Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-05 / 235. szám

A kongresszus nógrádi küldöttei Meghatározó jelentőségű feladat előtt állnak az MSZMP- kongresszusának nógrádi küldöttei. A mandátumot adó párt. fórumok vitái, élénk eszmecseréi bőséges útravalóul szol. gáltak. A nézetek nemegyszer abban is megütköztek: a küldők akaratát, avagy saját véleményét, meggyőződését képviselje.e a küldött a rendkívüli kongresszuson. A rend­kívüliben ott van a feladat súlya is: történelmi jelentőségű kérdésekben kell esetleg állást foglalni. A megélénkült pártélet számos fórumán megnyilatkoztak a küldöttek, vallva meggyőződésükről, szándékaikról, kötődéseikről. A munkakezdés előtti pillanatokban most arra vállalkozunk, hogy a küldötteket bemutatva néhány gondolatforgáccsal érzékeltessük: ki, mit képvisel az MSZMP rendkívüli kong­resszusán. ANDRÉ LÁSZLÓ, a mátramindszenti termelő, szövetkezet műszaki ágazat- vezetője: Mint termelőszövetkezeti alapszervezetből kikerült küldöttet a falu és a mező- gazdasági dolgozók problé­mái foglalkoztatnak legin­kább, de átérzem a bányászok jelenlegi kilátástalan helyze­tét is, hiszen a mezőgazda­ság néhány ágazata évtize­dek óta szintén hasonló ^problémákkal küzd. A felkészülés során szélső­séges nézetekkel is találkoz­tam. Általánosságban azon­ban elmondhatom, hogy a lakosság továbbra is vállal­ja a reá háruló feladatokat, a gyökeres megújulás érde­kében. Azt a hátrányos fo­lyamatot ellenben, amely a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmére jellemző, nem fogadjuk el. Olyan jövedel­met kell biztosítani az ag­rárterületen dolgozóknak, mely biztosítja, hogy a fal­vak ne néptelenedjenek el. A politizálás ma új mód­szereket igényel. Üj szerve­ződési formákra van szük­ség, melyek . a tagság igé­nyeit jobban figyelembe ve­szik. Az elmúlt negyven év ér­tékelésére szükség van, de a vitát gyorsan el kell zár­ni, és a jelenbe, valamint a jövőre kell összpontosítani. A hangsúly a gazdaságpoli­tika javításán kell, hogy le­gyen. Értelmes célokat szük­séges az emberek elé állí­tani, biztosítva ezzel a megélhetést és egyben időt az aktív közéleti cselekvés­re, a politizálásra. E cél egyben egy „választási párt” elsődleges feladata lehet. tartalmilag is megújulva a tagság véleményére, szé­les demokratizmusra támasz­kodva politizálna a nemzet érdekében, amely szocialista úton jár és valóban a tag­ság pártja. Ügy gondolom, hogy az elvi vitákon túl itt az ideje BOLDVAI LÁSZLÓ, a Nógrád Megyei Demokra­tikus Ifjúsági Szövetség első titkára: Ma talán ez az egyik leg­nehezebb kérdés — mit kép­visel a kongresszuson? —, amelyre a választ tovább bonyolítja a kongresszusi hozzászólás kemény időkor­látja is. Egyértelműen a bő­ség zavarával küszködöm, mivel az elmúlt hetek párt- és ifjúsági rendezvényein annyi jogos és fontos felve­téssel találkoztam, hogy ne­héz megtalálni ezek közül a legjellemzőbbeket, legálta­lánosabbakat. Röviden talán megpróbá­lom felvázolni a mondandóm csomópontjait. Az első tétel a társadalom erős differen­ciálása lenne, a politikához való viszony szempontjából'. A második a gazdaság és a politikai intézményrendszer dialektikus kapcsolata. Je­lezve, hogy ma itt Nógrád- ban az emberek döntő több­ségét a jövővel kapcsolatosan a biztos megélhetés, a mun­kahely biztonsága érdekli és foglalkoztatja. A harmadik a párt újjá­szervezése közös program és elfogadott alapszabály alap­ján. Módszerben azonban ez nem jelentené senki kitaszí­tását a mozgalomból. Min­denkinek saját döntése alap­ján kell ilyen irányú viszo­a tetteknek. Olyan program, ra, kezdeményezésekre van szükség, melyek a nép köré­ben kedvező visszhangra ta­lálnak. Fenti lépések nélkül csak egy szűk csoport ön­mozgató, önmarcangoló és álpolitizáló tevékenységnek lehetünk részesei. nyát rendeznie. A negyedik tétel a párton belüli verti­kális szintek kapcsolata és feladatrendszere lenne. Ma túlságosan csak a megyei szintek szerepével foglalko­zunk és hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy ez a kérdés csak az egész rendszer össze­függésében vizsgálható és alakítható át véglegesen. Utoljára, de nem utolsó­sorban ötödik témaként szólnék a párt és az ifjúság kapcsolatáról, erősítve azt a szándékot, hogy a kinyilat­koztatások ideje ezen a te­rületen is lejárt. A tetteknek kell következnie, mert, ha