a churchilli ígéretből — vér, .könny és verejték —, hogy a vér semmiképpen sem folyik majd. Remélem, minél kevesebb könny hullik, de verejték, az lesz. Az MSZMP több pártra szakadásának lehetőségéről Nyers Rezső így vélekedett : — Az előzetes várakozásunk és szándékunk az volt, hogy váljanak le a pártról mindazok, akik ideológiailag vagy politikailag szemben állnak a demokratikus szocializmussal. Ugyanakkor, a leválás valószínűleg nagyobb arányú lesz, mint amit mi szeretnénk. A kettéválásnak pedig nem volt politikai alapja, csak a Re- fornraszövetség egy nagyon kis része akarta* ezt. Ök bennmaradtak — s örülök, hogy bennmaradnak — a pártban, konstruktív radikalizmusük erjesztő szerep lehet továbbra is. De derékba törni az MSZMP-t — ez a magyar demokráciának okozott volna nagy kárt, természetesen ilyet nem terveztünk. Szerencsére ezt sikerült elkerülni. Azt azonban, sajnálom, hogy egyszerű emberek el fognak válni tőlünk — tette hozzá. Nem állítom, hagy a Magyar Szocialista Párt ölükké égyüttmarad. löszén a magyar társadalomban ma minden párt az egyesülés és bomlás dialektikus változásának fázisában van. Az a véleményem — a történelmi tapasztalatok alapján —. hogy a szocializmusnak mindig volt és mindig lesz tömegbázisa. Ezért történelmi pártalapításnak tekintem a mostanit, s meggyőződésem, hogy tömeg- párt lesz az MSZP. Tömeg- pártet akarunk, nem szűk elitet — hangsúlyozta végezetül a pártelnök. ☆ Röviddel megválasztá- sa után a nemzetközi sajtóközpontban találkozott az újságírókkal Nyers Rezső, a Magyar ' Szocialista Párt elnöke. A hazai és a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva kitért a párt választási esélyeire. szólt a vezetésen belüli áramlatokról, esetleges nézetkülönbségekről, valamint gazdasági kérdésekről. Egvebek közt hangsúlyozta : a pártvezetésben a reformkommunisták aranyukhoz képest kisebb szerephez jutottak, bár ezzel kapcsolatban megjegyezte: kérdés az is, hogy ki nevezi magát reformkommunistának. Mint mondotta. személy szerint szimpatizál a reformkommunistákkal, hiszen ő és Pozsgay Imre is, reformkommunistából lett szocialistává. A munkahelvi pártszerveződéssel kapcsolatosan kifejtette: e kérdésben nincs lényegi pontokban ellentéte Pozsgay Imrével, csupán formai kérdésekben van közöttük nézeteltérés. Mint mondotta: a pártszervezetek munkáját a lakóterületekre kell összpontosítani, de nem lenne helyes jogszabállyal korlátozni a munkahelyeken való szerveződést. A gazdasággal kapcsolatos kérdésekre reagálva a párt elnöke úgy vélekedett: Magyarország egyfajta gazdasági tranzitszerepet tölthet be, s koordináló lehet a keleti és a nyugati piac között. (MTI)