Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-24 / 252. szám
helyismeret \ \-7/ Magyarország: köztársaság! ■ÉBÉéi \ iMI WMBMMBBBBBflMHÍ NÓC RÁD POLITIKAI NAPILAP XLV. €VF.. 232. SZÁM ARA: 4,30 FORINT y 1989. OKTOBER 24.. KEDD Szűrös Mátyás: Legyen hosszú életű az új Magyar Köztársaság és boldogabb elődeinél... Százezres tömeg újjongott, ünnepelt az Országház előtt Kulcsár József felvételei Történelmi esemény színhelye volt hétfőn, délben a Parlament előtti Kossuth tér: 12 órakor, a déli harangszót követően Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök, az Országház erkélyéről kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció, hosszan tartó viharos taps köszöntötte, harsonások díszjeleket fújtak. A téren a magyar Ország- gyűlés felhívására több tízezren gyűltek össze, ott voltak az Országgyűlés tisztségviselői és igen sok képviselő, a Minisztertanács tagjai, a pártok, az egyházak, a társadalmi és a tömegszervezetek képviselői, meghívást kaptak a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Ünnepélyes keretek között felvonták az állami zászlót, az Országház előtti téren katonai díszegység sorakozott fel. A magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat az állami zászlóhoz vitték. Még zúgott a harangszó, amikor Szűrös Mátyás megjelent dolgozószobájának plros-fehér-zöld zászlóval ékesített erkélyén, s üdvözölte a hallgatóságot. Beszédének elején köszöntötte az ország polgárait, a magyarokat a nagyvilágban, hazánk külföldi barátait. Hangoztatta: az ország lakosaihoz, s mindazokhoz szól, akilk szívükön viselik Magyarország sorsát, akik határainkon túl megértéssel és ro- konszenvvel követik emelkedő utunkat, támogatják népünket a gyökeres változásokat eredményező erőfeszítéseiben. A továbbiakban így folytatta: — Most, a XX. század vége felé közeledvén, a szabad demokratikus Magyarország megteremtésében Kossuth Lajos, Károlyi Mihály és Tildy Zoltán nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az utóbbi 40 esztendő — különösen az 1956- os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás — történelmi tanulságaitól is indíttatva megalkottuk az új köztársaság törvényes alapjait. Üjabb történelmi szakasz nyitánya ez államunk demokratikus átalakításának útján. Miközben feltárjuk és bevalljuk a múltat, tekintetünket határozottan a jövő felé kell fordítanunk. Eltökélt szándékunk, hogy népünk akarata szerint, amit nemsokára szabad, demokratikus választásokon nyilvánít ki, végigmegyünk megkezdett utunkon: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek, s amelyben magyar és más nemzetiségű honfitársaink megtalálják számításukat, boldogulásukat, és amelyet biztonságos otthonuknak tekinthetnek. Az új köztársaság felelősséget érez a határainkon kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolataik ápolását. A világ haladó és demokratikus vonulatának részeként kívánunk fellépni a nemzetközi színtéren, meggyorsítani hazánk felzárkózását a fejlett országok sorába. Egyszerre fejlesztjük keleti és nyugati kapcsolatainkat, hozzájárulva Európa egységesüléséhez, biztonságának megteremtéséhez és a világ egyetemes problémáinak megoldásához. (Folytatát a 2. oldalon.) Szűrös Mátyás az Országgyűlés elnöke tiszteleg a díszőrség és az egybegyfilt tízezrek előtt Először szabadon Megbékélni csak lélekben és nem szavakban lehet Az ország és a megye számos településéhez hasonlóan hétfőn Salgótarjánban is megemlékeztek az 1956-os októberi népfelkelés" ről, az utána következő hetek politikai küzdelmeiről és a december 8-i sortűz ártatlan áldozatairól. Először ünnepelhettünk az események óta a hatóságok zaklatása nélkül, szabadon. S mintha ez a természet kedvére is lett volna: melengető, napsugaras nappalt és tiszta estét adott nekünk, ünneplőknek. Salgótarjánban délután negyed öt körül apró csoportokban kezdtek gyülekezni az emberek a megyetanács épülete előtti téren, ahol a gyilkos sorozatlövések elhangzottak. Az érkezők közül sokan a kerítés beton- és kőalapzatára helyezték az emlékezés és a tisztelet virágait, s kegyeletből gyertyát gyújtottak. Háromnegyed öt körül már több száz ember indult el csendben, emlékezve, az élen haladó szabad demokraták vezetésével. Az emlékünnepséget közösen rendezték a Magyar Demokrata Fórum, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége salgótarjáni szervezetei, de pártállásra való tekintet nélkül részt vehetett rajta bárki, aki szellemi és érzelmi közösséget vállalt az 1956-os elődökkel. A nagygyűlés helyszínén, a József Attila Művelődési Központ előtti téren már ezren, vagy még többen is voltak. Az emlékezőket az SZDSZ helyi szervezete nevében Gusztos István tanár köszöntötte. Elsőként Jecs- menik Andor, az 1956-os megyei munkástanács tagja, a szociáldemokrata párt aktivistája szólt a közönséghez. Szavainak hitelt ' adott az a 13 év és hét hónap, melyet különböző fegyintézetekben töltött el közszerepléséért, a szocialistának mondott személyi diktatúra elleni nyílt és határozott kiállásáért. Szavait az őszinteség és az igazság mellett a józan mértéktartás, a közmegegyezés és a megbékélés feltétlen akarata jellemezte. Megidézte az októberi forradalom lázas napjait, a leve- retés döbbenetét és megalá- zottságát s kifejezte meggyőződését, hogy minden szenvedés ellenére érdemes volt küzdeni a demokráciáért, a közjóért. Amikor a múltba nézünk, gondoljunk a jövőre is — hangsúlyozta —, mert csak a józanság, a türelem, a jól szervezett munka vezethet ki bennünket a gazdasági, társadalmi káoszból. Szívből kívánom, hogy ez a nép faji, vallási, etnikai és tragédiába fulladó pártellentétek nélkül élhessen a most megnyílt lehetőségekkel — fejezte be beszédét Jecsmenik Andor. Eörsi István költő elmesélte, hogyan függ össze letartóztatása a december 8-i salgótarjáni eseményekkel. Az SZDSZ tagja szintén megjárta a börtönöket, ennek ellenére őt sem a bosszú, hanem a békés fejlődés, a nép és a nemzet érdekeinek a kifejezése és szolgálata vezeti.. Sohasem remélte, hogy valaha is az ő életében megünnepelhetjük a forradalom kitörésének napját, mert még tavaly is a hatalom részéről nagy ellenállásba ütközött az ebbéli törekvés. S öröme mellett éppen ezért van az aggodalma, hiszen még nagyon sok régi politikus ül hatalmi székben. Végül elmondta Az a nap című emlékező versét, melyet 1959. október 23-án a gyűjtőfogházban írt. Az SZDSZ helyi csoportjának tagjaként Gergely Erzsébet tanárnő mondanivalóját elsősorban a fiatalokhoz intézte, hiszen maga is csak féligazságokból, rejtve elmondott történetekből ismerte az 1956-os forradalom történetét. A nemzeti megbékélés napján sze(Folytatás a 2. oldalon.)
