Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-02 / 232. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: A hét zeneműve Bach: D-dúr zenekari szvit No. 4. 8.50: A hét költője: Farkas Árpád 9.00: Napközben 11.05: Hagyományápolók Közreműködik a Méta együttes 11.35: Szép remények Folytatásos rádiójáték Charles Dickens regényéből (1980) 12.45: Egy hazában 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05 : Értékmegőrző 14.35: Mellényzseb Vevőknek és eladóknak 14.45: Dzsesszmelódiák Wynton Marsalis felvételeiből 15.00: Az olvasás gyönyörűsége Hegedűs Géza sorozata 15.30: Zenei tükör 16.00: Tizenhat óra 16.15: Miska bácsi negyedórája 16.30: Nyitnikék — Kisiskolások műsora 17.00: Eco-mix — Gazdasági magazin 17.30: Beszélgessünk zenéről 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk Művészet- és művelő« déskritika 19.15: Sportvilág 19.40: Dobos Kálmán féld.: Moldvai csángó dalok 19.50: Gong 20.04: Rádiókabaré — október — 21.24: Magyar zeneművészek a nagyvilágban Rév Lívia zongorázik (Franciaország) 22.00: Hírvilág 22.33: Halló, itt vagyok! A telefonnál: Szilágyi János 23.30: Puccini operáiból PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben: Ruttkai Éva és Latino- vits Zoltán 9.05: A Zsebrádió-színház bemutatója. Mint aki vízesést hallgat. . . Asperján György hangjátéka 9.25: Orfeusz az alvilágban Részletek Offenbach operettjéből 10.00: Magyarán szólva 10.20: A francia sanzon ismeretlen arcai Gerard Lenorman — ism. 11.05: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora 11.35: Körmendi Vilmos szerzeményeiből 12.10: Nóták 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . (Élő) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Vissza. . . Válogatás ifjúsági műsorokból 20.00: összjáték Korhatár: 1—99 21.05: Népdalok 21.27: Slágerfilmek— fiimslágerek Az ..Easy Rider” (Szelíd motorosok) című film zenéje (1969) 22.05: Rockújság VI. évfolyam 16. szám 23.20: Alom szárnyán — könnyűzene BARTÓK RADIO: 9.06: A lipcsei Gewandhaus zenekarának felvételeiből 10.12: Évszázadok fuvolazenéje 10.35: Operaházi portrék Bartha Alfonz 11.00: Az St. Martin-in-the- Fields kamarazenekar Hándel-müveket játszik 12.05: A vadorzó Részletek Lortzing operájából 12.40: Magyar szerzők fúvósműveiből 13.00: Kilátó 13.45: Országok, tájak népzenéje. Guinea 14.00: Zenekari muzsika 15.04: Erkel: Bátori Mária /Cétfelvonásos opera 17.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (Élő). Andor Éva és Somorjai Paula énekel, Csánky Emília oboázik. Hernádi Hilda és Szőnyi Erzsébet zongorázik 18.00: Szimfonikus táncok 18.30: Tört. rész 19.05: Angol társalgás kezdőknek \9.20: Kommt mit! Alapfokú német társalgás 19.35: Budapesti zenei hetek Kapcsoljuk a Budapest Kongresszusi Központot (Élő). A magyar virtuózok hangversenye Közben : Európaiak Velencében 20.20: Lord Byron, a cicisbeo — ism. 20.40: Hangverseny.közve- títés folytatása 21.40: Operaáriák 22.00: Wilhelm Furtwängler vezényli a bécsi és a berlini filharmonikus zenekart 22.58: Himnuszok a XII— XIII. századból. A bostoni ének- és hangszeregyüttest Joel Cohen vezényli 23.30: A hét zeneműve Bach: D-dúr zenekari szvit No. 4. — ism. MISKOLCI STÜDlO: 5.55: Műsorismertetés, hírek. 