nem így lesz, az MSZMP számára véglegesen elveszik a jövő. ANGYAL GYULA, az SVT villanyszerelője: Néhány, a közvéleményt is foglalkoztató kérdéskörhöz fűznék véleményt. Törté­nelmi utunk kijelölésénél azokat a tényeket veszem tudomásul, amelyek nélkü­löznek minden ideoló­giát és szubjektivizmust. BODOR JÓZSEF, a mátraterenyei nagyközségi pártbizottság titkára: Az MSZMP életében mér­földkőnek tekintem a kong­resszust. Pártunk további léte, jövője függ ettől. A megyei pártértekezlet alap. gondolatait figyelembe véve nagyközségünk párttagságát kívánom képviselni, akik döntő többségét munkások és nyugdíjasok alkotják. Róluk napjainkban még a párton belül is kevés szó esik. Ök azok, akik a leg­nehezebb terheket viselik, közülük sokan a létminimum körül élnek. De nem feled­kezem meg a vidéki értel­miségről sem, akik nélkül pártunk alappilléreit, tömeg­bázisait veszítené el. Egyetlen reális utat látok: a reformok következetes véghezvitelét, a múltat nem megtagadva, hanem megha. Sok vita folyik a párt nevének esetleges módosí­tásán. Az elmúlt harminc évben az MSZMP nevé­nek megfelelően alkothatott volna, akkor ma nem itt tartanánk. Hiába volt nyolc­százezer tagja, ez az elit pártja volt. Az a vélemé­nyem, hogy az esetleges névváltozás, a munkás szó pártból való kikerülése nem döntő. Ha tartalmi munká­ját megváltoztatja, megújít­ja és felújítja szocialista és nemzeti jellegét, továbbra is a hatalom meghatározó ré­szese lesz a párt. A jogállamiság kérdéskö­réről rövid a véleményem. Ezt nem kívánni kell, ez ma létkérdés. Felesleges minden vita erről, amikor a szuverenitást csak a jog- államiság garantálhatja. Sokakat foglalkoztat a pártvagyon kérdése. Én is azok véleményét osztom, akik vallják, hogy ezt a párttagság, a nép előtt tisz­tázni szükséges. ladva. Az eredményeket el­ismerve, a hibákból tanulva, a helyes gondolatokat meg. valósítva kell munkálkodni. Azt szeretném, ha egy olyan párt születésének munkálataiban t vehetnék részt, amely szervezetileg és FEJÉRVÁRI GÉZA, a síküveggyár gazdasági igazgatója: Hazánk mély politikai és gazdasági válság időszakát éli. Világosan látnunk kell, hogy ez egy hosszú folyamat eredménye, melyben a fő­szerepet az MSZMP ját­szotta, így nyilvánvaló, hogy az MSZMP az egyik kezde­ményezője a társadalom gyökeres megújítását célzó változásoknak. A kongresszustól elsősor­FORGÓ IMRE, a balassagyarmati városi pártbizottság első titkára: Mint a megyei küldöttcso­port egyik szóvivője — aki már a kongresszus előké­szítésének a folyamatában is részt vettem — világosan látom, hogy ez a kongresz- szus más lesz, mint a ko­rábbiak. A kialakult hely­zetben nagyobb a tétje is, nagyobb a történelmi fele­lőssége. A kongresszus kimenetele alapvetően meghatározza a párt további sorsát. Ebben bizakodom és aggódom is egyszerre. Bizakodom, hogy a nemzet sorsáért felelős­séget érző áramlatok kere­ban azt várom, hogy a párt rendezi sorait, világos, egy­értelmű programot dolgoz ki, amely mellé felsorakozik a tagság többsége. így le­hetővé válna, hogy a ko­rábbinál esetleg kisebb lét­számú, de egységesebb párt­ként nagyobb akcióegység­ben, más demokratikus pár­tokkal összefogva a meg­újulás élére áll. Az együtt­működés mellett ki kell erő­szakolnia radikális gazdasá­gi változásokat és biztosíta. nia mindenki számára a szo­ciális biztonságot. Bízom abban, hogy a kongresszus elindítja a po­litikai konszolidációt és re­mélem, hogy ez a folyamat az országgyűlési képviselő- választással lezárul. A kon­szolidált politikai viszonyok között a legteljesebb figye­lem a gazdaság felé kell, hogy irányuljon. Jómagam csak azzal a párttal tudok azonosulni, amely az álta­lam említett elvárásoknak megfelel. ' Addig az egyik legsürge­tőbb megoldásra váró fel­adatnak tartom az államirá­nyítás bürokratizmusának felszámolását. Szerintem ez a legfőbb gátja a gyors ki­bontakozásnak. kednek felül — és én ide­tartozom —, mert hiszem, hogy a párt érdeke, a nem­zet érdekével ma szorosan összefügg. Aggódom, hogy a sok kü­lönböző álláspont — eltérő platformok — nem okoz­zák-e a párt szétesését. A platformok létezését ugyan nem tagadom, de fenntar­tásom és félelmem van ab­ban, hogy egy része minden­áron le akarja győzni a másikat, „meg akarja nyer­ni a kongresszust”. Én ezért nem elsősorban platform­ban, inkább emberi sorsok­ban