Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)

1989-10-23 / 251. szám

2 NOGRAD 1989. OKTÓBER 23.. HÉTFŐ Németh Miklós miniszterelnök tévéheszéde „Tisztelt Honfitársaim! Történelmünk egy nagy hete után, és egy nagy napja előtt szó­lok önökhöz. A hét, ami mögöttünk van, lezárt és meg­nyitott egy korszakot a magyar történe­lemben. A magyar parlament által elfoga­dott törvények jogot és okot adnak erre a minősítésre. A törvényhozók feltették a koronát arra az alkotásra, amit társadalmunk politikai­lag aktív erői a nemzeti haladás eszméjé­től- vezérelve kemény munkával, önmaguk­kal, egymással és a múlttal megküzdve elő­készítettek. Ez teszi lehetővé, hogy most önöket egy holnap kikiáltandó Magyar Köztársaság polgáraiként köszönthetem- Remélem, kö­szöntésemet legtöbbjük meghitt családi kör­ben fogadja. A család közösségében, mely társadalmunk mindent meghatározó alap­egysége, az egyéni, közösségi és nemzeti sors átélésének kerete. Ez is forrása annak az erőnek, mellyel e nép az őt földre szorító erők lanyhulása pil­lanatában máris felemelkedni akar. Meg­nyílt a múlt és kitárult a jövő. Nézzünk bát­ran mindkét irányba. Évtizedekig nemlétezőnek minősített kér­désekkel kerültünk hirtelen szembe, és meg kell birkóznunk velük. Sokat már legyűr­tünk, de magasodik még előttünk elég. Küzd- jünk meg velük, de higgyük éd akarjuk: küzdelmünk végigvihető véres harcok és ál­dozatok nélkül, békésen. Nem úgy, mint 33 évvel ezelőtt. Hihetünk ebben, mert ez már egy másik világ, de akarnunk is kell, mert sók még bennünk a régi &eb, és sok van bennünk régi önmagunkból. Nemesítsük értékké és kovácsoljuk erővé a sokáig fájdalmasan titkolni kényszerített 33 év előtti hősies áldozatot. Akkor egy tra­gikusan megnyomorított, nemzeti önérzeté­ben meggyalázott, a szabadság nevében sza­badságától megfosztott nép kelt fel, hogy önmaga törvényei szerint élhesen. A tiszta szándék mélyről tört fel, s ezért a kitörés tisztátalan hordalékot is felszínre dobott. Aki csak ez utóbbit látta, vagy akarta lát­ni, tragikusan tévedett. És tragikusan vét­keztek azok, akik a levert felkelés után ter­rorral félemlítették meg a népet, mely nem akart mást, csak magyarként, emberi módon élni­Ma már tudjuk: az akkori elkeseredett akarat, mely mindaddig példátlan módon szegült szembe a sztálinizmus üdvöt hirdető, de poklot eredményező erőszakos és bürok­ratikus rendszerével, bukása ellenére is győ­zött. Győzött, mert utána már nem lehetett visszatérés. Népünk életlehetőségei kitágul­tak, és évtizedek alatt ugyan, de eljutottunk oda, hogy most minőségileg mást kezd­hetünk. Mást és máshogyan. Az emlékezésnek is ezt az újrakezdést kell szolgálnia. Hiszen 33 éve a barikád mindkét oldalán úgy gondolták, hogy a ha­záért harcolnak. Minden magyarnak meg kell szívlelni az akkori idők tanulságát: a magvar megújulás erői nem kerülhetnek a barikád ellentétes oldalaira. Én és kormá­nyom sem a történelmet, sem a jelent nem ideológiai áramlatok vagy irányzatok küz­delmének látjuk. Embereket látunk ma­gunk előtt esendőségekkel, indulatokkal. Holnap Nagy Imrére, sorstársaira, velük a magyar szabadság és progresszió sok-sok névtelen hősére és áldozataira emlékezünk, kegyeletteljes érzülettel. De egyúttal távo­labbi múltukba is visszatekintve, fájdalom­mal látjuk: iszonyatosan sok a veszteségünk! Az első világháború, a forradalmak és el­lenforradalmak, az üldözések, a kényszerű emigráció, a második világháború, a depor­tálások, újabb emigráció, a hadifoglyok kál­váriája, a kitelepítések, a rákosista terror, 1956. barikádjai, a megtorlások, Sok a vereség és sok az újrakezdés. És, csaknem minden újrakezdéskor elkövettük ugyanazt a hibát: a megelőző korszakot, mindenestől le akartuk törölni a tábláról. Holott nem lehet, mert mindert korszak ha­gyott rajtunk, magyarokon letörölhetetlen nyomokat, És egy korszak sem volt, amely csak kínok, szenvedések barázdáit hagyta örökül. Mindegyik emelt megőrzendő hal­mokat is. Most nem kell attól tartunk, hogy ide­gen hatalom győz le bennünket. Nem má­sokkal kell harcolnunk, hanem önmagunkat kell legyőznünk. Le kell győznünk félelmeinket és felelőt­len vakmerőségünket, bizalmatlanságunkat és naivitásunkat, gyűlölködéseinket, félté­kenységünket, irigységünket, hatalmi vetél­kedéseink vadhajtásait. Azt mondom tehát: közös erővel vessünk véget rossz hagyományainknak! Ne engedjük áttörni az erőszak, a gyű­lölködés sötét és gonosz erőit! Most nincs lefogva a kezünk. Ne emeljük azt önmagunkra, hanem építsünk vele! El­indultunk egy olyan világ felé, melyben aka­ratunk szerint a jognak asztalánál minden­ki egyaránt foglal helyet. Ahonnan száműze­tik az önkény, a félelem, ahol valódi és tel­jes szabadság van,, s az egyént csak mások szabadságjoga korlátozza. Megmozdult az évtizedekig hallgatásra ítélt és bénító engedelmességre kényszerített civil társadalom. Hozzákezdett, hogy meg­szervezze önfenntartásához szükséges moz­gásterét, intézményeit, amelyek stabilitást, autonómiát, a szélsőségekkel szembeni ellen­állást, védettséget, biztosítanak számára és megfelelő beleszólási lehetőséget adnak sor­sának formálásában. Tisztelt honfitársaim! Európa és a világ ismét figyel Magyaror­szágra. Megújulási kísérletünket nagyra ér­tékelik, és tettekkel is készek támogatni azt. Ahhoz, hogy a politikailag és gazdaságilag fejlett, öntudatos nemzetek családjába be tudjunk lépni, vizsgázni kell érettségből és józanságból.. Kulturáltan kell lezárnunk egy korszakot és energiánkat az előttünk álló teendőkre kell koncentrálni. Ez a mi dol­gunk és ez a mi felelősségünk. Ennek súlyát ^érezve, kérem mindannyi- uk odaadó részvételét abban a hatalmas vállalkozásban, melynek célja e hazát és ön­magunkat felemelni. Éljen a Magyar Köztársaság és éljenek benne szabadon és boldogan polgárai! (MTI) Befejeződött a Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlése Antall József elnök, Für Lajos köztársaságielnök-jelölt KDNP-programismertető Nógrádban A Magyar Demokrata Fórum II. országos gyűlésé­nek zárónapján bejelentet­ték : a szombati, késő esté­be nyúló szavazás eredmé­nyeként 564 igen szavazattal Antall Józsefet választották meg az MDF elnökévé. El­lene mindössze tízen sza­vaztak. A szavazás eredményének kihirdetését követően Für 'Lajos találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képvise­lőivel. A tudósítók számos kérdést intéztek az MDF köztársaságielnök-jelöltjé­hez életpályájának ala­kulásával, illetve elképzelt programjával kapcsolatban." Für Lajos szerint feltételez­hetően nincs nagy különb­ség Pozsgay Imre és saját véleménye között a békés át­menet