Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-07 / 237. szám
Megkezdte munkáját az MSZMP XIV. kongresszusa KOVÁCS JENŐ: A párt szabad emberek meggyőződésére építsen POZSGAY IHRE: Az új szocialista párt megteremtésének a tagság a letéteményese Az első vitaszakasz előadói beszédeinek sorát Kovács Jenő folytatta, aki a part programnyilatkozatának javaslatát terjesztette elő. Demokrácia és szabadság összefüggését taglalva. a szónok leszögezte: hazánkban nem lesz demokrácia és szabadság, ha a pártok belső élete nem demokratikus, és tagjaik nem őrizhetik meg személyes szabadságukat. Ezért a kong- résszusnak olyan alapszabályt kell megalkotnia, amely a szabadság jegyében fogan. Olyat, amely abból indul ki, hogy a pártok versenye közepette csatlakozók érett lejjel, meggondoltan vállalják a demokratikus szocializmus eszméjét, és azt a pártot, amely ennek szolgálatában áll. Olyat, amely a közös és céltudatos cselekvés garanciáit nem az elrendelt fegyelemben és a kirendelt felügyelőkben látja: inkább szabad emberek meggyőződésében és közösségi hajlamában. Nem állít föléjük intézményeket és tisztségeket, hanem azok létrehozását kizárólagos jogukká, működésüket pedig általuk ellenőrizhetővé teszi. Bár a mai MSZMP már nem az, ami másfél évvel ezelőtt volt, mégis kertelés nélkül ki kell mondani: a baloldali, szocialista hitű embereknek újra kell építeniük pártjukat. Olyan párttá kell újjászervezniük, amely szakít elaggott szokásaival, a cselekvést béklyóba verő szervezeti rendjével. A kongresszusnak olyan pártot kell életre hívnia, amely képes helytállni a többpártrendszerű, demokratikus jogállam politikai küzdőterén, új életre kelti a szocialista mozgalom erejet és tekintélyét. Az egykoron szociáldemokrata és kommunista ágra szakadt szocialista mozgalom mindenekelőtt úgy éledhet újjá, ha nemcsak szándékaiban, hanem szervezeti rendjével is gátat vet a hatalom koncentrálásának bármely testület, vagy tisztségviselő által. Ennek első és elemi feltétele minden akarat és jog visszaszármaztatása a párt tagjainak. A párton belüli szabad lelkiismeret, a szabad vélemény- nyilvánítás, a közösségalkotás és az együttműködés, a szabad csatlakozás és a távozás egy önkéntes politikai szövetségen belül olyan eredendő jog, amely nem lehet vitatható. A hatalomkoncentráció megakadályozásának másik eszköze lehet, ha új egyensúlyi viszonyok, és ezek alapján új típusú együttműködés alakul ki a párt vezetése, a parlamenti csoport és a kormány között.. A többpártrendszerű politikai folyamatok természete szerint a szocialista mozgalomnak is elsősorban arra kell törekednie, hogy a nép által választott képviselői útján befolyásolja a törvényhozás és a közhatalom munkáját. Ez a helyzet merőben új gondolkodást és magatartást követel. A képviselőknek, a tanácsok tagjainak széles körű jogokat, lehetőségeket kell kapniuk á pártpolitika formálásában, Párbeszéd a miniszterrel Pozsgai Imre koszu\ - zási ünnepség miatt k< - sik pár percet, az elnöklő Hámori Csaba meghajlik a többség akarata előtt: a platformok véleménynyilvánításai ne előzzék meg az elnökség tagjának mondandóját. A zúgásra szünet következik tehát — gyors és érdemi tárgyalással. Füssy József, a Nógrád megyei partbizottság titkára Csehák Judit szociális és egészségügyi minisztert keresi: hogyan is áll a tervezett salgótarjáni egészségügyi főiskola dolga? A miniszter asszony szavai biztatóak. A főiskolára igen nagy szükség van, az egyik a pártbizottsági épület hasznosításával pedig a nógrádi megyeszékhelyen ideálisak a feltételek. Az állami tulajdon jó kezekben lenne az ön- kormányzati szerveknél — így vélekedik Csehák Judit. Majd