gondolkodom. Nem tar­tom kardinális dolognak a párt nevének megváltozta­tását, annál inkább a párt céljának és jellegének defi­niálását. A párt célja nem lehet más, mint az önmaga megújítása a reformok men­tén. Olyan tömegpártnak a létrejöttét támogatom és képviselem, amely demokra­tikusan szerveződik, le­bontja a demokratikus cent­ralizmus korlátáit, megsza­badul mindattól, ami em­beridegen; és magáénak vallja a valós szocialista mozgalom céljait. A múlt súlyos hibáinak szembesülése mellett, de a történelmi önmarcangolás helyett a tét ma a válság­ból kivezetni a társadalmat. Az emberek, a családok lét- biztonsága megteremtését és fenntartását érzem a leg­fontosabbnak. Ehhez döntő a gazdaság holtpontjáról va­ló — késedelem nélküli — kimozdítása, a valós közvet­len érdekeltség, a piaci tör­vények útján. A jövedelem- különbségek miatt hátrá­nyos helyzetbe kerülőkről való gondoskodást a párt kiemelten fontos feladatának tekintem. Mint ahogy az ér­telmiség rovására elkövetett súlyos mulasztások felszá­molását is. Minden szférákon és te­rületen a helyi autonómia, az önkormányzat megte­remtését erősítem és képvi­selem. A kisváros és a falu nem lehet többé másodren­dű település, fejlődésük gyorsítását tartom szüksé­gesnek. különösen az okta­tás, a kultúra, az egészség­ügy és a fiatalok lakáshoz jutása feltételeinek javítása területén. FÜZESI ISTVÁN, a salgótarjáni városi párt­bizottság titkára: Választanunk kell: merre haladjon a jövőben a nem­zet és milyen erők kormá­nyozzák? Ez a mi történel­mi leckénk. 1988 májusában felismer­tük, hogy ez az út a válság elmélyüléséhez vezet, nem a felemelkedés, hanem a további leszakadás irányá­ba sodorja az országot. Ezért képviselem azt, hogy a de­mokratikus szocializmushoz vezető békés átalakulásban korszakváltásra, a társada­lom minden szférájában kö­vetkezetes reformokra van szükség. Ez nem lehet szer­vezetek, személyek privilé­giuma. A többpártrendszerre tör­ténő átmenet időszakában új szellemű politizálásra van szükség. Többek között — a társadalmi demokra­tizmus és integráció miatt is — sürgető feladat, .hogy olyan politizáló párttá ala­kuljunk, amely eredménye­sen tudja megvalósítani a pluralizmus körülményei kö­zött társadalmi, gazdasági célkitűzéseit. Á mai ver­senyhelyzetben éppen ezért új politikai arculatra van szüksége az MSZMP.nek. Olyanra, amely kiszámítha­tóvá teszi politikai gyakor­latát. a társadalmi változá­sokra érzékenyen és folya­matosan reagál, módosul. Nem lehet más alternatí­vája a kongresszusnak, mint­hogy elkötelezze magát a gazdasági, társadalmi, poli­tikai reformok mellett éa ennek érdekében igényelje és támogassa a megújulást, a modellváltást szorgalmazó reformerők és más — az osztott hatalomban tenni akaró — szerveződések köz. reműködését. Belátható, hogy a gazdaság teljesítőké­pességét korlátozó politikai, jogi és szemléleti akadályok ledöntése az alapja az ér­tékteremtő, eredményes mun. kg kibontakoztatásának. Tudnunk kell, hogy az eszmék szabad terjesztése és versenye, a lakosság műve­lődési kezdeményezéseinek kibontakoztatása alakítja ki a demokratikus részvételt, az egyéni gazdagodást és felelősséget, amely egy kö­zösségi társadalom létalapja. Ezért szorgalmazom az ér­telmiség- és művelődéspoli­tika radikális megújítását. Gondolataim között szere­pel a nyugdíjasok, az idős­korúak, a fiatalok, a pálya­kezdők alapvető szociális biztonságának, már.már perspektivátlanságának kér­dése. GAJDÁR GÉZA, a Nógrád Volán pártbizott­ságának titkára: Elsősorban azon küldöttek táborát kívánom erősíteni, akik józan gondolkodással, kulturált magatartással, kellő önmérséklettel *arra törekszenek, hogy a kong­resszus munkaképes le­gyen. Ugyanakkor kellő el­szántsággal — ehhez némi bátorság is kell — képvi­selni, támogatni fogom azon platformokat, nézeteket, amelyek a párt szervezeti, működési, ideológiai és a politika gyökeres átalakítá­sáért, korszerűsítéséért szállnak harcba. A választások során azok­nak szavazok bizalmat — bár e kérdésben sem kap­csolhatók ki a szubjektív elemek —, akik személyisé­gek, a párt megújítása és határozott, korrekt érdek- képviselete mellett képesek „nemzetben” gondolkodni és cselekedni. Szeretném küldött-társai­mat is meggyőzni arról, hogy megnyilatkozásaik­(Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents