Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-29 / 230. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Sokszemközt az egészségről, ism. 8.50: Külpolitikai figyelő 8.00: Napközben. (Elő.) 11.05: Népdalok, néptáncok 11.55: Zsebrádiószínház. Időfaktor. Hernádi Gyula hangjátéka. (1988) 15.«: Külpolitikai könyvespolc. 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.05: Nemzetiségeink életéből. 14.35: Történelmi indulók 15.00: Magyar írás 15.49: „Költők által épül csak maradandó” Hölderlin versei, ism. 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin 16.15: Hangoló 17.05: Kényszerházasságok és önkéntes válások 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk, az irodalomról 18.20: Levelekre röviden 19.15: Sportvilág 19.40: Balázs Árpád népdalkórusaiból 19.50: Gong 20.00: TEH 20.3O: Örökzöld dallamok 21.00: Kilátó 21.45: ..Hajszálgyökerek" Szent Mihály napja 22.00: Hírvilág 22.30: PAF-müsor 23.00: Barangolás régi hanglemezek között. Elgar: e-moll gordonka- verseny 23.33: Orosz Júlia operafelvételeiből ___ P ETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben: Julio Iglesias 9.05: A fiatalúr megnősül. Nagy Lajos regénye rádióra alkalmazva, ism. 10.05: Klasszikus operettekből 11.05: Mit üzen a rádió? ism. 11.45: Bilicsi Tivadar énekel 12.10: Nóták 12.53: Édes anyanyelvűnk. » ism. 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől, péntekig. (Elő.) 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Garázs 19.35: Fiataloknak! Komjáthy György kívánságműsora 21.05: Tipp-topp parádé A London Boys felvételeiből 21.30: Világablak. A tudomány határain. 22.00: Budapesti művészeti hetek. Háy Gyula: Három nehéz nap. II 2. rész 23.10: Sporthiradó 23.20: Póttarisznya. (Elő) BARTOK RADIO: 9.08: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének énekkara énekel 9.42: Zászkaliczky Tamás orgonahangversenye, a Mátyás-templomban 10.30: Vallások világhíradója, Ism. 11.00: Századunk zenéjéből 12.05: Kamarazene 13.00: Hallgassuk újra! 14.00: Felejthetetlen arcok az Operaházból. Palló Imrére emlékezik Huszár Klára 14.29: Zenekari muzsika 15.40: A Magyar Rézfúvós- együttes felvételeiből 16.05: Nemeskürty István: Daliás idők. Szabó B. István könyvszemléje, ism. 16.15: Olasz kamaramuzsika 16.37: Massenet: Werther Négyfelvonásos opera Közben : Bemutató 17.54: Illyés Gyula verse Elmondja : Sinkovits Imre. ism. I8.O3 : Az operaközvetítés folytatása 19.05: Orosz szerzők műveiből. 1. Muszorgszkij zongoradarabjaiból 19.59: Űj kompakt lemezeinkből. Berlioz: Fantasztikus szimfónia 20.55: Alfons Kontarsky és Alois Kontarsky négykezes zongorafelvételeiből 21.25: Verdi: Requiem 22.55: Nemzetközi rézfúvós kamarazenei fesztivál, Barcs 23.35: A rádió kísérleti stúdiójának műhelyéből. Hét emelet Dino Buzzati novellája rádióra alkalmazva MISKOLCI STÜDIO: 5.53 : Műsorismertetés, hírek, Időjárás, útiníorm. 0.15: Információk. 6.20: Eszak-ma- gyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45: Tükörkép szolgáltatásokról. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük — Válaszolunk hallgatóink leveleire (Monos Márta). Szerk.: Mács Ildikó. MAGYAR TELEVÍZIÓI TV 1.: 9.00: Tévétorna 9.05: Képújság 9.10: Pintér József: ,.Egy óra múlva itt vagyok. . ." XIV/4. rész. 10.10: A világ múzeumai. 