megítéléséről,' annak véghezviteléről. A parlamen­ti választásokat záros határ­időn belül meg kellene tar­tani ahhoz, hogy az or­szágnak legitim parlament­je és kormánya legyen. A helyhatósági választásokra pedig már a következő év­ben sort kellene keríteni az önkormányzatok legitimitá­sáért. Az MDF programját, megválasztása esetén, mint köztársasági elnök is vál­lalná, mert megítélése sze­rint ez az egész ország ér­dekét szolgálja. Az országos gyűlés záró­napján elfogadták az MDF alapszabályának módosítá­sát. A módosított alapsza­bály messzemenően alkal­mazkodik az egyesülési jog­ról szóló törvényben és a párttörvényben rögzített előírásokhoz. Ennek értel­mében az MDF pártszerűen működő társadalmi szerve­zet. A jelentős módosítások kö­zé tartozik, hogy az MDF választmányát, amely a két országos gyűlés között a fagyai- Demokrata Fórum politikai stratégiáját megha­tározza, és ellenőrzi az elnökség munkáját, 20 fő­vel kiegészítik. Lényeges, hogy a választmányt ezen­túl nem az országos gyűlés, hanem a tagság közvetlenül választja meg. Ez 1991. már­cius 12-től lép érvénybe. Ek­kortól a választmányba két- két tagot delegál minden megye, egy-egy tagot a budapesti kerületek, vala­mint a megyei jogú váro­sok. A tagság elfogadta azt a javaslatot is, hogy az MDF újonnan megválasztott el­nökének munkáját három alel nők segítse, akiket az el­nökség választ meg saját kebeléből. Az egyik alelnök feladatául javasolták, hogy szervezeti és szervezési kér­désekkel foglalkozzon, a má­sik feladata lenne a szel­lemi és mozgalmi teendők koordinálása, a harmadik pe­dig politikai helyettesi funk­ciót látna el. Ugyancsak döntés szüle­tett arról, hogy az elnökség munkájának segítésére ta­nácsadó testületet jelöl ki. Ebben nemcsak MDF-tagok dolgozhatnak. A tanácsadó testületnek döntés-előké­szítő feladatai lesznek. A Kereszténydemokrata Néppárt a mai ellenzéki cso­portosulásban centralista elvet képviselő és követő erő kíván lenni. Hasonló nevű és elvű párt és mozgalom Európa valamennyi orszá­gában létezik, összekötő erő közöttük a közös világnézet. A KDNP kongresszusát követően országszerte szer­vezik a programismertető rendezvényeket. Érsekvad- kerten és Szécsényben is volt ilyen esemény, melyen dr. Ugrin Emese, a párt fő­titkára, dr. Hasznos Miklós pártfőügyész, Erdélyi Zsu­zsanna, a párt ifjúsági ta­gozatának vezetője és Her- czeg János — csitári lakos — az országos intézőbizott­ság tagja volt a szónok. Elhangzott, hogy az or­szág legnagyobb gondja az (Folytatás az 1. oldalról.) remélhetően lehetővé teszi a tevékenységek folytatását. A széntermelés is önálló­sodna tehát, és saját lábán kellene megállnia. Ez ter­mészetesen csak akkor si­kerülhetne, ha nem kellene tovább cipelnie a rárakó­dott pénzügyi terheket. A szakemberek előtt most az a feladat áll, hogy felké­szüljenek a jövőre, megte­remtsék a szénbányászkodás rentábilitásának feltételeit. Ez a koncepció már elké­szült, s jó ütemben halad a megvalósítása. Röviden arról van szó, hogy struktúraváltásra van szükség. Marad a későbbi­ekben egyetlen mélyműve­lésű akna Ménkesen, ahol fokozott ütemben végzik az elővájást, a fejtés-előkészí­tést. Ennek a bányának a korábbinál többet kell majd termelnie, méghozzá a faj­lagos költségek mérséklésé­vel. Több felszínhez közeli, úgynevezett