gyors jövő heti állásfoglalást ígér: váljon mielőbb valósággá a NÖGRÁD-ban csütörtökön még kérdőjellel közölt szándék: egészségügyi főiskola a pártbizottságon. Csoportjaiknak önálló mozgásteret kell biztosítani a törvényhozás és az önkormányzatok ügyeiben. A párt vezető testületéiben pádig egyesülnie kell a népképviseletekben dolgozó és a megválasztásukat, munkájukat segítő párttagok törekvéseinek. „Lehet, hogy ez kisebb hatalmat'jelent a hagyományos pártvezetésnek, de jobban szolgálja a népet; s ez a lényeg" — hangoztatta Kovács Jenő. A KB titkára elemzésében rámutatott arra is, hogy az MSZMP működésének, a pártállam csődjének okai között a dolgok logikájából fakadó káderpolitika, a személyzeti munka is fontos tényezőként hatott. Áttekinthetetlen, nemegyszer oligarchikus függőségek határozták meg azt az erőteret, amelyben a személyi döntések születtek. A párt demokratikus működésmódjának egyik legfőbb garanciája ezért a nyilvánosság mellett az a szervezeti rend lehet, amely a kiválasztódást, a választók értékítéletéhez, akaratához köti, és „nem ad teret láthatatlan kezeknek, szabad vadászmezőt a vazallust kereső szemeknek". Ezért döntő jelentőségű annak a követelménynek a párt „alkotmányába", az alapszabályba iktatása, mely szerint minden tisztséget, testületi tagságot csak a választók jogosultak létrehozni, betöltésükről dönteni, illetve abból visszahívni, és semmilyen testület sem egészítheti ki magát kooptálással. • — A mostani tanácskozás — hangoztatta Kovács Jenő — visszavonhatatlanul lezárja az állampárt korszakát Magyarországon, és kiindulópontjává válik az új demokratikus, baloldali párt megteremtésének. A párt hitele nagyobbrészt azon múlik, hogy mi történik a következő két-három hónapban. Ezért az előadó kezdeményezte, hogy a kongresz- szus elvi természetű döntéseit követően külön határozzon a következő hónapok pártszervezési teendőiről. A szavakat ugyanis tettekre kell váltani — mutatott rá —: a párt még egyszer nem viselné el az 1988 májusát követő hónapok tanácstalanságát, bénultságát. Egy újabb elszalasztott lehetőségért most már végzetes árat kellene fizetni. Az MSZMP minden egyes tagját fel kell kérni arra, hogy határozza meg viszonyát az új programhoz, az alapszabályokhoz, a megválasztandó új vezetéshez. Magyarán szólva: mondják meg, hogy tagjai kívánnak-e lenni a kongresszus eredményeképpen körvonalazódó pártnak. A párf ugyanakkor hívja soraiba mindazokat, akik politikájával — világnézeti különbségre való tekintet nélkül — rokonszenveznek és vállalják céljait. Várja azokat is, akiket éppen a párt múltbéli gyakorlatának elutasítása és jogos bírálata tartott távol az MSZMP-től — mondotta befejezésül Kovács Jenő. Pozsgay Imre a pártelnökség tagja, a Politikai értékelés történelmi utunk tanulságairól, illetve a párt programnyilatkozata című dokumentumtervezetekhez fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a Központi Bizottság szándéka szerint a történelmi utunkról szóló tudósítás a programnyilatkozat tervezetének társdokumentuma. A KB — e fontos gondolatkört nem kívánva kivenni a kongresszusi vita köréből — azzal a megfontolással terjesztette elő, hogy nagyobb önismerettel, világos beszéddel. a programnyilatkozatot tisztázott történelmi körülmények között fogadhassák el a küldöttek. E tervezet politikai ösz- szefoglalást ad arról, miként lehet ebből a negyven esztendőből vállalható, továbbvihető értéikek egész tárát elkészíteni, s mi az, amitől egy új pártnak meg kell válnia ahhoz, hogy a társadalomban megingott tekintélye és az elvesztett bizalom után ismét kérhesse nem csak saját tagságának támogatását és bizalmát, hanem