Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-05 / 235. szám
A kongresszus nógrádi küldöttei Meghatározó jelentőségű feladat előtt állnak az MSZMP- kongresszusának nógrádi küldöttei. A mandátumot adó párt. fórumok vitái, élénk eszmecseréi bőséges útravalóul szol. gáltak. A nézetek nemegyszer abban is megütköztek: a küldők akaratát, avagy saját véleményét, meggyőződését képviselje.e a küldött a rendkívüli kongresszuson. A rendkívüliben ott van a feladat súlya is: történelmi jelentőségű kérdésekben kell esetleg állást foglalni. A megélénkült pártélet számos fórumán megnyilatkoztak a küldöttek, vallva meggyőződésükről, szándékaikról, kötődéseikről. A munkakezdés előtti pillanatokban most arra vállalkozunk, hogy a küldötteket bemutatva néhány gondolatforgáccsal érzékeltessük: ki, mit képvisel az MSZMP rendkívüli kongresszusán. ANDRÉ LÁSZLÓ, a mátramindszenti termelő, szövetkezet műszaki ágazat- vezetője: Mint termelőszövetkezeti alapszervezetből kikerült küldöttet a falu és a mező- gazdasági dolgozók problémái foglalkoztatnak leginkább, de átérzem a bányászok jelenlegi kilátástalan helyzetét is, hiszen a mezőgazdaság néhány ágazata évtizedek óta szintén hasonló ^problémákkal küzd. A felkészülés során szélsőséges nézetekkel is találkoztam. Általánosságban azonban elmondhatom, hogy a lakosság továbbra is vállalja a reá háruló feladatokat, a gyökeres megújulás érdekében. Azt a hátrányos folyamatot ellenben, amely a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmére jellemző, nem fogadjuk el. Olyan jövedelmet kell biztosítani az agrárterületen dolgozóknak, mely biztosítja, hogy a falvak ne néptelenedjenek el. A politizálás ma új módszereket igényel. Üj szerveződési formákra van szükség, melyek . a tagság igényeit jobban figyelembe veszik. Az elmúlt negyven év értékelésére szükség van, de a vitát gyorsan el kell zárni, és a jelenbe, valamint a jövőre kell összpontosítani. A hangsúly a gazdaságpolitika javításán kell, hogy legyen. Értelmes célokat szükséges az emberek elé állítani, biztosítva ezzel a megélhetést és egyben időt az aktív közéleti cselekvésre, a politizálásra. E cél egyben egy „választási párt” elsődleges feladata lehet. tartalmilag is megújulva a tagság véleményére, széles demokratizmusra támaszkodva politizálna a nemzet érdekében, amely szocialista úton jár és valóban a tagság pártja. Ügy gondolom, hogy az elvi vitákon túl itt az ideje BOLDVAI LÁSZLÓ, a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség első titkára: Ma talán ez az egyik legnehezebb kérdés — mit képvisel a kongresszuson? —, amelyre a választ tovább bonyolítja a kongresszusi hozzászólás kemény időkorlátja is. Egyértelműen a bőség zavarával küszködöm, mivel az elmúlt hetek párt- és ifjúsági rendezvényein annyi jogos és fontos felvetéssel találkoztam, hogy nehéz megtalálni ezek közül a legjellemzőbbeket, legáltalánosabbakat. Röviden talán megpróbálom felvázolni a mondandóm csomópontjait. Az első tétel a társadalom erős differenciálása lenne, a politikához való viszony szempontjából'. A második a gazdaság és a politikai intézményrendszer dialektikus kapcsolata. Jelezve, hogy ma itt Nógrád- ban az emberek döntő többségét a jövővel kapcsolatosan a biztos megélhetés, a munkahely biztonsága érdekli és foglalkoztatja. A harmadik a párt újjászervezése közös program és elfogadott alapszabály alapján. Módszerben azonban ez nem jelentené senki kitaszítását a mozgalomból. Mindenkinek saját döntése alapján kell ilyen irányú viszoa tetteknek. Olyan program, ra, kezdeményezésekre van szükség, melyek a nép körében kedvező visszhangra találnak. Fenti lépések nélkül csak egy szűk csoport önmozgató, önmarcangoló és álpolitizáló tevékenységnek lehetünk részesei. nyát rendeznie. A negyedik tétel a párton belüli vertikális szintek kapcsolata és feladatrendszere lenne. Ma túlságosan csak a megyei szintek szerepével foglalkozunk és hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ez a kérdés csak az egész rendszer összefüggésében vizsgálható és alakítható át véglegesen. Utoljára, de nem utolsósorban ötödik témaként szólnék a párt és az ifjúság kapcsolatáról, erősítve azt a szándékot, hogy a kinyilatkoztatások ideje ezen a területen is lejárt. A tetteknek kell