Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-09 / 239. szám

K Az összetartozást kell erősíteni az MSZP-ben (Folytatás az 1. oldalról.) vasolták — példáull Bács- Kiskun megyei küldöttek —, hogy az új pártba lépő szán­dékát — aláírás után — a taggyűlés hagyja jóvá. Vi­tás esetekben az egyeztető­bizottság döntene. Igényel­ték, hogy regisztrálás alap. ján is legyen mód a párttag­ságra. A vasárnap reggel újjá­alakított fejléccel megjele­nő Népszabadság főszer­kesztője tájékoztatta a kül­dötteket a korrigálásról, s ehhez utólagos jóváhagyásu­kat kérte. Hangsúlyozta, hogy a lap apró, de lénye­ges változtatásával is azt kívánják kifejezni: tártál, mában a párt eszmeiségé­ből táplálkozik. Gesztusértékű felszólalás is elhangzott a tanácskozá­son. Az 1-es számú küldött — Bodó László Baranya megyéből — bejelentette : amennyiben a kongresszus elfogadja a Szolnok megye­iék javaslatát, amely sze­rint a küldöttsorszámok alapján osztják ki az új tag­sági igazolványokat, lemond jogáról Nyers Rezső javára, aki sóikat tett az új párt létrehozásáért. Az alapszabály-tervezet­ről folytatott vitában kért szót Szűrös Mátyás is. SZŰRÖS MÁTYÁS: Életképes szocialista mozgalom nélkül nincs demokrácia Szűrös Mátyás, Hajdú-Bi- har megyei küldött, az Or­szággyűlés elnöke a vasár­nap délelőtti vitában el­hangzott felszólalásában ki­jelentette: a Magyar Szocia­lista Párt életrehívása újabb, fontos állomás az ország de­mokratikus átalakulásában, egyben segíti Magyarország felzárkózását Európához is. Az európai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy egy élet­képes szocialista mozgalom nélkül nem valósítható meg a demokrácia. Leszögezte: a látványos és gyökeres vál­tozásoknak azt is szolgálni­uk kell, hogy az új szocia­lista párt szervezeti felépí­tésében, szerveződési elvei­ben is más legyen elődjénél. Olyan pártot kell teremteni, amely programjában és ve­zetési összetételében egya­ránt biztosítja a párt hosz- szabb távú versenyképessé­gét, helytállását a választási küzdelmekben. Az MSZP- nek olyan szervezeti kerete­ket kell kialakítania, ame­lyek nem teszik lehetővé új oligarchia létrejöttét, éppen ellenkezőleg, a tagság aka­ratának érvényre juttatását biztosítják. További fontos követelményként jelölte meg (Szűrös Mátyás a végre­hajtó és az ellenőrző szer­vek elhatárolását. Ennek szellemében pontosan el kell különíteni a létrejövő el­nökség és a választmány jogait, kötelezettségeit an­nak érdekében, hogy ne ala­kuljon ki ismét az a vi­szony, ami korábban a Köz­ponti Bizottság és a Poli­tikai Bizottság együttműkö­dését jellemezte. A szocialista pártnak fel kell készülnie arra is, hogy egy többpártrendszerű de­mokráciában egy lesz az egyenlők között, remélhe­Az elveszett délelőtt Vasárnap délelőtt „le­ült” a kongresszus. A folyosókon, a külső ter- termekben zsongott a: élet. Mindez a napirend kritikája is, az alapsza­bályhoz kapcsolódó, agyonismételt mondan­dó keveseket érdekelt az ülésteremben. Az ér. dektelenségre Balázs Ottó nógrádi küldött így adott magyarázatot: — Az ellaposodásnak az az oka, hogy fordít­va kellett volna a mun­kát meghatározni. Az alapszabályhoz kapcso­lódó észrevételeket kel­lett volna írásban be­adni, nem pedig a prog. ramhoz fűzendő mon­dandót. Plachy Péter hasonló véleményen van, hiszen a tervezett felszólalásá­tól is elállt. Miért dön­tött így? — Az első vitamenet­ben igen sokan érintet­ték az alapszabályt is. Most a kongresszus helytelen döntést hozott, amikor a programter­vezet vitáját elhagyta. Az alapszabály fölötti eszmecsere pedig job­bára szövegmódosítási indítványokban