ezzel együtt a magyar nép bizalmát is. A továbbiakban rámutatott: a történelmi igazság elérésére törekedett az a tudós- és kutatógárda, amelyik e dokumenum elvi, elméleti alapjait megteremtette, forrásait feltárta. Remélte, hogy e párt számára a történelmi igazsághoz való szakadatlan törekvés a nép közgondolkodásával való együttműködést segíti elő. A tervezet fontos szándéka volt, hogy a párt önismeretre szert téve, az elmúlt negyven év értéklel- tárát is elvégezve, kimondjon olyan történelmi tapasztalatokat, amelyek korábban kimondhatatlanok. tabuügyek voltak. „Ha itt hibák, bűnök voltak az elmúlt negyven esztendőben, e.gv értékleltár elvégzése után is ott marad ez a csomag, ki a felelős, hogyan oszlott meg a felelősség, és miként lehet ennek a pártnak a tagsága — megtisztulva az elmúlt évtizedek bűneitől, terheitől — alkotója egy új politikai gondolatnak, amely a demokratikus jogállam és a demokratikus szocializmus viszonyai között tételez bennünket" — tette hozzá. Alapvető kérdésnek ítélte, hogy a tagságnak bűntudattal és bénult politikai akarattal kell-e belevágni a közeljövő feladataiba, vagy felszabadultan, tisztán s világosan, a felelősséget is meghatározva, cselekvőkészen, vállalkozásra készen. Ezzel összefüggésben Pozsgay Imre leszögezte: ebben az országban — különösen az utóbbi másfél-két évtized válságainak felelősségét elemezve — a párt tagsága nem marasztalható el. A terhet a párt tagsága nem bűnbakokra akarja rakni, ennél sokkal nagyobb műveletet kell elvégeznie. A rendszer működési alapjaiban kell keresnie a hibák okait, s személyi felelősség dolgában pedig azokban az oligarchiákban és szerveződésekben, amelyek a hibás, rossz politikával azonosulni tudtak, miközben a rendszer működését úgy igyekeztek berendezni, hogy a döntésért ne legyen felelős senki. A párttagság a döntéseknek valódi tényezője nem is lehetett, hiszen egy cent- ralisztikus, bürokratikus rendszerben erre nem volt lehetőség. Ezután a programnyilatkozat tervezetéről szólt Pozsgay Imre: — Ez a programnyilatkozat-tervezet egyetlen fontos feladatra készült: a pártállam és állampárt politikai gyakorlatával való szakítás idején egy, az alkotmányos jogállamra áttérő, politikai pluralizmus körülményei között működő új párt tartozik saját tagságának elszámolni eddigi helyzetével, és felmutatni azokat az értékeket, amelyek jegyében ez az új párt megszerveződhet. Ebből a szempontból sem nélkülözhető a korábbi korszakok értékeinek számbavétele, de a hangsúly az elhatárolódáson van, mert . máskülönben nincs esélyünk, hogy újra az európai baloldalon, s itt, e hazában a baloldali szocialista gondolkodás szervezetében. szerkezetében a nép elismerjen bennünket. — Szakítani kell azzal a monstrummal és konglomerátummal — folytatta —. amely, valójában nem pártként. hanem közhatalomként funkcionált ebben az országban, s így ebben a formájában a nép minden bizonnyal a jövőben nem ismerné el. Ez az az alap- gondolat és alapkoncepció, amelynek jegyében új programot kell készíteni. Az MSZMP története minden felmutatható értéjc ellenére a pártállam-állampárti szerkezet története. Tagságának története azonban itt nem zárulhat le, mert ez a párt hordozta, az előbb emlegetett történelmi okok miatt is azt a reformgondolatot. gyűjtőpártként azt a sokféle értéket, emberekben megtestesülő akaratot. amely nélkül Magyarország politikai egyensúlya helyre nem állítható, politikai jövője katasztrófa nélkül nem folytatható. Ezért A legerősebb - platlorm A nagy időt megélt, sokat tapasztalt veteránra mutat az egyik szomszéd. A meghívottak karzatán: annyi szavazást talán egész életében nem látott, mint