következnie, mert, ha nem így lesz, az MSZMP számára véglegesen elveszik a jövő. ANGYAL GYULA, az SVT villanyszerelője: Néhány, a közvéleményt is foglalkoztató kérdéskörhöz fűznék véleményt. Történelmi utunk kijelölésénél azokat a tényeket veszem tudomásul, amelyek nélkülöznek minden ideológiát és szubjektivizmust. BODOR JÓZSEF, a mátraterenyei nagyközségi pártbizottság titkára: Az MSZMP életében mérföldkőnek tekintem a kongresszust. Pártunk további léte, jövője függ ettől. A megyei pártértekezlet alap. gondolatait figyelembe véve nagyközségünk párttagságát kívánom képviselni, akik döntő többségét munkások és nyugdíjasok alkotják. Róluk napjainkban még a párton belül is kevés szó esik. Ök azok, akik a legnehezebb terheket viselik, közülük sokan a létminimum körül élnek. De nem feledkezem meg a vidéki értelmiségről sem, akik nélkül pártunk alappilléreit, tömegbázisait veszítené el. Egyetlen reális utat látok: a reformok következetes véghezvitelét, a múltat nem megtagadva, hanem megha. Sok vita folyik a párt nevének esetleges módosításán. Az elmúlt harminc évben az MSZMP nevének megfelelően alkothatott volna, akkor ma nem itt tartanánk. Hiába volt nyolcszázezer tagja, ez az elit pártja volt. Az a véleményem, hogy az esetleges névváltozás, a munkás szó pártból való kikerülése nem döntő. Ha tartalmi munkáját megváltoztatja, megújítja és felújítja szocialista és nemzeti jellegét, továbbra is a hatalom meghatározó részese lesz a párt. A jogállamiság kérdésköréről rövid a véleményem. Ezt nem kívánni kell, ez ma létkérdés. Felesleges minden vita erről, amikor a szuverenitást csak a jog- államiság garantálhatja. Sokakat foglalkoztat a pártvagyon kérdése. Én is azok véleményét osztom, akik vallják, hogy ezt a párttagság, a nép előtt tisztázni szükséges. ladva. Az eredményeket elismerve, a hibákból tanulva, a helyes gondolatokat meg. valósítva kell munkálkodni. Azt szeretném, ha egy olyan párt születésének munkálataiban t vehetnék részt, amely szervezetileg és FEJÉRVÁRI GÉZA, a síküveggyár gazdasági igazgatója: Hazánk mély politikai és gazdasági válság időszakát éli. Világosan látnunk kell, hogy ez egy hosszú folyamat eredménye, melyben a főszerepet az MSZMP játszotta, így nyilvánvaló, hogy az MSZMP az egyik kezdeményezője a társadalom gyökeres megújítását célzó változásoknak. A kongresszustól elsősorFORGÓ IMRE, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára: Mint a megyei küldöttcsoport egyik szóvivője — aki már a kongresszus előkészítésének a folyamatában is részt vettem — világosan látom, hogy ez a kongresz- szus más lesz, mint a korábbiak. A kialakult helyzetben nagyobb a tétje is, nagyobb a történelmi felelőssége. A kongresszus kimenetele alapvetően meghatározza a párt további sorsát. Ebben bizakodom és aggódom is egyszerre. Bizakodom, hogy a nemzet sorsáért felelősséget érző áramlatok kereban azt várom, hogy a párt rendezi sorait, világos, egyértelmű programot dolgoz ki, amely mellé felsorakozik a tagság többsége. így lehetővé válna, hogy a korábbinál esetleg kisebb létszámú, de egységesebb pártként nagyobb akcióegységben, más demokratikus pártokkal összefogva a megújulás élére áll. Az együttműködés mellett ki kell erőszakolnia radikális gazdasági változásokat és biztosíta. nia mindenki számára a szociális biztonságot. Bízom abban, hogy a kongresszus elindítja a politikai konszolidációt és remélem, hogy ez a folyamat az országgyűlési képviselő- választással lezárul. A konszolidált politikai viszonyok között a legteljesebb figyelem a gazdaság felé kell, hogy irányuljon. Jómagam csak azzal a párttal tudok azonosulni, amely az általam említett elvárásoknak megfelel. ' Addig az egyik legsürgetőbb megoldásra váró feladatnak tartom az államirányítás bürokratizmusának felszámolását. Szerintem ez a legfőbb gátja a gyors kibontakozásnak. kednek felül — és én idetartozom —, mert hiszem, hogy a párt érdeke, a nemzet érdekével ma szorosan összefügg. Aggódom, hogy a sok különböző álláspont — eltérő platformok — nem okozzák-e a párt szétesését. A platformok létezését ugyan nem tagadom, de fenntartásom és félelmem van abban, hogy egy része mindenáron le akarja győzni a másikat, „meg akarja nyerni a kongresszust”. Én ezért nem elsősorban platformban, inkább