Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-08 / 212. szám

i$52.y VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF.. 212. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. SZEPTEMBER 8.. PÉNTEK lfb-iïlës Retsagon Nincs kereslet az telkekre Eltérő művelődési szokások V3 „Apollónia 1934-ben másodszor is özvegyen maradt, s azóta így éli az életét- Cselédeske- dett, a mezőre, az er­dőre járt, otthon dolgo­zott. A második világ­háború idején óvta a házát.” — A „múlt szá­zad gyermekéről”. a szív és érrendszeri meg­betegedések kialakulá­sáról, megelőzéséről, valamint az Egyesült Államok négy volt el­nökének nyugdíjas hét­köznapjairól olvashat­nak az 5. oldalon tolói" ható összeállításunk­ban. Beteljesedett a gyermekkori álmuk... Aligha akad közöttünk olyan ember, aki ne dön­tötte volna el még jókor kiskorában, hogy ő bizony, ha felnő, mivel is kíván majd komolyan foglalatos­kodni. Riporterünk két olyan fiatalemberrel beszélge­tett, akiknek beteljesedett a gyermekkori álmuk, (írásunk a 7. oldalon) Politikai munka az országos pártértekezlet után Salgótarjáni helyzetelemzés az MSZMP városi értekezletén Az előkészítő pártértekezlet döntése értelmében a szombaton sorra kerülő salgótarjáni pártértekezlet napirendjén az 1988. májusi országos pártértekezlet óta végzett politikai munka elemzése szerepel. A küldötteknek eljuttatott dokumentum két alapvető fejezetből áll. Az egyik a párt belső helyzetét, tár­sadalmi szerepét elemzi, a másik a várospolitikát összegzi. A korábbi döntésnek megfelelően elkészült egy állásfoglalás-tervezet is, amely a legfontosabb politikai folyamatokat összegzi. Természetesen ez még nem azonos a város politikai programjával, leg­följebb kiindulópont lehet annak kongresszus utáni elkészítéséhez. A városi pártbizottság ezúttal közre­adja e fontos dokumentumokat. Terjedelmi okok miatt nem szó szerinti közlésről van szó, hanem a helyzetelemzés és az állásfoglalás-tervezet legfigyelem­reméltóbb idézeteit közöljük. Tegnap délután tartotta soros ülését a Rétsági Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Elsőként Ács Boldizsár osztályvezető számolt be az 1989. évi gazdaságfejlesztési terv és költségvetés első fél­évi teljesítéséről. Előterjesz­tésében részletesen elemez­te az egységes pénzalap be­vételeit. Elmondta, hogy az éves terv jóváhagyásakor tervezett gázérdekeltségi hozzájárulásokat a gazdál­kodóegységek, a kialakult nehéz gazdasági helyzet mi­att nem tudják a tervnek megfelelően befizetni. Sú­lyosbítja a helyzetet, hogy a legnagyobb fogyasztó — a Tolmácsi Erdőkémia — egye­lőre nem kívánja igénybe ven­ni a vezetékes gázhálózatot. A gazdasági egységek döntő többsége többéves részletben fizeti be az érdekeltségi hozzájárulást. A telekeladásból szárma­zó bevételeknél szintén lé­nyeges kiesés várható. A ki­alakított új telkek magas vé­telára miatt nincs kereslet. Az OTP sem vállalkozik eb­ben az évben a tizenhat te­lepszerű, többszintes lakás építésére, így az e célra ki­alakított terület értékesítése is elmarad. A működési és fenntartási feladatok előirányzata, a pénzmaradvány és az enge­délyezett változások hatásá­ra 10,4 százalékkal haladja meg az eredeti tervet. A ki­adásúiknál az alapellátást nyújtó oktatási és egészség- ügyi intézmények szinten tartott működését takarékos gazdálkodással, a beszerzések időleges korlátozásával biz­tosították. A két gyermek- orvosi körzet és a fizikote­rápiás kezelés bevezetése az ellátási színvonalat javította. A műszerezettség javítá­sára pályázat útján nyert 88 ezer forint felhasználása folyamatban van. Tolmácson az új orvosi rendelő kiala­kítása a második fél évben befejeződik,‘lényegesen ja­vulnak majd a rendelés