Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-24 / 252. szám

2 NOG RAI) 1989. OKTÓBER 24.. KEDD Nemzeti színű zászlók lobogtak mindenütt a Kossuth La­jos téren. Megbékélni csak lélekben és nem szavakban lehet (Folytatás az 1. oldalról.) retnénk, ha elmúlna a féle­lem, mindenki vállalhatná nézeteit, és önmaga lehetne. Megbékélni azonban — emelte ki — csak lélekben és nem szavakban lehet; továbbá a múlt bevallásával, a jelen formálásával és a jövő megálmodásával, azaz megbékélni csak tenniaka- rással lehet. Ezután három ellenzéki aktivista felolvasta az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz eddig ismert áldoza­tainak a nevét, majd a Himnusz közös eléneklésé- vei ért véget a nagygyűlés. ☆ Tegnap Balassagyarma­ton öt helyszínen is meg­emlékeztek 1956 áldozatai­ról. A sort — időrendben is — a város ellenzéki szerve­zetei által rendezett ünnep­ség nyitotta 17 órakor a Hősök terén. Ugyancsak ők szervezték . meg a vasárnapi emlékező eseményeket is, amelyek során először a Ma­dách Imre Filmszínházban bemutatták ifj. Schiffer Pál Engesztelő című dokumen­tumfilmjét, majd Hugyagon megkoszorúzták Hargitay Lajos 1956-ban elhurcolt és brutálisan meggyilkolt nemzetőrparancsnok emlék- keresztjét, a valamikori Ipoly-hídnál, kivégzése he­lyén. 1 A Hősök terén a szovjet­emlékművel szemben fekete drapéria és a nemzeti lobo­gó előtt léptek dobogóra a szónokok, a FIDESZ, majd az MDF végezetül pedig az FDF nevében. Szavaikban méltatták a 33 évvel ezelőt­ti események irányítóit, résztvevőit, áldozatait. Em­lékeztetve arra, hogy a fia­talságnak hazugságokat ta­nítottak 56-ról, s becsapták volna őket, ha nem él a forradalmárok emléke a pol­gárok lelkében. A Hősök teréről a meg- emlékezők a temetőbe vo­nultak, ahol koszorút he­lyeztek el és gyertyát gyúj­tottak a forradalom és sza­badságharc áldozatainak sárjánál. Innen a művelődé­si központba vezetett a menet útja, ahol dokumen­tumkiállítást rendeztek ok­tóber emlékére. Ebben az időben már a Rózsavölgyi Márk Zeneis­kola színpadán is emlékéb­resztő műsor zaljott. A csa­ládi intézet által szervezett emlékesten a Kiváló együt­tes címmel kitüntetett Va­rietas állt a dobogóra zenés irodalmi összeállítással, amely az áldozatokra emlé­keztetett. A műsorban Ágh István és Csikász István versei mel­lett Bartók Divertimentójá- nak és Allegro barbarójá- nak hangjai is szóltak. A montázsszerűen egymásra épülő alkotások közt elhang­zott Nagy Imre azon beszé­dének részlete is, amelyben a miniszterelnök bejelen­tette hazánk semlegességét. És felcsendült a hajdan oly népszerű Honvágydal is. A műsor végén pedig a költői kérdés: „Hol vannak a kato­nák?”, Marlene Dietrich da­lából... Balassagyarmat koszorúk-. kai, gyertyákkal, versekkel, zenével, csöndben őszintén emlékezett. (—r—) Az 1956. december 8-i salgótarjáni sertűz eddig ismert áldozatainak névsora Tóth Sándor villanyszerelő Kakuk József tanuló Vlesovszki Rezső ügyintéző Szabó Gyula üzemvezető Benkő Imre kőműves Kostyál Endre szállítómunkás Szabó János segédmunkás Kulika József gyári munkás Vilcsek Ilona segédmunkás Fényes Ilona segédmunkás Tóth András üvegbehordó Nagy Béláné segédmunkás Chmelli Tibor lakatos Krupa János faipari tecbn. Fekete József lakatos Sál.v Miklós gépformázó Jónás János BM-dolgozó Ravasz István egyetemi halig. Pallai József gépipari techn. Fekete Imre Nándor számlázó Molnár Józsefné — Kiss Gábor ipari tanuló Bártfai József kovács Angyal Pál szállítási felv. Havasi László lakatostanuló . élt 42 évet élt 31 évet élt 10 évet élt 50 évet élt 24 évet élt 59 évet élt 28 évet élt 22 évet élt 15 évet élt 27 évet élt 17 évet élt 20 évet élt 20 évet élt 17 évet élt 21 évet élt 19 évet élt 20 évet élt 23 évet , 1 élt 18 évet élt 20 évet > élt 26 évet élt 26 évet élt 17 évet élt 30 évet élt 43 évet élt 17 évet Telek Ilona gyári munkás élt Telek Erzsébet gyári munkás élt Fényes Sándor üveggyári fújt. élt Nagy Sándor gépkezelő - élt Gálfi János