10.55: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Péntek délután 17.00: Évgyűrűk. Nyugdíjasok műsora 17.30: Téka. 17.40: Közlekedésről mindenkinek 17.55: Reklám 18.00: Ablak Közéleti szolgáltatóműsor 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.15: Reklám 20.20: Telefere. 21.30: Reklám 21.35: A hónap versel, szeptember 21.55: Parabola. 22.25: Ritmikus sport- * gimnasztikái világbajnokság. 23.15: Híradó 3. TV 2. Sugár Ágnessel és Dömsödi Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne : Reklám, Riportok, Időjárás, Zene 17.45: Mozaik. Telefonos játék 18.00: Teiesport 18.25: Gyerekeknek! Praclifalva lakói. Amerikai rajzfilmsorozat. . A nagy dzsintorna 18.46: Tv Ä. 19.00: A halott asszony visszatér. Francia bűnügyi film (1972), ism. 20.39: Tv 2. , Benne : 20.45: ..Ki viszi át a szerelmet?” XV 8. rész: Testre- szabott tabletták Dr. czeizel Endre előadása 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Hárman egy témáról. Vitaműsor a politikai egyeztető tárgyalásokról 22.15: Latinovits Zoltán filmszerepeiböl : Keresztelő. Magyar film (1967). FF. 23.35: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR : 9.20 : A napocska 9.40: Tv-játék, ism. 10.30: Vetélkedő, ism. 11.10: Kék fény. ism. 15.50: A tudományról és a technikáról 16.45: Az allergia gyógyításáról 17.25: Az éveket nem lehet megállítani. . . 18.20: Mezőgazdasági magazin 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Ismeretterjesztő film 20.30: A negyedik emelet, angol tv-film. 2. rész 21.20: [vet^ Bartosova énekel 22.00: A világ nem tud semmit, cseh film NÓGRÁDI TÁJAKON. 2. MŰSOR: 15.45: A számítógépekről 16.15: Angol nyelvtanfolyam 16.45: Nemzetközi úttörő-vetélkedő 17.45: A nap percei 17.55: Fiatalok tv-klúbja 18.50: A világ kertje. dokumentumfilm 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: VSZ Kosice—TJ Vitkovice jégkorong- mérkőzés, felvételről 21.30; Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Dialógusok 22.50: Dzsessz, a 70-es években MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4: Veled akarok járni 1 Színes amerikai filmvígjáték. Háromnegyed 6 és 8-tól: Nem látni és megszeretni! Színes, szinkr. amerikai filmvígjáték. Kamara: Tűzvonalban. Színes, szinkr. amerikai kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Iskolakerülők. Színes magyar filmszatíra. Madách Kamara: Tanítványok. Színes magyar film. — Pásztó: Halálos fegyver. Színes, szinkr. amerikai krimi. — Szécsény: Figyelem! (16) Színes, szinkr. olasz film. — Karancslapujtö: Kan- toni futár. Színes, szinkr. kínai akciófilm. — Nagylóc: Szuperhekusok. Színes, szinkr. olasz kalandfilm. — Ersekvadkert: Szellemirtók. Színes, szinkr. amerikai horrorbohózat. — Rétság: Vasmadarak. Színes, szinkr. amerikai kalandfilm. telexen Érkezett. .. A Lukács-alapítvány mindenkié! Mértékadóvá tenni az életmű színvonalát, jellegét Beszélgetés Tőkei Ferenc akadémikussal, a Lukács György-alapítvány kuratóriumának elnökével A Lukács György-alapitvány alapító okiratát 19S9. május 16-án az MSZMP Központi Bizottságának megbízottjai írták alá. Az alapítvány 40 millió forintos induló vagyonát a Közép-európai Hitelbank Rt.