Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-19 / 248. szám
HELYISMERET ■I. XIV. ÉVF., 248. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK Az alkotmánymódosítás vitájával folytatódott az Országgyűlés munkája Szerdán 9 órakor folytatta munkáját az Ország, gyűlés. Az ülést megnyitva az elnöklő Fodor István, a törvényhozás nevében részvétét fejezte ki a San Franciscó-i földrengés áldozatai hozzátartozóinak, károsultjainak. Az Országgyűlés ezt a jegyzőkönyvben is rögzítette. A törvényhozók a reggeli órákban kézhez vehették a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését. A testület megállapította: az alkotmánymódosítás benyújtott javaslatán nem kell olyan változtatást végigvezetni, amely érintené a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások érdemi eredményeit. Egy kérdésben vélemény- különbség van a jogi bizottság és a kormány álláspontja között. A bizottság ugyanis támogatta Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar m., 4. vk.) és Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) javaslatát, miszerint a miniszterek és a politikai államtitkárok ne lehessenek országgyűlési képviselők. Kulcsár | Kálmán szerint a magyar közjogi hagyományok ennek ellenkezőjét példázzák. A miniszter csaknem egyórás beszédében kitérte azokra a módosító indítványokra, amelyeket a bizottság ugyan elvetett, de az előterjesztő képviselők fenntartottak. Ezek egyike Siidi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk) javaslata, miszerint lehetőséget kell adni arra, hogy a képviselők interpellációt intézhessenek a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez is. A legnyomósabb ellenérv ezzel szemben : a bíró és a bíróság csak a törvénynek van alárendelve, a törvényhozás közvetetten sem avatkozhat be a bírói gyakorlatba. Kulcsár Kálmán javasolta Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) azon indítványának elvetését, miszerint érvényes nemzetközi szerződés sem helyezhetne idegen parancsnokság alá magyar fegyveres erőket. A miniszter szerint ez a ja- . vaslat ellentétes mind a jelenlegi, mind pedig jövőben is indokolt nemzetközi szerződéseinkkel. A miniszter tájékoztatta az Országgyűlést, hogy Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), a jogi bizottság kedd esti ülésén visszavonta azon javaslatát, amelyben idegen csapatok és külföldi politikai tanácsadók magyarországi tartózkodásának megtiltását indítványozta. A köztársaságielnök-vá- lasztásról szólva' — utalva Balia Éva (Budapest, 46. vk.), keddi felszólalására — reményét fejezte ki, hogy az államfő-választási küzdelemben résztvevők nem egymás lejáratására törekszenek majd. Kulcsár Kálmán kérte a képviselőket, a mostani törvényjavaslatot alkotmánymódosításnak tekintsék; nincs értelme annak, hogy a készülő új alkotmány előtt egy ideiglenes alaptörvényt alkossanak. Végezetül válaszolt Lékai Gusztáv azon megállapítására, hogy a jelenlegi alkotmánymódosításnál a kormány mintegy a postás szerepét töltötte be. Kijelentette: ez a törvényjavaslat alapjaiban a készülő új alkotmány —' parlament által elfogadott — szabályozási elveire épít. Ezek közül már most előterjesztették a halasztást nem tűrő változtatásokat. Ezután a határozathozatali procedúra következett volna. De a szavazás megkezdése előtt azonban Tal- lóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), szót kért, és figyelmeztette a képviselőket, ha kiírják a köztársaságielnökválasztást. az SZDSZ petíciója értelmét veszti. Ebben az esetben bárki joggal élhet alkotmányos panasszal, hogy 200 ezer szavazó aláírását nem vették figyelembe. Márpedig az SZDSZ kezdeményezését a parlamentnek komolyan kell vennie, s így el kell halasztani az elnökválasztást. Máskülönben a későbbiekben súlyos alkotmányjogi problémák alakulhatnak ki. E hozzászólás a keddi napkezdő polémiához hasonló vitát robbantott ki. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), kétségbe vonta az aláírásgyűjtés tisztességét. A megszólalási lehetőséget megragadva Mándity Marin {országos lista) visszatért előző napi javaslatára, mégpedig a .nemzetiségekkel foglalkozó paragrafus megváltoztatására. A képviselő közölte: a miniszteri választ nem fogadja el, korábbi javaslatát fenntartja. Kérte a T. Házat, hogy keddi javaslatáról külön szavazzanak. Kulcsár Kálmán Mándity Marin javaslatára reagálva emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés olyan határozatot hozott, amely szerint a jogi biznttság csak az írásban benyújtott törvény- módosítási javaslatokkal tud foglalkozni. Ha a képviselők nem fogalmazzák, szövegezik meg pontosan indítványaikat, a bizottságnak — az ügyrend alapján — nincs módja, hogy azokra érdemben reagáljon. (Folytatás a 2. oldalon) Etikátlan miniszter? Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter kihúzta a parlamenti tudósítók lába alól a szőnyeget. A kedd esti nyilatkozatokat hallgatva — amelyek a köztársasági elnök választása fölötti vitában tett megnyilatkozásai miatt enyhén szólva is etikátlannak minősítették a minisztert — sokan készültek arra, hogy véleményt, választ kérnek. Kulcsár Kálmán azonban szerdán reggel a Tisztelt Ház színe előtt válaszolt: „Ez a vádaskodás jellemző a mai politikai kultúrára.” A népfront köztársasági- elnök-jelöltje határozottan azzal érvelt, hogy a tisztességét megkérdőjelező véleményekre , reflektálni kell: — Olyan javaslatról volt szó, amelyet a kerékasztal- tárgyalás résztvevőinek nagy többsége elfogadott, s amit a kormány magáévá tett. A beterjesztésre jogszerűen hivatott az igazságügyi miniszter, s nem a saját, hanem a kormány véleményét tolmácsolja. Hogy világos legyen a kép: a kormány nevében a miniszter a köztársasági- elnök-választás .javasolt menetrendje mellett érvelt, ugyanakkor — jelöltként — érintett az ügyben. A kérdés így folytatódott: — Valóban etikátlan voltam? Nem. Ha kérdést kapok, arra válaszolni kötelességem. Az aláírásgyűjtésről kifejtett véleményemben pedig a jogszerűséget képviseltem. Az már más kérdés, hogy ez politikailag tetszik-e, vagy sem. A kommentár mindehhez: akik a tényekre az említett módon reagálnak, azok saját magukat, politikai kultúrájukat — pontosabban annak hiányát — minősítik— Zavarban vagyok, egyáltalán érvelhetek-e a köztár saságielnök-válasz- tás mellett — mondotta a miniszter. — Minek fogom kitenni magam, hiszen olyan személyi és pártversengés következik, amely destabilizálhatja a helyzetet. A miniszter mindehhez hozzátette: a jelenlegi viták hangnemét tekintve ezt a helyzetet talán nem is lehet tovább destabilizálni. Holott jó lenne, ha a pártok és a jelöltek nem személyeskedéssel, egymás lejáratásával végeznék a versengést. A hogyanra Kulcsár Kálmán tippet is adott: — Irányadó lehetne az angol parlament, ahol az az alapelv, hogy „nem a másikat kell lejáratni, hanem az én programomat kell elfogadtatni”. Megszívlelendő példáló- zás. S aligha csakis a Tisztelt Házra vonatkozik. Gyér érdeklődés a megnyitón Környezet- és természetvédelmi napok Nógrádban Manapság a környezetvédelem slágertémának számít. Különféle politikai és