Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-17 / 246. szám
1989. OKTÓBER 17., KEDD NO(iRAI) 3 \/ I'ndrefalrai Aranykalász Termelőszövetkezet pilinyi melléküzemágában különféle édesipari termékekhez állítanak elő csomagolóanyagot. Képünkön Barkó Réláné és Cingel Imréné rágógumis dobozokat készít. — RT— Tőkeigényes technológia Higiéniai papírok gyártása Az MDF minden körzetben indít jelölte* Interjú Bileez Endrével Nógrád megyében valahogy kevesebb információ csöpögött a közelmúltban befejeződött középszintű kerékasztal- tárgyalásokról. Pedig, mint köztudomású, óriási jelentőséggel bírt a tárgyalássorozat, hiszen az jövőnket nagyban befolyásolja. Az egészségügyi intézményekben és a lakosság körében is egyre népszerűbbek a higiéniai célú papírtermékek. Ez megköveteli a higiéniai papírgyártás fejlesztését. a lehetőségek kutatását. Erre dolgozott ki tanulmányt az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB), mely egyebek között utal rá: a ' higiéniát szolgáló termékek alkalmazása elmaradhatatlan feltétele a fertőzések, járványok megelőzésének, kulturáltabb életvitelünknek. Nézzük, mi tartozik az említett kategóriába? Többek között a papír zsebkendő, toalettpapír, papírvatta, eldobható papír zsebkendők, kozmetikai kendő, női egészségügyi betét, műtősruházat és -felszerelés és így tovább. Néhány adat: nyolcvanhétben toalettpapírból huszonnvolo- ezer, papír zsebkendőből és kozmetikai kendőből egfvüt- tesen nyolcezer-kétszáz, papírvattából ezerhatszáz tonnát használtunk fel. A tanufmányból — melynek kidolgozását, dr. Druzs- baczky Gábor és Máthé Csabáné dr. OMFB-főosz- tályvezetők koordinálták — kiderül, a legnagyobb volumenben használt papírfajtákban a szükségletek kielégítése csak jelentős importtal biztosítható. Felmérések szerint az ezredfordulóra az egészségügyi papírok iránti igény tovább nő. Ennek kielégítésére természetesen bővíteni kell a kapacitást a higiéniai célúra használható papírok gyártására és feldolgozására. KulcskéEdése a fejlesztéiSrtek a tissue papír hazai előállítása (a rétegelt papír lapjait nevezik igy). ‘ Máthé' Csabáné dr. információja szerint fejleszteni kell a nem szőtt papír jellegű higiéniai célú termékek gyártását és felhasználását is, elsősorban a műtős, kórházi textíliák, valamint eldobható pelenkák, női egészségügyi betétek területén. Meg ' kell jegyezni. : a termékek alapanyagául szolgáló vlies előállítására a Lőrinci Textilipari Vállalat megfelelő kapacitással rendelkezik, és megvalósította •a pp-szálból vegyszer nélkül, hővel rögzített vlies gyártását. A feldolgozásra több cégnek is vannak elképzelései. Hogyan alakúi az említett papíráruk kereslete kétezerig? A tanulmány abból indul ki, hogy az említett termékek felhasználásában a lemaradás — az ugrásszerű fejlődés eredményeképpen — a nyolcvanas évtized elejére lényegesen csökkent, a lakosság higiéniai kultúrája fejlődött, és egyre többen használják ezeket a termékeket. A kilencvenes évtized elejéig azonban a termékek gyártásában lényeges növekedéssel nem számolhatunk. A lakossági igények kielégítéséhez ezért évenként növekvő import- behozatalra lesz szükség. Természetes, hogy az előrejelzések csak becsléseket mutatnak, a várható fo- gyasz.fást teljes pontossággal megállapítani nem lehet. Például toalettpapírból 1990-ben huszonnyolc-harminc, 1995-ben harminckettő-harmincöt; 2000-ben harminchét-negyven kilo- tonna fogyasztásra lehet számítani. Papírszalvétából az évenkénti két-há- rom százalékos növekedés azt jelenti, hogy kétezerre körülbelül hét kilotonnára lesz szükség. A papír zsebkendő és kozmetikai kendő fogyasztása is növekedni fog a jövőben. A kereslet várható mértéke 1990ben nyolc egész nyolc kilo- tonna, 1995-ben tíz kiloton- na körüli, 2000-ben pedig tizenkét kilotonna lesz. Közkedveltté vált a papírtörülköző használata is. Az otthonodban, vendéglátóhelyeken, vállalatoknál és egészségügyi intézményekben jelentős mennyiségű papír kéztörlőt használnak fel. Előreláthatólag 1990-ig a kínálat korlátozottsága miatt a fogyasztás alig változik. A ki- lencvenötös időszakra már kedvezőbb lehetőségekkel biztat a tanulmány. Eszerint 1995-re öt, 2000-re tíz kilotonnánvi keresletet elégíthet ki a hazái piac. A tanulmány egyértelműen állást foglal amellett, hogy a tartós és növekvő kereslet alakján újabb beruházások szükségesek néhány éven belül. Számolni kell azonban azzal, hogy