merül ki. Remélem, hogy a kongresszus korrigálja hibáját és megnyitja a programtervezet vitáját A véletlenek játéka, hogy éppen e sorok írá­sakor jelenti be az el­nök: többek között a zalai indítványra is megnyílik a programter­vezet általános politikai — nem szöveg szerinti — vitája, mert jut rá idő. tőleg az első az egyenlők között — tette hozzá. Ügy vélekedett: a politikai küz­delem és az érdekegyeztetés igazi színtere a jövőben az Országgyűlés lesz. A párt­nak szervezeti felépítésében és vezetési elveiben erre a szempontra is messzemenő­en figyelnie kell. A közelgő választások különösen fon­tossá teszik, hogy a párt általános programja mel­lett egy ütőképes válasz­tási programot is dolgozza­nak ki. A szervezeti kerete­ket egyben úgy kell kiala­kítani. hogy segítsék az iz­mosodó magyar többpárt­rendszerű demokrácia meg­erősödését, vagyis a szocia­lista párt szervezeti rendjé­nek lehetővé kell tenni a többi demokratikus párttal és mozgalommal való együtt­működést. Erre annál is na­gyobb szükség lesz, mivel az egész nemzet érdekeinek körvonalazása, képviselete, a szabad, demokratikus Magyarország megteremté­se csak együttesen lehetsé­ges. Magyarország előtt az a történelmi feladat áll, hogy visszailleszkedjék Európá­ba. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy .de­mokráciákkal csak demok­ráciák képesek igazán együttműködni. 'A szocialis­ta párt egyik fontos felada­ta, hogy jó partnerkapcso­latokat ápoljon a nemzet­közi munkásmozgalom párt­jaival. Legyen szó akár a Szovjetunió Kommunista Pártjáról, akár a Spanyol Szocialista Munkáspártról. Szűrös Mátyás végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialista pártnak fel kell karolnia az egész magyarság ügyét. VITA A PROGRAMTERVEZETRŐL: A párt hitelképessége a tettektől függ Az elnöklő Berend T. Iván szavazásra bocsátotta a Za­la megyei küldöttcsoport javaslatát, hogy a kongresz- szus a továbbiakban — egy korábbi ügyrendi határo­zatot megváltoztatva — folytasson általános politikai vitát a programnyilatkozat­ról. A küldöttek a kezde­ményezést jóváhagyták. Az alapszabály vitájának felfüggesztése után a kül­döttek áttértek a párt prog­ramnyilatkozatának általá­nos politikai vitájára. El­sőként a kongresszuson szerveződött nemzet egész­ségéért elnevezésű platform képviselője kapott szót, s röviden vázolta az egész­ségügyben, illetve a társa­dalom egészségi állapotában a nyolcvanas évek közepé­re kialakult, már-már tart­hatatlan helyzetet. A kilá­balás esélyeit latolgatva : hangsúlyozta: az egészség- i ügy kereteit meghaladó, társadalmi méretű beavat­kozás szükséges, összegez­te azokat az elveket, ame­lyek mentén az új párt kialakíthatná egészségügyi­politikáját. Első számú alap- elvként jelölte meg, hogy az egészséghez való jogot alapvető emberi jogként kell kezelni. Mindehhez szükségesnek tartotta az egészségügy nemzeti jőve. delemből való részesedésé­nek európai színvonalra emelését, egy biztosítási alapon működő ellátási rendszer kialakítását, a há­lapénzek megszüntetését. Óvatosságra intett azonban az egészségügy privatizálá­sa kérdésében. A Reformszövetséget képviselő Gazsó Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a kong­resszus távlatos kihatásait m.a még korai lenne érté­kelni. Létrejött ugyan a Magyar Szocialista Párt, életképessége, politikai be­folyása, esélyeinek kérdései azonban még nem dőltek el. Az új párt megalakításának, működőképessé tételének feladatai még a küldöttek előtt állnak. Megítélése szerint a párt programnyilatkozata és alap­szabályának meghatározá­sa mellett sorsdöntő je­lentősége