Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-08 / 212. szám
1989. SZEPTEMBER 8.. PÉNTEK NO(iRAI) 3 Salgotarfciní helyzetelemzes az nnsznnr» városi értekezletén (Folytatás az 1. oldalról) cselekvés helyetti magya- 1 rázkódás, a meggyőzés helyetti kinyilatkoztatás. Sok esetben szembekerültünk a párttagsággal, mert véleményével ellentétes döntések születtek, észrevételeit nem hasznosították, a pártbizottság .javaslataival sem tudtuk az országos folyamatokat a kívánt irányban befolyásolni. Ilyen körülmények között az agitáció és propaganda-, az információs munka nem volt képes betölteni funkcióját. tartalma és rendszere nem kielégítőLényeges átalakuláson ment keresztül a párt szer' vezeti élete is. Ennek alapvető jellemzői: megnőtt az alapszervezetek önállósága; megjelentek a párton belüli különböző szerveződések; felértékelődött a lakóterületi munka; folytatódott a kétlépcsős irányítási rendszerre való áttérés. A pártbizottság munkájában jelentősen visszaszorult a bürokrácia, melyet egyre inkább a személyes jelenlét váltotta fel. Felértékelődött a várospolitika Ellentmondásos önállóság A pártszervezetek, melyek eljuttatták a pártot a reformokig, ma ellentmondásosan élik meg az önállóságot. Az évtizedek során centralizmushoz szokott tagság nehezen tud élni a hirtelen kapott ,,szabadsággal", lassan alkalmazkodik.a megváltozott feltételekhez, keresi az új formákat, módszereket. Az eszmei bizonytalanság, a terméketlen viták, a mozgósító program hiánya, a társadalomban és a pártban kialakult viszonyok az elmúlt időszakban erősen befolyásolták. megosztották a párttagságot is, jelentős mértékben csökkent a szervezeti önazonosítás. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a pártban jelenleg nincs meg a cselekvési egységhez szükséges feltétel. A zavart tovább fokozta, hogy az érvényben levő szervezeti szabályzat előírásai betarthatatlanná váltak. Az utóbbi hónapokban a szervezeti élet mindinkább háttérbe szorult. Az önállóság jegyében sokan nem terveznek pártrendezvényt, elmaradnak a vezetőségi ülések, taggyűlések, sőt nem egy esetben a pártbizottsági ülések isNem sikerült a párttagsággal megértetni, hogy a területi munka szükség- szerű felértékelődése milyen konkrét szervezeti, tartalmi követelményeket jelent. Tovább fokozta a zavart a munkahelyi és lakóhelyi pártalapszervezetek helye, szerepe témakörben lefolytatott vitasorozat, valamint a központi szervek e témakörben megfogalmazott állásfoglalása. Üzemeink kommunista többségének véleménye, hogy a munkahelyekről való szervezeti kivonulás a párt létszámának jelentős csökkenését, erejének lényeges gyengülését vonja maga után. Megkezdődött a munkahelyi függetlenített titkári funkciók társadalmi munkában való ellátása. A tagság körében nem mindenütt kedvező a fogadtatása. Van olyan vélemény, mely szerint ez a törekvés a párt tudatos bomlasztásával egyenértékű. Az egytestületes pártbizottságok eddigi működési tapasztalatai alapvetően kedvező képet mutatnak. Nem bizonyult szerencsés megyei kezdeményezésnek a lakóterületi, illetve az ágazati pártbizottságok előkészítetlen, gyors megszüntetése. A pártértekezlet óta tovább lazulta pártalapszervezetek kapcsolata a KlSZ-szerveze- tekkel. A városi pártbizottság és testületéi kezdeményező és jelző szerepe ’ növekedett. A pártbizottság a korábbiakhoz képest többször ülésezett. Rendezvényei általában kibővítettek, nyilvánosak voltak. Mindezek ellenére a város politikai folyamataira gyakorolt hatása csökkent, a pártbizottság ellenőrző tevékenysége háttérbe szó- . rult. Nem mindig voltunk képesek a testületi döntéseket, a várospolitikai érdekeinket a párttagság közreműködésével érvényesíteni. Az elmúlt másfél évben a városi testületek tagságának cseréje, új arcok megjelenése az országos folyamatoktól éltérően kisebb mértékű volt. A megválasztott 59 fős párt- bizottságból időközben 17 fő került ki, többségük az irányítási rendszer korszerűsítésének hatására, mások funkcióváltoztatás és egyéb okok miatt. A megüresedett helyeket döntő részben az alapszervezetek, illetve a közbeeső pártbizottságok delegálással töltötték be (10 fő). A testület tisztségviselőinek körében viszont jelentős változások történtek. A párt- bizottság többes jelölés során új első titkárt, gazdasági-szociálpolitikai titkárt (társadalmi funkcióban), valamint társadalompolitikai titkárt választott. A politikai munkában történt változások következtében 30"'irkal csökkentettük az apparátus létszámát. A megye párttagságának több mint 40" ,,-a a város alapszervezeteiben dolgozik. Jelenleg 226 alapszervezet 7800 párttagot tömörít. Elhatározásainkhoz, a modellváltáshoz, a teljes körű reformokhoz szükséges személyi feltételek megteremtése csak lassan haladt előre. A pártmunka egészére általában jellemző hibák, gyengeségek a kádermunkában is felszínre kerülnek. Elhatározásaink ellenére a kívánatosnál lassabban bontakozik ki a vezetői munka mind szélesebb körű társadalmi kontrollja. A pártbizottság, az -alapszervezetek működésének anyagi, tárgyi feltételei fokozatosan romlanak. A párton . belüli viszonyok változásával párhuzamosan a város pártéletében is felszínre kerültek a különböző áramlatok. Ezek tevékenységét a váro6i pártbizottság figyelemmel kíséri, véleményüket munkájában hasznosítja. A két reformtcmörülés — reformkor, reformműhely — tömegbázisa, létszáma lassan fejlődik. Az MSZMP városi bizottsága a szocializmus modellváltása, a radikális reform megvalósítása érdekében a többpártrendszer keretei között társadalmi ösz- szefogásra törekszik minden szervezettel. A város pártszervezeteinek életéről összességében megállapítható, hogy a májusi pártértekezlet óta megkezdődött megújulási folyamat feszültséggel terhes, az új politikai gyakorlat még kiforratlan, a vele kapcsolatos nézetek, törekvések sokfélék. Lényeges kérdések vitájában is hiányzik a tolerancia, a szervezeti együ- vétartozás érzése, a szimpátia, a szolidaritás. Ha mindannyian önvizsgálaA politikai munka korszerűsítése során felértékelődött a várospolitika jelentősége. Az országos döntésmechanizmus és irányítás több évtizedes következményeként azonban városunknak sincs teljes körű önálló hatásköre saját gazdaság- és város- fejlesztésének kialakítására. A helyzetet súlyosbító tényező :a kialakult iparszerkezet és az ahhoz kapcsolódó nehezen konvertálható munkaerő. Az elemzés tárgyát képező időszakban a városban az ipar struktúrája lényegében nem változott. Döntően a hagyományosnak számító, ma húzóágazatnak minősülő termelési kultúrát nélkülöző iparszerkezet a jellemző. A gazdaság szelektív élénkítésében kevés eredményt értünk el. A tulajdonosi szemlélet javításának reményében támogattuk a vállalati tanácsok megalakítását, melyek csak részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Politikai támogatás mellett is' Szükségesnél lassúbbnak minősiihetőek azok a változások, melyek a társasági törvény biztosította lehetőségek kihasználásának irányába mutatnak. Az adózásban' 1988-ban bevezetett változások — köztük a személyi jövedelemadó — elsősorban a kapcsolódó intézkedések elmaradása miatt feszültségek fő forrásává vált. A A termelői infrastruktúra területén új fejlesztések indultak és vannak folyamatban. A megvalósuló beruházások a jelenlegi feszültségpontok enyhítését szolgálják, de nem elégségesek a tartós gazdasági fejlődéshez. A lakossági infrastruktúra területén a laításkérdés a legégetőbb probléma. Ma közel ezer fő az első lakást igénylők száma, ezek egyhar.mada tanácsi bérlakásra jogosult. Sajátos feszültséget jelent ez a helyzet, különösen azon fiatalok körében — és ez a döntő többség —, akik támogató családi háttérrel nem rendelkeznek. Számukra az otthonteremtés oly mértékű eladósodáshoz vezet, amely több évtizedes perspektívátlanságot eredményez. A fiatalok a családalapítás, a lakáshoz jutás, a pályakezdés gondjai miatt nem közelednek, sőt elfordulnak a párt politikájától. A helyzet javulását csak a támogatási rendszer új alapokra helyezése eredményezheti. A lakossági hangulat fontos tényezője a város kereskedelmi és szolgáltató- egységekkel való ellátottsága, illetve az áruellátás színvonala. A legutóbbi időben is gyarapodott a létesítmények száma, a hasonló kategóriájú városokkal összevetve