Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-07 / 211. szám

2 NOGRAD 1989. SZEPTEMBER !.. CSÜTÖRTÖK Háromoldalú politikai tárgyalások Nyers Rezső interjúja a Carrière Della Seranak Idén közel 1 millióan emigrálnak Kelet-Európából A SZOT plénuma meg­erősítette, hogy a szakszer­vezetek tárgyalóküldöttsége nem vehet részt csupán megállapodások terheit vi­selő. azonban valós jogok­kal nem rendelkező szerve­zetként a háromoldalú tár­gyalásokon — e nyilatkoza­tot Nagy Imre. a harmadik oldal tárgyalóküldöttségének vezetője ismertette a közép­szintű politikai érdekegyez­tető tárgyalásokon, szerdán délután a Parlamentben. A nyilatkozat rámutat: a SZOT plénuma nagyra értékeli a jószolgálati bizottság dekla­rációját, ugyanakkor hang­súlyozza, hogy a konfliktus feloldása csak a Politikai Egyeztetőbizottság ülésén történhet, a korábban kifej­tett álláspontok újraértékelé­sével. Pozsgay Imre, az MSZMP delegációjának ve­zetője a nyilatkozattal kap­csolatban megjegyezte: ez nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a SZOT vissza­térjen a tárgyalásokhoz. Az EKA nevében Szabad György kifejtette: az ellen­zék véleménye szerint mind­három oldal egyenrangú fél­ként vesz részt a tárgyaláso­kon. Idézte a három oldal által aláírt megállapodást, amely szerint a harmadik­ként felsorolt társadalmi szervezetek, mozgalmak tá­mogatják az MSZMP és az EKA konstruktív párbeszéd­re, megegyezésre jutását. Ez az EKa véleménye szerint azt jelenti, hogy a harmadik oldal nem kívánja akadá­lyozni az MSZMP és az el­lenzék megegyezését. Nagy Imre ezután kérdést tett fel az EKA képviselői­nek, .miszerint az Ellenzéki Kerékasztalnak van-e kifo­gása a harmadik oldal sze­replésével kapcsolatosan. Megemlítette, hogy a har­madik oldal a megbeszélése­ken számos kompromisszu­mos javaslattal segítette a munka előrehaladását. Erre válaszul 'Szabad György ki­fejtette: az EKA-nak nem volt és nincs is oka kifogást emelni a harmadik oldal ál­talános magatartásával szem­ben. Nem értékelte úgy a harmadik oldal magatartá­sát, hogy az ellentétes a jú­lius 10-i alapmegállapodás­sal, mindössze annyit tett szóvá, hogy a SZOT ne ér­telmezze az alapmegállapo­dást kiterjesztő módon. Ezt követően Huszár István (harmadik oldal) úgy véle­kedett, hogy a jószolgálati bizottság keddi nyilatkoza­tának szellemében konszen­zust lehet kialakítani, és nyitva áll az út a SZOT visszatéréséhez. A háromoldalú közép­szintű megbeszélésen, ame­lyen szerdán első alka­lommal voltak jelen meg­figyelőként a parlamenti bizottságok képviselői, elő­ször a választójogi tör­vénnyel összefüggő nyitott kérdéseket tekintették át. Ezt követően a jelöltállí­tás kérdéseit vitatták meg. 85* Margaret Thatcher: Rajtunk a sor, hogy segítsünk... „Nemrég még elképzelhe­tetlenek lettek volna olyan nagyságrendű lépések, mint amilyeneket Lengyelország­ban és Magyarországon tet­tek a demokrácia irányában. Most rajtunk, demokratikus országokon a sor, hogy elő- álljunk a számukra szük­séges gyakorlati támoga­tással” — mondotta Marga­ret Thatcher brit kormány­fő szerdán az Interparla­mentáris Unió Londonban tanácskozó centenáriumi konferenciájának 1400 kül­döttéhez intézett beszédében. A parlamenti demokrácia diadalmas térhódításának kiemelkedő példájaként em­lítette Thatcher asszony a Szovjetunió népi küldöttei­nek a legutóbbi időkben le­zajlott vitáit, amelyekben országos televíziós nyilvá­nosság előtt vontak kérdőre minisztereket és pártvezető­ket. „Ez Gorbacsov elnök glasznoszty- és peresztrojka­politikájának diadala volt” — jelentette ki a brit kor­mányfő. Örömét fejezte ki, hogy még ebben a hónapban alkalma lesz ismét találkoz­ni a szovjet államfővel Moszkvában. Megjegyezte, hogy az interparlamentáris együttműködés keretében ke­rülhetett sor 1984-ben első londoni' találkozójára Gor- bacsovval, ami viszont lehe­tővé tette számára, hogy Nyflgaton elsőként ismerje fel benne a gyökeresen új típusú szovjet vezetőt. Magyarországról szólva ki­emelte, hogy igazi választá­si lehetőséget kínálnak a je­löltek között a választópol­gároknak, s tanúi vagyunk annak is, hogy beválasztot­ták a parlamentbe az első ellenzéki képviselőt 40 év óta. Thatcher asszonv melegen méltatta Lech Walesa és Ja­ruzelski elnök szerepét a demokratikus átalakulásban, mindazoknak a férfiaknak és asszonyoknak a bátorsá­gát, akik oly hosszú időn át küzdöttek meggyőződésü­kért. A demokratikus orszá­goknak az ő látomásukhoz méltó gyakorlati támogatást kell most nyújtani számuk­ra — hangsúlyozta. A globális problémákat át­tekintő beszédének befeje­zéseként Thatcher asszony megállapította, hogy a vá­laszvonal a bel- és külügyek között egyre inkább jelentő­ségét veszti, legyen szó akár a mezőgazdaságról, kereske­delemről, környezetvédelem­ről, avagy akár a politikai és emberi kapcsolatokról. Azt a reményét fejezte ki, hogy a fennállásának máso­dik évszázadába lépő Inter­parlamentáris Unió tevékeny részt vállal annak a világnak a formálásában, amely a kö­vetkező száz évben szükség­képpen nagyon különböző lesz attól, amilyennek eb­ben az évszázadban megis­merték. Moldovai nyelvi háború Tovább háborognak a ke­délyek Moldavában. A mol­dován-nyelv állam; rangra emelését kimondó törvény előkészítéséről hónapok óta folyó vita politikai és társa­dalmi feszültségekben tető­zött, amikor múlt héten a köztársaság törvényhozása a tervezetekről vitatkozott. Az események menete fő­vonalakban ismert: kétna­pos helyett négynapos lett a moldavai legfelsőbb tanács vitája; több módosítás sem volt képes csillapítani az egymással messzi szélsősé­gekről összeütköző nemzeti és nemzeti színbe öltözött politikai indulatokat. Az eredeti előterjesztés a moldován állami státusa mellett kimondta volna azt ás. hogy a köztársaságban élő nemzetiségek közvetítő nyelve is a moldován lett volna. Másutt ezt a szerepet a föderáció minden pontján beszélt orosz nyelv töltötte be. Végül nem csekély vi­ták eredményeként az a kompromisszum győzött. amely először is kivette az első tervezet szövegéből en­nek deklarálását, s a har­madik tervezetbe, a nemze­tiségek nyelvhasználatáról szólóba utalta át- A máso­dik tervezet arról szólt, hogy a román nyelvekhez, tartozó moldován visszatér­jen a negyvenes évek ele­jén adminisztratív döntéssel megszüntetett latin - betűs írásmódhoz. A mai Szovjetunióban nincs olyan megmozdulás, akció — legyen az valójában bármilyen célú —, amely legalábbis a felszínen ne az átalakítás politikájának tá­mogatójaként hirdetné meg önmagát. Moldavában is így volt ez a múlt héten is. ahol a politikai csatákhoz jó al­kalmat adott a nyelvtörvény vitája. Mind a moldován nép­front, mind a más anyanyel­vűek sztrájkbizottságai a másik oldalt vádolták pe- resztrojkaellenességgel. Akadtak, akik már a par­lamenti ülésszak előtt for­mai kifogásokkal éltek, mondván, hogy 9 nap kévék a tervezetek alapos áttanul­mányozásához. (At/ ülésszak augusztus 29-én kezdődött, a törvényhozók pedig csak 20“án kapták meg a doku­mentumokat.) Az minden­esetre tény, hogy a molda­vai sajtó hónapok óta na­ponta foglalkozott a törvény- tervezetekkel, azokról szinte össztársadalmi vélemény- nyilvánítás folyik. A nem moldován anya­nyelvűek közül — az itt élők 35—40 százaléka — so­kan itt születtek, itt nőttek fel. saját otthonuknak tart­ják a köztársaságot. Vannak olyan városok, ahol az orosz nemzetiségűekkel szemben a moldovánok 25—30 százalé­kot tesznek csak ki- Főleg ezeken a helyeken élnek olyanok, akik nem tudnak szinte egy mukkot sem mol- dovánul, s most állásukat, otthonukat féltik — még akkor is, ha végül a nemze­tiségek közvetítő nyelveként a moldován és az orosz a Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nöke szerdán fogadta