van annak, hogy a küldöttek milyen vezető­séget választanak a párt élére. A párt ugyanis csak akkor lehet életképes, ha a vezetés személyiségei a társadalmi rendszerváltás el­kötelezettségét, a kialakult diktatórikus szocialista vi­szonyok gyökeres átépíté­sére való hajlandóságot, il­letve az erre való készséget reprezentálják. Ez egyben azt is jelenti, hogy homo­gén, reformelkötelezett el­nökségre van szükség, mert bár ez a párt megőrizte az előd, az MSZMP konglo­merátum jellegét, sok egy­mástól elütő, egymást ki­záró áramlat működik ben­ne, ezért csák egységes ve­zetés tudja egyben tarta­ni. Csak így tudja megte­remteni a feltételeket ah­hoz, hogy a társadalom új viszonyai között is akcióké­pes, a társadalmat formál­ni akaró és formálni is ké­pes szocialista elkötelezett­ségű erőként meg tudja őrizni a szocialista fejlődés perspektíváját. Ez az igazi tét. A programot, a szerve­zeti szabályzatot, a vezetés összetételét e szempontból kell végiggondolni. Gazsó Ferenc szerint az elhatárolódás még nem tör­tént meg attól a politikától, amely „ezt az országot az MSZMP vezetése alatt a to­tális csőd állapotába juttat­ta”. Azoktól sem határolódott el az új párt, akik az MSZMP irányításával ezt a helyzetet előidézték. A kong­resszusnak ez is feladata. A párt hitelképessége ugyan­akkor nem a kinyilatkoztatá­soktól függ — figyelmeztetett —, hanem attól, hogy milyen tettekre képes. Kifejezte meggyőződését: az MSZMP- nek esélye van arra, hogy részben a hatalom birtoko­sának örököseként, illetve a kormánnyal szoros kapcso­latban álló pártként olyan változtatásokat kezdemé­nyezzen, a magyar gazdaság, a társadalmi élet minden területén, amelyek rövid idő alatt is képesek meggyőzni a nemzetet arról, hogy való­ban új párt született. Az Ifjúságért platform ne­vében Koncz Dezső azt kifogásolta: a dokumentum­ban még csak utalást sem talál arra, hogy az új párt mit kíván tenni az ifjúság érdekében a fiatalok megnye­réséért. Naív álomnak minő­sítette azt a feltételezést, hogy ha majd lesz jó programja a pártnak követik a fiata­lok. A felülről szerveződés legelőször mindig ennél a generációnál görcsölt be — mutatott rá. Szerinte a párt­nak a fiatalok önszerveződő csoportjain keresztül kel­lene eljutni az ifjabb nem- ' zedékhez. A vidék esélyegyenlőségé­ért platform képviseletében ketten kértek szót. Lakos László, az agrár- és a vidé­ki platform megerősítésének szükségességéről beszélt; ezeket a kongresszus után célszerű lenne tagozatként tovább működtetni. A vidék jelentősen előrehaladt a po­litizálás gyakorlatában, s közvetlen részvételt követel a politika alakításában. Az új párttól annak kimondá­sát várják, hogy a föld, a közös vagyon sorsáról csak annak tulajdonosai, a szövet­kezetek tagjai dönthetnek. Törvényes garanciákkal alá­támasztott esélyegyenlőséget követelt az agrárágazatnak, a vidéknek. Mádlné Maár Ilona, az önkormányzatok jelentőségét méltatta a jö­vő alakításában. Ezzel ösz- szefüggésben azt sürgette, hogy a mai értelemben vett, mesterséges közigazgatási határokra épülő megyék ne rendelkezzenek döntéshoza­tali és forráselosztási jog­körrel. Szabó Balázs az agrár- platform képviseletében elöljáróban rögtön eloszlat­ta azokat a szerinte téves feltételezéseket, miszerint az MSZMP utódpártja a so­ron következő választásokon egyértelműen maga mögött tudhatja a vidéki Magyar- országot. Mint mondotta, a magyar paraszt csak hiteles vezetők által tett konkrét ígéretekben bízik, márpedig a párt jelenlegi agrárprog­ramja túl általános. Ezért szorgalmazta e program konkretizálását, úgymond le­fordítását