az átlagosnál jobbnak minősíthető a tot végzünk, kell annyi erőnknek lenni, hogy a változásokhoz szükséges gyakorlati lépéseket is megtegyük, olyan kommunista közösségek kialakulásának érdekében, amelyek önálló politikai erőként veszik fel a versenyt többpártrendszer keretei között a választási harcban. közvélemény erőteljes nyomására és jelzéseink ellenére sem történt lényeges módosítás. Teljesítményvisszatartó hatása következtében a korábban megalakult vgm-ek. gmk-k döntő többsége megszüntette tevékenységét. A politikai szándékok ellenére tovább folytatódott a főmunkaidőből származó jövedelmek leértékelődése. A romló tendencia ütemének csökkentése érdekében a lakosság egy része különböző túlmunkák vállalásával védekezett. Akiknek ilyen forrásból nem volt lehetőségük jövedelmük kiegészítésére. azoknál egyre feszítőbben jelentkeznek a megélhetési gondok, romlik az életszínvonaluk. Mindezek következtében ma a munkásság vállalja a legnagyobb terheket. A párt gazdaságpolitikai gyakorlatában bekövetkezett új hangsúlyokkal összhangban változott a városi pártbizottság és a gazdálkodóegységek kapcsolata. Erőteljesen csökkent, napjainkra lényegében megszűnt az operatív beavatkozás gyakorlata, előtérbe került az eredményesség politikai megítélése. A korábbi módszerek újakkal történő felváltása sem a városi pártszervek, sem az alapszervezetek esetében nem zökkenőmentes. A hagyományos iparszerkezet igen erőteljesen tükröződik a gondolkodásban is. hálózati ellátottság. Ugyanez nem mondható el a szakbolthálózatról. Feszültséget okoz, hogy a peremterületek áruellátása hullámzó, helyenként és időnként az alapellátás tekintetében sem megnyugtató. Az erősödő gazdasági kényszer hatására racionálisabbá vált a munkaerő-gazdálkodás. A foglalkoztatottak közel fele a város iparát meghatározó kohászatban, illetve a gépiparban dolgozik. Számottevő az építőanyag- és a könnyűipar súlya, míg a korszerű úgynevezett húzó iparágak hiánya szembetűnő. A foglalkoztatottság színvonala közel 80%-os. Városunkban a munkaerő-kereslet és -kínálat globálisan egyensúlyban van, de jelen vannak a strukturális feszültségek is. Ez évben 267 fő részesült, illetve részesül munkanélküli-segélyben. A hátrányos helyzetű rétegek — s egyre inkább a fiatalok, pályakezdők — elhelyezkedése feszítő gond. A gazdálkodóegységek elsősorban az alacsony képzettségű. illetve a szakképzetlen munkaerőtől igyekeznek szabadulni. Gondjaink elsősorban nem a szerkezetváltással hozhatók összefüggésbe — hiszen ez még jóformán el sem kezdődött —, hanem általában a korszerűtlen iparszerkezet ellentmondásainak következménye. A város kulturális élete ■is magán hordozza a gazdasági, politikai feszült- ségek-ellentmondások nyomait. Nem vált általánosan a politikai gondolkodás szerves részévé, hogy a tudás, a tehetség, az emberi alkotóképesség gazdasági tényező, megtérülő befektetés. Itt is jelen van a munkás és értelmiségi, a termelő és nem termelő, a fizikai és a szellemi munka szembeállítása. Sem országosan, sem helyileg nem rendelkezünk olyan művelődéspolitikai programmal, amely megfelel a korszerű társadalmi, képzési, nevelési követelményeknek és egységes rendszerként kezelik a közoktatást é-s közművelődést. A kulturális ágazaton belül a közoktatás prioritásának biztosítása árán is csak a szinten tartást lehetett célként kitűzni. A lakosság kulturális kezdeményezéseinek kibontakoztatása várat rriagára. A kultúra teremtésében, megőrzésében és közvetítésében fontos szerepet játszó értelmiség döntő hányada a reformok elkötelezett híve, amit a gyakorlati politikai munkában nem hasznosítottunk kellőképpen. A város népességének alakulása csökkenő tendenciát mutat (az elmúlt két évben közel 500 fő). Annak el^nére, hogy a város egészségügyi intézményhálózata és szakember-ellátottsága megfelelő. Több tényező együttes hatásaként a közegészségi helyzet romlik. Az okok között vezető helyen áll a foglalkozási ártalmakból adódó egészségkárosodás, a környezet- védelem megoldatlan problémái, a lakosság alacsony egészségi kultúrája. Jó színvonalú a város óvodai, bölcsődei helyekkel való ellátottsága. Az