Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-28 / 256. szám

SPORT V SPORT 4 1 4. Az angol Bruggeman Palóc ősz !89 (3) A Szovjetuniót 30. Ang­liát 9, Jugoszláviát 8, Cseh­szlovákiát 6, az NDK-t 4, az NSZK-t 2 sakkozó kép­viselte. A hetven magyar résztvevő között harminc- hatan Nógrád megyei egye­sületekből indultak. Még egy érdekes statisztika: az A csoportban 278 játszmá­ból 203 parti (72 százalék), végződött győzelemmel és 75 (28 százalék) döntetlen­nel. A B csoport 246 játsz­májából 161 (69 százalék) végződött győzelemmel és 85 parti (31 százalék) volt döntetlen. A szervezők kitettek ma­gukért, mert kemény mun­kával olyan támogatókat szereztek, akik anyagilag és erkölcsileg is a verseny mel­lé álltak. Nem kevesebb, mint 29 vállalat, szövetke­zet, tsz, intézmény támo­gatta a versenyt, köztük nem kis meglepetésre 6 kisiparos is volt, akik pénz­Lassan a célegyenesbe ér­keznek labdarúgó-bajnoksá­gaink. Közeleg a hajrá, az őszi szezon vége. Ezzel pár­huzamosan élesedik a küz­delem is, hisz — érthetően — minden csapat nyugodtan szeretné téli álomra hajtani a fejét... Így vannak ezzel a Sík­üveggyár SE NB Il-es gár­dájánál is. A Keleti csoport sereghajtója igazi meglepe-’ támpontot szerzett a múlt héten Hódmezővásárhelyen, megmutatva ezzel, hogy ko­rai leírni a társaságot. Sza- lay Miklós edző nagy örö­mére a héten végre minden játékosa hadra fogható volt. Csupán Zsélv bajlódott ki­sebb sérüléssel, ám a hosszabb* ide je a maródiak listáján szerepelt Králik és Balga már nagy szorgalom­mal edzett­így érthetően önbizalom­mal vár|a a kék-fehér le­génység a csoport másik újoncát a Szegedi Dózsát. Ezúttal kötelező a győzelem, ebben a szellemben várja a társaság a vasárnapi kez­dést jelző bírói sípszót. Sza- lav tervezett csapata a kö- vekező: Hiesz — Zsélv (Pou- mcinn), Babcsán, Králik. Stark — Hodur, Juhász. Kölln — Garai, Mohácsi. Balnah. Mint a hadrendből is kitűnik, egy támadó fel­fogású együttest láthat maid a nagyérdemű a Sugár úti összecsapáson, Gyetvai há­rom sárga lapja miatt nem játszhat. ■ir Az NB III. Mátra-esooort küz.delemsorozq^ában megvei csapataink közül négy szom­baton, kettő vasárnap lép Andó Lóránt versenybíró tárcájukba nyúltak. Így jö­hetett létre a 154 ezer fo­rintos díjalap, amelyből az A csoportban az 1—19. he­lyezett között, 132, a B cso­portban az 1—6. helyezett között 22 ezer forint került kiosztásra. A rendezés és a szervezés egyaránt jól sikerült, s eb­ben oroszlánrésze volt Révész Lászlónak, a városi sportfelügyelőség vezető­jének és munkatársának Kol- tányi Imrének, Gál Gábor mesterjelölt is kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a verseny sikeres le­gyen. A versenyzők jól érezték magukat a nyírjesi ifjúsági táborban, s erről Lucska Ferenc és felesége is gondoskodott. Kitűnő volt az étkezés, a szabad­időt is kellemesen töltötték a résztvevők. Márton Já­nos a büfé vezetője és munkatársai mindenben készségesen a sakkozók pályára. A párosítás érde­kessége, hogy újabb nógrádi rangadóra kerül sor. SKSE—Romhány: A ta­bellán elfoglalt helyezé­sek szerint két legjobb for­mában lévő megyei együt­tesünk igazi presztízscsatája ez. A hazaiak lendületét és a vendégek szívósságát is­merve a döntetlen áll elő­térben. Tipp: x. Nagybátony—Apc: Űjabb lehetőség a sereghajtó báto- nyíaknak az első győzelem megszerzésére. Ha a szeren­cse is