az egyszerű pa­rasztemberek nyelvére. A Népi demokratikus plat­form nevében kapott szót Sziklai László, aki arra ke­reste a választ, hogy a párt, illetve tágabb értelemben a marxizmus jelenlegi válságát miként éli át a párt tagsá­ga, a párthoz kötődő értel­miség. A programnyilatkozatról folytatott vitában kért szót Kótai Géza, aki az MSZP megalakulása és a nemzet­közi környezet összefüggé­seit elemezte. Kifejezte meggyőződését: a „nagy vál­lalkozás kudarcához vezet­ne”, ha a külső feltételeket figyelmen kívül hagynák. Hazánk nem feledkezhet meg lehetőségeiről, csak mozgásterének józan mérle­gelésével szavatolhatja a de­mokratikus átalakulás külső feltételeit. Többek között hangoztatta: senkivel nem keressük a konfliktust, el­lenkezőleg, a hangsúlyt a kölcsönös érdekeltségre he­lyezzük. Elemi érdekünk — mondta —, hogy elejét ve­gyük az elszigetelésünkre, a beavatkozásra irányuló kí­sérleteknek. Létérdekünk az is, hogy kezdeményezzük a reformerők nemzetközi koa­lícióját. A szovjet, a ma­gyar, a lengyel és a jugo­szláv érdekek e tekintetben nyilvánvalóan közösek. Meg­ítélése szerint rendkívüli jelentősége van a gorbacso- vi politika sikerének. Nem­zeti érdekünk, hogy min­denkor egyenjogú, baráti vi­szonyt ápoljunk a Szovjet­unióval. A magyarországi változá­sokat a nyugati országok . közvéleménye, felelős kor­mányzati körei és más, mér­tékadó politikai erők rokon- szenvvel fogadják — mond­ta a továbbiakban. Ugyan­akkor a tőke habozik, s olyanok is vannak, akik egyenesen a kudarcunkat kívánják. A magyar moder­nizáció a fejlett Európához való szerves kötődésünk igé­nye megköveteli, hogy mind­azokkal szorosan együttmű­ködjünk Nyugaton, akik a kölcsönös előnyök alapján hajlandók közreműködni egy demokratikus, stabil Közép- és Kelet-Európa létrehozásá­ban. Végezetül rámutatott : a párt megújulási szándékát bizonyítja, hogy már állam­pártként elindította a kül­politika reformját, legalább öt-hat esztendővel ezelőtt, s olyan, a nemzetérdeket ha­tározottan képviselő külpo­litikai vonalat dolgozott ki, amely a közmegegyezés máig egyetlen épen maradt eleme. Meggyőződése szerint az MSZP egy új kiegyezés alap­jának is szilárd része lehet. POZSGAY IMRE: Vissza kell hódítani a társadalom jóindulatát A kongresszus hosszúra nyúlt délutáni szünetében indulatos felszólalásokkal tarkított tanácskozást tar­tott a legnagyobb létszámú platform, a Reformszövet­ség. A hozzászólók többsége nem tartotta kielégítőnek a szombaton született — az új párt létrehozását dekla­ráló — kompromisszumot, s azt sürgette: a Reformszö­vetség küldöttei a kongresz- szus menetében lépjenek fel azért, hogy a pártfórum eredményei a jelenleginél is radikálisabb szakítást tükrözzenek az eddig volt politikával, illetve annak képviselőivel, híveivel. Az egymással is vitázó, szenvedélyes felszólalások­ra reagált a megbeszélésen jelenlevő Pozsgay Imre. Emlékeztetett arra: a kong­resszus érvényes hangja péntek délután fogalmazó­dott meg, a reformerők ek­kor mondták ki azokat a gondolatokat, amelyek egy új párt létrehozásához ve­zettek. Az idő halad, a fá­radtság, az idegesség jelei mutatkoznak a kongresszu­son, így megeshet, hogy az eredeti szándéktól eltérő magatartás uralkodik el. Megértem azokat, akik 30, .20, vagy akár egyikét évi türelem után úgy érzik: el­jött az ideje a megkülön­böztetésnek, ám ezen a kongresszuson ehhez nem találták meg a megfelelő ki­fejezési formát. Van ugyan­akkor egy lélektani mozza­nata is ennek a törekvés­nek, egy olyan vágy, hogy végezze már el valaki he­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents