Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-18 / 247. szám
1989. OKTÓBER 18.. SZERDA NO(ÍRAI) 3 Folytatja munkáját az Országgyűlés (Folytatás * 2. oldalról.) legességét az állam kormányzásában. Kulcsár Kálmán, rámutatott: az alkotmány módosításáról szóló és most a Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat — elfogadása esetén — az ugyancsak most beterjesztett sarkalatos törvényekkel együtt, létrehozta az alkotmányos jogállam legfontosabb intézményeit és elemeit. Kulcsár Kálmán kifejtette: az új alkotmány koncepciójának meghatározó elveit, intézményi reformelgondolásait a politikai egyeztető tárgyalások során lényegében megerősítették. A politikai egyeztető tárgyalások során született megái-, lapodás a köymányzat számára óriási jelentőségű. Ez a megállapodás ugyanis politikailag, ha bizonyos korrekciókkal, elvi fenntartásokkal is, de lényegét tekintve, mégis hitelesítette, a szabályozási koncepcióban felvázolt stratégiát. A politikai átmenet alkotmányos eszközének kidolgozását megalapozó politikai megállapodások történelmi jelentősége vitathatatlan, s ezért . a kormány- is méltán fejezi ki elismerését a tárgyaló felek munkájáért. Kulcsár Kálmán szükségesnek tartotta hangsúlyozni. hogy a kormány a társadalmi. politikai szervezetek által képviselt nézeteket figyelembe véve elfogadta az' alkotmányozási folyamat megfordítását, vagyis azt. hogy az új alkotmányt a törvényesen kialakult többpártrendszerre épülő új parlament alkossa meg: addig pedig a politikai rendszerváltás aktuális alkotmányjogi feladatait, az alkotmányos intézmények megújítását és a »szükséges új intézmények kiépítését kell elvégezni. E7,e:k a. közjogi feladatok: a politikailag és alkotmányjogilag .szükséges mértékű alkotmánymódosítás, a párttörvény és a politikai átmenet alkotmányos keretei-neki máris védelmet biztosító alkotmánybíróság felállítása. A most beterjesztett törvényjavaslatok kimondják, alkotmányos, illetve törvényi tételekben rögzítik az új alkotmány szabályozási koncepciójában meghatározott azon alapelveket, amelyek nem csupán a békés politikai átmenethez elengedhetetlenek, hanem -egyúttal legfontosabb alapjai a kiépülő alkotmányos jogállamnak. Ezek: a népszuverenitáselvű hatalomgyakorlás; a többpártrendszer alkotmányos alapjainak megteremtése: a hatalommegosztás elvének érvényesülése az államszervezetben; az emberi és állampolgári jogok, valamint garanciáik új szellemű felfogása; az alkotmányvédelem intézményes garanciáinak biztosí- tá.sa. Az igazságügy-miniszter kitért arra. hogy a kormány eredetileg — mint az a korábbi, visszavont törvényjavaslatból kitűnt — az alkotmánymódosítás kereteit c.sak a demokratikus politikai átmenet alkotmányos jelentőséggel bíró tételeinek minimumában kívánta meghatározni. Végül is azonban nagy formátumú alkotmánymódosítás jött létre, amit talán helyesebb lenne a politikai rendszerváltás „átmeneti alkotmányának" tekinteni — mutatott rá Kulcsár Kálmán. A jelentő.sebb módosításokat ismertetve kiemelte: az alkotmány deklarálja Magyarország államformáját, és meghatározza kormányzati berendezkedését. Ennek megfelelően Magyarország parlamentáris köztársaság. A törvényjavaslat alapján minőségileg alakul át a kormányzati berendezkedés. amelynek kiépítése a hatalommeeosz- tás klasszikus államépítési elvein nyugszik. A kormányzati struktúra alkotmányos alapjait megható rozó jelentős változtatás az Elnöki Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése. A köztársasági elnök alkot- mánvo»s .jogai, a parlament és a kormány közötti ellensúlyozó szerepe, ■ hatásköre lényegében az 1946. évi I. törvény tételeinek figyelembevételével épülnek Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság előadója leszögezte: az alkotmány módosításának elveivel a bizottság maradéktalanul egyetértett. Támogatja államunk