melléjük áll és bíz­nak magukban a játékosok, a három pont otthon marad­hat. Tipp: 1. Balassagyarmat—H. Gás­pár SE: Két „katonacsapat” randevúja, melyben a hazai pálya döntő lehet. Ráadásul az utóbbi időben újra buk­dácsoló Ipoly-partiaknak égetően szüksége van a győ­zelemre. Tipp: 1. Volán Rákóczi—Nézsa: Két. közel egyforma képes­ségű együttes találkozóján a vendéglátók felé billen az esély, ám mivel a labda gömbölyű, akár meglepetés is történhet. Tipp: 1­Gyöngyös—SBTC: Az egy­kor szebb napokat látott két gárda mérkőzésén a tar- jániak csikócsapata felszaba­dultan játszhat, de ez kevés az üdvösséghez... Tipp: 1. ☆ A megyei labdarúgó-baj­nokság I. osztályának for­dulója újabb presztízsmecs- cset ígér. Az élbolyban ta­nyázó két együttes, a Szé- csény és a Karancslapujtö találkozója bizonyára izgal­mas kilencven percet hoz. Marton István Nógrád Vo Ián Farkas Szabolcs Kisiparos SE rendelkezésére álltak. A nyírjesi tavak, a fenyőkkel borított sétautak, a jó le­vegő. egyszóval a pompás környezet jó kikapcsoló­dást biztosított, mint, ahogy a Csehszlovákiába tett ki­rándulás is kellemes él­mény maradt. Szólnunk kell a verseny bíi'áiról akiknek fáradha­tatlan munkája — a svájci rendszerű versenyeken, mindig fontos a jó párosí­tás — nagyban hozzájárult a jó hangulathoz, a szín­vonalas küzdelemhez. Fa­zekas György volt, a ver­seny főbírája, a tőle meg­szokott pontossággal, hoz­záértéssel látta el felada­tát. Asszony a réten... Dús, üdezöld rét kö­zepén, hétrét görnyed a bő szoknyás, sötét ken­dős valaki. Ha jobban megnézi a szem, látja egyik kezét a földön matatni, s a másikkal edényt tartani. Lassan mozog, fel nem tekin.t — spórol már a moz­dulattal, mert az látha­tóan nehezére esik. — Furcsa, szembeötlő — szemet bántó is — a kép. De mivégre hajladoz hát, hogyha egyszer az öregség merevíti tagja­it? Tán csigát gyűjt, egy kis pótlékpénzért, vagy harmatgombát szed levesbetétnek? Az is lehet, az aprójószág­nak zsenge fűért jött ki ide. .. — Dolgát végzi, nem kétséges, csakhogy nem avégre, mint jelzik azt a fentiek! — „Mari néni meszel" — nyugtáz­zák megszokott tényke­dése láttán a helybeli­ek. Eszerint pedig akkor rendjén van mégis a dolog, mert a rét nem más, mint a dorogházi focipálya, mit az idős asszony a meccsre ké­szít elő. Igen, vonalat „szór” a fehér porból. Mondják: több mint harminc esztendeje haj­ladoz, s kis pénzért hozzá még a dresszeket is kimosta. Túl a hete­dik ikszen nem kínálja senkinek munkáját, ki­meszel mindig csende­sen. Innen a szomszéd­ból jár át Koncsok Ist- vánnénak hívják, s már nemsokára a déduno­kái is „lábukkal veze­tik” a futball-labdát. — Mihalik — Mindenki jói érezte magát Balassagyarmaton Jól sikerült az idei Palóc ősz 89’. nemzetközi nyílt sakk­verseny, profik és amatőrök egyaránt elégedetten távoz­tak Balassagyarmatról. Létszámban és minőségben is erősebb volt az idei küzdelemsorozat. mint a legutóbbi. Tavaly hat ország 112 versenyzője ült asztalhoz, s az idén már hét országból 129 sakkozó játszott kilenc napon át. Fociforduló... Fociforduló... Fociforduló... Nem félnek az üvegesek a csípős szegedi paprikától Botos Tibor profi lett „Minél több meccset nyerek, annál több pénz üti a markomat" Szárnyakon röppent a hír, szerte a nógrádi megyeszék­helyen: Botos Tibi profi leüt! Az utóbbi évtized két legeredményesebb salgótar­jáni ökölvívójának egyike, aki