Nógrád, 1989. október (45. évfolyam, 232-257. szám)
1989-10-03 / 233. szám
1989. OKTÓBER 3.. KEDD NO(iRAI) 3 Mairar—aarvéi fagyta vállalat Szakszervezeti választások a síküveggyárban A szakszervezeti bizalmiak és főbizalmiak megválasztását követően a közelmúltban ülésezett a Salgótarjáni Síküveggyárban a bizalmiak és főbizalmiak választói értekezlete, ahol sor került az új összetételű szakszervezeti bizottság, valamint az szb-titkár és a társadalmi titkárhelyettes megválasztására. A vállalati szakszervezeti bizottság új függetlenített titkára Szoták Ferenc lett, aki eddig a Zagyva—III. húzóüzemének művezetőjeként dolgozott. Társadalmi titkárhelyettesnek Nagy Józsefetj a személyzeti és oktatási osztály osztályvezető-helyettesét választották meg. Újjáválasztották az szb mellett működő munkabizottságokat is. A szakszervezeti alapszervezet eddigi irányító szerve, a bizalmi- testület helyébe egy operatívabb szervezet jött létre: a szakszervezeti tanács. Ezt a testületet a 11 fő szb-tag, valamint a 21 főbizalmi, illetve vezető bizalmi alkotja. A választói értekezlet elfogadta az új szervezeti és működési szabályzatot is, amelyben a szakszervezeti alapszervezet, mint önálló jogi személy fogalmazza meg jogosítványait. Szarvason, a haltenyésztési kutatóintézet területén üzembe helyezték az első magyar—norvég vegyes vállalat, a Magnor Aquakultúra Fejlesztő Kft. első létesítményét, a mintegy 60 millió forintos beruházással épült szuperintenzív hal- nevelő telepet. A tizenegy nagyméretű halnevelő medence víz- és oxigénellátása, a halak etetése teljes egészében automatizált, a berendezések működését számítógép-központ vezérli. A telepen évente mintegy 33 tonna halat nevelnek, kizárólag a konvertibilis elszámolású piacokon keresett, értékes halfajtákat. A Magnor még ebben az évben 6 millió forint értékű devizabevétellel számol, jövőre pedig 40 millióval, s ez utóbbi összeg a következő években várhatóan megtöbbszöröződik. Sole beszed utó ti konkrét tetteket A megyei pártértekezlet írásbeli hozzászólásaiból A megyei pártértekezletről tudósítva megírtuk, hogy a 25 hozzászólón kívül többen írásban fejtették ki gondolataikat. Pótlólag is több írásbeli hozzászólást juttattak el a szervezőkhöz. A teljességre való törekvés késztet arra, hogy az írásbeli véleményekből is közreadjunk néhány gondolatot. FEJES FRIGYES (Romhá- nyi Építési Kerámiagyár) több más mellett arra figyelmeztet: nem igaz az érvelés, hogy a gazdasági munka akadályozója a párt- szervezet, ezért vonuljon ki a munkahelyről. Inkább arról van szó, hogy a munkahelyeken lévő pártszervezetek a legegységesebbek s ezért útban vannak a politikai ellenfeleknek. Fejes Frigyes számba vette a pártból való kilépések okait is. A kongresszus kapcsán pedig úgy fogalmazott: egy megújuló MSZMP-t akarunk. A párt ne nevének módosításával, hanem programjával és tetteivel fejezze ki megújulását. HEINCZINGERNÉ KONCZ ZSUZSA (bátonyterenyei nevelőotthon) fontos feladatnak nevezte egy új társadalomszemlélet elterjesztését, amelyben a kultúrának meghatározó szerepe van. A jövőt meghatározó értékek számbavétele mellett az egyéni felelősség erősítését szorgalmazta, majd így fogalmazott: ne csupán a gazdasági bajok gyógyításán gondolkodjunk, s ne csupán szociális biztonság megoldásán, hanem a morális, erkölcsi, etikai biztonságon is. DR. KÖRMENDY JÓZSEF, a Nógrád Megyei Tanács elnöke többek között erre a kérdésre válaszolt: mit képviselhetnek és mit támogathatnak a tanácsok a párt programjából? A válasz: azt, ami az emberek, a lakosság életkörülményeinek javítását szolgálja. A programtervezet tükrözi ezt a szándékot. A megfogalmazott célokat szolgálja a tanácsi önkormányzatiság, a törvényi szabályozás koncepcióját széles körben vitatták az elmúlt napokban. Jelentősen és folyamatosan változik a megyei irányítás rendje, a sokoldalú vizsgálatok azt igazolják, hogy a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatásának elsősorban megyei szintű feladatnak kell lenni. A megyei tanács elnöke kifejtette, hogv olvan önkormányzati típusú megvére van szükség, amelv képes összefogni, megjeleníteni, ütköztetni és képviselni a helyi érdekeket. Gazdasági és szociálpolitikai kérdések taglalása után dr. Körmen- dy József kifejtette: a megyei programtervezet alkalmas arra, hogy egységes cselekvésre szólítson, közös fellépésre ösztönözzön. BALÁZS OTTÓ, a bátonyterenyei városi pártbizottság ■ titkára aláhúzta, hogy a pártértekezlet jelmondatával — „Egyetlen esélyünk a reform” — a többség egyetért. Az elmúlt másfél év azonban azt is bizonyította, hogy milyen nézetkülönbségek vannak a felfogásban. Kistelepülések gondjai, a hátrányos helyzetű térségek idézése után aláhúzta, hogy a szerkezet- váltás, a gazdasági reform megvalósításában a dolgozót is érdekeltté kell tenni. Az ő megnyerésük nélkül eleve kudarcra ítélt a vállalko- zás. TOLMÄCSI FERENC (Nógrád Megyei Tanács I. sz. alapszervezet) szövegmódosítási javaslatot tett. Ebből való az alábbi idézet: a párt szervezeti elvét vizsgálva megállapítható, hogy a demokratikus centralizmus modern, megújuló szocialista párt számára nem megfelelő. Ez tette lehetővé a pártvezetés kisebbségének tökéletes egyeduralmát a tagság felett. Ez adott jó eszközt a vezetés kezébe a gondolat- és személyiségszabadság elfojtásához, az alkotó kritikus értelmiség eltávolításához, és ez tette lehetővé a kontraszelekció megvalósítását a vezetésben. STORK GÁBOR (mátraal- mási alapszervezet) a delegáló alapszervezet megbízásából a politikai program- tervezethez több módosítási ajánlást tett, majd kifejtette, hogy egyetértenek a párt szerkezetének megújításával, nem támogatják' viszont a kongresszuson, vagy bárhol megszavazandó névváltoztatást. Kifejezték: helytelenítik, hogy a megyét, a Nógrádi Szénbányákat és más vállalatokat gazdasági csődbe juttató vezetők még mindig vezető beosztásban dolgoznak. HORNYÁK ENDRE (nagyoroszi községi alapszervezet) arra utalt, hogy a megosztott Vélemény egv ponton egységes: az MSZMP lépéshátrányban van. feladta minden pozícióját. Nem fogadják el az általános megfogalmazást, melv szerint az MSZMP lejáratta magát. Ma mindenki reformról beszél. íz elmúlt 40 évben felhalmozódott hiányosságokért és hibákért 'felelős személyek is, reformistáknak kiáltják ki magukat. Az írásbeli hozzászóló figyelmeztet arra, hogy a párt vezetése szétesett, majd kifejtette, nem értenek egyet az MSZMP munkahelyekről való kivonulásával. VEZÉR ÁGNES (MÁV, Pásztó) a programtervezet két pontjával vitatkozik. Többek között a gyakori ingázással igazolta véleményét: az ismeretség, a kapcsolatok hiánya miatt nem reális a megállapítás, hogy „a pártélet fő színterei a lakóterületek legyenek”. S amennyiben a dolgozók a munkahelyen magukra maradnak, a meglévő bizalmat is elveszíti a párt. PETROVICS KÁROLY (ménkesi bányaüzem) a bányászok politikai és gazdasági munkájának érzékeltetése után azt fejtegeti: támogatjuk az MSZMP által kezdeményezett politikai és gazdasági változásokat, de ezek irányait és kereteit is látni szeretnénk. A demokratikus szocializmust a dolgozók érdekeit kifejező baloldali elkötelezettségű, marxista szellemiségű reformpártban kívánják megvalósítani. Ehhez fontos, hogy az élet minden meghatározó területére világos programmal rendelkezzen a párt. A megvalósítható gazdaságpolitika sürgetése mellett az írásbeli hozzászólás kitért arra is: olyan pártvezetést szeretnénk, amely hosszú távú munkásérdekeket képvisel, biztos munkalehetőséget, megélhetést, szociális biztonságot garantál. SIMKÖ ISTVÁN (Ka- rancslapujtő tsz) tételes érvelés után így összegez: nincs következetes, az eszméért, a nép érdekeiért kiálló, a nézeteket bátran vállaló politika és ennek részeként hatékony gazdaságpolitika sem. A múlt felső szintű ítélete így hangzik: „elrontottuk, elvtársak”. Az ilyen megfogalmazást visz- szautasítjuk, mert mi * 700 ezren azt csináltuk, amit mondtak, tudniillik másra lehetőség sem volt. A következmény a nagymérvű tekintélyvesztés. A lényeges eszmei kérdésekben következetességet és szilárdságot sürget a hozzászóló, ezekben nem lehet kompromisszumokat kötni, nem lehet az ellenzék vezényszavaira állandóan jobbra és balra átot, sokszor hátraarcot csinálni. A „mit várunk pártunktól” kérdésre Simkó István e szavakkal is felel: sok beszéd után végre konkrét tettek kellenek. A pirtprogramril gmdtlkedva Attól tartok, még sok tanulópénzt fizetünk MI néhányszor már a BRG ifjúsági klubjában tartottuk az alapszervezet taggyűlését, a gyárkapun kívül, munkaidő után. Mit mondjak? Könnyen meg lehetett számolni bányán vagyunk — mondta Deák László, a BRG szécsényi gyárának 34 éves szerszámkészítő-csoportvezetője. — A politizálást nem lehet kizárni a gyárból, de a szervezeti élet előbb-utóbb kiszorul onnan. Nálunk az előrelépés érdekében kft. alakult és szerveződik egy részvénytársaság is, mindkettő nyugati érdekeltséggel. Az egyik máris kikötötte: egyetlen szervezet sem tevékenykedhet a gyáron belül. Azt gondolom, aki érzelmileg kötődik a párthoz, ennek ez nem jelent gondot. Ám, nem minden párttag elkötelezett az ügy iránt. Az Ilyenek most bizonyára elmaradnak tőlünk. — Viszonylag későn lépett a pártba... — Igen, már 30 éves voltam. Azt tartottam, nem minden párttag kommunista és nem minden kommunista párttag. Mindezt nem szójátéknak szántam. Mindig is fontosnak tartottam, hogy szimpatikus célokat kínáljon a párt, amiért érdemes, lehet is dolgozni, ha belépek. — Most is ez a véleménye? — Igen nehéz párttagnak lenni! A pártvezetés és a tagok között szakadék tá. tong, mert jó ideje hiányzik már közöttünk a tiszta, nyílt beszéd. Sok fontos kérdésben a vezetés dönt, s a döntések nem mindig tükrözik a párttagok álláspontját. Mi legfeljebb találgathatunk, hogy mi történt. Itt a megyében is előfordult nemegyszer, hogy meg kellett elégednünk a döntés utáni magyarázkodással. — A programtervezet változást ígér... — Valóban, de szükség is van a megújulásra. Ezt mindenképpen fel kell vállalnia a pártnak, ha talpon akar maradni a választási küzdelmekben. Én azt látom, hogy az eddigi programokban, amelyeket a most alakuló pártok, szervezetek hoztak nyilvánosságra, a hatalom megszerzése és megtartása kapott hangsúlyt. Azt szeretném, ha az MSZMP programja valóban reformprogram, munkaprogram lenne, s a megvalósításáért következetesen küzdene a pártvezetés, a párttagság. A kongresszustól én ilyen döntést várok! — Mit tart a legfontosabbnak a gazdaságban? — A piacgazdaság megteremtését, ahogyan azt a programtervezet is hangsúlyozza. A tervutasításos gazdálkodás eljátszotta szerepét. Ügy gondolom, nem csak a gazdaság, az ország is sokat veszített, hogy az 1968- ban elindult reformfolyamatok megtorpantak. A rugalmas piacgazdaság feltételeit most kell tehát megteremteni. S attól tartok, hogy sok tanulópénzt fizetünk még.