igen tőkeigényes technológiáról van szó, ezért a fejlesztésnek akkor van esélye, ha külföldi tőkét is sikerül bevonni. Bileez Endre, a Magyar Demokrata Fórum országos választmányának a tagja volt az egyedüli megyénkből, aki részt vett az egyeztető tárgyalásokon. A Balassagyarmaton élő történész a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság megbízásából ült a középszintű plenáris üléseken. Szakértőként foglalkozott a politikai pártokról szóló törvény előkészítésével és a sajtóügyekkel. — Mennyire volt egységes az ellenzék a tárgyalások kezdetén? — Amikor az Ellenzéki Kerékasztal összeállt, a Független Jogász Fórum kezdeményezésére, nyilvánvaló volt, hogy az ellenzéki szervezetek sem teljesen egységesek. Tehát politikailag mások és mások a céljaink. Akkor is tudtuk, alakul egy demokratikus nemzeti centrum, amely politikai radikalizmusát másként kívánja kifejezni. Azonban az Ellenzéki Kerekasztal két kérdésben egységesnek mutatkozott. Mindenki egyetértett abban, hogy biztosítani kell a pártállam diktatúrájából a demokráciába átvezető utat, mégpedig törvényes keretek között. Békés, törvé- nves átmenetre gondoltunk. Ehhez próbáltunk partnert találni elsősorban az MSZMP* reformszárnyában. A másik, amiben biztosak voltunk, ma Magyarországon egy komolv politikai és gazdasági válság van, és a kettőt együtt kell megoldani. — Igen ám, de a gazdaság fellendítéséről kevés szó esett a tárgyalásokon. Egyáltalán, fontosnak tartották ezt a kérdést? — A tárgyalások nemcsak politikai jellegűek voltak, ez tévedés! Hangsúlyosan szerepeltek a megvitatott témák között a gazdasági problémák is. Az első szakaszban a politikai tárgyalások részeredménnyel szeptemberben lezárultak, a gazdasági szakasz érdemben csak most kezdődik, de ennek legalább akkora a jelentősége, mint a másiknak. Tehát eddig is foglalkoztunk a gazdasággal, de mélyrehatóan tulajdonképpen most kezdődnek a viták. — Hány oldala is volt annak a bizonyos kerékasztalnak? — A Nemzeti Kerékasztalnak három, pontosabban négy oldala volt. A középszintű üléseken a Parlament Vadásztermében az egyiik oldalon ült az MSZMP küldöttsége, előbb Fejti György, később Pozsgay Imre vezetésével. Mellettük ült az ellenzék kilenc szervezetének a képviselője. Velünk szemben az úgynevezett harmadik oldal, a kommunista párt álszervezetei ültek. Ezek alatt a Hazafias Népfrontot, a DEMISZ-t, a Mün- nich Ferenc Társaságot, satöbbit kell érteni. Pozsgay- ékkal szemben, a másik rövid asztalnál pedig a parlament bizottságának az elnöke, parlamenti vezetők ültek. — Ha önök szépen egyezkednek maguk között, vajon mi szükség van az Országgyűlésre? — Nem az volt a cél, hogy a magyar Országgyűlés törvényességét kétségbe vonjuk. Természetes, hogy a megállapodás pontjai csak az Országgyűlés jóváhagyásával válnak érvényessé. Más kérdés, hogy nincs képviselve benne az ellenzék. — A harmadik oldal jámbor szemlélője volt az eseményeknek? ! — Ok a kezdet kezdetén ügy kerültek a kerekasztal mellé, hogy nem fogják akadályozni a munkát, nem élnek vétójogukkal. Később aztán igyekeztek úgy beállítani magukat, hogy ők is egyenrangú partnerek, sőt ők képviselik a munkavállalók, a kisemberek érdekeit a politikai pártokkal szemben. Ehhez mindössze egyetlen megjegyzés: harminc évig ezt elfelejtették hangsúlyozni, megvalósítani ! — Az Ellenzéki Kerékasztalnak mi volt az alapvető kiindulási pontja? — Mi úgy indultunk neki a tárgyalásoknak, hogy csak az alapvető sarkalatos törvényekről tárgyalunk. Tehát, amelyek biztosítják, hogy Magyarországon a szabad választások után kialakul ion egy parlamentarizmus, a politikai demokrácia. Nem utolsósorban pedig biztosítani kell a politikai szabadságjogokat. Az MSZMP kezdetben mindenről, fűről- fáról tárgyalni akart velünk. Például ez ellenzéket bele akarta vonni abba, hogy a gazdasági csődtömegért vállaljunk közösen felelősségét. — Döcögősen indultak a tárgyalások... — Az első fordulóban az MSZMP-vel szinte semmire nem jutottunk, mert addig a pártnak a Grósz—Berecz —Fejti-féle szárnyának az erővonala rajzolódott ki. Emiatt egy helyben topogtunk. A Fejti vezette csoport egyáltalán nem akart tárgyalni például a párt vagyonáról. Állítása szerint, ahhoz senkinek semmi köze! Emögött nagyon tudatosan húzódott meg az a törekvés, hogy a „jónép” előtt be kell bizonyítani, hogy az ellenzéki pártok csak pénzt és vagyont akarnak szerezni. Másrészt