Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-07 / 211. szám
2 NOGRAD 1989. SZEPTEMBER !.. CSÜTÖRTÖK Háromoldalú politikai tárgyalások Nyers Rezső interjúja a Carrière Della Seranak Idén közel 1 millióan emigrálnak Kelet-Európából A SZOT plénuma megerősítette, hogy a szakszervezetek tárgyalóküldöttsége nem vehet részt csupán megállapodások terheit viselő. azonban valós jogokkal nem rendelkező szervezetként a háromoldalú tárgyalásokon — e nyilatkozatot Nagy Imre. a harmadik oldal tárgyalóküldöttségének vezetője ismertette a középszintű politikai érdekegyeztető tárgyalásokon, szerdán délután a Parlamentben. A nyilatkozat rámutat: a SZOT plénuma nagyra értékeli a jószolgálati bizottság deklarációját, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a konfliktus feloldása csak a Politikai Egyeztetőbizottság ülésén történhet, a korábban kifejtett álláspontok újraértékelésével. Pozsgay Imre, az MSZMP delegációjának vezetője a nyilatkozattal kapcsolatban megjegyezte: ez nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a SZOT visszatérjen a tárgyalásokhoz. Az EKA nevében Szabad György kifejtette: az ellenzék véleménye szerint mindhárom oldal egyenrangú félként vesz részt a tárgyalásokon. Idézte a három oldal által aláírt megállapodást, amely szerint a harmadikként felsorolt társadalmi szervezetek, mozgalmak támogatják az MSZMP és az EKA konstruktív párbeszédre, megegyezésre jutását. Ez az EKa véleménye szerint azt jelenti, hogy a harmadik oldal nem kívánja akadályozni az MSZMP és az ellenzék megegyezését. Nagy Imre ezután kérdést tett fel az EKA képviselőinek, .miszerint az Ellenzéki Kerékasztalnak van-e kifogása a harmadik oldal szereplésével kapcsolatosan. Megemlítette, hogy a harmadik oldal a megbeszéléseken számos kompromisszumos javaslattal segítette a munka előrehaladását. Erre válaszul 'Szabad György kifejtette: az EKA-nak nem volt és nincs is oka kifogást emelni a harmadik oldal általános magatartásával szemben. Nem értékelte úgy a harmadik oldal magatartását, hogy az ellentétes a július 10-i alapmegállapodással, mindössze annyit tett szóvá, hogy a SZOT ne értelmezze az alapmegállapodást kiterjesztő módon. Ezt követően Huszár István (harmadik oldal) úgy vélekedett, hogy a jószolgálati bizottság keddi nyilatkozatának szellemében konszenzust lehet kialakítani, és nyitva áll az út a SZOT visszatéréséhez. A háromoldalú középszintű megbeszélésen, amelyen szerdán első alkalommal voltak jelen megfigyelőként a parlamenti bizottságok képviselői, először a választójogi törvénnyel összefüggő nyitott kérdéseket tekintették át. Ezt követően a jelöltállítás kérdéseit vitatták meg. 85* Margaret Thatcher: Rajtunk a sor, hogy segítsünk... „Nemrég még elképzelhetetlenek lettek volna olyan nagyságrendű lépések, mint amilyeneket Lengyelországban és Magyarországon tettek a demokrácia irányában. Most rajtunk, demokratikus országokon a sor, hogy elő- álljunk a számukra szükséges gyakorlati támogatással” — mondotta Margaret Thatcher brit kormányfő szerdán az Interparlamentáris Unió Londonban tanácskozó centenáriumi konferenciájának 1400 küldöttéhez intézett beszédében. A parlamenti demokrácia diadalmas térhódításának kiemelkedő példájaként említette Thatcher asszony a Szovjetunió népi küldötteinek a legutóbbi időkben lezajlott vitáit, amelyekben országos televíziós nyilvánosság előtt vontak kérdőre minisztereket és pártvezetőket. „Ez Gorbacsov elnök glasznoszty- és peresztrojkapolitikájának diadala volt” — jelentette ki a brit kormányfő. Örömét fejezte ki, hogy még ebben a hónapban alkalma lesz ismét találkozni a szovjet államfővel Moszkvában. Megjegyezte, hogy az interparlamentáris együttműködés keretében kerülhetett sor 1984-ben első londoni' találkozójára Gor- bacsovval, ami viszont lehetővé