Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-27 / 255. szám

CSALÁD, OTTHON, Zöldséglevesek Faragványok cserből, dióból, tölgyből Mit rejtett a faládikó? Rábaközi hímzett párna Nagyon szép és fégi rábaközi párnamintát mutatunk be a kézimunkázást kedvelőknek. A motívum egyik - bal oldalán - azt érzékeltettük, hogy a laposöltéses himzés száliránya mikép­pen halad. A vékony vonalas részek száröltéssel készülnek. Színezése a kék különféle - egymáshoz harmonikusan illesz­kedő — árnyalataival történik, kevés sárga variációval. B. K. Mindig kedveltem az olyan embert, aki a bajban sem hatja búra a fejét, akinek vidámsága képes másokkal is feledtetni a gondokat. Ilyen szerencsés termé­szettel megáldott Csernus József is, aki Zabaron él családjával: feleségével és lányaival. Épp a reggelivel birkózik, mikor ráköszönök. Nem az étvágyával van baj, a falat könnyen csúszik, — az erőspaprika akar kifogni rajta­Hellyel kínál, nem akár­milyennel: keze munkáját, a míves, cifra tölgyfa lócát ajánlja figyelmembe. Ámul az idegen ennyi apró farag- vány láttán, mi a házigaz­dának az egyik kedves, maga készítette munkadarab. Hogy itthon találom, an­nak komoly az oka, bár a mindig frisseji tartott jó- kedélve látszólag ellentmond ennek. Csernus József rok­kantnyugdíjas. — Az ötvözetgyárban dol­goztam. és csak úgy mellé­kesen beszereztem a szili­kózist, tüdőtágulást, és mel­lé egyéb nyavalyákat. De megmutatom inkább a többi ..készítményemet" — tereli el a szót betegségéről, s fel­vezet a felső szintre, ahol a takaros, igen tetszetős, fa­ragott mintás karosszékeket. Napjaink egyik meg- > oldásra váró népegész-, xégügyi gondja a vi- i'ite elterjedt fogszu­vasodás és ennek következ­ményei. A fogorvosi ellátó­hálózat sehol a világon nem képes a fogbetegségek nö­vekedésével lépést tartani. Nem is ez a cél. E népbetegség leküzdése — hasonlóan más betegsé­gekhez — hatékony meg­előző programok megvaló­sításán múlik. A fejlett ipa­ri országok összetett pre­ventív módszerei egy-két évtized alatt eredményessé váltak. Hatásukra jelentő­sen csökkentek n gyermek­kori fogbetegségek. ezzel párhuzamosan fokozatosan nőt az ép fogú gyermekek száma. A kedvező nemzetközi ta­pasztalatok hatására egész­ségügyi kormányzatunk ha­zánkban is kezdeményezte a komplex karieszmegelőző programot. A fogszuvasodás elsősorban táplálkozási be­tegség, ezért fontos célki­tűzés gyermekeknél a fo­gazatot kevésbé károsító táplálkozási szokások meg­valósítása. A fogszuvasodás hazai az asztalt, — a rózsával, tu­lipánnal kimintázott, hat­személyes garnitúrát mutat­ja. Aztán tekintetével a tölgyből készült csillárreme­ket ajánlja figyelmembe. Réz annak az égőfoglalat­ja, mutatós cserlevélfüzér az éke; büszke is rá a íor- mázója, csakúgy, mint a többi kisebbnagyobb re­mekműre: a dióból, cserből, tölgyből, cseresznyéből, kör­téből kimunkált íaragvá- nyokra. — Ez egy vonyító kutya — tesz elém egy kávébarna szobrocskát. — Legszíveseb­ben én is így vonvítottam volna, mikor csináltam, úgy fájt a derekam — üti el tréfával a betegségére utaló emlékezést. De van itt gém. őz és szarvas is. A jókora virágedényeket, a lambériát, a kovácsoltvas lámpát, az előszobafalat, a kétkarú gyertya'tartókat már nem is említi, pedig maga dolgozott azókkal is. Családiereklye-számba megy már a formás, kulcsra zárható, bársonnyal bélelt lakkozott faládikó. Leendő Szájhigiénétől a tablettáig emelkedő tendenciájának oka, hogy az óvodás, és is­koláskorú gyermekeknél az édességfogyasztás gyakori­sága növekedett. A főétke­zések közötti nassolás külö­nösen kártékony a fogzo­máncra. Helyes módszer in­kább a főétkezéssel együtt adott édesség, melyet fog­mosás követ. Nem egészséges a magas cukortartalmú üdítők, ször­pök fogyasztása sem. Gyer­mekkorban lényeges a táp­lálék; kozisztenciája is. A fo­gak épségét védi, ha az étel optimálisan igénybe veszi rá­gószervünket, kiadós rá­gásra késztet. A fogbetegségek megelő­zésének másik fontos mód­szere a jó szájhigiéne. Óvo­dákban. kisiskolásoknál kép­zett szájhigiénikusok tanít­ják. gyakoroltatják a helyes fogápolási technikát. A szü­lői ház feladata, hogy se­gítse és ellenőrizze a min­feleségének akkor ajándé­kozta, mikor a 18. születés­napját ünepelte: — A jegygyűrűt ebben ben adtam át neki, — ma­gam voltam a ráadás — tréfálkozik, s derül, mert látja: megnevettet. — A szerszámokat is magam „gyártottam" ám — nyitja szélesre a műhelye ajtaját, ahol minden darabot nagv becsben tart. Felmarkolt egy fél tucat simára csiszolt, dí­szes széklábat, aztán a glé- dába rakott • kishordódongá- kat érinti meg. Nem titkolja: akkor érzi magát elemében, ha faraghat, csak, az idő nem dolgozik mindig neki — túl hamar elszalad- Már azért is, mert a falusi portán, sok a ten­nivalója a családfőnek, aki­nek erejét, szívósságát „csak- azért is” optimizmusa adja. A fára áldoz ebből a legtöb-. bet. Tanítómestere a szépér­zéke és kitartása. Mondják: egyszer kinézett magának egv kiszáradt körtefát az erdőn. Maga akarta haza­hozni, de nélküle kénysze­rült visszatérni: rosszulléte miatt meghiúsult a szándéka. De fel akkor sem adta. csak elhalasztotta a munkát. — Mihalik — dennapos íogmosá'st a gye­rekeknél. A fluoridok a fogba épül­ve növelik a zománc ellen­állóképességét, savoldékonv- ságát. s gátolják a lepedők­ben a mikroorganizmusok anyagcseréjét. A karieszprovencióra aján­lott adagok veszélyte­lenek. A ' fluoridtabletták rendszeres adása jelentősen csökkentheti a fogszuvaso­dást mind a tej, mind a ma­radandó fogazatban. A Den- itocar tablettától akkor vár­ható a .legjobb eredmény, ha minél korábban (0—2 éves kor között) kezdődik a tabletta szedése és az év legalább 200 napján rend­szeresen kapják a gyerekek. A fogászati megelőzés megvalósítása széles körű társadalmi összefogást, tar­tós együttműködést igénvel mindazokkal, akik a gyer­mekekkel foglalkoznak. A tervszerű gyermekfogá­szati gondozás és a preven­ciós program helyes meg­valósítása lehetőséget nyújt arra, hogy egy egészsége­sebb fogazatú nemzedék nőljön lel. Dr. Métneki Eszter Kisgyermek Az autóvezetők nagy több­sége még mindig valamifé­le „zavaró elemnek" tekin­tik a gyermekeket a közle­kedésben. Tulajdonképpen nem is ismerik őket köze­lebbről. Ugyanígy minket is meg kell ismerniük a gyerme- „keknek. hiszen a közleke­dési szabályok a kölcsönös megértésre épülnek. Az első szavak, a „ma­ma". „papa" után a gyer­mekeknél általában a har­madik szóként az „autó" jelenik meg. Hiszen ahogv kilépnek a ház kapuján, ész­lelik, hogy a környezet tele van autóval, amely mozgal­mat és szint visz a világuk­ba. Az első játékszer is többnyire az autó, a moz­galmasság jelképe. x Már a gyermekkor kez­deten a picinyeket egysze­rűen ..bepakoljuk" a gép­kocsi hátsó ülésére. A leg­lényegesebb ebben a kor­szakban. hogy gyermekein­ket biztonságosan helyez­zük el, óvjuk őket a veszé­lyektől. A gyermekek uta­zás alatti terhelhetősége lé­nyegesen nagyobb, mint az a köztudatban él. A moz­gáskorlátozás viszont na­gyobb vegetatív zavaró ha­tásokat kelt. mint a felnőt­teknél. Gyakran fellép az úgynevezett utazási beteg­ség, a gyomor tokozott ér­zékenysége. A kocsi rázása jobban igénybe veszi a gyer­mek gyenge szervezetét, mint a felnőttekét. az autóban Alapvető .szabály, hogy a gyermekeket 12 éves koru­kig hátsó ülésre ültessük. Gondoljunk arra, hogy egy esetleges vészfékezés során a gyermek keze és a karja nem nyújt megfelelő védel­met. ha az első ülésen ülne. Az sem engedhető meg, hogy a gyermekek a hátsó ülésről feltámaszkodva elő­re kukucskáljanak, vagy áll­janak, térdeljenek a hátsó üléseken. A legfiatalabbakat mózes­kosárban szállíthatjuk a leg­biztonságosabban. Persze ezt is jól kell rögzítenünk. Az ,,idősebbeket'" négyéves ko­rukig feltétlenül gyermek­ülésre ültessük. A/ ülés le­gyen megfelelően rögzítve és jól ki párnázva. Különösen jók a fejvédővel is ellátott gyermekülések. A gyermek nem utazni, hanem megérkezni akar! A táj kevésbé érdekli, az út- közbeni látnivalókat sem értékeli, jóllehet egy-egy tehén vagy más állat feltű­nése kétségtelenül érdeklő­dést kelt bennük is. Utazás közben a gyerme­keknek gyakrabban van szükségük megállásra, mint a felnőtteknek. Az autóban órák hosszat tartó menet közben bezárva érzik ma­gukat. Egy-egy rövid pihe­nő, egy kis mozgás mindig jót tesz nekik is. Lehetőleg kerüljük az éjszakai hosszú utazásokat. Ilyenkor az éb­renlét és az el a Ívás határán nyűgössé válik a gyermek. KARALÁBÉLEVES Hozzávalók: 2 fej zsenge ka­ralábé. 1 kiska-nál reszelt vörös­hagyma. 1 deci tejföl. 1 csa­pott evőkanál liszt, 1 erőleves- kocka, 1 evőkanál olaj. só. I mokkáskanál pirospaprika. I késhegynyi őrölt bors, 1 csokor petrezselyem. A karalábékat meghámozzuk, vékony csíkokra metéljük. és hozzávágjuk a zsengébb zöld leveleket is. Az olajban — a reszelt hagymával — fedő alatt körülbelül 15 percig pároljuk. Zsírjára pirítjuk, megszórjuk a liszttel, megpaprikázzuk, hideg vízzel felengedjük. s ha fel­forrt. beletesszük az eröleves- kockát, meg a simára kevert tejfölt. Amikor újra felforrt, megszórjuk az apróra vágott petrezselyemmel. és azonnal tálaljuk. KELGOIVIBÓ CLEVES Hozzávalók: Körülbelül 60 de­ka kelkáposzta. 1 kis fej vö- p: shagy ma. 1 evőkanálnyi vaj. í csapott evőkanálnyi liszt, l tojás. 1 púpozott evőkanálnyi zsemlemorzsa, só. 1 mokkáska- nálnyi örölt kömény, l kés­hegynyi pirospaprika. A kelt megmosva. cikkekre vágva, a megtisztított hagymá­val együtt egv liter sós vízben feltesszük főzni. Amikor meg­puhult. levét leszűrjük. A meg­főtt kelt meg a hagymái vil­lával összetörjük, és a morzsá­val, a tojással, meg az őrölt köménnyel összedolgozzuk. Le­vét paprikás rántással besűrít­jük. felforraljuk, feloldjuk ben­ne az erőleveskockát, végül belefőzzük a kelmasszából formázott gombócokat. Miután a gombócok a leves színére jöttek, még körülbelül öt per­cig főzzük, majd forrón tálal­juk. KAPORLEVES Hozzávalók: 2 csokor friss kapor. 1 deci tejföl, 3 deka margarin, l lapos evőkanál liszt. í kiskanálnyi citromlé, so. A kaprot megmossuk, nagyon apróra vágjuk, és a felolvasz­tott margarinban öt percig, fe­dő alatt pároljuk. Aztán egy kissé megpirítjuk, és a liszttel megszórva, a tűzön egy percig kovergetjük. Végül feleresztjük fél liter vízzel. Megsózzuk, fel­forraljuk. és megfej fölözve, cit­romlével ízesítve tálaljuk. NYÁRI KÁPOSZTALEVES Hozzávalók: 50 deka cdes ká­poszta. 5 deka füstölt szalon­na. fél fej vöröshagyma. i pú­pozott kiskanál liszt. 1 deci 1 0.1 föl. 1 zsemle, só. 1 mokkás­kanál őrölt, kömény, késhegy- nvi pirospaprika. Az apróra vágott szalonnát megsütjük. A megreszelt ká­posztát. a reszelt hagymát rá­tesszük. Megsózzuk. kömény­maggal megszórjuk, kevergetve kissé megpirítjuk, majd lefed­ve puhára pároljuk. Közben a lisztet a tejföllel simára ke­verjük. a zsemlét apró kockák­éi vágva pedig szárazon meg­pirítjuk. Amikor a káposzta már puha. megpaprikázzuk. a lisztes tejfölt beleöntjük. és vízzel fél literre .felengedjük, felforraljuk. A pirított zsemlét a tetejére szórva tálaljuk. P. J. Krizantém havában... Jeles, csendes napra, korai alkonyra, deres hajnalok­ra bontja ki szirmait. A nemesebbje0 sosem hajol földig, büszke méltósággal emeli magasba, termetes, borzas­bájos virágát. Szépségben egymással vetekedik a tea- róz.sasárga a világító bodros-fehér a bársonyos bordó­val. A krizantémok küldetésre nyilnak: sírhelyek néma árnyán virágnyelven oldják a gyászt. Díszük az emlé­kezés jelképe. Dacolnak törékeny hirnökéletükkel. mit a lobogó gyertyák füstje szentel. Megadón várnak — a fagyhalálra? Sziporkázó csillagfényben, az éiettelenség hidegében múlnak el. o

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents