Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-23 / 251. szám
2 NOGRAD 1989. OKTÓBER 23.. HÉTFŐ Németh Miklós miniszterelnök tévéheszéde „Tisztelt Honfitársaim! Történelmünk egy nagy hete után, és egy nagy napja előtt szólok önökhöz. A hét, ami mögöttünk van, lezárt és megnyitott egy korszakot a magyar történelemben. A magyar parlament által elfogadott törvények jogot és okot adnak erre a minősítésre. A törvényhozók feltették a koronát arra az alkotásra, amit társadalmunk politikailag aktív erői a nemzeti haladás eszméjétől- vezérelve kemény munkával, önmagukkal, egymással és a múlttal megküzdve előkészítettek. Ez teszi lehetővé, hogy most önöket egy holnap kikiáltandó Magyar Köztársaság polgáraiként köszönthetem- Remélem, köszöntésemet legtöbbjük meghitt családi körben fogadja. A család közösségében, mely társadalmunk mindent meghatározó alapegysége, az egyéni, közösségi és nemzeti sors átélésének kerete. Ez is forrása annak az erőnek, mellyel e nép az őt földre szorító erők lanyhulása pillanatában máris felemelkedni akar. Megnyílt a múlt és kitárult a jövő. Nézzünk bátran mindkét irányba. Évtizedekig nemlétezőnek minősített kérdésekkel kerültünk hirtelen szembe, és meg kell birkóznunk velük. Sokat már legyűrtünk, de magasodik még előttünk elég. Küzd- jünk meg velük, de higgyük éd akarjuk: küzdelmünk végigvihető véres harcok és áldozatok nélkül, békésen. Nem úgy, mint 33 évvel ezelőtt. Hihetünk ebben, mert ez már egy másik világ, de akarnunk is kell, mert sók még bennünk a régi &eb, és sok van bennünk régi önmagunkból. Nemesítsük értékké és kovácsoljuk erővé a sokáig fájdalmasan titkolni kényszerített 33 év előtti hősies áldozatot. Akkor egy tragikusan megnyomorított, nemzeti önérzetében meggyalázott, a szabadság nevében szabadságától megfosztott nép kelt fel, hogy önmaga törvényei szerint élhesen. A tiszta szándék mélyről tört fel, s ezért a kitörés tisztátalan hordalékot is felszínre dobott. Aki csak ez utóbbit látta, vagy akarta látni, tragikusan tévedett. És tragikusan vétkeztek azok, akik a levert felkelés után terrorral félemlítették meg a népet, mely nem akart mást, csak magyarként, emberi módon élniMa már tudjuk: az akkori elkeseredett akarat, mely mindaddig példátlan módon szegült szembe a sztálinizmus üdvöt hirdető, de poklot eredményező erőszakos és bürokratikus rendszerével, bukása ellenére is győzött. Győzött, mert utána már nem lehetett visszatérés. Népünk életlehetőségei kitágultak, és évtizedek alatt ugyan, de eljutottunk oda, hogy most minőségileg mást kezdhetünk. Mást és máshogyan. Az emlékezésnek is ezt az újrakezdést kell szolgálnia. Hiszen 33 éve a barikád mindkét oldalán úgy gondolták, hogy a hazáért harcolnak. Minden magyarnak meg kell szívlelni az akkori idők tanulságát: a magvar megújulás erői nem kerülhetnek a barikád ellentétes oldalaira. Én és kormányom sem a történelmet, sem a jelent nem ideológiai áramlatok vagy irányzatok küzdelmének látjuk. Embereket látunk magunk előtt esendőségekkel, indulatokkal. Holnap Nagy Imrére, sorstársaira, velük a magyar szabadság és progresszió sok-sok névtelen hősére és áldozataira emlékezünk, kegyeletteljes érzülettel. De egyúttal távolabbi múltukba is visszatekintve, fájdalommal látjuk: iszonyatosan sok a veszteségünk! Az első világháború, a forradalmak és ellenforradalmak, az üldözések, a kényszerű emigráció, a második világháború, a deportálások, újabb emigráció, a hadifoglyok kálváriája, a kitelepítések, a rákosista terror, 1956. barikádjai, a megtorlások, Sok a vereség és sok az újrakezdés. És, csaknem minden újrakezdéskor elkövettük ugyanazt a hibát: a megelőző korszakot, mindenestől le akartuk törölni a tábláról. Holott nem lehet, mert mindert korszak hagyott rajtunk, magyarokon letörölhetetlen nyomokat, És egy korszak sem volt, amely csak kínok, szenvedések barázdáit hagyta örökül. Mindegyik emelt megőrzendő halmokat is. Most nem kell attól tartunk, hogy idegen hatalom győz le bennünket. Nem másokkal kell harcolnunk, hanem önmagunkat kell legyőznünk. Le kell győznünk