Sandro Scabellót, a Cor- riere Della Sera kelet­európai szerkesztőségének vezetőjét és interjút adott neki. Az újságíró kérdései­re válaszolva a párt el­nöke beszélt a párton be­lüli vitákról, a mögöttük lévő szellemi áramlatokról. Részletesen kifejtette ha­zánk kétirányú nemzetkö­zi politikai és gazdasági kapcsolatai fejlesztésének fontosságát. (MTI) L'Humanité- f észt ivói A dolgozók jogai védel­mének, az ezért szerve­zendő akcióegységnek je­gyében tartják meg az idén a L’Humanité hagyo­mányos sajtóünnepélyt. A két és fél napos ünnepség- sorozaton a szokásoknak megfelelően számos testvér­párt lapja képviselteti ma­gát, köztük a Népszabad­ság is. A francia politikai idénykezdet hagyományosan legnagyobb szabású esemé­nyét a hét végén tartják meg Párizs közelében, s eddig elővételben már csaknem félmillió jegy kelt el az ünnepre. Roland Leroy, az FKP Politikai Bizottságának tag­ja, a lap igazgatója szerdai sajtókonferenciáján elmond­ta, hogy a párt a dolgo­zók akcióegységének meg­teremtését tűzte ki célul jogaik védelmére. Francia- országban mind nagyobb mértékben nyilvánul meg a dolgozók elégedetlensége a Rocard-kormány politi­kájával szemben, mert az a párt véleménye szerint, jelszavai ellenére, nem a szociális igazság megte­remtésére tesz lépéseket. Az országban növekszik a munkanélküliség, gyorsul az infláció, csökken a gaz­dasági teljesítmény, nő a külkereskedelmi mérleg­hiány. A takarékossági programok a dolgozókat sújtják, viszont kedveznek a tőkének — mondta Le­roy. törvény szerint egyenrangú. Velük szemben jogosan ve- tődik fel a kérdés: elítélen­dő-e, hogy egy köztársaság­ban rákényszerülnek a több­ségi nemzet nyelvének elsa­játítására ? A parlamenti vita jól ér­zékeltette, hogy a sztrájko­lok által kikövetelt szovjet legfelsőbb tanácsi különbi­zottságnak akad majd mivel foglalkoznia. A parlamenti vitában felszólaló egyik kül­dött — történetesen egy köl­tőnő — egy Moszkva támo­gatásával működő „titkos maffiáról” beszélt, más hon­atya pedig állítólagos ti- raszpoli autodaféről szóno­kolt, később maga ismerve be, hogy csupán vaklárma volt vádaskodása. A moldavai népfrontnak a nyelvtörvényt lelkesen és aktívan támogató hívei sa­ját tevékenységükkel akar­ták bebizonyítani, hogy nyel­vében él a moldován nem­zet is. A következő napok, hetek kérdése azonban az. hogy — a mögöttes politi­kai és társadalmi feszültsé­gek enyhítésével •— megte- remthető-e a béke a nyelvi háború frontján. Szántó András Ebben az évben közel 1 millióan fognak emigrál­ni a Varsói Szerződés hét tagországából — erre szá­mít az ENSZ-menekült- ügyi főbiztosának hivatala. Ez a legnagyobb kivándor­lási hullám Kelet-Európá­ból a második világháború óta. Az NSZK-ban azt vár­ják. hogy összesen 90 ezer keletnémet érkezik hozzá­juk legálisan vagy illegá­lisan az idén, szemben a ta­valyi 39 ezerrel. A Szov­jetunióból, Lengyelország­ból és Romániából körül­belül 300 ezer német átte- lepülésére számít a nyugat­német belügvminisztérium. A Szovjetunióból és Len­gyelországból áttelepülő né­metekre könnyített beván­dorlási előírások vonat­koznak, a romániai ki­vándorló németekért pedig Hétfőn svájci otthonéban meghalt Georges Simenon világhírű belga író, Maigret felügyelő szülőatyja. A hírt szerdán közölte a La Suisse című genfi lap és a brüssze­li Le Soir. Az író februárban töl­az NSZK fizet Romániá­nak. Romániából 20 ezren (nem németek) menekül­tek eddig Magyarországra és Jugoszláviába. A legnagyobb exodus Bulgáriában zajlik. Eddig több mint 310 ezer bulgá­riai török menekült Török­országba az erőszakos kul­turális asszimiláció elől. A Szovjetunióból 50 ezer zsidó fog kivándorolni az idén. összehasonlításul: az ed­digi legnagyobb menekülé­si hullámokban, vagyis az 1956-os magyar felkelés le­verése után 170 ezer ma­gyar, az 1968-as prágai ta­vasz elfojtása után pedig csaknem 100 