pedig, hogy a többpártrendszer többe fog kerülni az egvpártrendszernél. Ez természetesen nem igaz! — Miben sikerült viszonylag gyorsan megegyezni? — Elsőként a sarkalatos törvények némelyikében sikerült egyezségre jutnunk. Magyarországon a büntető törvénykönyvnek meg kell szüntetni néhány olyan paragrafusát, amely politikai cselekményeket minősít. Például az uszítás és a közösség megsértése címszó alapján ma több százezer embert lehetne bíróság elé állítani. Nyilvánvaló, ezt törölni kellett. — A választói törvénytervezetben is megállapodás született. — Mindenki egyetértett abban, hogy Magyarországon új választójogi törvényre van szükség. Az elképzelés szerint a parlamentnek lesz a legnagyobb hatalma, az lesz a népakarat legfőbb képviselője. A parlamentben 374 országgyűlési képviselő, Magyarországon 152 egyéni választókerület lesz. Most van körülbelül háromszáz, ebből következik, hogy összevonnak két választókerületet. Az eddigi cirka harmincezer helyett hatvanezer választó fog egy képviselőt megválasztani, egvéni választókerületben. Nógrád megyében négv választókerület lesz. Nógrád a legkisebb területű és lélekszámú megye. mégis méltárvossági alapon a minimális négyet megadták. A másik 152 képviselői hely úgy kerül betöltésre, hogy a pártok megyei listáira kell szavazni. Nógrádban a létező politikai pártok, adott feltételek esetén. ugyanúgy négy embert állíthatnak a jelölőlistára, mint az egyéni választókerületben. Itt nem az egyénre kell szavazni, hanem a politikai pártokra. A pártok egy listán fel lesznek sorolva. Amelyik pártra szavaz a választó, annak a nevét nem húzza ki. — Marad még hetven képviselői hely. Ezeket kik fogják betölteni? — Ez lesz az országos lista. Félreértések elkerülése végett. ez nem a hírhedt Kádár-féle országos lista, ahova formálisan bejuttatták az MSZMP vezetőit. Ez a hetven hely kizárólag arra szolgál, hogy a töredék szavazatok el ne vesszenek. Ha mondjuk Nógrád megyében valamelyik politikai párt nem tud bejutni egyik egyéni választókerületbe sem, de van tíz- vagy 12 ezer szavazata, ez nem veszhet el. Országosan összesítik a különböző területeken létrejött töredék szavazatokat. Az összegzés után ezen pártok még küldhetnek képviselőket. — Az MSZMP ezzel maximálisan egyetértett? — Az MSZMP először a választói törvény vitájában abból indult ki, hogy teljesen egyéni választókerületi rendszer érvényesüljön. Ügy gondolták, nekik ismert politikusaik vannak, akik évtizedek óta szerepelnek a nyilvánosság előtt, s ezzel nagy eredményeket lehet elérni. Az MSZMP önbizalmát azóta alaposan megtépázták az új képviselői választások. Köztudomású, hogy sehol sem tudtak győzni. Az öt választásból négy helyen a Magvar Demokrata Fórum győzött, Kiskunfélegyházán pedig nem sikerült képviselőt választani. — Miért nem sikerült megegyezni a választások időpontjában? — Az MSZMP-nek az volt az elképzelése, hogy minél előbb le kell bonyolítani. Az ellenzéken belül is viták voltak. A Szabad Demokraták Szövetsége például március 15-e utáni vasárnapon akarta megtartani a választásokat. Viszont megállapodás született abban, hogy az idén meg kell választani a köztársasági elnököt és ő köteles a meg' választása után kilencven napon belül kiírni a választásokat. Ez emberi számítások szerint azt jelenti, hogy yaz 1990. január—áprilisi időintervallumban történnek a választások. — Választási szövetségre lép-e az ellenzék? — A választások első fordulójában mindenki egyedül indul, döntsön a nép, hogy melyik jelöltet, s melyik pártot támogatja. A második fordulóban elképzelhető, hogy a demokratikus pártok választási szövetségre lépnek. Támogatni fogjuk egymás azon jelöltjeit, akik sok szavazatot kaptak, de nem szerezték meg az abszolút többséget. Nem kívánunk előzetes választási szövetséget kötni az MSZMP- vel és az esetleges utódpártjaival. Nógrád megyében mind a négy választó- kerületben indít jelöltet a Magyar Demokrata Fórum. Adám Tamás •Az interjú elkészülte óta megalakult a Magyar Szocialista Párt, az MSZMP jogutó* da. > — haj —A Páva Ruhagyár jánosaknai üzemében szovjet exportra kerülő női hálóingekét állítanak elő. Egy-egy fazonból háromezres tételeket varrnak az üzemben dolgozó asszonyok. Az év végéig mintegy hatféle hálóínget szállítanak ki a varrodából. Képünkön Susán Ernőné minóségrllenór. Nagy Anna és Oravecz Katalin alkalmi modelleken vizsgálja a készárut. —Rigó— «