félelmeinket és felelőtlen vakmerőségünket, bizalmatlanságunkat és naivitásunkat, gyűlölködéseinket, féltékenységünket, irigységünket, hatalmi vetélkedéseink vadhajtásait. Azt mondom tehát: közös erővel vessünk véget rossz hagyományainknak! Ne engedjük áttörni az erőszak, a gyűlölködés sötét és gonosz erőit! Most nincs lefogva a kezünk. Ne emeljük azt önmagunkra, hanem építsünk vele! Elindultunk egy olyan világ felé, melyben akaratunk szerint a jognak asztalánál mindenki egyaránt foglal helyet. Ahonnan száműzetik az önkény, a félelem, ahol valódi és teljes szabadság van,, s az egyént csak mások szabadságjoga korlátozza. Megmozdult az évtizedekig hallgatásra ítélt és bénító engedelmességre kényszerített civil társadalom. Hozzákezdett, hogy megszervezze önfenntartásához szükséges mozgásterét, intézményeit, amelyek stabilitást, autonómiát, a szélsőségekkel szembeni ellenállást, védettséget, biztosítanak számára és megfelelő beleszólási lehetőséget adnak sorsának formálásában. Tisztelt honfitársaim! Európa és a világ ismét figyel Magyarországra. Megújulási kísérletünket nagyra értékelik, és tettekkel is készek támogatni azt. Ahhoz, hogy a politikailag és gazdaságilag fejlett, öntudatos nemzetek családjába be tudjunk lépni, vizsgázni kell érettségből és józanságból.. Kulturáltan kell lezárnunk egy korszakot és energiánkat az előttünk álló teendőkre kell koncentrálni. Ez a mi dolgunk és ez a mi felelősségünk. Ennek súlyát ^érezve, kérem mindannyi- uk odaadó részvételét abban a hatalmas vállalkozásban, melynek célja e hazát és önmagunkat felemelni. Éljen a Magyar Köztársaság és éljenek benne szabadon és boldogan polgárai! (MTI) Befejeződött a Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése Antall József elnök, Für Lajos köztársaságielnök-jelölt KDNP-programismertető Nógrádban A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlésének zárónapján bejelentették : a szombati, késő estébe nyúló szavazás eredményeként 564 igen szavazattal Antall Józsefet választották meg az MDF elnökévé. Ellene mindössze tízen szavaztak. A szavazás eredményének kihirdetését követően Für 'Lajos találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőivel. A tudósítók számos kérdést intéztek az MDF köztársaságielnök-jelöltjéhez életpályájának alakulásával, illetve elképzelt programjával kapcsolatban." Für Lajos szerint feltételezhetően nincs nagy különbség Pozsgay Imre és saját véleménye között a békés átmenet megítéléséről,' annak véghezviteléről. A parlamenti választásokat záros határidőn belül meg kellene tartani ahhoz, hogy az országnak legitim parlamentje és kormánya legyen. A helyhatósági választásokra pedig már a következő évben sort kellene keríteni az önkormányzatok legitimitásáért. Az MDF programját, megválasztása esetén, mint köztársasági elnök is vállalná, mert megítélése szerint ez az egész ország érdekét szolgálja. Az országos gyűlés zárónapján elfogadták az MDF alapszabályának módosítását. A módosított alapszabály messzemenően alkalmazkodik az egyesülési jogról szóló törvényben és a párttörvényben rögzített előírásokhoz. Ennek értelmében az MDF pártszerűen működő társadalmi szervezet. A jelentős módosítások közé tartozik, hogy az MDF választmányát, amely a két országos gyűlés között a fagyai- Demokrata Fórum politikai stratégiáját meghatározza, és ellenőrzi az elnökség munkáját, 20 fővel kiegészítik. Lényeges, hogy a választmányt ezentúl nem az országos gyűlés, hanem a tagság közvetlenül választja meg. Ez 1991. március 12-től lép érvénybe. Ekkortól a választmányba két- két tagot delegál minden megye, egy-egy tagot a budapesti kerületek, valamint a megyei jogú városok. A tagság elfogadta azt a javaslatot is, hogy az MDF újonnan megválasztott elnökének munkáját három alel nők segítse, akiket az elnökség választ meg saját kebeléből. Az egyik alelnök feladatául javasolták, hogy szervezeti és szervezési kérdésekkel foglalkozzon, a másik feladata lenne a szellemi és mozgalmi teendők koordinálása, a harmadik pedig politikai helyettesi funkciót látna el. Ugyancsak