fel­tételei- Többletfeladatként és -kiadásként jelentkezett az egészségügyi központ tűzkár miatti helyreállítása, mely anyagbeszerzési nehézségek miatt vontatottan halad. A fejlesztési kiadásokról szólva Ács Boldizsár el­mondta, hogy a lakásépítés ez évi üteme a folyamatban lévő építkezések alapján várhatóan teljesül. Húsz OTP-lakás és tizenöt csalá­di ház átadására számítanak. Lakásépítéshez és -vásárlás­hoz négy család részére ösz- szesen 470 ezer forint támo­gatást adtak, ebből 330 ezer forint kamatmentes kölcsön volt. A beszámolót a testület — a hozzászólásokat követően — elfogadta. Második napirendi pont­ként a közművelődés hely­zetét elemezték, meghatároz­ták a konkrét feladatokat a településrészek kulturális ellátásában. Csáthy Albertné könyvtár- igazgató az intézmény sze­mélyi, tárgyi feltételeit is­mertette. Rétságon, a városi könyvtár személyi ellátottsá­ga megfelelően alakult, 1986 óta négyről hétre emelke­dett a főfoglalkozású könyv­tárosok száma. Viszont nem sikerült emelni a felsőfokú végzettségűek számát. A bánki és a tolmácsi fiók- könyvtárban tiszteletdíjas könyvtárosok látják el a feladatokat. A városi könyvtár elhelye­zése, felszereltsége megfele­lő, a felújítási munkálatok miatt csak a legszükségesebb eszközökről, bútorokról gon­doskodtak. A tolmácsi fiók- könyvtár átköltözésével — az általános iskola egyik termébe — megoldódott a könyvtár korszerűbb elhe­lyezése. A bánki fiókkönyv­tár a KISZ-klubbal cserélt helyet az épületen belül. Rétságon 127 rendezvényen 2579 fő vett részt, a könyves­akciók kapcsán. Rendeztek általános műveltségi vetél­kedőt, sportvetélkedőt, okta­Hírül vettem csütörtökön, • hogy Salgótarjánban a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban szakszervezeti gyű­lés lesz. Az esemény rang­ját emelte a tisztségviselők megválasztása. Mi sem természetesebb — gondoltam — érdeklő­döm az intézményben. Nem jól indultak a dolgok, mert az első telefonhívásom célt tévesztett, a másodiknál fog­laltat jelzett. Harmadszor örömmel nyugtáztam, hogy a központos felveszi a te­lefont. Mondom neki, Kun Zsuzsát, vagy esetleg más munkatársat keresek szak- szervezeti ügyben. Próbálkozott is szegény- de nem segített sem neki, sem nekem, senki. Hallom ám a vonal túlsó végén «1 tófilmeket vetítettek. Nem­zetiségi szolgáltató program keretében a könyvtár nem­zetiségi szakreferense rend­hagyó szlovák órákat tartott a bánki olvasóknak. Sike­res volt a szlovák nyelvű naplópályázat is. Szép Erika, a művelődési központ megbízott igazgatója részletesen elemezte a mű­velődési szokásokat, a köz- művelődés helyzetét. El­mondta, hogy a város mind­három településrészén elté­rő művelődési szokások fi­gyelhetők meg. Tolmácson fontos tényező a meglévő öntevékeny faluszervező erő, igénylik a nagy közös­ségi rendezvényeket, szóra­kozási alkalmakat. Bánk egyrészt szerencsés helyzetben lévő városrész, kialakult idegenforgalma, s a Bánki nyár rendezvényso­rozata erre az időszakra az egyik leggazdagabb prog­ramkínálat élvezőjévé tette. Másrészt viszont a szezoná­lis jellegből adódóan keve­sebb energia és figyelem irányul a nyáron kívüli idő­szak művelődési igényeinek feltérképezésére, megvaló­sítására. Rétság művelődési szokásai összetettebbek. Köz­ponti kérdésként kezelték a gyermekprogramokat, az öre­gek otthonának segítését. Igényes nagy- és kistérmi rendezvényekkel igyekeztek a munkatársa^ változatosan szórakoztatni. Teret enged­tek az alkalomszerű, kötet­len művelődési formáknak. A közművelődés helyzeté­vel foglalkozó mindkét elő­adó szólt az elvégzendő fel­adatokról is. A végrehajtó bizottság a beszámolókat el­fogadta. Végezetül a testület a rét­sági napközi otthonos óvoda nevelőtestületének vélemé­nyével azonosulva, Havas Vilmosnét, további öt évre megbizta az óvoda vezeté­sével. ~ egy „csinos női hang” mon­datait: senkinek nem va­gyok itt, vidéken vagyok! A központos továbbította nekem a vidéken, mégis a „Józsiban” lévő hölgy megjegyzését. Sikertelen kí­sérletem után kedvetlenül gondolkodtam el a történ­teken. Hát ilyen munkakapcso­latban állunk egymással. Felvetődik a kérdés: még­is kinek az érdeke a szak­szervezeti gyűlésről való híradás. Ügy hiszem, mind­nyájunké. Ilyen alapon mi is mondhatnánk, hogy vidéken vagyunk (dolgunk van éppen elég) és nem jelenne meg következő nap a NÓGRÁD. (ádám) A helyzetelemzés abból az alapelvből indul ki : „Támo­gatjuk a kibontakozó haladó erőket. Szükségesnek tartjuk a platformokon belüli akció­egység kialakítását, a hitel- képesség megteremtését, a teljes szakítást a politikai, gazdasági, erkölcsi válságot előidéző szervezeti struktú­rával, működési irányítási el­vekkel. Pártértekezletüník kötelezze el magát a radiká­lis reformok mellett és eh­hez kérje a megújulást szol­gáló reformerők, városunk sorsáért felelősséget érző és cselekedni akaró minden egyén és szerveződés támo­gatását. Üj politikai arcu­latunk megfogalmazásával olyan politizáló szervezet akarunk lenni, amely a vá­lasztási küzdelemben önálló politikai erőként eredménye­sen tudja szrvezni és meg­valósítani a város lakossága többségének érdekeit érvé­nyesítő politikai programját.” A város párttagságának gondolkodása, magatartása egyrészt tükrözi az országos állapotokat, másrészt magán viseli a helyi sajátosságokat. A párttagságot nagyrészt váratlanul és felkészületle­nül érte a pluralizmussal együtt járó nyilvánosság, a tömegtájékoztatás sokszínű­sége, esetenként pártunk nyílt támadása. Traumaként élték át a népgazdaság .hely­zetéről közölt tényeket. Gondolati zavarokhoz ve' zettek az 1956~tal kapcsola­tos állásfoglalások, törté­nelmi múltunkat minősítő egyszavas, esetenként végle­tes értékelések. A párttag- ság nagyobb- része ezeket nem tudta a realitásoknak megfelelően feldolgozni, ko­rábbi ismereteit átértékelni. A továbblépés, a társadalmi közmegegyezés fontos felté­tele 1956 eseményeihez való viszonyunk­Pártbizottságunk vélemé­nye ezekben a kérdésekben az, hogy a történelmi tények feltárása a tudomány felada­ta. Támogatjuk viszont azt a törekvést, amely arra irá­nyul, hogy Salgótarjánban állítsanak méltó emléket a II. világháborúban és 1956- ban elesettek számára. Mert valljuk, hogy minden részt­vevő — akármelyik oldalon állt is — áldozat. Az elmúlt négy évtized­ben súlyos feszültségek for­rása volt a pártban a val­lás elleni küzdelem túlhang­súlyozása. a vallásos világ­nézetű emberek hátrányos megkülönböztetése. eseten­ként fegyelmi felelősségre vonása. A materialista világnézet fenntartása mellett készek vagyunk együttműködni mindazokkal az egyházakkal, felekezetekkel és vallásos világnézetű emberekkel, akik egyetértenek politikai ’cél­jainkkal, fontosnak tartják erkölcsi értékeink megőrzé­sét, humanista eszméink vé­delmét. A gyors változások követ­keztében a korábbi — fő­ként csak szóban kinyilat­koztatott — egység helyére a különböző nézetek harca lé­pett, ami a párttagságot je­lentősen megosztotta. Ehhez jelentősen hozzájárult a köz­ponti vezetők egymásnak sokszor ellentmondó, gyak­ran változó álláspontja, a (Folytatás a 3. oldalon) Ebben a hónapban százhatvanezer darab csapos csi­szolókorongot szállítanak az amerikai SKILL cég ré­szére a Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat romhányi Widenta gyáregységéből. Képün­kön Baranyai Sándorné formázza a barkácsoláshoz szükséges terméket. R. T. —át— Ez itt egy szakszervezeti gyűlés helye

Next

/
Thumbnails
Contents