tette számára, hogy Nyflgaton elsőként ismerje fel benne a gyökeresen új típusú szovjet vezetőt. Magyarországról szólva kiemelte, hogy igazi választási lehetőséget kínálnak a jelöltek között a választópolgároknak, s tanúi vagyunk annak is, hogy beválasztották a parlamentbe az első ellenzéki képviselőt 40 év óta. Thatcher asszonv melegen méltatta Lech Walesa és Jaruzelski elnök szerepét a demokratikus átalakulásban, mindazoknak a férfiaknak és asszonyoknak a bátorságát, akik oly hosszú időn át küzdöttek meggyőződésükért. A demokratikus országoknak az ő látomásukhoz méltó gyakorlati támogatást kell most nyújtani számukra — hangsúlyozta. A globális problémákat áttekintő beszédének befejezéseként Thatcher asszony megállapította, hogy a válaszvonal a bel- és külügyek között egyre inkább jelentőségét veszti, legyen szó akár a mezőgazdaságról, kereskedelemről, környezetvédelemről, avagy akár a politikai és emberi kapcsolatokról. Azt a reményét fejezte ki, hogy a fennállásának második évszázadába lépő Interparlamentáris Unió tevékeny részt vállal annak a világnak a formálásában, amely a következő száz évben szükségképpen nagyon különböző lesz attól, amilyennek ebben az évszázadban megismerték. Moldovai nyelvi háború Tovább háborognak a kedélyek Moldavában. A moldován-nyelv állam; rangra emelését kimondó törvény előkészítéséről hónapok óta folyó vita politikai és társadalmi feszültségekben tetőzött, amikor múlt héten a köztársaság törvényhozása a tervezetekről vitatkozott. Az események menete fővonalakban ismert: kétnapos helyett négynapos lett a moldavai legfelsőbb tanács vitája; több módosítás sem volt képes csillapítani az egymással messzi szélsőségekről összeütköző nemzeti és nemzeti színbe öltözött politikai indulatokat. Az eredeti előterjesztés a moldován állami státusa mellett kimondta volna azt ás. hogy a köztársaságban élő nemzetiségek közvetítő nyelve is a moldován lett volna. Másutt ezt a szerepet a föderáció minden pontján beszélt orosz nyelv töltötte be. Végül nem csekély viták eredményeként az a kompromisszum győzött. amely először is kivette az első tervezet szövegéből ennek deklarálását, s a harmadik tervezetbe, a nemzetiségek nyelvhasználatáról szólóba utalta át- A második tervezet arról szólt, hogy a román nyelvekhez, tartozó moldován visszatérjen a negyvenes évek elején adminisztratív döntéssel megszüntetett latin - betűs írásmódhoz. A mai Szovjetunióban nincs olyan megmozdulás, akció — legyen az valójában bármilyen célú —, amely legalábbis a felszínen ne az átalakítás politikájának támogatójaként hirdetné meg önmagát. Moldavában is így volt ez a múlt héten is. ahol a politikai csatákhoz jó alkalmat adott a nyelvtörvény vitája. Mind a moldován népfront, mind a más anyanyelvűek sztrájkbizottságai a másik oldalt vádolták pe- resztrojkaellenességgel. Akadtak, akik már a parlamenti ülésszak előtt formai kifogásokkal éltek, mondván, hogy 9 nap kévék a tervezetek alapos áttanulmányozásához. (At/ ülésszak augusztus 29-én kezdődött, a törvényhozók pedig csak 20“án kapták meg a dokumentumokat.) Az mindenesetre tény, hogy a moldavai sajtó hónapok óta naponta foglalkozott a törvény- tervezetekkel, azokról szinte össztársadalmi vélemény- nyilvánítás folyik. A nem moldován anyanyelvűek közül — az itt élők 35—40 százaléka — sokan itt születtek, itt nőttek fel. saját otthonuknak tartják a köztársaságot. Vannak olyan városok, ahol az orosz nemzetiségűekkel szemben a moldovánok 25—30 százalékot tesznek csak ki- Főleg ezeken a helyeken élnek olyanok, akik nem tudnak szinte egy mukkot sem mol- dovánul, s most állásukat, otthonukat féltik — még akkor is, ha végül a nemzetiségek közvetítő nyelveként a moldován és az orosz a Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke szerdán