igények, a férőhelyek vonatkozásában teljeskörűen kielégítettek. Az eszközökkel való felszereltség tekintetében viszont különbségek mutatkoznak. A városban az országos át* lagot meghaladó a nyugdí* jasok aránya. Közülük egyre nagyobb számban élnek a létminimum határán, vagy az alatt. Lehetőségeket meghaladó igény mutatkozik szociális férőhelyek iránt. A fokozatosan emelkedő szociális jellegű juttatások ellenére is növekvő azok száma, akik kedvezőtlen megélhetési körülmények közé jutnak, vagy egyre nehezebben képesek vállalni a gyermeknevelés költségeit. Tanácsi forrásokból az elmúlt évben megközelítőleg 16 millió forint került kifizetésre szociális támogatás címén, 1989-ben mintegy 17 millió forint az előirányzat hasonló célokra, a jelenleg létező, a feladatokat szétaprózó, a rendszert nem egységes egészként kezelő struktúra a városban sem tudja funkcióját kellő hatékonysággal betölteni. Ezért is hoztunk létre — lakóterületi pártszervezetek segítségével — szociálpolitikai bizottságot, de mozgástere szűk körű és csak egyedi esetek megoldására tud vállalkozni. A tanácsi támogatások mellett néhány nagy- vállalatnál alapot képeztek az alacsony nyugdíjasok helyzetének javítására. Salgótarjánban a 60-as, 70-es évek dinamikus fejlődésé mára lelassult. lehetőségeink beszűkültek- A nehezebb körülmények között elért eredmények éppen ezért nem lebecsülendők. A nyílt várospolitika. a helyi ön- kormányzatok kiépítése, a lakossági kezdeményezések felkarolása, a közös sors vállalása, cselekvésünk további forrása. MSZMP Salgótarján Városi Bizottsága Mlasfoglalas (tervezet) Az 1988 májusi országos pártértekezlet felismerte a változtatás szükségességét és megnyitotta az utat a reformok előtt. Az eltelt időszakban a társadalombán lényeges változások következtek be. Pártunk nem mindig haladt a folyamatok élén. Többször az események sodrába került, és egyre inkább deffenzívába szorult. Ebből adódóan a párttagság körében fokozatosan nőtt a politikai elbizonytalanodás, az értetlenség. A gazdaság teljesítménye nem javult, ezért a lakosság egyre nehezebben viseli el az életszínvonal visz- szaeséséből adódó közösségi, egyéni terheket. Szükségesnek tartjuk, hogy la pártértekezlet foglaljon állást a legfontosabb kérdésekben, és a platformszabadság érvényesülése n|ellett bízzuk meg küldötteinket ennek képviseletére a megyei pártértekezleten, a kongresszuson. 1. Jogállamiságot akarunk, radikális reformok útján. Nem értünk egyet azokkal a megállapításokkal, melyek a szocializmust, mint eszmét, mint társadalmi-gazdasági formációt teljes egészében elvetik. Egyetértünk azokkal, akik a szocializmust nem, mint célt, hanem annak sztálinista modelljét tartják zsákutcának. 2. Nem értünk egyet az olyan egyoldalú megközelítésekkel, álláspontokkal, melyek az elmúlt évtizedek eredményét megtagadják. Támogatói vagyunk azoknak a törekvéseknek, melyek az 1956-os események megítélésében a nemzeti megbékélésre helyezik á hangsúlyt. A legfontosabb tanulságnak azt tartjuk, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni a politikai konfliktusok erőszakos eszközökkel történő megoldását. 3. A szocialista modellváltás alapjának a politikai intézményrendszer megújításával együtt a gazdaság gyökeres átalakítását, teljesítőképessége növelését tartjuk. Sürgetjük a szociálpolitika egységes rendszerben történő kezelését, a legrászorultabb rétegek problémájának megoldását. 4. Azt akarjuk, hogy pártunk alkotóan fejlessze tovább a marxizmus eszméit és a valóság által is visszaigazolt módon fogalmazza meg teendőit, újítsa meg működési rendjét. alkossa meg szervezeti szabályzatát. A lakóhelyi politizálás előtérbe kerülésével kezdeményezzük városunkban politikai centrumok megszervezését, működtetését. 5. A városok és községek politikai, gazdasági önkormányzatának kiépítését akarjuk. Kezdeményezzük a városi párt- szervezetek működéséhez szükséges létesítmények anyagi és pénzügyi eszközök feletti önrendelkezési jog biztosítását. 6. Készek vagyunk és kezdeményezzük a kapcsolatok kialakítását a városban működd más pártokkal és szervezetekkel. Új fejlesztések indultak