döntés született arról, hogy az elnökség munkájának segítésére tanácsadó testületet jelöl ki. Ebben nemcsak MDF-tagok dolgozhatnak. A tanácsadó testületnek döntés-előkészítő feladatai lesznek. A Kereszténydemokrata Néppárt a mai ellenzéki csoportosulásban centralista elvet képviselő és követő erő kíván lenni. Hasonló nevű és elvű párt és mozgalom Európa valamennyi országában létezik, összekötő erő közöttük a közös világnézet. A KDNP kongresszusát követően országszerte szervezik a programismertető rendezvényeket. Érsekvad- kerten és Szécsényben is volt ilyen esemény, melyen dr. Ugrin Emese, a párt főtitkára, dr. Hasznos Miklós pártfőügyész, Erdélyi Zsuzsanna, a párt ifjúsági tagozatának vezetője és Her- czeg János — csitári lakos — az országos intézőbizottság tagja volt a szónok. Elhangzott, hogy az ország legnagyobb gondja az (Folytatás az 1. oldalról.) remélhetően lehetővé teszi a tevékenységek folytatását. A széntermelés is önállósodna tehát, és saját lábán kellene megállnia. Ez természetesen csak akkor sikerülhetne, ha nem kellene tovább cipelnie a rárakódott pénzügyi terheket. A szakemberek előtt most az a feladat áll, hogy felkészüljenek a jövőre, megteremtsék a szénbányászkodás rentábilitásának feltételeit. Ez a koncepció már elkészült, s jó ütemben halad a megvalósítása. Röviden arról van szó, hogy struktúraváltásra van szükség. Marad a későbbiekben egyetlen mélyművelésű akna Ménkesen, ahol fokozott ütemben végzik az elővájást, a fejtés-előkészítést. Ennek a bányának a korábbinál többet kell majd termelnie, méghozzá a fajlagos költségek mérséklésével. Több felszínhez közeli, úgynevezett kéregbánya nyitása szerepel a tervekben, s az első munkálatai program szerint haladnak Nyírmeden. Ottjártunkkor arról tájékoztatott a bánya vezetője, hogy már 550 méter vágatot hajtottak ki, tehát a bányafolyosók több mint felét elkészítették. A 100 méter széles front januárban- megkezdi a termelést. Am a erkölcsi -csőd, hogy „a haza sorsának irányítását az vegye kezébe, akié az ország, akié a hatalom, ehhez erő, elszántság, akarat és keresztény felelősség kell.” Tájékoztatták a megjelenteket arról, hogy a KDNP nem nosztalgiapárt, hanem az európai civilizáció része. Felekezetitől függetlenül várnak mindenkit a pártba, akik meggyőződése, erkölcsi érzete ide késztet. A nagygyűlés fiataloknak címzett gondolata volt az,. hogy „a fiatalok érezzék zsebükben a világútlevelet, de itthon fejtsék ki képességeiket a hazát szolgálva.” A fiatalok számára hosszú távú nyugat-európai kapcsolatokat építenek ki, tanulmányuta- kat szerveznek. 65 ember munkája már most is rentábilis, hiszen ebben a hónapban 5 ezer tonna szenet küldenek felszínre a vágatokból. Szívvel-lélek- kel dolgoznak az itteni bányászok, hiszen olyan újat alkotnak, aminek van értelme. A második kéregbányát is Nyírmeden szándékozzák indítani, azon a területen, ahol most külfejtés termel. Nem kevesebb, mint 80 ezer köbméter földet kell megmozgatni ahhoz, hogy az ez évre előirányzott 12 ezer tonna szenet kibányásszák. De így is nyereséges a bánya. Ugyanez vonatkozik a volt Gyula-tárótól délre létesített külszíni bányára, amely 30 ezer tonna szenet ad év végéig. További külfejtésekből is termelnek majd Csibajon, Ilona-bányán, Keresztúton. Éves szinten 230 ezer tonna szenet adnak a külszíni bányák. vagyis a vállalati terv csaknem 40 százalékát teljesítik. A jövő esztendőben Mátranovák-Besenyőbér- cen mintegy 200 ezer tonna szén lefejtése ütemezhető be. Kutatásokat végeznek Kazár-Kerekerdő és a Mén- kes feletti Ella-major területén. Az említett külfejtések szenét elsősorban a Ti- szapalkonyai Hőerőműben hasznosítják, de részben háztartási tüzelésre is alkalmasak. Ás ENSZ napja (Folytatás az 1. oldalról) lyezték el. Így jött létre az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Alapokmány rendelkezései alkotják az érvé- nyes'-nemzetközi jog tengelyét. Hazánk 1955. december 14-e óta tagja a világszervezetnek, s az ENSZ Alapokmányát, mint az 1956. évi I. törvényt, 1956. február 16~án hirdette ki a törvénytárban. A