ezer csehszlo­vák menekült Nyugat­ra — írja a Reuter brit hírügynökség. tötte be 86. évét. Már jó ideje nagyon beteg volt. Simenon — több szépiro­dalmi mű mellett — körül­belül 300 detektívregényt írt vagy 20 különféle álnéven. Könyvei 100 nyelvre lefor­dítva 500 millió példányban jelentek meg. A KUUU&UI sajtószolgálati közleménye Nógrádi képviselők levele a miniszterelnökhöz Nógrád megye négy országgyűlési képviselője az alábbi levelet juttatta el Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének: „Mint az érintett térség országgyűlési képviselői, mély aggodalmunkat fejezzük ki a Nógrádi Szénbányák körül kialakult helyzet, valamint a problémák tartós megoldását halogató kormányzati magatartás miatt. Mint ismeretes, a szénbányászat a megye — történelmileg kialakult — vezető nehézipari ágazatai közé tartozik. Az egyoldalú iparszerkezet oldására az elmúlt két évtizedben számos kezdeményezés történt, mindemellett azonban a vállalat tevékenysége — közvetve, vagy közvetlenül — még ma is mintegy tizenötezer itt élő ember sorsát befolyásolja. A Nógrádi Szénbánya Vállalatot az elmúlt évben szanál­ták. A vállalattól kapott jelzések szerint azonban a kol­lektíva nem tud megbirkózni a szanálási program köve­telményeivel, ezért felszámolás fenyegeti. Az okok összetet­tek, részben belső, de jórészt külső tényezőkre vezethetők vissza — többek között az inflációs hatások begyűrűzése, igen magas kamatterhek, pénzügyi ellehetetlenülés. Súlyos — a tartós alkalmazkodást és a határozott, összehangolt cselekvést akadályozó — problémának a megalapozott ener­giapolitika hiányát tartjuk. Több, hasonló gondokkal küsz­ködő bányavállalat sorsa is ezt jelzi. Ennek megjelenéseként csak a 80-as években számos, egymással merőben szem­benálló elképzelés alakult ki a vállalat perspektíváját ille­tően, a termelés megduplázásától a felszámolásig. Azzal együtt, hogy meggyőződéssel képviseljük és támo­gatjuk a szerkezetátalakítási törékvéseket — köztük a tar­tósan veszteséges tevékenységek megszüntetését — a bá­nyászok sorsa iránt érzett felelősségtől vezérelve mégis fel kell emelni a szavunkat. Határozott véleményünk ugyan­is, hogy a kialakult helyzetért a vállalatnál dolgozó, s ott tisztességesen helytálló kollektívák nem tehetők felelőssé, így az esetleges felszámolás terheit nem lehet az ő vállukra helyezni. Nehezményezzük továbbá, hogy a felszámolás ellensú­lyozásaként nincs semmilyen központi elképzelés korszerű és jövedelmező foglalkoztatási feltételek megteremtésére. Mindezek miatt úgy ítéljük meg, hogy a Nógrádi Szénbá­nyák felszámolása többet jelent, mint egy veszteséges te­vékenység puszta megszüntetése. Az átgondolatlan és ellen- súlyozatlan felszámolás kedvezőtlen hatása megjelenhet a munkanélküliségben, a bányászok, a rehabilitált foglalko­zásúak, a családtagok, a bányásznyugdíjasok életfeltételei­nek romlásában, a fizetőképes kereslet gyors ütemű csök­kenésében, valamint a társadalmi és kulturális élet elszegé­nyedésében. Következményeként Nógrád visszasüllyedhet abba az állapotba, amelyben közvetlenül a felszabadulás után volt: a tartósan depressziós térségek sorába. .Kötelességünknek tartjuk azért a miniszterelnök elvtárs figyelmét nyomatékosan felhívni a kialakult helyzet mi­előbbi rendezésének szükségességére. Azt tartanánk he­lyesnek, ha minderre — egy reális és követhető energia- politikai koncepció egészébe ágyazva — az észak-magyar­országi régió, ezenbelül a megye gazdaságfejlesztési, szer­kezetkorszerűsítési tervezete első lépéseként kerülne sor. Kérjük a miniszterelnök elvtársat, hogy szíveskedjék ér­demben foglalkozni a jelzett problémákkal és megoldásuk érdekében hathatós intézkedéseket foganatosítani.” Devcsics Miklós Miklós Zoltán Szilágyi Tibor Tőzsér Gáspár országgyűlési képviselők Heghalt Georges Simenon

Next

/
Thumbnails
Contents