6.20: Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.55: Napi ösz- szeluglalé és a másnapi műsor Ismertetése. MAGYAR TELEVÍZIÓI TV 1.: ».0«: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak >.10: Ne lőjetek a szorosban. Tadzslk film (10B4) 10.15: A HÉT — Ism. 11.15: Delta Tudományos híradó 11.40: Képújság 16.25: Hírek 16.30: Déli videoújság A szegedi körzeti stúdió műsora 10.40: Stírl — Hirek román nyelven 16.45: Hónapsoroló 17.20: Emma és nagypapa (10’) Angol Ismeretterjesztő sorozat. XII/10. rész: Október 17.55: Számadás Gazdasági negyedóra 17.50: Három nap tévéműsora 17.55: Reklám 18.00: Egy szó, mint száz Nyelvi fejtörő játék Egri János műsora 18.45: Reklám 18.50: Esti mese 19.00: Üj cim-cim Irodalmi rejtvény műsor gyerekeknek Rostand: Cyrano 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Földes! József : Tűréshatár. Tévéfilm 21.15: Panoráma 22.00: Reklám 22.05: „Gyenes” Portréfilm 22.55: Híradó 3. TV 2. Sugár Ágnessel és Dömsödi Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Reklám Riportok Időjárás Zene 17.45: Kérdezz! Felelek Egri János műsora 18.00: Hétfőn hatkor 18.25: Gyerekeknek! Nils Holgersson csodálatos utazása a vad- ludakkal NSZK-rajzfilmsorozat Hegedűs Klement 18.50: Tv 2. 19.00: A Forsyte Saga Angol családregény XXVI 14. rész: A konfliktus — Ism. — FF 19.51: Tv 2. 20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora — Budapest — Pécs — Szeged 20.55: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Telesport 23.00: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MOSOK: 16.55: Katonák műsora 17.45: Pozsonyi magazin 18.20: Publicisztikai műsor 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: A fordulat évei — Tv-sorozat — 1. rész 21.15: Zenés, szórakoztató műsor a „Plavcl” együttessel 22.15: Dokumentumsorozat 22.35: Az impresszionizmus francia mesterei a zenében, a festészetben és a versekben 2. MŰSOR: 16.25: Német nyelvtanfolyam gyerekeknek 16.50: Tévéállatkert 17.10: A nap percei 17.20: A mi udvarunk — lengyel tv-sorozat 17.45: Animációs film 17.55: Publicisztikai műsor 18.15: A pozsonyi zenei napok krónikája 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Sportvisszhangok 21.00: Az otthon dalai 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Az én kedvenc detek- . tívregényem — feliratos szovjet film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4-től Veled akarok járni. Színes amerikai íilmvígjáték. Háromnegyed 6 és 8-tól Nem látni és megszeretni. Színes, szinkronizált amerikai film. Kamara: Hóvirágünnep. Szí. nes csehszlovák filmszatíra. Kohász: Katonai futár. Színes, szinkronizált kínai film. IHM: A magányos farkas. Színes amerikai film. Balassagyarmati Madách: fél 4 és háromnegyed 6-tól Az első feladat — Rendőrakadémia. Színes, szinkronizált amerikai film. Este 8-tól A sötétség fejedelme. (16) Színes, szinkronizált horrorfilm. Kamara: Cutter útja. Színes, szinkronizált, amerikai film. Bátonyterenyei Petőfi: Schi- mansky kelepcében. (16) Színes, szinkronizált NSZK-film. Pásztói Mátra: Gyilkos nyomozás. (16) Színes, szinkronizált amerikai film. — szécsé- nyl Rákóczi: Szuperhekusok. Színes, szinkronizált olasz film. Karancslapujtő: Iskola- kerülők. Magyar film. Jobbágyi: Halálos fegyver. Színes amerikai krimi. Nagylóc, Iskolamozi: süni legyőzi a tigrist. Ersekvadkert: A kém, aki szeretett engem. Szirtes angol kémkomédia. Rétság : Beverly HUls-i zsaru 2. Színes, szinkronizált amerikai krimi. NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. ŐRZŐK „Hallgatnak ágyúink, a puska nem szól, E némaság oh mily rémületes! A hajdú nem küzd, a megjött huszárnak Kardján most nem vér — csak köny csörgedez.” (Vörösmarty: Átok) Nem hősökre emlékezünk. Baranyi Bálintra, Danyi Ferencre, Marulya Andrásra, Boros Károlyra, idősebb Godó Antalra, Mihalik Antalra, Balgóczki Györgyre, Fülep Jánosra... nógrádiakra és nem nógrádiakra, mindennapi emberekre, akiket hőssé a helyzet, a pillanat varázsolt. A tavasz valóban adakozón érkezett 1848-ban: olyan szerrel, mely segít megszabadulni a régi, szűk ruhától. Nem kellett szabni sem helyette újat, hisz készen állt már: a szabad nemzet új alakja. De védtelenné is ez tette. Másfél év után a réginél is súlyosabb bilincsek kattantak a kezekre, lábakra. Egy