kéregbánya nyitása szerepel a tervek­ben, s az első munkálatai program szerint haladnak Nyírmeden. Ottjártunkkor arról tájé­koztatott a bánya vezetője, hogy már 550 méter vága­tot hajtottak ki, tehát a bá­nyafolyosók több mint fe­lét elkészítették. A 100 mé­ter széles front januárban- megkezdi a termelést. Am a erkölcsi -csőd, hogy „a ha­za sorsának irányítását az vegye kezébe, akié az or­szág, akié a hatalom, ehhez erő, elszántság, akarat és keresztény felelősség kell.” Tájékoztatták a megjelen­teket arról, hogy a KDNP nem nosztalgiapárt, hanem az európai civilizáció része. Felekezetitől függetlenül vár­nak mindenkit a pártba, akik meggyőződése, erkölcsi érzete ide késztet. A nagy­gyűlés fiataloknak címzett gondolata volt az,. hogy „a fiatalok érezzék zsebükben a világútlevelet, de itthon fejtsék ki képességeiket a hazát szolgálva.” A fiatalok számára hosszú távú nyu­gat-európai kapcsolatokat építenek ki, tanulmányuta- kat szerveznek. 65 ember munkája már most is rentábilis, hiszen ebben a hónapban 5 ezer tonna szenet küldenek felszínre a vágatokból. Szívvel-lélek- kel dolgoznak az itteni bá­nyászok, hiszen olyan újat alkotnak, aminek van értel­me. A második kéregbányát is Nyírmeden szándékozzák in­dítani, azon a területen, ahol most külfejtés termel. Nem kevesebb, mint 80 ezer köbméter földet kell meg­mozgatni ahhoz, hogy az ez évre előirányzott 12 ezer tonna szenet kibányásszák. De így is nyereséges a bá­nya. Ugyanez vonatkozik a volt Gyula-tárótól délre lé­tesített külszíni bányára, amely 30 ezer tonna szenet ad év végéig. További külfejtésekből is termelnek majd Csibajon, Ilona-bányán, Keresztúton. Éves szinten 230 ezer tonna szenet adnak a külszíni bá­nyák. vagyis a vállalati terv csaknem 40 százalékát tel­jesítik. A jövő esztendőben Mátranovák-Besenyőbér- cen mintegy 200 ezer tonna szén lefejtése ütemezhető be. Kutatásokat végeznek Kazár-Kerekerdő és a Mén- kes feletti Ella-major terü­letén. Az említett külfejté­sek szenét elsősorban a Ti- szapalkonyai Hőerőműben hasznosítják, de részben háztartási tüzelésre is al­kalmasak. Ás ENSZ napja (Folytatás az 1. oldalról) lyezték el. Így jött létre az Egyesült Nemzetek Szerve­zete és az Alapokmány ren­delkezései alkotják az érvé- nyes'-nemzetközi jog tenge­lyét. Hazánk 1955. december 14-e óta tagja a világszer­vezetnek, s az ENSZ Alap­okmányát, mint az 1956. évi I. törvényt, 1956. február 16~án hirdette ki a törvény­tárban. A magyar diplomá­cia azt a véleményt képvi­seli, hogy az ENSZ napja­inkban is a nemzetközi kap­csolatok első számú fóruma­ként szolgál, lehetővé téve a közvetlen, sokoldalú vé­leménycserét a különböző országok diplomatái között. Elítélték Tőkés Lászlót Á lelkipásztor beköltözött templomába A temesvári városi bíró­ság október 20-án, pénteken hozott határozata értelmé­ben Tőkés László lelkipász­tort kilakoltatják otthonából, s ehhez kényszerintézkedést is igénybe vehetnek. A ha­tározatról értesülve Tőkés László a parókiáról még pénteken beköltözött a te­mesvári református temp­lomba — erről szombaton értesítette az MTI debre­ceni tudósítóját Géczy Ist­ván, Hajdú-Bihar megyében élő református lelkész, aki pénteken a tárgyalás nap­ján Temesváron tartózko­dott, és több órára találko­zott Tőkés Lászlóval. Géczi, István elmondta, hogy a