Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-29 / 230. szám
2 NOGRAD 1989. SZEPTEMBER 29.. PÉNTEK Berekesztette munkáját az Országgyűlés ra emelkedik a minimálbér összege. Közölte: rövid úton kezdeményezi, hogy az ellenőrzésre illetékes Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ezt a kérdést kiemelten vizsgálja. Dr. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.), csurgói körzeti főállatorvos Somogy- udvárhely községnek a közös községi tanácsból való kiválásával kapcsolatban tett fel kérdést. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszában arról szólt, hogy So- mogyudvarhely ilyen kérelmét a megye későn továbbította, ennek ellenére ígéretet tett arra, hogy a belügyi tárca, a Miniszter- tanácson keresztül a következő elnöki tanácsi ülés elé terjeszti a község kérését. zat alapelvnek tekinti a koncepció kidolgozásánál, hogy a lakások bérei igazodjanak azok tényleges használati értékéhez, minőségi jellemzőihez. Király Zoltán (Csongrád m.. 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere a miniszter- elnökhöz intézett kérdésében megfogalmazta: számos olyan állami és politikai vezetőről tud, akik — miután posztjukról távoztak — az állam tulajdonát képező nagy értékű lakásokat megtartották. Megkérdezte: hányán laknak ilyen 'lakásban. s milyen értékű állami vagyonról van szó; milyen jogcímen: használják a reprezentatív villalakásokat. Egyáltalán maradt-e még reprezentálásra alkalmas, rezidenciának megfelelő villa Budapesten? (Folytatás az 1. oldalról.) Glatz Ferenc művelődési miniszter elmondta: a főváros az iskolaátadással kapcsolatban nehezményezte, hogy az gondot okoz a budapesti gyerekek beiskolázásában, továbbá a kormány ígéretét nem egyeztette a fővárossal. A miniszter közölte. hogy a következő két hétben az érintettekkel folytatott személyes megbeszélés során kidolgozzák a Móricz Zsigmond Gimnázium átadásának reális és pontos ütemtervét, hogv ott 1990-től megkezdődhessen a fokozatos, felmenő rendszerű egyházi beisko'ázás. A miniszter hangoztatta: a kormány a következő években támogatja. hogy az egyház egykori iskoláiba fokozatosan ismét visszatérhessenek a diákok, A választ a képviselő és az Országgyűlés is elfogadta. Dr. Vodila Barna (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 15. vk.), a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács VB Edelényi Járási Hivatalának nyugalmazott elnöke a nyugdíjak mértékének aránytalansága, valamint a kiemelkedően magas vezetői prémiurpok tárgyában interpellált a miniszterelnökhöz. Az interpelláció első részére dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszolt. Elmondta, hogy a kormány nem kívánja 1990. január 1-jétől gyökeresen megváltoztatni a rendszert. Ettől függetlenül decemberben a társadalombiztosítási törvény módosítása során ezek a kérdések — az alacsony nyugdíjak értékvesztésének megakadályozására, az özvegyi nyugdíjak kérdésére, a magas nyugdíjak korlátozására és újratermelődésének meggátolására — napirendre kerülnek csakúgy, rpint a gyes. a gyed és a családi pótlék témája. Dr. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke válaszában kiemelte: a kormány felelőssége elsősorban az államigazgatási vállalatok esetében merül fel. Szükség esetén pedig még az idén kezdeményezni fogja az érvényes jogszabályok felülvizsgálását, illetőleg módosítását. valamint a vállalati törvény indokolt korrekcióját. A válaszokat a képviselő és a parlament egyaránt elfogadta. Roszik Gábor (Pest m.. 4. vk.). evangélikus lelkész, a gödöllői Grassalkovich-kas- tély kezelői jogának rendezésével, illetve a hasznosítás feltételeinek a megteremtésével kapcsolatban interpellált. Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszában bejelentette, hogy a kormány- októberben dönt a kastély sorsáról. Koszik Gábor elfogadta a miniszteri választ és hasonlóképpen döntött a többi képviselő is. Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), az MSZMP Oroszlányi Városi Bizottságénak első titkára a 106 1988. MT-rendelet tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Emlékeztetett arra: jelenleg a szociálpolitikai kedvezmény ismét csak akkor vehető igénybe, ha a megvásárolt lakás volt tulajdonosa új lakást épít vagy újat vásárol az OTP-től. Javasolta, hogy a lakásvásárlásnál szociálpolitikai kedvezmény odaítélésénél csak a család körülményei legyenek mérvadóak. Békési László pénzügy- miniszter — egyetértve a képviselővel — elmondta: a kormányzat 1990. január 1- jével napirendre tűzte a jelenlegi lakásfinanszírozás gazdasági rendszerének teljes reformját. Addig azonban a jelenlegi rendszer tol- dozgatásával nincs esély a megoldásra. A miniszter ígéretet tett arra, hogy az új konstrukcióban a képviselő által felvetett problémát is felülvizsgálják. Az interpellációra adott választ a képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. Ezzel az interpellációk tárgyalása véget ért. Ezután a képviselői kérdések tárgyalása következett. Varga Sándor (Bács-Kis- kun m„ 6. vk.), a Lakitelki Szikra Mgtsz műszaki főmérnöke az állampolgárokkal szembeni bizalmatlanságnak nyilvánította azt, hogy- a (82 1988-as) minisztertanácsi rendelet teszi kötelezővé a havi 500 kilométer fölötti gépjárműhasználati átalányhoz kapcsolt új nyilvántartás vezetését. Kérte a kormány illetékeseit, módosítsák ezt a szabályt. A kormány megbízásából Békési László pénzügyminiszter elmondta: a Pénzügyminisztérium javaslata alapján — várhatóan 1990. január 1-jétől — ezeket a nyilvántartásokat drasztikusan egyszerűsítik. Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk), a Tataházi Petőfi Mgtsz elnöke, a kistermelői állattartás jövedelmezőségének segítése ügyében kérdezte a pénzügyminisztert. Békési László «pénzügyminiszter egyetértett azzal, hogy az állattenyésztésben,, a jelenlegi ár- és költség- viszonyok mellett az érdekeltség nagyon szerény. A korábbi 300 ezer forintos adómentes bevételi határt egyébként éppen az adóreform során emelték fel 500 ezer forintra. A kormányzat ezt az árbevételi határt jövőre sem kívánja csökkenteni, de arra sincs indok, hogy ezt felemeljék. Ezután a kérdések tárgyalása következett. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi- har m., 13. vk.), a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztert kérdezte a Kösely-csatorna állapotának rendezéséről. Varga Miklós, a KVM államtitkára válaszában elmondta, . hogy a szennyeződést csökkentő tórendszer bővítése — amit a minisztérium 70 millió forinttal támogatott — tavaly befejeződött. Kopp Lászlóné (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 21. vk.), a Szerencsi Édesipari Vállalat osztályvezetője, a munkabérek legkisebb összegét meghatározó rendelkezés végrehajtásának, illetve végrehajthatóságának tárgyában tett fel kérdést az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének. Halmos Csaba államtitkár, a hivatal elnöke válaszában emlékeztetett arra, hogy október 1-jétől 4000 forintRoszik Gábor (Pest m.. 4. vk.) evangélikus lelkész az egyházpolitikai titkárság felállításáról, annak indokairól kérdezte a miniszter- elnököt. A vallásügyi tanácsot a kormány azért hívta létre, mert meggyőződése: az egyházak képviselői nélkül az államnak semmiféle koncepcionális kérdésben , nem szabad álláspontját kialakítania. Németh Kálmán (Győr- Sopron m., 12. vk.), a Kapuvári Lenin Mgtsz elnöke a lakásfenntartás és -gazdálkodás ellentmondása tárgyában intézett kérdést a közlekedési, hírközlési' és épí. tésügyi miniszterhez. A kérdésre Kemenes Ernő. az Országos Tervhivatal elnöke elmondta: a kormányA kérdésre — a kormányfő felhatalmazására — Raft Miklós, a Minisztertanács Hivatalának elnöke válaszolt. Mint mondotta, a korábbi hatalmi mechanizmusban a vezetők viszonylag csekély illetményt kaptak, s ezt kiegészítendő bizonyos juttatásokat élveztek, így bérlakáshoz jutottak. Ezeket a lakásokat szabályos bérleti szerződés alapján, bérleti jogviszony keretében lakják, azok is, akik ma már nem töltenek be magas állami tisztségeket. Kényes kérdésként említette Raft Miklós, hogy az érintettek közül jó néhányan élnek — nem éppen etikus módon — a bérleti jogviszonyból fakadó jogaikkal. Megemlítette, hogy volt, aki csaknem egymillió forintot vett fel visszaadott lakásáért. Egyre többen vannak olyanok is, akik meg akarják venni azt a bérlakást, amelyben laknak. Ezek a lakások azonban elidegenítési tilalmi listán szerepelnek. Raft Miklós azt is megemlítette, hogy nem most, hanem már jóval korábban elfogytak a rezidencia kialakítására alkalmas villák. Dr. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), a fővárosi Apáthy István Gyermekkórház Rendelőintézet orvosa az Országos Tervhivatal elnökéhez, a pénzügyminiszterhez és a belügyminiszterhez intézett együttes kérdést a hosszú távú lakáskoncépció szák- mai-társadalmi vitája tárgyában. A kérdezettek nevében Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt. Elmondta, hogy a Miniszter- tanács a kifogásolt javaslatot nem fogadhadta el, mert nem is tárgyalta azt. Elek József (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 13. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek hengerésze a pénzügyminiszterhez intézett kérdést a közműfejlesztési hozzájárulás nyugdíjasok részére történő visszaigényléséről. Békési László elmondta: az adótörvény módosításának keretében arra készülnek, hogy az adóalap-csökkentést egy mindenki számára igénybe vehető, egységes támogatási rendszerrel váltsák fel. Dr. Marx Gyula (Zala m., 2. vk.), rendelőintézeti főorvos az ellenzéki pártok Budapest V. kerületi szervezetei nevében azt tudakolta, mikor írják ki a kerületben az időközi választást, hiszen Várkonvi Péter már lemondott mandátumáról. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára válaszában kifejtette: az érvényben lévő törvény szerint a megüresedett mandátumra 60 napon belül kell kezdeményezni új képviselő megválasztását. Ezzel a kérdések tárgyalása lezárult. Napirend szerint ezt követően az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek megválasztására alakítandó jelölőbizottság személyi összetételéről döntöttek. A bizottság elnökének Horváth Lajost, a tagok sorába Bognár Józsefet, Fekete Jánost, Huszár Istvánt, Király Zoltánt, Márton Jánost, Nagyiványi Andrást és. Szabó Kálmánt javasolta az elnöklő Fodor István. A névsor ismertetése után — képviselői javaslatok nyomán — a jelölőlistára felkerült Fehérné Eke Katalin éé Hellner Károly neve is. A képviselők egyenként szavaztak a jelölőbizottságba delegáltakról. Miután csak nyolctagú lehetett a bizottság, ezért a többieknél kevesebb szavazatot kapott Huszár István és Hellner Károly nem lett tagja a testületnek. A szavazást követően Fodor István elmondta, hogy a jelölőbizottság, az októberi ülésen tesz javaslatot, az Állami Számvevőszék tisztségviselőire. Széles Lajos (Szabolcs- Szatmár m., 15. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja a testülethez írt levelében kérte, hogy elfoglaltságai miatt mentsék fel tagsága alól. A kérést, a bizottság és a parlament is jóváhagyta. Fodor István ezután kérte a törvényhozókat: hogy az alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához szükséges jelölőbizottságról októberben döntsenek. A parlamenti ülésszakának utolsó napirendjeként egyéb kérdéseket, bejelentéseket vitattak meg. A tervezet szerint novemberben kerül az Országgyűlés elé a menekültek befogadásáról, ennek feltételeiről, illetve a menekültek jogállásáról szóló törvény- javaslat, a kereskedelemről szóló törvénytervezetekkel egyetemben. A decemberi ülésszak napirendjén szerepel az államháztartásról, az 1990. évi költségvetésről, a társadalmi-gazdasági tervezésről, az egyén magán- vállalkozásról, a postáról és a távközlésről,- a vadászatról és a vadgazdálkodásról, a Magyar Tudományos Akadémiáról és a társadalom- biztosítás módosításáról szóló törvényjavaslat. A tájékoztató vitájához számos képviselő szólt hozzá. Á programsorozatot érintő felvetésekre Németh Miklós miniszterelnök válaszolt. Azokhoz csatlakozott, akik úgy vélekedtek: ne bővüljön az előterjesztett programcsomag. A munkásőrségre vonatkozó felvetés kapcsán Németh Miklós kifejtette: nem ért egyet ennek napirendre tűzésével. A kormány májusi ülésén már módosította azt a rendelkezést, miszerint a munkásőrség felett, az MSZMP vezető testületéi gyakorolnak felügyeletet. Ez év májusa óta a munkásőrség felett felügyeleti jogkörrel a Minisztertanács rendelkezik, tehát nem lehet párthadseregnek tekinteni a munkásőrséget. A miniszterelnök leszögezte: törvényes garanciák vannak arra, hogy egyetlen fegyveres testület sem használható fel egy esetleges erőszakos visszarendeződésre. Végezetül Németh Miklós kérte, hogy a Minisztertanács által beterjesztett programot fogadja el az Országgyűlés. Ezután az Országgyűlés nyilatkozatot fogadott el a képviselők jóhírének, becsületének védelme érdekében. Az Országgyűlés ugyancsak nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélte az 1968-as csehszlovákiai intervencióban való magyar részvételt. A nyilatkozatot Sebők János (Veszprém m„ 12. vk.), kezdeményezte, és a külügyi bizottság terjesztette a parlament elé. A nyilatkozatok elfogadása után dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a buda~ (Folytatás a 3. oldalon.) Viszontlátásra a következő ülésszakon.... Országgyűlésünk jegyzőkönyvvezetője : vége?”