magyar diplomácia azt a véleményt képviseli, hogy az ENSZ napjainkban is a nemzetközi kapcsolatok első számú fórumaként szolgál, lehetővé téve a közvetlen, sokoldalú véleménycserét a különböző országok diplomatái között. Elítélték Tőkés Lászlót Á lelkipásztor beköltözött templomába A temesvári városi bíróság október 20-án, pénteken hozott határozata értelmében Tőkés László lelkipásztort kilakoltatják otthonából, s ehhez kényszerintézkedést is igénybe vehetnek. A határozatról értesülve Tőkés László a parókiáról még pénteken beköltözött a temesvári református templomba — erről szombaton értesítette az MTI debreceni tudósítóját Géczy István, Hajdú-Bihar megyében élő református lelkész, aki pénteken a tárgyalás napján Temesváron tartózkodott, és több órára találkozott Tőkés Lászlóval. Géczi, István elmondta, hogy a délelőtt 9 órakor megkezdett tárgyaláson a lelkipásztort felesége képviselte. Tőkés László a per törvénytelensége miatti tiltakozásul és személyi biztonsága érdekében a parókián maradt. Tőkés Lászlóval és az ugyancsak a parókián tartózkodó Géczy Istvánnal az asszony ismertette, hogy mi történt a tárgyaláson. A tanácsvezető bíró elöljáróban ismertette Papp László nagyváradi püspök határozatát, miszerint a temesvári gyülekezet és egyházközség éléről elhelyezi Tőkés Lászlót, s ezzel megszűntnek nyilvánítja a temesvári szolgálatát. A lelki- pásztor kinevezett utódja: Makai Botond református lelkész. Tekintve, hogy Temesvár zárt város, vagyis csak az tartózkodhat ott, akinek munkahelye van, ezért Tőkés Lászlónak ki kell költöznie. Mivel a lelki- pásztor nem hajlandó a határozat végrehajtására, ezért a püspök kérte az állami szervek közreműködését a kilakoltatásban. A bíróság a püspöki határozatot bírósági határozattá emelte, ami ellen Tőkés László szerdáig fellebbezést nyújthat be. Ez esetben fel- lebbviteli bíróság tárgyalja újra az ügyet. Géczy István az MTI-nek elmondta, hogy Tőkés László természetesen él a fellebbezés jogával, személyi biztonsága érdekében azonban a tárgyalás után azonnal beköltözött templomába. Azt mondta, ha elviszik, akkor a templomból hurcolják el. A temesvári lelkipásztor számos dokumentumot is átadott Géczy Istvánnak. Egyebek között Nicolae Ceausescu elnökhöz intézett levelét, amelyben kéri, hogy Románia vezetője vessen véget az ellene folyó törvénytelen hajszának. Géczy István mély aggodalommal mondta el azt is, hogy a román szervek a határon kocsiját darabokra szedték, a dokumentumokat megtalálták és azokat elkobozták. A NO(iRAI) sajtószolgálati közleménye Nyílt levél a Nógrád Megyei Tanács vb-titkárának Az .1989. szeptember 22-én keltezett levélben Szécsény Város Tanácsa és több szécsényi szervezet az illetékesekhez és a sajtóhoz tiltakozó levelet juttatott el. Ebben a választókerület megkérdezésünk nélküli módosítása és az eljárás módja ellen tiltakoztunk. Tiltakoztunk az Wien, hogy majd másfél évszázados képviselőküldési jogunkat mások elveszíteni tervezik, az ellen, hogy történeti, földrajzi, kötődések nélkül pásztói választópolgárrá terveznek minket tenKét eseClehetséges: a módosítás híre igaz, vagy nem igaz. Tény az, hogy az elmúlt negyven év után a várhatóan legnagyobb horderejű választások előtt ön (vagy önök) az érintett lakosság informálását elhanyagolhatónak tartjá(k). Sürgősségre hivatkozva, ez ügyben nem először, órákon belül állásfoglalást, döntést kértek, követeltek az érintett területen működő szervezetektől, de érdemi tájékoztatásuk és főleg a lakosok tájékoztatása az önök részéről azóta nem történt meg. Véleményünk ,szerint az alkalmazott eljárás inkorrekt, a város múltját és érdekeit sértő, jövőjét károsan befolyásoló, a városban és vonzáskörzetében élőkre nézve ^megalázó. Ezen álláspontunk fenntartása mellett módot kívánunk adni önnek és városunk lakóinak az összejövetelre, a tisztességes felvilágosításra, érvelésre. Jöjjön el ön városunkba, tisztázzuk a dolgot szemtől szemben, ne az érdekeltek feje fölöttMagyar Demokrata Fórum Szécsény Városi Szervezete Gazdaságossá teszik a nógrádi szénbányászatot