délelőtt 9 órakor megkezdett tárgyaláson a lelkipásztort felesége kép­viselte. Tőkés László a per törvénytelensége miatti til­takozásul és személyi biz­tonsága érdekében a paró­kián maradt. Tőkés László­val és az ugyancsak a pa­rókián tartózkodó Géczy Istvánnal az asszony ismer­tette, hogy mi történt a tár­gyaláson. A tanácsvezető bíró elöl­járóban ismertette Papp László nagyváradi püspök határozatát, miszerint a te­mesvári gyülekezet és egy­házközség éléről elhelyezi Tőkés Lászlót, s ezzel meg­szűntnek nyilvánítja a te­mesvári szolgálatát. A lelki- pásztor kinevezett utódja: Makai Botond református lelkész. Tekintve, hogy Te­mesvár zárt város, vagyis csak az tartózkodhat ott, akinek munkahelye van, ezért Tőkés Lászlónak ki kell költöznie. Mivel a lelki- pásztor nem hajlandó a ha­tározat végrehajtására, ezért a püspök kérte az állami szervek közreműködését a kilakoltatásban. A bíróság a püspöki hatá­rozatot bírósági határozattá emelte, ami ellen Tőkés László szerdáig fellebbezést nyújthat be. Ez esetben fel- lebbviteli bíróság tárgyalja újra az ügyet. Géczy István az MTI-nek elmondta, hogy Tőkés Lász­ló természetesen él a felleb­bezés jogával, személyi biz­tonsága érdekében azonban a tárgyalás után azonnal beköltözött templomába. Azt mondta, ha elviszik, ak­kor a templomból hurcolják el. A temesvári lelkipásztor számos dokumentumot is átadott Géczy Istvánnak. Egyebek között Nicolae Ceausescu elnökhöz intézett levelét, amelyben kéri, hogy Románia vezetője vessen vé­get az ellene folyó törvény­telen hajszának. Géczy Ist­ván mély aggodalommal mondta el azt is, hogy a ro­mán szervek a határon ko­csiját darabokra szedték, a dokumentumokat megtalál­ták és azokat elkobozták. A NO(iRAI) sajtószolgálati közleménye Nyílt levél a Nógrád Megyei Tanács vb-titkárának Az .1989. szeptember 22-én keltezett levélben Szécsény Vá­ros Tanácsa és több szécsényi szervezet az illetékesekhez és a sajtóhoz tiltakozó levelet juttatott el. Ebben a válasz­tókerület megkérdezésünk nélküli módosítása és az eljá­rás módja ellen tiltakoztunk. Tiltakoztunk az Wien, hogy majd másfél évszázados képviselőküldési jogunkat mások elveszíteni tervezik, az ellen, hogy történeti, földrajzi, kötő­dések nélkül pásztói választópolgárrá terveznek minket ten­Két eseClehetséges: a módosítás híre igaz, vagy nem igaz. Tény az, hogy az elmúlt negyven év után a várhatóan leg­nagyobb horderejű választások előtt ön (vagy önök) az érintett lakosság informálását elhanyagolhatónak tartjá(k). Sürgősségre hivatkozva, ez ügyben nem először, órákon be­lül állásfoglalást, döntést kértek, követeltek az érintett te­rületen működő szervezetektől, de érdemi tájékoztatásuk és főleg a lakosok tájékoztatása az önök részéről azóta nem történt meg. Véleményünk ,szerint az alkalmazott eljárás inkorrekt, a város múltját és érdekeit sértő, jövőjét károsan befolyásoló, a városban és vonzáskörzetében élőkre nézve ^megalázó. Ezen álláspontunk fenntartása mellett módot kívánunk adni önnek és városunk lakóinak az összejövetelre, a tisz­tességes felvilágosításra, érvelésre. Jöjjön el ön városunk­ba, tisztázzuk a dolgot szemtől szemben, ne az érdekeltek feje fölött­Magyar Demokrata Fórum Szécsény Városi Szervezete Gazdaságossá teszik a nógrádi szénbányászatot

Next

/
Thumbnails
Contents