- Véleményem szerint is az eddiginél sokkalta nagyobb hangsúlyt kell adni a fejlesztésnek. Talán előbb tar. tanánk, ha a fejlesztést szolgáló kutatásokról nem spóroltuk volna el az időt és a pénzt. A részvénytársaságban is azért bízom iitt nálunk, mert talán korszerűbb és eredményesebb lesz a termelés, a gazdálkodás. Mert mi történt az elmúlt években? Visszhangzott az ország attól, dolgozzunk hatékonyabban. Csakhogy azt mindig elfelejtettük hozzátenni, a nullára leírt eszközökkel ez aligha sikerül. A hatékony munkához korszerűbb eszközök kellenek. Aztán az is gyakran eszembe jut, voltak fejlesztési programjaink. amelyek megbuktak mielőtt befejeztük volna. Ki tudja, ha van türelmünk, kitartásunk az eocén- programhoz, talán eredményt hoz. — A tulajdonváltozást legalább annyian vitatják ma, mint amennyien mellette szólnak. Itt milyen visszhangja van a részvénytársaságnak? — Azt mindenki érzi, hogy a külföldi tőkére szükségünk van, mert a magunk erejéből ne futja a korszerűsítésre. Az emberek több. sége úgy van vele, ha azt látja, hogy a gyár eredményesen dolgozik, jut pénz a fejlesztésre, a béremelésre, .s ha több' az áru, akkor az árak sem kúsznak rohamosan a magasba..., nos akkor helyénvalónak érzi a tőke- beáramlást. Azért az is igaz, sokukban ott bujkál az aggodalom: vigyázzunk, ügyeljünk az arányokra, nehogy eladjuk magunkat. Végig kell gondolni azt is, hogyan lehet a valóságban tulajdonos a munkás, hogyan szólhat bele a mostaninál jobban, éppen tulajdonosi jogán a gyári ügyekbe. Meg kell majd keresni, hogy a munkástanács, vagy más szervezet létrehozása adja a jobb megoldást. — Mindezekhez elég kapaszkodót tálál a program, tervezetben? — Nagyvonalakban jónak tartom, követhető irányt mutat, de a részleteket ezután kell majd kialakítani. Az az érzésem, hogy most a nagy politizálás időszakát éljük, de valahogy kevés szó esik a munkáról, a termelésről, a gazdálkodásról. Látom én is, az emberekben sok elégedetlenség, keserűség gyűlt össze, könnyű őket tűzbe hozni. A jó politikus azonban az, aki le tudja csendesíteni őket... Nem úgy, hogy többé nem nyitják szóra a szájukat. Sokkal inkább azzal, hogy olyan programot dolgoznak ki velük együtt, ami mellett ki lehet állni, amit végre lehet hajtani. Mert a tiltakozással, a sztrájkkal nem jutunk messzire, bármilyen hatásosnak tűnik is. Gondjainkra, bajainkra én nem látok jobb megoldást a munkánál. V. G. OMFB- is banktámogatás Az Országos Műszáki Fejlesztési Bizottság új módon kívánja támogatni a kis- és középméretű vállalkozásokat. Ez utóbbi vállalkozások segítése innovációs tevékenységük szélesebb körű és erőteljesebb ösztönzése érdekében, az OMFB együttműködést kezdeményezett több bankkal. A pénzintézetek arra vállalkoznak, hogy az általuk hitelképesnek minősített vállalkozások számára innovációs célú hiteleket nyújtanak, összesen félmilliárd forint értékben. Az OMFB pedig a vállalkozó helyett — a kezelésében lévő központi műszaki fejlesztési alap terhére — megtéríti, e műszaki fejlesztést szolgáló bankhitelek kamatának jelentős részét. A hitelkérelmeket közvetlenül a bankokhoz lehet benyújtani, így az Agrobank- hoz, a Budapest, az Invest, az Ipar, az Ipari Fejlesztési, az Országos Kereskedelmi és Hitelbankhoz, a Magyar Hitelbank Széchenyi István Igazgatósághoz, illetve az Innofinan- ce Rt.-hez.