emberi sorsokban gondolkodom. Nem tartom kardinális dolognak a párt nevének megváltoztatását, annál inkább a párt céljának és jellegének definiálását. A párt célja nem lehet más, mint az önmaga megújítása a reformok mentén. Olyan tömegpártnak a létrejöttét támogatom és képviselem, amely demokratikusan szerveződik, lebontja a demokratikus centralizmus korlátáit, megszabadul mindattól, ami emberidegen; és magáénak vallja a valós szocialista mozgalom céljait. A múlt súlyos hibáinak szembesülése mellett, de a történelmi önmarcangolás helyett a tét ma a válságból kivezetni a társadalmat. Az emberek, a családok lét- biztonsága megteremtését és fenntartását érzem a legfontosabbnak. Ehhez döntő a gazdaság holtpontjáról való — késedelem nélküli — kimozdítása, a valós közvetlen érdekeltség, a piaci törvények útján. A jövedelem- különbségek miatt hátrányos helyzetbe kerülőkről való gondoskodást a párt kiemelten fontos feladatának tekintem. Mint ahogy az értelmiség rovására elkövetett súlyos mulasztások felszámolását is. Minden szférákon és területen a helyi autonómia, az önkormányzat megteremtését erősítem és képviselem. A kisváros és a falu nem lehet többé másodrendű település, fejlődésük gyorsítását tartom szükségesnek. különösen az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a fiatalok lakáshoz jutása feltételeinek javítása területén. FÜZESI ISTVÁN, a salgótarjáni városi pártbizottság titkára: Választanunk kell: merre haladjon a jövőben a nemzet és milyen erők kormányozzák? Ez a mi történelmi leckénk. 1988 májusában felismertük, hogy ez az út a válság elmélyüléséhez vezet, nem a felemelkedés, hanem a további leszakadás irányába sodorja az országot. Ezért képviselem azt, hogy a demokratikus szocializmushoz vezető békés átalakulásban korszakváltásra, a társadalom minden szférájában következetes reformokra van szükség. Ez nem lehet szervezetek, személyek privilégiuma. A többpártrendszerre történő átmenet időszakában új szellemű politizálásra van szükség. Többek között — a társadalmi demokratizmus és integráció miatt is — sürgető feladat, .hogy olyan politizáló párttá alakuljunk, amely eredményesen tudja megvalósítani a pluralizmus körülményei között társadalmi, gazdasági célkitűzéseit. Á mai versenyhelyzetben éppen ezért új politikai arculatra van szüksége az MSZMP.nek. Olyanra, amely kiszámíthatóvá teszi politikai gyakorlatát. a társadalmi változásokra érzékenyen és folyamatosan reagál, módosul. Nem lehet más alternatívája a kongresszusnak, minthogy elkötelezze magát a gazdasági, társadalmi, politikai reformok mellett éa ennek érdekében igényelje és támogassa a megújulást, a modellváltást szorgalmazó reformerők és más — az osztott hatalomban tenni akaró — szerveződések köz. reműködését. Belátható, hogy a gazdaság teljesítőképességét korlátozó politikai, jogi és szemléleti akadályok ledöntése az alapja az értékteremtő, eredményes mun. kg kibontakoztatásának. Tudnunk kell, hogy az eszmék szabad terjesztése és versenye, a lakosság művelődési kezdeményezéseinek kibontakoztatása alakítja ki a demokratikus részvételt, az egyéni gazdagodást és felelősséget, amely egy közösségi társadalom létalapja. Ezért szorgalmazom az értelmiség- és művelődéspolitika radikális megújítását. Gondolataim között szerepel a nyugdíjasok, az időskorúak, a fiatalok, a pályakezdők alapvető szociális biztonságának, már.már perspektivátlanságának kérdése. GAJDÁR GÉZA, a Nógrád Volán pártbizottságának titkára: Elsősorban azon küldöttek táborát kívánom erősíteni, akik józan gondolkodással, kulturált magatartással, kellő önmérséklettel *arra törekszenek, hogy a kongresszus munkaképes legyen. Ugyanakkor kellő elszántsággal — ehhez némi bátorság is kell — képviselni, támogatni fogom azon platformokat, nézeteket, amelyek a párt szervezeti, működési, ideológiai és a politika gyökeres átalakításáért, korszerűsítéséért szállnak harcba. A választások során azoknak szavazok bizalmat — bár e kérdésben sem kapcsolhatók ki a szubjektív elemek —, akik személyiségek, a párt megújítása és határozott, korrekt érdek- képviselete mellett képesek „nemzetben” gondolkodni és cselekedni. Szeretném küldött-társaimat is meggyőzni arról, hogy megnyilatkozásaik(Folytatás az 5. oldalon.)