-ban helyezték el, s egyszázaléknyi kamatát dollárban fizetik ki. Az alapító okirat 4. pontja szerint az alapítványhoz minden természetes és jogi személy csatlakozhat — pénzzel, dologgal, tevékenységgel —, aki egyetért és elfogadja céljait. Csekkszámlaszáma: 218—98550 MNB. Működésének szabályait maga határozza meg, de évente köteles tájékoztatást adni az alapítónak, illetve a felügyeletet ellátó állam.i szervnek, a Művelődési Minisztériumnak. Az alapítvány kuratóriumának 12 tagja van, egy-egy elnökkel és titkárral, két alel- nökkel. Nem mindenki MSZMP-tag, ám egytől egyig neves tudósok. Például: Almási Miklós. Andorka Adolf, Hajdú Tibor, Hoch Róbert, Ormos Mária, Pataki Ferenc, Zoltai Dénes nevét meglehetősen széles körben ismerik Nógrád megyében is. A kuratórium elnöke: Tőkei Ferenc akadémikus, a sinológia egyik kiváló hazai képviselője, filozófus, irodalomtörténész. Budapesti otthonában beszélgettünk az alapítványról. • Az MSZMP Központi Bizottsága által létrehozott Lukács György-alapítvány célját alapvetően miben határozták meg? — Az alapítványnak olyan társadalomtudományi kutatások jutalmazása, támogatása a célja, amelyekre a magyar politikai életnek, a magyar kultúrának mindenképpen szüksége van. Lukács György neve fémjelzi, hogy különösen szorgalmazni kívánja a marxista kutatásokat, hiszen Lukács György a század egyik legnagyobb marxista tudósaként lett világhíres, és szerzett dicsőséget Magyarországnak. Ha van világszerte ismert magyar filozófus, akkor az ő. Esztétikája ebben a században egyedülálló, a társadalmi lét elméletéről írott posztumusz müve példátlan kísérlet arra, hogy a klasszikus marxizmus problémáival a mai szükségletek felől nézzen szembe. Számomra tehát egyértelmű volt, hogy az alapítványt róla nevezzük el. Nemzetközi, jelentősége van minden korszakában. Ennek ellenére életműve igazában még fel sem szívódott a magyar kultúrában. Lukács György kísérletező ember volt. Igazi kutató, nem professszor. Aki, amikor megírta a művet, már a következőn törte a fejét, és abban képes volt részben akár megcáfolni is azt, amit nemrég fejezett* be. Haláláig ez a moz- gékonyság, rugalmasság jellemezte. # Ahogyan tudom, sokáig nem is volt ajánlatos beszélni róla: sértette a dogmatikusan, szűklátókörűén gondolkodókat. Fontos művei ,magyarul sokáig kiadatlanok voltak... — Lukács Györgynek valóban elég szomorú sorsa volt Magyarországon. A két nagy Lukács-vita egyetemi körökben való lecsapódása egyszerűen a tilos volt. A revizionizmus egyik ősatyájaként aposztrofálták, ami a iehető leglehetetlenebb állítás: ennek ellenére ő haláláig kitartott a marxizmus mellett. Lukács a marxizmust módszernek tekintette, s az európai, sőt egyetemes filozófiai fejlődés egyik csúcsteljesítményének. Híressé váflt az a huszas évekbeli mondása, mely szerint elavulhat Marx és Engels akár valamennyi tétele. a módszer akkor sem avul el. Ez ad absurdum megfogalmazás, ami nagyon jellemző rá. Szerette az ilyen megfogalmazásokat, mert sohasem tételekhez, dogmákhoz ragaszkodott, hanem az alapvető módszerhez, a világegészben való gondolkodáshoz. És ez ma sajnálatosan hiányzik a magyar — de ez az egész világra jellemző — társadalomtudományokból: egészségtelen mértékű lett a szakosodás a tudományban, és persze a képzésben is... Summázva: butaság és rossz- indulat keveredett Lukács hazai megítélésében. Az ő nyugtalan, mindig újat kutató, próbáló szelleme háborította íel a dogmatizmus zárt rendszerének sáncai között megülni szándékozókat. minthogy azt hitték, zsebükben van a bölcsek köve. # Gondolataiból azt szűröm le, hogy a kuratórium fontos tennivalójának tekinti a lukácsi életmű széles körű megismertetését, kulturális, politikai közéle. tünk nagy adósságának törlesztését. így van? — Egyik tennivalónk kétségtelenül ez, de természetesen sokkal tágabban értelmezzük feladatunkat. A Lukács György-i életmű színvonalát, jellegét kívánjuk mértékadóvá tenni az egész magyar társadalomtudományosságban. Éppen ezért nem kizárólag marxista kutatásokat támogat a kuratórium, hanem minden olyan társadalomtudományi kutatást, amelyre az ország politikai, filozófiai kultúrájának szüksége van. Ez ellentmondásnak látszik: hogy lehet rá szükség, ha nem marxista? De nem az, mert a marxizmus, is beleesett a tudományok szakosodási betegségébe. A marxizmus három „alkotórészét" én legszívesebben alkatrésznek szoktam nevezni, mert szétcsavarozták a kétségtelenül összetartozó- kat. és külön tanszékeken tanítják — sajnos, ma is. Marxot ráadásul rendkívül érdekelte például a geológia. a matematika is. Magyarul máig kiadatlanok matematikai jegyzetei; a németek kiadták. Mert hiába mondják a matematikusok, hogy a matematika fejlődése nem a Marxtól feltételezett irányban haladt. ® A tudomány fejlődése ilyen: egy ideig egy adott irányban halad, aztán már nem. majd megint hirtelen irányt vál-- toztat. és arra fejlődik. Tehát még a legegzaktabb tudományokban sem lehet azt mondani, hogy ha egy magas színvonalú kísérlet egy ideig folytathatatlannak bizonyul, az megbukott, meghaladta az idő. Mert még elővehető az. Számtalanszor... # A kuratórium tehát nem csak a marxista szellemű kutatásokat támogatja. Ezt azonban számos párttag nehezen fogadja el. Hogyan próbálná meggyőzni őket? — Ma már nem foghatjuk fel szűk látókörű, szektás módon a marxizmust, vagy a számára hasznos kutatások körét. Az új anti- marxista érvekből is lehet tanulni. Én valóban el tudom képzelni azt, hogy olyan művet is támogassunk, amely a klasszikus marxizmus alapgondolatait kutatja, akár azzal a szándékkal, hogy megcáfolja. Ezek persze igazán érdekes és új ellenvetések legyenek, ne régen hallottak, már Marx idejében is leírtak. # Az alapítvány nyitottsága bizonyára vonzza az érdeklődőket. Mennyire? — Komoly érdkelődés mutatkozik iránta. Ennek oka, hogy a tudomány — különösen a társadalomtudományé — állami támogatása szűkül. Korlátlan lehetőségeket nem tud biztosítani ez a viszonylag kicsi alapítvány, de valamennyire azért növeli a kutatás támogatására fordítható ösz- szegeket. Bízunk abban, hogy Lukács György nevét végre igazán ismertté fogja tenni ebben az országban, és a támogatottak hozzá méltóan törekedni fognak arra, hogy bátran kíséreletezzenek. eredetit, újat alkossanak. # Hogyan lehet elnyerni a támogatást? — Egyelőre az alapítvány arra vállalkozik, hogy a kész kiemelkedő műveket jutalmazza, emelje ki, és példaként mutassa fel. Akinek még csak terve van, műve még« nincs, az csak akkor számíthat támogatásra. ha a kuratórium garanciát lát a megvalósulásra, arra, hogy a megelőlegezett összeg nem fecsérlődik el. # Persze nem árt, ha tudják. milyen irányban gondolkozzanak. Kapnak ehhez a kuratóriumtól segítséget? — Következő ülésünkön meghatározzuk, milyen témakutatásokat tartunk különösen fontosnak. Valószínű, az eddigi elhanya- goltabb témákat részesítjük előnyben. Például a környezetvédelmi, globális problémákat, amelyeknek a részérdekeket alá kell vetni. A marxizmus megújulásában ez különösen fontos a számunkra. # Mikorra várható a támogatások első odaítélése? — Az alaptőke kamatai a jövő évtől folyósíthatok. Legkorábban a jövő év első negyedévében döntünk. Nagyon boldog lennék, ha méltó lenne az indulás, és va. lóban kiváló, magas színvonalú műveket tudnánk elismerni. S a rendelkezésünkre álló összegből kiadható egy Lukács György-díj is. # A Lukács György-alapítvány — erről győzött meg e beszélgetés — közösségileg hasznos és fontos, jövőbe mutató célokat szolgál. Sok sikert kívánok a kuratóriumnak és a pályázóknak. Köszönöm a beszélgetést. Sulyok László Szeptember. .. Az iskola- kezdés évről évre visszatérő hónapja, amely — minden ellenkező híreszteléssel szemben — nem csupán a kis- és nagydiákokat tölti el izgalommal, várakozással, szorongással, hanem a szülök legtöbbjét is. Tanszervásár, füzet-könyv bekötés, évnyitó, ki lesz a tanító néni vagy a tanító bácsi?, uzsonnakészítés, tisztasági csomag, szaladgálás tornaruha-tornacipő után, szülői értekezlet, ki menjen a gyerek elé?, kik az osz- tálvtársak? — megannyi új gond és feladat. A szülők „iskolaérettsége’' ott kezdődik, hogy milyen képet festettek gyermekük elé az iskoláról-, a rendszeres feladatokról az eddigi teljes és játékos szabad eletet felváltó, mindennapos fegyelemről. .. Valljuk be, sokunknak vannak kellemet* Iskolaéveit szülök figyelmébe ! len emlékei az- iskoláról, s ráadásul egyre többen és többet beszélnek, írnak napjaink magyar oktatásügyének betegségeiről. Ez azonban nem ok arra, hogy a saját gyerekünknek mumusként emlegessük az iskolát: „majd ott móresre tanítanak!”, „ott megtudod, mi a magyarok istene!”, „neked se legyen jobb, mint nekem volt!”... Félreértés ne essék: rózsaszínű képet festeni olyan káros, mint feketét. Az iskolást már a kezdet kezdetén rá kell nevelni, hogy maga végezze el saját, iskolával kapcsolatos feladatait. Nem olcsók a tanszerek, de egy régi, öreg ceruzát oda lehet neki adni; hadd próbálja kihegyezni. A füzetek és könyvek bekötésében is részt vehet, legfeljebb régi újságpapírral próbálkozzon; azért akkor sem kár, ha elszabdalja. Reggelenként készítse el a saját uzsonnáját, az előre levágott kenyeret próbálja maga megvajazni... Ha megkínlódott vele, s végül sikerélménnyel zárult a munkája, jobb kedvvel eszi majd meg, s nem hozza haza ki- csomagolatlanul. A legtöbb baj ott kezdődik, ha a szülőknek — akár kisiskolás, akár már nagyobb diák a gyerekük — nincs türelmük a gyerek iskolai élményeinek meghallgatására, megbeszélésére. A nem kommunikáló, vagyis az egymással nem beszélgető, egymást jóformán meg sem hallgató családtagok — bármennyire is szeretik egymást — előbb-utóbb elhide- gülnek, önmagukba fordulnak. Már csak vér szerint családtagok, gyakorlatilag inkább egy lakásban élő — de egymást egyre kevésbé ismerő — „társbérlők”! Nehezednek a családok anyagi terhei. Többe kerülnek az iskolások is, s a szülőknek pluszmunkákat kell vállalniuk, hogy nagy nehezen egyensúlyba tartsák a család költségvetését. A gyerekek azonban nem tehetnek erről! Nem őket illeti sem a szemrehányás, sem az iskolai kiadás felhánytorgatása. Amit pénzben nem tudunk nekik adni, azt adjuk meg odafigyelésben, szeretetben, őszinte esti beszélgetésekben.