fogadta Sandro Scabellót, a Cor- riere Della Sera keleteurópai szerkesztőségének vezetőjét és interjút adott neki. Az újságíró kérdéseire válaszolva a párt elnöke beszélt a párton belüli vitákról, a mögöttük lévő szellemi áramlatokról. Részletesen kifejtette hazánk kétirányú nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatai fejlesztésének fontosságát. (MTI) L'Humanité- f észt ivói A dolgozók jogai védelmének, az ezért szervezendő akcióegységnek jegyében tartják meg az idén a L’Humanité hagyományos sajtóünnepélyt. A két és fél napos ünnepség- sorozaton a szokásoknak megfelelően számos testvérpárt lapja képviselteti magát, köztük a Népszabadság is. A francia politikai idénykezdet hagyományosan legnagyobb szabású eseményét a hét végén tartják meg Párizs közelében, s eddig elővételben már csaknem félmillió jegy kelt el az ünnepre. Roland Leroy, az FKP Politikai Bizottságának tagja, a lap igazgatója szerdai sajtókonferenciáján elmondta, hogy a párt a dolgozók akcióegységének megteremtését tűzte ki célul jogaik védelmére. Francia- országban mind nagyobb mértékben nyilvánul meg a dolgozók elégedetlensége a Rocard-kormány politikájával szemben, mert az a párt véleménye szerint, jelszavai ellenére, nem a szociális igazság megteremtésére tesz lépéseket. Az országban növekszik a munkanélküliség, gyorsul az infláció, csökken a gazdasági teljesítmény, nő a külkereskedelmi mérleghiány. A takarékossági programok a dolgozókat sújtják, viszont kedveznek a tőkének — mondta Leroy. törvény szerint egyenrangú. Velük szemben jogosan ve- tődik fel a kérdés: elítélendő-e, hogy egy köztársaságban rákényszerülnek a többségi nemzet nyelvének elsajátítására ? A parlamenti vita jól érzékeltette, hogy a sztrájkolok által kikövetelt szovjet legfelsőbb tanácsi különbizottságnak akad majd mivel foglalkoznia. A parlamenti vitában felszólaló egyik küldött — történetesen egy költőnő — egy Moszkva támogatásával működő „titkos maffiáról” beszélt, más honatya pedig állítólagos ti- raszpoli autodaféről szónokolt, később maga ismerve be, hogy csupán vaklárma volt vádaskodása. A moldavai népfrontnak a nyelvtörvényt lelkesen és aktívan támogató hívei saját tevékenységükkel akarták bebizonyítani, hogy nyelvében él a moldován nemzet is. A következő napok, hetek kérdése azonban az. hogy — a mögöttes politikai és társadalmi feszültségek enyhítésével •— megte- remthető-e a béke a nyelvi háború frontján. Szántó András Ebben az évben közel 1 millióan fognak emigrálni a Varsói Szerződés hét tagországából — erre számít az ENSZ-menekült- ügyi főbiztosának hivatala. Ez a legnagyobb kivándorlási hullám Kelet-Európából a második világháború óta. Az NSZK-ban azt várják. hogy összesen 90 ezer keletnémet érkezik hozzájuk legálisan vagy illegálisan az idén, szemben a tavalyi 39 ezerrel. A Szovjetunióból, Lengyelországból és Romániából körülbelül 300 ezer német átte- lepülésére számít a nyugatnémet belügvminisztérium. A Szovjetunióból és Lengyelországból áttelepülő németekre könnyített bevándorlási előírások vonatkoznak, a romániai kivándorló németekért pedig Hétfőn svájci otthonéban meghalt Georges Simenon világhírű belga író, Maigret felügyelő szülőatyja. A hírt szerdán közölte a La Suisse című genfi lap és a brüsszeli Le Soir. Az író februárban tölaz NSZK fizet Romániának. Romániából 20 ezren (nem németek) menekültek eddig Magyarországra és Jugoszláviába. A legnagyobb exodus Bulgáriában zajlik. Eddig több mint 310 ezer bulgáriai török menekült Törökországba az erőszakos kulturális asszimiláció elől. A Szovjetunióból 50 ezer zsidó fog kivándorolni az idén. összehasonlításul: az eddigi legnagyobb menekülési hullámokban, vagyis az 1956-os magyar felkelés leverése után 170 ezer magyar, az 1968-as prágai tavasz elfojtása után pedig csaknem 