most, az ügyrend vitájában. Néha meg- mosolyognivaló az aprólékosság. A mai viszonyok között azonban az ügyrend sarkalatos tényező, döntések sorsa múlhat egy-egy „joghézagon”. A huzavonát meghívottként figyelemmel kísérhette a helyszínen Czene Gyula, a salgótarjáni reformkor képviselője is. — Egyértelműen radikális, reformokat megújuló pártot várok a kongresszustól, mondta a tanácskozás szünetében. Czene Gyula kifejezte azt is, megnyugtató érzés: a néhány tucat tagot számláló platformok között a legerősebb a reformszövetség, több mint 400 bejegyzett szimpatizánssal. — Ügy látom, hogy Salgótarjánban is lassan befejeződhet a reformkor munkája. Meg- ’ indított egy gondolkodást, s hiszem, hogy az egész párt olyan lesz, hogy az eltérő vélemények is felszínre kerülhetnek. megismétlem: a párt története, mint MSZMP-történet, a pártállam történetével együtt ezen a szakaszon véget ér, s ettől kezdve ez a tagság az alanya és letéteményese egy új szocialista párt megteremtésének, amely elsősorban az európai baloldal értékrendjére, s abból következően a demokratikus szocializmus követelményeire építi fel szervezetét. Politikailag pedig szakadatlan jelenlétet kíván a társadalmi mozgásban azért, hogy közhatalmi szerepét hátrahagyva, kormánvzppár- ti szerepre pályázhasson szabad választásokon a pluralista politikai berendezkedés körülményei között — hangoztatta a szónok. Ezért is úgy vélekedett, hogy nagy figyelmet kell fordítaniuk azokra a gondolatokra, amelyek megkülönböztetik az MSZMP-t más pártok programajánlataitól. A tervezethez érkezett kiegészítő javaslatok a parlamentáris demokrácia elismerésén túl az önkormányzatokban, s e tekintetben a vi- dék-Magyarország kezdeményezőkészségében látták azt a politikai kezdeményezőerőt, amely a főváros, a városlakók számára is egyfajta új nyitás lehetőségét teremti meg, s a társadalmi kooperációnak, szolidaritásnak az autonóm közösségeken való kiépülését tervezi. — Ebből a szempontból kell mérlegelni azokat az összefüggéseket is, amelyek világossá tesszik. meddig terjed ebben az új pártban az áramlatok' és platformok szabadsága, s melyik az a határ, amelyen túl már valami más pártról esik szó. Mert amíg ezt nem tisztáztuk, és ha ezt ezen a kongresszuson nem tisztázzuk, akkor az egvbe- mosás. a ködösítés kongresz- szusaként rögzíti e tanácskozást a történelem. Olyan kongresszusként, amely az ország számára nem oldott meg semmit, saját sorait pedig tovább kuszálta, áttekinthetetlenné tette. Mint minden európai politikai kultúrán nevelődött párt, a mi pártunk is tiszteletben fogja tartani a platformok, az áramlatok szabadságát, s a szentségnél is szentebben tisztelni a kisebbség jogainak védelmét. De egv pluralista politikai berendezkedésben nem lehetnek olyan kényszerek, amelyek közénk kénvszerí- tenek olyanokat, akik nézeteikben, gondolataikban és politikai érvrendszerükben nem tudnak együtt lenni. Az egv másik párt — ezt kell megérteni ! Ez nem a politikai szabadság korlátozása, hanem a politikai szabadság viszonyai között létrejött új mozgástér. Ha ebből indulunk ki, akkor az ajánlott szervezeti elvek szerint, az itt ajánlott program, s a hozzá kapcsolódó történelmi áttekintés szerint ez új párt, amelynek nevében is meg kell különböztetnie magát elődpártjától, s vinnie új pártként azt a gondolatot, amit a programtervezet tartalmaz — mondotta Pozsgay Imre, kifejezve azt a meggyőződését, hogy ily módon több, tartalmas baloldali mozgalom együtthatásából közös kormányerő, -akarat jöhet létre, s elsősorban az az új párt, amely Magyar Szocialista Pártként kezdi meg majd e kongresszus után a tevékenységét. (Folytatás a 4. oldalon.)
