Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-30 / 257. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. TELEXEN ÉRKEZETT. ÁSÓK FÓRUMA » Nincs mindenkinek ezrese! Á Postabank, amely — ezután — igazán távol áll tőlem Tanácsi dolgozók továbbképzése Korszerű ismeretek színvonalas terjesztése pontokba koncentrálni kellene, ez nem csupán gazdaságossági, de oktatáshatékonysági szempontok miatt is megfontolandó. A szervezeti korszerűsítést csak rendszerszemléletben tudom elképzelni, ahol minden tanácsi szinten biztosított a képzés, továbbképzés, felelőse és nem —^ utolsósorban feltételrendszere. Így és csak így lehetne biztoslta» ni a magasabb színvonalú közigazgatási munkához szükséges ismeretek oktatását. Naponta többször lehet hallani rádióban, tévében a Postabank reklámját „Postabank, mely igazán közel áll önhöz”. Ez késztette le- vélirónkat arra, hogy elhelyezze némi megtakarított készpénzét a fenti hivatalban, de ez csupán óhaj maradt. . . Az ablak túlsó oldalán ülő kisasszony — a postai „hatalom” megtestesítője — lesújtó pillantások között közölte velem a meg- másithatatlant: — Ilyen forgalom mellett nincs időm átszámolni az összeget.' Körülnéztem és kerestem a tömeget. De az ablaknál egyedül álltam, a legközelebb i ügyfél az újságárusnál vásárolt. Mindez történt SalgótarAz előző évekhez hasonlóan most is sokan segítenek a cukorrépa betakarításában és feldolgozásában a Nógrád megyében élő vasutas-nyugdíjasaink közül. . . A Mátravidéki Cukorgyárak selypi üzemében például Kisterenyéről és a környező községekből járnak be dolgozni: mérlegelő, rak- tárnok, kocsirendező és egyéb szolgálatra, köztük Endrész Ferenc, a mátrajánban. a föposta 07-es számú ablaka előtt, október 14- én. 11 óra előtt 10 perccel. A mai napig sem tudom eldönteni és megérteni, hogy miért nem vette át pénzemet, melyet a Postabankban kívántam elhelyezni Azóta csak találgatok. — Nem volt ideje megszámolni az aprópénzt? Hiszen nem közvetlenül a zárás előtt voltam ott! — Főnökétől olyan utasítást kapott, hogy csak ropogós ezer forintos bankót lehet elhelyezni? — Vagy talán nem ismeri munkaköri leírását? Várom az illetékesek válaszát a Fórumban: Sajtos Dezső Salgótarján mindszenti, Nádasdi János, a salgótarjáni és Kiss András, a nagybátonyj vasútállomás volt főnökei is... A nyugdíjasok között többen vannak olyanok, akik rendszeresen visszatérnek a kampány idejére dolgozni, mert tevékenységükre a vasút és a gyár is igényt tart — írja levelében: Szűcs Ferenc Hatvan Eléggé közismert a közvélemény előtt is, hogy a tanácsok tevékenysége kihat településeink arculatára, az intézmények működésére, a szolgáltatások színvonalára. A lakosság a megmondhatója. hogy a tanácsi dolgozók munkája milyen mértékben befolyásolja az állampolgárok közérzetét, még hangulatát is. Ügyes- bajos dolgaik többségét ugyanis a tanácsokon intézik. Világos tehát, hogy meghatározó jelentőségű a tanácsok személyi állománya, tevékenységük hatékonysága és színvonala, ügyintézésük szakszerűsége és kulturáltsága. Korántsem mindegy tehát, hogy kik és hogyan végzik munkájukat a tanácsoknál. Jelentős változások A tanácsok életében — ■-zervezétében és működésében egyaránt — az utóbbi evekben jelentős változások mentek végbe. Ezek közül az irányítási rendszer módosulása, az igazgatási munka folyamatos korszerűsítése, az önállóság és a felelősség növekedése, az ön- kormányzati elemek erősítésére és a demokratizmus növelésére, a munkastílus változtatására irányuló törekvések kiváltképp említésre méltók. Változott azonban az apparátusok összetétele. személyi állománya is. Az átgondolt személyzeti politika, a tervszerű személycserék, a képzés és továbbképzés eredményeként javult az apparátus személyi összetétele, magasabb iskolai végzettségű, fiatalabb, képzettebb és felkészültebb dolgozók kerültek a régiek helyére. akiknek speciális államigazgatási munkára történő felkészítése, beilleszkedésük segítése is folyamatos volt. Ennek ellenére — különböző okok miatt — viszonylag sok dolgozó el is távozott a tanácsi apparátusokból, a fluktuáció is éreztette negatív hatását, ösz- szességében a szellemi potenciál javult ugyan, azonban a tanácsi dolgozók munkájának megítélése — rossz beidegződések és túlzó általánosítások következtében is — még nem minden esetben egyértelműen