vájár élt Zaff József villanyszerelő tan. élt Kiss István vájár élt Gubányi Ferenc bányafelvigyázó élt Tóth Sándor vájár élt Peresi Ilona üvegbehordó élt Dávid Lajos kovács élt Szőke Zoltánná hegesztő élt Mihály Ilona üveggyári munkás élt Molnár Zsigmond rakodó m. élt Németh Ferenc bányász élt Balázs József kovács élt Kosléder László asztalos élt 22 évet Szarvas Pál bányai munkav. élt 30 évet Koczka László technikus élt 18 évet Vámos Józsefné begyűjt, megb. élt 26 évet ☆ Hadadi Rudolf műszaki fordító élt 43 évet Hargitay Lajos gépészmérnök élt 28 évet 23 évet 22 évet 24 évet 50 évet 23 évet 18 évet 22 évet 45 évet 48 évet 21 évet 25 évet 38 évet 18 évet 45 évet 27 évet 31 évet Október 23-a budapesti eseményei Első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os népfelkelésről. Az Október 23-a Bi­zottság szervezte hétfői budapesti rendezvények a har­minchárom évvel ezelőtti helyszíneken zajlottak, majd az ott összegyűltek este 6 órára a Parlament elé vonultak. (Folytatás az 1. oldalról) Változatlanul hazánk nem­zeti érdekének tekintjük nagy szomszédunkhoz, a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolataink zavartalan és ki­egyensúlyozott fejlesztését. Egyidejűleg a másik vezető világhatalommal, az Ameri­kai Egyesült Államokkal is jó együttműködésre törek­szünk. Alapvető nemzeti ér­dekünknek tartjuk a jó­szomszédi viszony ápolását a környező országokkal. Erősíteni kívánjuk a Duna menti népek összefogását és barátságát a kölcsönös tisz­telet és megbecsülés jegyé­ben. Folytatjuk a nyitás külpo­litikáját: aktív résztvevői kívánunk lenni a nemzet­közi cserének és együttmű­ködésnek a gazdaságban és a tudományban, a kultúrá­ban és az emberi jogok ér­vényesítésében. Tisztelt ünneplő közönség, honfitársaim ! A hazához és a haladás­hoz, a nemzeti összefogás­hoz és a demokráciához, a humanizmushoz fűződő gon­dolatok és törekvések je­gyében mindenkit követke­zetes cselekvésre, kitartó munkára hívok fel az or­szág jobb jövője érdeké­ben. Csak közös erővel emelhetjük ki az országot a a mélyre süllyedésből, és Magyarország: köztársaság! teremthetjük meg a szabad­ság, a demokrácia és a jó­lét anyagi, szellemi feltéte­leit. Megérdemelné már a nép, hogy végre „jókedv és bőség” legyen a Duna- Tisza táján. Legyen hosszú életű az új Magyar Köz­társaság, és boldogabb elő­deinél. » Végül pedig és legfőkép­pen azt kívánom e jeles napon is: legyen béke a földön, és legyen békesség az emberek között! —mond­ta befejezésül. Szűrös Mátyás beszédét élénk megnyilvánulások kí­sérték, a jelenlevők több­ször is tapssal, éljenzéssel fejezték ki egyetértésüket az elhangzottakkal. Néhány perccel múlt negyed egy, amikor Szűrös Mátyás be­fejezte ünnepi beszédét, majd felhangzott a Himnusz, amelyet sokan énekeltek a téren egybegyűltek közül is. Az ünnepség végén Szű­rös Mátyás Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter kíséretében ellé­pett a felsorakozott dísz­egység előtt, köszöntve a katonákat. A magyar meg­hívott vendégek üdvözlése után Szűrös Mátyás köszön­tötte a diplomáciai testület misszióvezetőit. A Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepsége á díszegység dísz­menetével zárult. (MTI) Délelőtt Budapesten, a Bazilikában ünnepi isten­tiszteletet tartottak az 1956- ban elesett áldozatok em­lékére. A zsúfolásig meg­telt templomban a gyászmi­sét Szabó Géza kanonok, a Szent Jobb őre celebrálta. A nap folyamán a Rá­koskeresztúri temető 301-es és a Kerepesi temető 21-es parcellájában sok százan ró- ták le kegyeletüket az 1956- os áldozatok sírja előtt. Friss virágok és koszorúk sokasá­ga borította Nagy Imre, Losonczy Géza, Maiéter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi József, az ismeretlen forra­dalmár, valamint a többi mártír sírját. Ezen a napon temették újra a 300-as par­cellában Balázs Ferencet, akit 1957-ben fegyverrejte­getés vádja miatt végeztek ki. Balázs Ferenc poraira, egyévi kutatás után a 245- ös parcellában