hét országos bajnoki cí­me mellett, egy ízben az Európa-bajnoki dobogóra is felállhatott, a jövőben ide­gen kosztkvártélyon, ropo- gósabb külhoni bankókért tartja majd a tenyerét, mi­dőn kinyitja jobb kezének félelmetes öklét. Reméljük, hogy a 29 éves fiatalember, nem találtatik majd harma­todnak a harmalsúlyúak kö­zött. .. — Tibikém, áruld el, mi lett a kezeddel? Látom, ke- negéted mindenféle varázs­szerekkel. Alig hogy profi lettél, azon nyomban sike­rült megsérülnöd? — Óh, ez nem veszélyes. Lejött róla a bőr egv kicsit. Tudod, elég kemény ez az új zsák, amit csépelek az edzésen, nem olyan, mint a tégi. De mit tehet az ember, ha profinak készül, oda kell verni a kezét, alaposan. — Érdekes dcjlag ei a zsákolás. Kívülállók, sokan mosolyognak, mikor meglát­ják az öklözőt, aki a mól- lett, hogy jó nagyokat so­roz, annak a lengő akármi­nek, a „gyomrába", még körül is táncolja az áldoza­téi, akárcsak egy indiánfő­nök. .. — Pedig nagyon kell ez. Ráállsz a zsákta, sorozod, ütöd, vágod, ellépsz tőle, előre, oldalra, hátra. Mint­ha egy eleven ellenféllel szemben vívnál. Sokat' se­gít a mozgás kialakításában, emellett fejleszti az ember állóképességét. — Edzel Tibi. keményen? Tudod, mos.tanában van egy olyan érzésem, s nemcsak nekem, mintha egy kicsit leeresztettél volna. A pro­fik között pedig, gondolom, nem három, de hat menet lesz legalább. — Hat menet lesz. . . hat­szor három perc. . . — Ezért mondom, alapo­san fel kell készülni rá... — Nem mondanám, hogy le vagyok eresztve. Sőt most inkább nagyon dolgo­zom! menjek ki akkor személye­sen tárgyalni. Kimentem. Megbeszéltünk mindent. Mondta a menedzser,' hogy jöjjek haza elintézni a pa­pírokat, a munkavállalási engedélyhez. — Mikor történt ez? — Több mint két hónap­pal ezelőtt. Most már állí­tólag nem kell az a sok pa­pír, mehet anélkül is az ember. De folytatom: mi­kor minden pecsét megvolt, akkor mentem ki másod­szor, már Bandival együtt, és aláírtuk a szerződést. — Mit tartalmaz ez a megállapodás? — Három évig a bécsúj­helyi klub versenyzője va­gyok. De, ha ez idő alatt bármikor is úgy látom, hogy nem megy a dolog, le­léphetek. De ők nem mond­hatnák fel nekem. Pénzdol­gok, meg egyebek is szere­peltek. .. — Elárulod, hogy meny­nyit keresel majd?-T- Fellépés után fizetnek. De tudod, a profiknál úgy van, hogy vereség után is van pénz. Ám minél több meccset nyerek, annál több üti a markomat. — Elmondanád a szpon­zorok novét? — Ilyenek még nincse­nek. .A menedzser zsebéből megy eleinte a dolog. Aztán, ha jó leszek, majd mások is rám kapnak. — Most, hogy profi let­tél, nem indulsz többé amatőr versenyeken és nem szerepelsz a válogatottban sem... — Ügy van, ahogy, mon­dod. — Mikor, ós hol vívod az első igazi profi mérkőzése­det? — Le kellett volna ját­szanom már ezen a héten. Egy olasszal bunyóztam volna Bécsújhelyen, de el­halasztották. A menedzser ugyanis hirtelen nehéz helyzetbe került. Volt neki rajtam kívül négy profi bokszolója, de azok cserben hagyták őt. Nem bunyóztak, nem jártak edzésre, bepiál- jak. Lett neki 150 ezer schilling' vesztesége belőlük. Most próbálja átalakítani a csapatát, rendezni a soro­kat. Majd értesít, hogy mi­kor lesz a meccs. — Mondtad ugye, hat­menetes lesz. — Igen. — Végig bírod állni? — Hát ez az, amitől fé­lek. Az amatőröknél ugye három menetet kellett vív­ni. Ott az alatt a kilenc perc alatt kellett kiadni minden erőt. Ott az első pillanattól fogva nagyon bele kellett húzni, ha ke­resni akartál valamit. Az új helyzetben az embernek meg kell tanulni jól beosz­tani az erejét. Itt nem fog az ember az első menetben az ellenfelére ütni száza­kat. ' / — Szokatlan lesz, gondo­lom, de mégse féltetek, mert technikás versenyző vagy, megütöd az ellenfelet könnyen, bármikor. — No igen, de az én stí­lusomhoz sokat kell mozog­ni, táncolni. Ha nem tudom távol tartani magamtól az ellenfelet, ha egv olyan sráccal kerülök szembe, aki belharcos, aki bebújik a két kezem közé, könnyen bajba kerülhetek. .. — Mit vársz a profi pá­lyafutásodtól, mire tartod magad még képesnek? — Csak rajtam múlik, hogy mire viszem. Nem tu­dok még sokat mondani, hiszen ismeretlen előttem a harmatsúlyú mezőny. Hogy bennem mennyi van? Ügy szokás mondani, hogy a bu­nyósok ebben a korban, harminc felé, érnek be iga­zán. Maradjunk tehát egye­lőre annyiban, hogy én egy érett srác vagyok! Balás Róbert — Milyen munkát végzel, hol, és kivel edz<Jl? — A nrjenedzserem, Ernst Geier állított össze számom­ra egyéni edzéstervet. A hét minden napjára mást és mást. Ahogy mondta, ez a munka nyolcmenetes mér­kőzésekre készít fel. Futok naponta 5—6 kilométert, váltakozó ritmusban, sprin­tekkel, ami belefér. Aztán zsákolás, négy menet teljes erőből. Utána 6x3 perc kö­téllel, majd a végén 150 felülés. Mindennap másfél­lé beosztásban, más és más gyakorlatokkal. Csak a mérkőzés előtt egy héttel utazok ki. — Botos Bandival edzel? — Hát.. . hogy mond­jam. .., ővele edzek, de. . . — De inkább magadtól. . . — Igen, inkább magam­tól. . . — Nem mondtad még el. hogyan jött létre a szerző­dés? — Jákóhalmi Ferenc, a bányánál egyszer odajött hozzám és mondta, hogy Tibikém, öreg vagy már te bohócnak, de ha ki akarsz még menni egy-két évre külföldre, akkor menj be Ferencz Gyulához. Bemen­tem, Gyula bá’ felhívta Sopronban egyik gyerekko­ri ismerősét, ő pedig meg­adott egy ausztriai címet, így kerültünk kapcsolatba, a bécsújhelyiekkel. Megír­tuk nekik mi a dörgés, hogy szeretnék náluk bunyózni. Erre azt válaszolták, hogy □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS tervezet \ Nógrád Megyei Patyolat Kelmefestő és Vegytisz- i ító Vállalat pályázatot hirdet igazgatói munkakör betöltésére. A választás .5 évi időtartamra szól. lén többször meghosszabbítható. Az nuár 1-től tölthető be. Bérezés: megegyezés szerint. megfelelés ese- állás 1990. ja­Az igazgató főbb feladatai: — a vállalat irányítása, szervezeti, érdekeltségi rend­szerének felülvizsgálata, folyamatos fejlesztése — a piaci igényekhez való alkalmazkodás biztosítása. — a vállalat működőképességének, hatékony gaz­dálkodásának biztosítása és fejlesztése. A munkakör betöltésének feltételei: — felsőfokú műszaki, vagy közgazdasági végzettség, — minimum 5 éves vezetői gyakorlat, — erkölcsi feddhetetlenség. V A pályázat tartalmazza: — a pályázó munkahelyének, beosztásának és jöve­delmének megnevezését, — a pályázó önéletrajzát, — iskolai, szakképzettségi végzettséget igazoló ok­mányok hiteles másolatát. 1989. november 15-ig Rákóczi út 227. sz. A pályázatokat zárt borítékban kérjük eljuttatni a Salgótarján, címre. A pályázat elbírálásának határideje: ‘1989. november 20. A borítékra írják rá: Pályázat. □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □

Next

/
Thumbnails
Contents