pozitív. Rendszerszemléletben Mindezek miatt is kiemelkedő fontosságú az apparátusban dolgozók folyamatos, jó színvonalú felkészítése a tanácsi munkára. A képzés és továbbképzés rendszere — nem szólva most az állami iskolai képzésről — többcsatornás. A minisztériumok, főhatóságok és továbbképzési intézeteik szervezik az ágazatba tartozó tanácsi dolgozók — elsősorban a megyei tanácsok vezető beosztású dolgozóinak és szakembereinek — továbbképzését. Megyei szinten a megyei tanács vezetésének és szakigazgatási szerveinek kezdeményezésére a megyei tanács vb önkormányzati és elnöki hivatalának szervezetén belül a személyzeti és oktatási osztály látja el a megyei apparátus és a helyi tanácsi dolgozók képzése és továbbképzése tekintetében a tervezési, szervezési, koordinációs és egyéb szolgáltatási jellegű feladatokat. Az elvi irányítás és koordináció a Belügyminisztériumban a közelmúltban alakult közszolgálati főosztály feladata. Változott tehát a képzés, továbbképzés rendszere is, a tanácsi oktatási és továbbképzési intézetek egy része megszűnt, illetve integrálódott. Az újszerű feladatok, az önkormányzatiság kialakulásával egyenes arányban növekvő önállóság és felelősség azonban további változásokat * feltételez az oktatási rendszerben is. A továbbképzés elvi irányításában, egymásra épülő rendszerének ösz- szehangolásában nagyobb szerepet kell kapnia és határozottabban kell lépni a Belügyminisztériumnak. A megmaradt továbbképzési intézeteket nem megszüntetni, hanem regionális közAktuális feladatok Az 1989.90. évi tanácsi képzési, továbbképzési terv alapvető célkitűzése — a nem igazgatási alapképzettségű szakemberek általános államigazgatási, valamint az egyes szakigazgatási területen dolgozók szakvizsgára történő felkészítésén túlmenően —. mind a képzés, mind a továbbképzés területén a számítás- technikai, informatikai, ügyvitel-szervezési ismeretek minél szélesebb körben történő terjesztése. Ez utóbbi területen — a megyei szervezési és számítástechnikai intézet szakembereinek köszönhetően — már eddig is, országosan figyelemre méltó eredményeket értünk el. Az új oktatási évben ismét több száz tanácsi dolgozóval szeretnénk megismertetni a korszerű számítástechnikát, hogy alkalmazása mielőbb készséggé, természetes i'gény- nyé váljék. A hagyományos továbbképzéseken túl olyan új és korszerű ismereteket nyújtó formákat is tartalmaz a terv, mint a menedzser típusú vezető- és vezető- utánpótlás-képzés, idegen- nyelv-tanfolyamok (német, angol) szervezése. Dr. Baráthi Ottó Számítanak rájuk MÁV-nyugdíjasok munkában Tiltakoztam, nem zsaroltam Köszönjük C. Becker Juditnak, a baglyasaljai beköltözők kilakoltatása ügyében született vb-határozat végrehajtásának felfüggesztését. Köszönöm, az SZDSZ-nek, hogy felvállalta a baglyasaljai beköltözők kilakoltatásának ügyét. Remélem, hogy a készülő szociológiai tanulmány bizonyítja, hogy a tanácsi határozat nem a teljes kép ismeretében született. Tudom: hogy az érintett lakásfoglalók dolgozó emberek; hogy közülük csak egy rendelkezett korábban lakással; van olyan, akinek állandó bejelentett lakhelye a kisterenyei nevelőotthon (oda akarják visszaköltöztetni?) Nem tudom, milyen eljárás az: — hogy Petercsák dr. közli: „Majd odaáll a házak elé a kisterenyei nevelőotthon autóbusza és elviszi a gyerekeket állami gondozásba"; hogy a városi tanács ügyintézője nem meghallgatja az ügyfelet, hanem rendőrrel vezetteti ki. Ha „zsarolásnak” minősítik figyelmeztető tiltakozásomat, melyet a József Attila Művelődési Központban elmondtam, akkor kérem a városi tanácsot, hogy a polgári bíróságon zsarolásért jelentsen fel. Csik Károly cigányságkutató öregek napja Jobbágyiban Október 21-én rendezték meg az öregek napját Jobbágyiban, amelyről özvegy Szarvas Jánosné vöröskeresztes titkár tájékoztatja a Fórum olvasóit. „Az óvodás gyerekek kedves műsorral köszöntötték, az intézmények és a polgári védelmi bázis konyhai dolgozói finom süteménnyel vendégelték meg az idős embereket. Azokat, akik betegségük miatt távol maradtak, az úttörők otthonukban köszöntötték. A rendezvényhez szükséges anyagi fedezetet közös összefogással a pásztói áfész, a helyi tanács és a vöröskeresztes szervezetünk biztosította." — összeállította; Rácz András „Egy végcél ez a terv, útmutatás arra, mit szeretnénk a Nyírjesből kihozni, hiszen Balassagyarmat szempontjából rendkívül fontos pihenőövezetről van szó” — e szavakkal kezdte mondandóját Moór Mátyás városi főépítész azon a lakossági fórumon, amelyet a városi népfrontbizottság hívott ösz. sze a Nyírjes ügyében, ezzel az ígéretes címmel: A Nyírjes, mint üdülőövezet. Többen így sommázták a rendezvény után benyomásaikat: már azt hittük mozdul valami, de ez csak felesleges népámítás volt. Volt, aki már a fórumon felvetette hozzászólásában: a terv. amelyet a főépítész ismertetett ( 1985— ben hagyta jóvá a végrehajtó bizottság), már elavult, de amúgy is megvalósíthatatlan. Tartsuk a kronologikus sorrendet. A főépítész vázolta, hogy a két összenyitott tónak strandként kell funkcionálni. hely kell egy kempingnek, és az erdőt (a nvírjesből fenyvessé váltózónát) parkerdővé szükséges tenni. Hozzátette, becsületére legyen mondva: e tervek sorsa, hogy a gazdasági helyzet változásával — finoman fogalmazott, hiszen a romlás helyesebb kifejezés lett volna — csökken a megvalósíthatóság, azaz ..ma már másképp látjuk a helyzetet.” Szóba került még. hogy egyelőre hobbitelkeket értékesítenek, ám úgy, hogy ha a2 .infrastrukturális helyzet javul — szennyvíz- rendszer, ivóvíz, villany, li/let és így tovább —. azonnal üdülőövezetté lehessen nyilvánítani a területet. ( Vagy harmincán ültünk a tanács dísztermében, így nem volt hiány kérdésekben, vagy inkább panaszokban, dörgedelmekben. Egy budapesti telektulajdonos, Fűzi Ferenc nyitotta a sort. Kijelentve — amúgy jogosan —, mire ezek a tervek megvalósulnak. már az unokáink sem fogják látni, noha nekik kellene élvezni őket. Elsősorban az infrastruktúra hiányosságait emlegette, közülük is főképp a boltot. Majd valamivel szigorúbbra fogta a hangját, és ma oly divatos kifejezésekkel rukkolt elő, hogy ..mire költötték a teho-t Balassagyarmaton?", vagy hogy „mit érdekel minket az iskola, s persze vettek a pénzen videót meg számítógépet, a Nyírjesben meg nem lehet kenyeret kapni!", és így tovább. Volt, aki másképp látta a dolgot. Zérci József úgy vélte: a gyarmatiaknak inkább konyhakert és nem üdülő, s a tisztaságra kellene jobban figyelni. Jól passzolt utána Gyenes Szilárd bejelentése. miszerint megalakult a városban a társadalmi természet- védelmi szolgálat, akik részt kívánnak a Nyírjes természeti tisztaságának védelmében is. Volt azután, aki azt hiányolta nincsenek utcák és házszámok, meg hogy nem jár ki a postás. Majd a nyírjesi házibulikról esett szó. Randalírozó fiatalokról, néha már- már közerkölcsöt sértő viselkedésről tanúskodtak az elbeszélések. Mindeközben a tudósító háta mögött egy hölgy, rejtélyes módon mindennek az okát tudni vélte. Először a tavak kérdéséhez szólt hozzá. Szerinte a tavakra azért költöttek milliókat, hogy az elvtársak ehessenek halat. Ez még akkor is megdöbbentő tájékozatlanságnak hat, ha valóban hihetetlen, miért kellett a régen fürdésre alkalmas tavakat ösz- szenyitva megbénítani a természetes tisztulást. Később ugyancsak ő, már megmondva nevét is — Márkus Istvánné —, arra biztatta a tanács egyetlen jelenlévő képviselőjét: aki nem gondozza a földjét, attól vegyék, el, akár bérli, akár a sajátja! Szóval nem volt hiány dörgedelemben, s ami talán ennél is szomorúbb volt: Moór Mátyás egyedül ült szemben a „közönséggel". Noha elmondása szerint 30 meghívót küldtek szét. „hivataloknak”, senki nem jelent meg. Még a szervező HNF-tól sem. De a rendőrség, az ÉMÁSZ, a vízügy, és más érintettek sem mutattak érdeklődést. Még az a személy sem jelent meg, aki állítólag a Nyírjes rendjének, tisztaságának felügyeletéért kapja a fizetését. Igaz őt. a társadalmi természetvédelmi szolgálat tagjai alkalmatlannak minősítették, jelezve például, hogy többször kapták fenyőfalopáson. . . Volt hát egy fórum, amelyen kiderült, sem a tanácsnak, sem más intézménynek nem szívügye ez a terület. De a lakókat sem érdekli igazán, hiszen töredéke jelent csak meg a telek- tulajdonosoknak. Joggal vetődik hát fel a kérdés: mi végre volt a fórum? Elnézve az illetékesek üres székeit, hallgatva a felesleges iskolai számítógépekről, meg a- földelkobzásról szóló felettébb értelmes javaslatokat, azt gyanítom semmire, üres szócséplés volt csupán az egész! Egy statisztikát javító rendezvény csupán. Hlavay Richárd ■ I Üres székek, demagógiák Széljegyzetek egy fórum jegyzőkönyvihez