leltek rá. A budapesti megmeléke- zés első színhelyén, a Cor­vin közben több ezren gyűl­tek össze. A Himnusz el- éneklése után a józsefváro­si ellenzéki kerekasztal ne­vében Ruttkay Levente egyebek közt arról szólt, hogy harminchárom éve itt sokan meglátták a jövőt. Az emberek nemcsak a tankok torkolattüzét, a halottakat és a sebesülteket látták, ha­nem a szabad Magyarország felragyogását is. Ezt követő­en Szalai Róbert, a Politi­kai Foglyok Országos Szö­vetsége nevében szólt. A Killián-laktanyánál már több mint tízezren voltak jelen, amikor Maiéter Pál özvegye, Gyenes Judit fel­avatta az épület falán elhe­lyezett emléktáblát, ame­lyet az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjai és névtelen hősei emlékére a józsefvárosi és a ferenc­városi ellenzéki kerekasztal készíttetett el. Maiéter Pál, özvegye 1956-ot, a XX. századi magyar történelem legigazibb szabadságharcá­nak minősítette. Hangsú­lyozta, hogy ma türelem­mel, okos politikával lehet csak kivívni a szabad, füg­getlen és demokratikus Ma­gyarország megteremtését. Kis Gyula, a ferencvárosi ellenzéki kerekasztal nevé­ben idézte fel a Corvin kö­ziek és a Killián-laktanyá- ban lévők összefogását. Már­ton András, aki 1956-ban a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démia ezredese volt, egye­bek közt arról szólt, hogy Maiéter Pál ezredes első­ként mondott nemet a lakta­nya és a Corvin közi bázis megsemmisítését elrendelő, népellenes parancsra, s át­állt a felkelők oldalára. Ezt követően a tömeg a Magyar Rádió épülete elé vonult, ahol az intézmény és a józsefvárosi ellenzéki ke­rékasztal közös emléktáb­láját avatták fel. Raj Ta­más, a józsefvárosi ellenzé­ki kerekasztal nevében azt hangsúlyozta, hogy 1989. so­ha nem lett volna 1956. nél­kül. Hajdú István, a Ma­gyar Rádió elnöke többek között arról beszélt, hogy a rádió feladata a nemzet sok­szólamú hangjának hiteles közvetítése. A korszerű nemzeti rádió egyetlen cen­zora csak a lelkiismeret le­het: igazmondó, szabad Magyar Rádióra van szük­ség. Nem sokkal ezután meg­koszorúzták a Magyar Rádió védelmében hősi halált halt mírtírok emléktábláját. Mintegy másfél-kétezer, ünneplő gyülekezett a Mű­szaki Egyetem központi épü­lete előtt, ahol 1956 októbe­rében az emlékezetes 16 pont követeléseit fogalmaz­ták meg az egyetemisták. A műegyetemi megemlékezés első szónoka Marián István volt. aki a 33 évvel ezelőtti napokban a katonai tanszék vezetőjeként, egyetemi pro­fesszorként tanítványai ol­dalán részt vett a népfelke­lésben. Mécs Imre — 1956 ok­tóberében maga is műegye­temi hallgató és a nemzet­őrség szervezője — beszé­dében megemlékezett mind­azokról, akik a harcokban estek el vagy a megtorlások áldozataiként vesztették életüket, majd kiemelte: a jelenlegi forradalmi átala­kulás során vér nélkül tel­jesülnek 1956 követelései. Wachsler Tamás a FIDESZ képviseletében a felkelésben részt vevő egyetemisták és a mai politizáló ifjúság, a fiatal demokraták között vont párhuzamot. Ezt követően az ünneplő tömeg az ugyancsak 1956 napjait idéző középen ki­vágott, illetve Kossuth- címerrel díszített zászlók­kal és transzparensekkel a Bem térre vonult. Itt első­ként Sebestyén László, az 1956 októberében újjászer­vezett Petőfi Párt vezetőségi tagja szólt a teret egészen a Duna-partig benépesítő tömeghez. Viktor Vorosinsz- ki — 1956-ban lengyel tudó­sítója az eseményeknek — a Szolidaritás és személyesen Lech Walesa üdvözletét tol­mácsolta. Für Lajos, a Ma­gyar Demokrata Fórum köz- társaságielnök-jelöltje fel­elevenítve a 12 nap történe­tét, rámutatott; e 12 nap ele­gendő volt arra, hogy meg­teremtődjenek egy demok­ratikus társadalom kere­tei. A Hősök terén délután fél négykor kezdődött meg az Október 23-a Bizottság ko- szorúzási ünnepsége. A Him­nusz elénekelését követően először Király Béla, az (Folytatás a 3. oldalon.) Fegyelmezett, emellett szenvedélyes megnyilvánulások­kal ünnepeltek az egybegyűltek.

Next

/
Thumbnails
Contents