Magyar Köztársaságként való elnevezését, a köztársasági elnöki tisztség visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, és ennek folytán az új alkotmányos intézmények — Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék — létrehozását. Dr Cselötei László (Pest m., 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az általános vita első felszólalója arról szólt, hogy a tömegek ma nehezen igazodnak el a politikai történésekben. Bánffy György színművész (Budapest, 4. vk.), az előző felszólalóhoz hasonlóan arra emlékeztette képviselő- társait, hogy az ország jelenleg történelmi napokat él át, most dől el, hogy békés fejlődés, vagy zűrzavar és káosz előtt állunk. Hangoztatta: a háromoldalú tárgyalások kompromisszumának most az Országgyűlésben is meg kell jelennie a sarkalatos törvények megalkotásakor. Pásztohy András (Somogy m.. 4. vk.), a Szentgáloskéri Béke Mgtsz elnöke leszö-. fel. Az intézmény' tehát történelmi gyökerű, é.s nem haladja meg azt a hatásköri erősséget, amely az úgynevezett közepesen erős köztársasági elnök funkcióját jellemzi. A köztársasági elnök megválasztását illetően a javaslat átmeneti, illetve véglegesnek szánt szabályozást tartalmaz — hangsúlyozta a miniszter. A békés átmenet legitimációs zavarait ellensúlyozandó, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az évben népszavazás útján megválasztani. Egy megválasztott köztársasági elnök a társadalmi és a politikai rendszer átalakulása során feltétlenül szükséges politikai stabilitást és az egész kormányzati tevékenység politikai hatékonyságát is erősítené. Lényegében az elnökválasztással összefüggő rendelkezés, hogy a megszüntetendő Elnöki Tanács helyébe — a köztársasági elnök megválasztásáig — az Országgyűlés elnöke lép átmeneti államfői pozícióba. A parlament ellenőrző munkájának, s egyben az állampolgári jogok hatékonyabb védelmének biztosítására az alkotmányos intézmények rangjára emeli a benyújtott javaslat a Legfőbb Állami Számvevő- széket, és — ugyancsak új intézményként — az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosát. A javaslat öngezte: az új alkotmány és a kapcsolódó önkormányzati, államháztarfási tulajdontörvények megalkotása során tisztességes jogosítványokkal kell felruházni az önkormányzatokat is. Enél- kül a települések, a falvak leépülését nem lehet megállítani. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemének igazgatója figyelmeztetett arra, hogy a többpártrendszer nem zárja ki eleve a hatalommal való visszaélést. Kifejtette azt is: jó dolog, hogy a megújuló alkotmány elismeri a magántulajdont, a vállalkozást, a verseny szabadságát. Azonban attól, hogy az alkotmányban megjelennek ezek az elvek, még nem lesz sem vállalkozás, sem piac, sem versenySüdi Bertalan (Bács-Kis- kun m- 12. vk), nehezményezte. hogy az alkotmánykonstrukció tanulmányozására kevés ideje volt. A .sarkalatos törvényeknek a kormány által kért sürgős tárgyalásából két kedvezőtlen hatás következett: egyrészt a képviselők felszínes tájékozottsága a tárgysorozatot illetően, másrészt a választópolgárok kirekesztődése a törvényjavaslatok megismeréséből. Filló Pál (Budapest, 18. vk.). az Athenaeum Nvom. da korrektora felhívta álló fejezetben rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről. A törvényjavaslat újrafogalmazza az emberi és állampolgári jogokra vonatkozó fejezetet, „Alapvető jogok és kötelességek" címen — folytatta Kulcsár Kálmán. A formálódó új politikái rendszer alapvető politikai, gazdasági és jogi alapelveinek meghatározásai közül Kulcsár Kálmán kiemelte a többpártelvűség alkotmányos deklarálását, alkotmányos intézménnyé tételét, s egyben a közhatalom és a párt elválasztásának kimondását. A gazdaságot érintő alkotmányos elvek közül pedig utalt a gazdaság alkotmányos megközelítésének fontosságára. miszerint: „Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül." A törvényjavaslatokhoz érkezett módosításokról szólva Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: a kormány elvi álláspontja, hogy a politikai tárgyalásokon született megállapodás tartalmi összefüggéseit érintő javaslatokat nem fogadja el. Kulcsár Kálmán I expozéja végén kérte az alkotmány módosítására beterjesztett törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. képviselőtársai figyelmét, hogy mivel az új alkotmány tervezetébe bekerült a folyamatosan ülésező parlament. illetve a főhivatású képviselő intézménye, ezért ehhez szükséges a megfelelő működési- feltételrendszer mielőbbi megteremtése is. Kovács László (Pest m„ 20. vk.). a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetője elsősorban a gazdasági és szociális jogok kérdéseit fejtegette felszólalásában, rámutatott: a tulajdonreform elhúzódása miatt továbbra sincs valódi tulajdon, nem sikerült jogilag kellően pontosítani a munkavállalók érdekeinek'védelmét. A lakossági fórumokon szerzett tapasztalatait felidézve hangsúlyozta: szükséges, hogy rövid időn belül új. korszerű, európai követelményeknek megfelelő környezetvédelmi, valamint humánusabb. a társadalom döntő többsége által is elfogadható nyugdíjtörvény szülessen. továbbá olyan bér- és adórendszer alakuljon ki, amely valóban elősegíti a családók szabadabb és méltó életét. Mándity Marin (országos lista), a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára szükségesnek tartotta, hogy a nemzetiségi jogok és garanciák méltó helyet, tételes, pontos és részletes szabályozást kapjalak az alaptörvényben. Szerinte fel kell adni azt a téveszmét, hogy Magyarország nemzetiségi politikája példamutató. Az elvek és a gyakorlat közötti különbség már veszélyezteti tekintélyünket itthon és határainkon túl is. A- készülő nemzetiségi törvénytől sok változás nem várható, ha a társadalom hozzáállása e kérdésében nem változik meg. A magyarországi nemzetiségek véleményét összegezve hangsúlyozta: csak az alkotmány mérsékelheti a kisebbségi, helyzetük miatt eleve hátrányos helyzetű nemzetiségek esélyegyenlőtlenségét. Dr. Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.) az Ormosbányai Általános Iskola igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a mostani helyzetben elsősorban azt kell mérlegelni, hogy a köz érdeke mit kíván, s ez nem más. mint a békés átmenet lehetőségének megteremtése. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), a fővárosi Apáthv István gyermekkórház-rendelőintézet orvosa a köztársaságiéi r. ok-választással ösz- szeíüggésben úgy vélekedett: nincs szükség arra, hogy a szabad országgyűlés si képviselő-választások előtt válasszon • az ország elnököt, mert ez hátrányos lenne a békés átmenet, a demokratikus, parlamentáris rendszer felépítése szempontjából. Ördög Ferenc (Zala vm.. 7. vk.), a- nagykanizsai Landler Jenő Gimnázium tanára az alkotmánymódosítás részletes vitájában javasolta: az anyakönyvezésre vonatkozó rendelet a Magyarországon élő nemzetiségek számára ne csak a nemzetiségüknek megfelelő utónevek kiválasztásában, hanem az írásmód megválasztásában is adjon szabadságot. Séra János (Komárom m., 10. vk.), Kisbér löállatorvo- -sa a miniszteri expozéra utalva, nem értett egyet Kulcsár Kálmán azon véleményével, miszerint ki kellene hagyni az. alkotmány szövegéből a munkához való jog, a foglalkozás szabad megválasztása, valamint a munka díjazása kitételeket. Azt a szövegszerű kiegészítést javasolta a képviselő, hogy a munkavállalót olyan méltányos munkabér illesse meg, ami tisztességes megélhetést biztosít mind maga, mind családja számára. __ A részletes vitában is szót kérő Kovács László (Pest m., 20. vk.) javaslatai tulajdonképpen a biztonságos és egészséges munkakörülmények, illetőleg a letöltött munkaidő után és,, a