évvel a diadalmas pákozdi ütközet után — gúnyos egybeesés! — becsukódtak a kapuk: a lehetőségek és a börtönök kapui. „Negyvenkilenc márciusában a Nógrádot megszálló császári csapatok Vácra húzódnak vissza. Áprilistól a vidék a Losoncon székelő magyar központhoz tartozik. Májusban a megye együtt ünnepli a győzelmet. A következő hónap azonban már rossz, riasztó hírekkel érkezik, melyek a császáriak betöréséről szólnak. Meghirdetik a népfelkelést, a végső harcra hívják fel a falvak, városok lakosságát. A nógrád—hon- ti gerillák több mint háromezres serege is küzd a honvédek oldalán. Július 17-én mégis megkezdődik a Görgey Artúr vezette had visz- szavonulása: a Rétság—Vadkert—Balassagyarmat—Szé- csény—Ludány—Losonc útvonalon négy nap alatt ürítik ki a megyét csapataink. Különös helyzet alakult ki Salgótarján vidékén: jelentékeny katonai megszálló erő nem marad, ugyanakkor a Kárpátokból ide érkezik a Kemény Károly vezette gerillaörsereg maradványa, mintegy háromezer ember, ök hajtották végre 1849. augusztus elsején a losonci rajtaütést, amikor a várost megszállva tartó cári erőket elűzték onnan.” „Augusztus tizenharmadi- kának alkonyba hajló délutánján egy sírástól fojtogatott sereg sorakozott fel a világosi mezőn, ahol megeresztett zászlók, gúlákba rakott fegyverek és példás rendben álló magyar katonák fölött tartott győzelmi szemlét Rüdiger.. . Görgey — kiszámított sértéssel — nem adott a végielenetben Haynaunak szerepet. .. Itthon az erdők és puszták mélyén osztrák sorozás elől menekülő honvédek ezrei és üldözöttek százai kerestek rejtekhelyét.” „Salgótarjánban két héttel a világosi fegyverletétel után még mindig Szon- tágh Ferenc főszolgabíró aláírásával jelenik meg a -Polgártársak« megszólítású hirdetmény, mely a -megyében létező zavarok miatt meg nem tartott« adószedésről beszél. A honvédsereg kivonulását, a cári csapatok keresztülvonulását csak zavaróknak tekintik a helybeliek, hiszen Salgótarjánban és környékén a fegyverletétel után továbbra is az áprilisi törvények értelmében választottak kezében marad a vezetés, akik a gerillák révén katonai erővel is rendelkeznek. Az őrsereg végnapjai ezek.” Szeptember 29-én, most 140 éve, szomorú aktusra gyülekezik a főtéren Salgó- Tarján népe: ezen a napon sorakozik fel a maroknyi csapat, hogy vezérei: Kemény Károly honvéd főhadnagy, Újházi Lajos, Po- korny Lajos honvéd hadnagyok előtt letegye a fegyvert. Repeczky Ferenc volt kormánybiztos búcsúztatja őket. Nem hihetik el a vereséget, nem lehet ez a vég. azt remélik. Ezért is rejtik el fegyvereiket a megye különböző helyein. Ezerháromszázat. .. Ezek a fegyverek nem magyar ügy érdekében kerülnek elő rejtekükből. Börtön és reményvesztettség vár az „álmodókra”. Nem hősökre emlékezünk. Dantják Józsefre, ifj. Ponyi Jánosra, Földi Pálra, Hert- zeg Istvánra, Olá Józsefre, Vaisz Ignácra... nógrádiakra és nem nódrádiakra, mindennapi emberekre, akiket hőssé a helyzet, a pillanat varázsolt... Varga Judit (Források: Salgótarján története, Magyarország története.) A HÁZ. Talán valóban az első és egyetlen falusi régi porta, amely a felújítása után társadalmi magángalériává nemesedett: a Kar- mann-ház Galgagután. Karmann János balassagyarmati polgár (hivatásos tűzoltó, szakképzett könyvkötő, grafikusművész, a városi művészeti társaság tagja) hozta rendbe kisebb-nagyobb baráti segítséggel évek alatt. Maga a ház az egyszerűbb falusi porták között állt, amíg Karmann János szülei éltek, s bár maga nem ott született — gyerek volt, amikor odaköltöztek — szülőházaként tiszteli-szereti. Édesanyja halála után (apja előbb elment férfisors szerint) gyarmati lakosként eladhatta volna a régi-szép öreg portát. Vagy mint más elszármazottak — hagyhatta volna sorsára. A lakatlan házak