társadalmi szervezetek hangzatos jelszavainak, prog_ ramnyilatkozatainak kimeríthetetlen tárháza. .. Ha megyénk környezeti állapotát tekintjük, nálunk is akad kifogásolni-, javítani- s így hangoztatnivaló. Gondolhatnánk, gyorsan a figyelem középpontjába kerül egv olyan rendezvény- sorozat, amely a környezet, és a természet védelmének fontos kérdéseivel foglalkozik. A műszaki hónap keretében október 18-a és november 2-a között ezért rendezik meg megyénkben a fent említett eseménysort. A program megnyitó előadására — mely vitaindítónak volt szánva — tegnap délután az MTESZ Technika Házában, Salgótarjánban került sor. Holles Miklós, a Nógrád Me- gvei Tanács főosztályvezetőjének tényfeltáró mondatai után éïes vitára számíthattunk. . . (Külön meghívót kaptak ugyanis az eseményre a megyénkben is képviseltetett alternatív és ifjúsági szervezetek.) Holles Miklós többek között elmondotta, hogy megyénk iparosodásának mértékéből és természeti adott(Folytatás a 2. oldalon.) Megalakult az MSZP Salgótarján Városi Ideiglenes Intézőbizottsága Az 1989. október 13-ai pártaktíva-értekezleten elhangzottak alapján a vb tagjaiból és a kongresszusi küldöttekből szerdán megalakult az MSZP Salgótarján Városi Ideiglenes Intézőbizottsága. Elnökének megválasztotta Plachy Pétert, ügyvezető titkárának Füzesi Istvánt. Tagjai: Agócs Zol- tánné, Angyal Gyula, Fejérvári Géza, dr. Hlinka Tibor, Kassainé Karácsony Éva, í.akatos József. Lukácsi Dezső, Molnár Károly, Simó Alajos és Turányi Istvánná. Az újonnan alakult testület áttekintette az MSZMP kongresszusából adódó pártszervezési feladatokat. A testület úgy ítéli meg, hogy a párttagság körében élénk vitát váltottak ki a kongresz- szusi döntések. Az üzemekben, lakóterületeken megtartott pártaktívák a tagság véleményét befolyásolták, de természetesnek tartja, hogy jelen pillanatban még sok a bizonytalanság, hiányzik a tisztánlátás. Az elkövetkezendő időszak operatív feladatait a következőkben határozta meg: — Felkéri a pártalapszer- vezetek vezetőségeit, hogy az elkövetkezendő napokban személyes véleményüket félretéve, azon felülemelkedve, adjanak a tagságnak őszinte tájékoztatást. Ha szükséges, ennek előadójaként kérjék fel az intézőbizottság tagjait, a kongresszus .küldötteit, és az új párt aktíváit. — Kéri a tisztségviselőket, hogy az új pártba jelentkezők névsorát a pártbizottságra juttassák el. — Felhívja a volt MSZMP valamennyi tagját, párton- kívülieket, hogy az alapszervi jelentkezések mellett, a belépési szándékukat az ideiglenes intézőbizottság (Folytatás a 2. oldalon.) Elméleti tanácskozás a nemzetiségről Rélságon Az egynyelvű, egyerkölcsű nrszág gyenge és esendő A címben idézett mondat nem újkori ideológustól származik, mégcsak nem is valamely alternatív szervezettől. Magától Szent Istvántól idézte tegnap Rétsá- gon a 23. Nógrád megyei nemzetiségi találkozó záróakkordjaként tartott elméleti tanácskozáson Kaffer István adjunktus, az ELTE szláv filológiai tanszékének tanára. Valamennyi résztvevő elégedetten állhatott fel a majd háromórás beszélgetés végeztével, mert igen sok okos dolgot, történelmi összefüggést hallhattunk. Mindjárt először a készülő nemzetiségi, illetve kisebbségvédelmi törvényről. A Magyarságkutató Intézet főmunkatársa Arday Lajos beszélt előbb a törvény történelmi előzményeiről, majd megtudhattuk, hogy az osztrák, a csehszlovák és a finn hasonló jogszabályok mintájára alakulnak a várhatóan 1990-ben az Ország- gyűlés elé, majd kihirdetésre kerülő paragrafusok. Az előadásban és a beszélgetés végén lezajlott vitában a fő hangsúlyt kapta: fontos a nemzetiségi lét vállalásának engedése. Az, (Folytatás a 2. oldalon.) Hogyan korszerűsíthető!« a szénen kívüli tevékenységek? Bányász szakemberek MTESZ-rendezvénye A szénen kívüli tevékenységeket a szabad kapacitások lekötésére hozták létre megyénk szénbányavállalatánál. E termelési kör az évek során módosult, csak azokat hagyták meg, amelyek nyereséget hoztak. Ez alapvető követelmény, hiszen ezáltal csökkentik a szénbányászkodás » veszteségét. A létszám csökkené- se ellenére is a dolgozók közel egyharmada keresi itt a kenyerét, s a vállalat árbevételének csaknem 60 százaléka innen származik. Hogyan lehetne még eredményesebbé tenni a szénen kívüli tevékenységeket? Milyen struktúravál- tási lehetőségek adódnak ennek érdekében? Miként lehetne még érdekeltebbé tenni az embereket a hatékonyság javításában, a gazdasági eredmény növelésében ? Többek között ezeket a fontos kérdéseket beszélték meg a Nógrádi Szénbányák szakemberei, szerdán délután Salgótarjánban, a MTESZ Technika Házában megtartott rendezvényen. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület bányászati szakosztálya által szervezett programra a megyei műszaki és közgazdasági hónap keretében került sor. Vitaelőadásában Jákó- halmi Ferenc gazdasági vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta: előreláthatóan felszámolják majd a vállalatot, ám a tevékenységek megmaradnak. A széntermelésnek akkor van létjogosultsága, ha a költségek a megadott értékhatárok között maradnak. Ezt célzó intézkedés Kányás bezárása, kéregbányák nyitása, külfejtések üzemeltetése. A szénen kívüli tevékenységek leválnak a vállalatról, önállóakká lesznek. Ezáltal remélhetően még nyereségesebben termelhetnek. Most már korlátolt felelősségű társaság formájában végzik munkájukat. a tervezők, a földmérők, a fuvarozók. A számítástechnikai részlegen is alakult egy kft., továbbá ebben a formában hasznosítják a salgótarjáni volt Bányász Művelődési Házat. A kis- terenyei faipari részleget is kft.-vé akarták alakítani, de a társuláshoz nem akadt tőkeerős társ. Egyetlen lehetőség adódott: megállapodtak az Brdérttel a részleg eladásáról, s az így járó pénzből segítik majd a kis- terenyei vállalkozási üzem kft.-vé alakítását. A vállalat várható felszámolása egzisztenciákat fog érinteni. Jelenleg 2500-an keresik kenyerüket a széntermelésben, ám a gazdaságosság megteremtéséhez muszáj csökkenteni a létszámot. A megcélzott évi 600 ezer tonnás termeléshez kevesebb emberre lesz szükség, s így előreláthatóan ötszáz dolgozó felszabadul. Azért is kívánatos a szénen kívüli tévé • kenységeket gazdaságilag stabilizálni, hogy, ezeket a szakembereket foglalkoztathassák. Sorsokat befolyásoló kérdés tehát az érintett ipari termelések gazdaságosságának fokozása, a termékek • összetételének kedvező irányba való megváltoztatása. A létrehozott kft.-k lassacskán magukra találnak, s az így szerzett tapasztalatok hasznosíthatók. A kisterenyei vállalkozási üzem az NDK-beli partnerrel egyre bővíti kapcsolatát, szélesedik a villamosipari termelés, de a biztonság érdekében kívánatos másfelé is nyitni. Húsbavágó kérdésről lévén szó, a jelenlévők között élénk vita alakult ki a jövővel kapcsolatban. Kétségtelenül sok a bizonytalansági tényező. Ami biztos: minél előbb lépni kell a vállalkozási lehetőségek irányába. A későbbiekben pedig nemcsak a gyártást és a gyártmányösszetételt kell a piaci igények szerint fejleszteni, hanem a vállalkozási készséget, a kreativitást is muszáj erősíteni.