100 ezer csehszlovák menekült Nyugatra — írja a Reuter brit hírügynökség. tötte be 86. évét. Már jó ideje nagyon beteg volt. Simenon — több szépirodalmi mű mellett — körülbelül 300 detektívregényt írt vagy 20 különféle álnéven. Könyvei 100 nyelvre lefordítva 500 millió példányban jelentek meg. A KUUU&UI sajtószolgálati közleménye Nógrádi képviselők levele a miniszterelnökhöz Nógrád megye négy országgyűlési képviselője az alábbi levelet juttatta el Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének: „Mint az érintett térség országgyűlési képviselői, mély aggodalmunkat fejezzük ki a Nógrádi Szénbányák körül kialakult helyzet, valamint a problémák tartós megoldását halogató kormányzati magatartás miatt. Mint ismeretes, a szénbányászat a megye — történelmileg kialakult — vezető nehézipari ágazatai közé tartozik. Az egyoldalú iparszerkezet oldására az elmúlt két évtizedben számos kezdeményezés történt, mindemellett azonban a vállalat tevékenysége — közvetve, vagy közvetlenül — még ma is mintegy tizenötezer itt élő ember sorsát befolyásolja. A Nógrádi Szénbánya Vállalatot az elmúlt évben szanálták. A vállalattól kapott jelzések szerint azonban a kollektíva nem tud megbirkózni a szanálási program követelményeivel, ezért felszámolás fenyegeti. Az okok összetettek, részben belső, de jórészt külső tényezőkre vezethetők vissza — többek között az inflációs hatások begyűrűzése, igen magas kamatterhek, pénzügyi ellehetetlenülés. Súlyos — a tartós alkalmazkodást és a határozott, összehangolt cselekvést akadályozó — problémának a megalapozott energiapolitika hiányát tartjuk. Több, hasonló gondokkal küszködő bányavállalat sorsa is ezt jelzi. Ennek megjelenéseként csak a 80-as években számos, egymással merőben szembenálló elképzelés alakult ki a vállalat perspektíváját illetően, a termelés megduplázásától a felszámolásig. Azzal együtt, hogy meggyőződéssel képviseljük és támogatjuk a szerkezetátalakítási törékvéseket — köztük a tartósan veszteséges tevékenységek megszüntetését — a bányászok sorsa iránt érzett felelősségtől vezérelve mégis fel kell emelni a szavunkat. Határozott véleményünk ugyanis, hogy a kialakult helyzetért a vállalatnál dolgozó, s ott tisztességesen helytálló kollektívák nem tehetők felelőssé, így az esetleges felszámolás terheit nem lehet az ő vállukra helyezni. Nehezményezzük továbbá, hogy a felszámolás ellensúlyozásaként nincs semmilyen központi elképzelés korszerű és jövedelmező foglalkoztatási feltételek megteremtésére. Mindezek miatt úgy ítéljük meg, hogy a Nógrádi Szénbányák felszámolása többet jelent, mint egy veszteséges tevékenység puszta megszüntetése. Az átgondolatlan és ellen- súlyozatlan felszámolás kedvezőtlen hatása megjelenhet a munkanélküliségben, a bányászok, a rehabilitált foglalkozásúak, a családtagok, a bányásznyugdíjasok életfeltételeinek romlásában, a fizetőképes kereslet gyors ütemű csökkenésében, valamint a társadalmi és kulturális élet elszegényedésében. Következményeként Nógrád visszasüllyedhet abba az állapotba, amelyben közvetlenül a felszabadulás után volt: a tartósan depressziós térségek sorába. .Kötelességünknek tartjuk azért a miniszterelnök elvtárs figyelmét nyomatékosan felhívni a kialakult helyzet mielőbbi rendezésének szükségességére. Azt tartanánk helyesnek, ha minderre — egy reális és követhető energia- politikai koncepció egészébe ágyazva — az észak-magyarországi régió, ezenbelül a megye gazdaságfejlesztési, szerkezetkorszerűsítési tervezete első lépéseként kerülne sor. Kérjük a miniszterelnök elvtársat, hogy szíveskedjék érdemben foglalkozni a jelzett problémákkal és megoldásuk érdekében hathatós intézkedéseket foganatosítani.” Devcsics Miklós Miklós Zoltán Szilágyi Tibor Tőzsér Gáspár országgyűlési képviselők Heghalt Georges Simenon