olyan gyorsan romlanak, mintha ágyúznák őket... Néhány év és leomolhattak volna a falak is. Akkor már csak a buldózer segít, s a ház helyén felágaskodik a telek eladása után valamiféle mai erké- lyes-gőgös „kispalota”. Nem ez történt. Karmann másként döntött s volt Ebecz Erzsébet személyében mellette még valaki, aki szerette, akarta ezt a házat. Hogy azután belőle mégsem hétvégi pihenő lett csupán...? Erős és élettel teli az a szál, ami Karmann Jánost a szlovák nemzetiségű Gal- gagutához fűzi most már nyilvánvalóan örökre. A ház tehát megújult. A telken lévő haszonnövények kivirultak, a diófa nem hiába termett már az idén sem (idei termését mi pusztítottuk, a házat újraavatók Balassagyarmatról, Kövesdről, Gutáról, Vanyarcról, Budapestről. .. Odabent fehérre meszelt falak előtt posztamensek állnak, rajta Csemnitzky Zoltán balassagyarmati szobrászművész néhány szépérdekes alkotása, mig a falakon a házigazda „galériatulajdonos” Karmann János nemes-egvszerú grafikái. A terv az, hogy sorra kiállít itt majd mindenki, aki utat talál Gutára vagy Gyarmatra, a Komjáthy Társaságba, vagy egyszerűen csak „ösz- szefut” Karmann Jánossal. AZ ÜNNEPSÉG. Galgagu- ta nyíltszíni örömmel vette, hogy Karmannék jó emlékű régi portája (korábban talán két idős kisasszony lakta a házat, ami lehet vagy nyolcvan-száz éves) n'em csupán az elmentek emlékeit őrzi, hanem új láng költözik belé. A „tékozló” fiú íme, így Visszatér, tettel bizonyítja gutái mivoltát s vele ide vidám társaság jön időről időre. Annak minden tagja maga is erős érdeklődéssel figyeli Galga- guta nemzetiségi életét, idejön hát, mint a házavatásra is a minap a város, a közeli Balassagyarmat mindenre fogékony és felelősséget is őrző múvészcsapata. Nosza, előkerült hamarjában mindenki — élükön a talán legrégebben szolgáló kövesdi tanácselnökkel, Bartos Pállal, a helybeli szellemet ápoló, falukrónikát majd húsz éve író-fényképező Gyürky Tiborral, helybeli pedagógussal és mindmegannyi kedves segítőjével, gutái társával. Előkerültek a gyerektáncosok, mandolinosok, a nemzetiségi ruhák, eljött Singely Mária Jakabné, a szlovák szövetség országos vezetője, mert amúgy meg ez a falu az ő szülőfaluja is. 'ö is őrzi a szülői házat, hát hogyne jött volna el maga is! Eljött Gutára házat, régit avatni sok mindenki, ott volt szinte a fél falu a délutáni kiállításnyitón, ház- ávatón (volt, aki népvisele- tesbe öltözve szalvétába kötött tálban hozta hagyományosan az ünnepi fánkot, megettük azt is hamarosan). Ott mondta a szlovákok első embere Jakabné a kis ámbituson állva meghatot- tan, miközben a kert tele volt ünneplő gutáival, gyarmatival, pestivel „nem vendégségbe — haza jöttem... ” Torokszorítóan, mégis reménykedően szép percek teltek így, miközben beszélt a főtitkár asszony, aki itt csak Singely Mari, hát maradjunk is ennél... „Ballada a házról.. .m Nikolits Árpád prózájának egy kis részletét és ő idézte „ház voltam, már csak emlék, vagyok. s arra várok — mondja a ház, hogy valakinek utolsó otthona lehessek még. Soha sehova nem illet úgy ez a pár sor attól a köz- tiszteletű asszonytól, aki elmondta, mint éppen a gutái Karmann-házra. Földi Péter festőművész a távolinak tűnő Somoskőújfaluból jött el a tárlatot megnyitni. Volt előtte már délelőtt Kom- játhy-„dalnokverseny”, amit Csikász István gyarmati költő-előadómúvész-nép- fronttitkár, családi irodavezető stb. nyert meg, volt aztán műsor, tánc és ének, felejthetetlen. A falu dalos- pacsirtája Oravecz András- né Csongrádi Mária (hetvenen felül éppen a pesti Vigadóba készült fellépésre!) előadásában. A KÖRTEFA. Nem én találom ki: a levelét elhullatott kis körtefa a ház mellett akkor délután csupasz ágain két kis virágot nyitott. T. Pataki László Fotó: Czela (János