törvényes ünnepnapokra járó díjazás alkotmányba rögzítésére vonatkoztak. Indoklása szerint, ha javaslatait elfogadnák, akkor az alkotmány jobban összhangba kerülne az ENSZ gazdasági, szociális és kulturális egyezségokmányában foglaltakkal. Sebők János (Veszprém m„ 12. vk.), honvéd vezérőrnagy írásos módosító javaslatait indokolva hangoztatta: hazánkban nincs olyan párt, amelynek történelmi, erkölcsi, vagy bármiféle más joga lenne arra, bogy a nép ellenére, a nép felett, a nép nevében uralkodjon Ha az alkotmány kimondja, hogy nálunk párt többé nem lehet hatalmi tényező, akkor megvédéséről sem kell rendelkezni. Ily módon a nép egyedüli joga lesz, hogy egy pártot az égig emeljen, vagy lesöpörjön a politikai palettáról. Dr. Kereszti Csaba (Haj- dú-Bihar m., 4. vk.), a Haj- dú-Bihar megyei főügyész szükségesnek tartotta, hogy az alkotmány elé egy olyan preambulumot szerkesszenek, amelyben rögzítik a legfontosabb elveket. A képviselő kérte annak pontosítását, hogy a köztársásági elnök mikor oszlathatja fel az Országgyűlést. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.). jogtanácsos kifejtette: köztársasági . elnököt csak a nenf/.et egésze választhat. Horváth Jenő (Budapest, l. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács elnöke vitába szállt Südi Bertalan képviselő azon indítványával, amelyben a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatósága mellett szállt síkra. Ügy vélte, e javaslat tarthatatlan. mert veszélyeztetné a bíróság függetlenségét. A bíróság ugyanis mint a hatalmi ágak egyik része, csak akkor tudja teljesíteni funkcióját, ha tökéletesen független és személyi garanciákat biztosítanak a' független magyar bíráknak azáltal, hogy semminek és senkinek nincsenek ■ alávetve. csak a parlament által elfogadott törvényeknek és a saját lelkiismeretüknek. Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károlv Közgazdaságtudománvi Egyetem egyetemi tanára kiegészítő javaslatának lényege az volt: az alkotmányban biztosítani kell az or- szághafpyekon b°!üli földek, erdők, természeti kincsek tula jdonviszonvaiban a nemzeti jelleg meghatározó szerepét — gondolva a jövőbeni külföldi elidegenítésekre Sasvári József (Komárom m. . 8. vk.). a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészeti szakosztályvezetője kifogásolta. hogv az alapvető jogokat még rendkívüli állapot. szükségállapot, vagy veszélyhelyzet idején sem lehet korlátozni, vagy fel- füseeszteni. Kárpáti András (Pest m.. 22 vk.). a Pest Megvei Műanyagipari Vállalat’ igazgatóhelyettese úgy vélekedett, hogy a pártok számára a közhatalom gyakorlását tiltó kitétel olyan deklaratív kijelentés, amely nem illik a jogi jelleg erősítését célul tűző tervezet- szövegébe. A törvénytervezet vitájában felszólalt még dr. Pé- terfy Réka budapesti. Lékai Gusztáv Hajdú-Bihar megyei és Raffay Ernő Csong- rád megyei képviselő. Több felszólaló nem lévén, az alkotmánymódosítás feletti részletes Vita befejeződött. A soros elnök bejelentette: a módosító és kiegészítő javaslatokat kiadja véleményezésre a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, amely a munkanap végeztével ülést tart. Már e napirendi pont vitáját nem érintve Hámori Csaba (országos lista) bejelentette a Magyar Szocialista Párt országgyűlési csoportjának megalakulását. Mint mondotta: a csoportba várják mindazokat a képviselőket. akik egyetértenek az MSZP célkitűzéseivel, de természetesen nem számítanak azokra, akik továbbra ■sem képesek szakítani államszocialista felfogásukkal. Ezzel az Országgyűlés keddi munkanapja — amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt — befejeződött. Az Országgyűlés ma elsőként várhatóan az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatról dönt. (MTI) Nógrádi képviselők a tanácskozáson Vita a törvényjavaslat felett Kulcsár József felvételei
