Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-28 / 229. szám
2 NOGRAD 1989. SZEPTEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Folytatta munkáját az Országgyűlés Dr. Borszéki Erzsébet és Vastag Ottilia nógrádi képviselők az ismerősöket keresik szemükkel. (Folytatás az 1. oldalról.) tési bizottság foglalkozott. Jelentésük szerint a mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek termelői árára vonatkozó ármegállapítás, valamint a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjéről szóló kereskedelmi miniszteri rendelet felülvizsgálta, a kereskedelmi törvény és az ártörvény kimunkálása során megtörtént. Sebők József (Heves m., 8. vk.). a Karácsondi Kossuth Mgtsz elnöke a júniusi ülésszakon a Heves megyei pedagógusok bérfejlesztését, különösképpen a túlórák díjazását és a pedagógusbér- emelés megyénkénti differenciálását kifogásolta. A válasz, akkor nem volt elfogadható. így az interpellációt a kulturális bizottság vizsgálta felül. Jelentéséhez Glatz. Ferenc művelődési miniszter fűzött most kiegészítést. Kifejtette: az ország különböző megyéiben kialakult pedagógusbér-emelési különbségek elsősorban abból származnak, hogy t g os tiirv.'nyhnt'Aágok önerőből emelik a béreket, máshol — így ^például Heves megyében — viszont nem lövődnek vele. Ezeket a különbségeket igyekszik a Pénzügyminisztérium és a Művelődési Minisztérium nivellálni, de tudomásul kell venni, hogy a helyi erőkön rendkívül sok múlik a következő években is. Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés a választ egyhangúlag elfogadta. Az előző ülésszakon Kovács Lászlóvá (Budapest. 7. vk), a Meggyfa utcai napközi otthunos óvoda óvónője interpellált a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhez az 1988. évi IV. törvényben megfogalmazott minőség-ellenőrzéssel kapcsolatban. A házszabályban biztosított. lehetőséggel élve a miniszter írásban válaszolt: indokoltnak tartja az áremelkedésekkel egyidejűleg igényelt folyamatos minőségjavulást. A választ a képviselőnő nem. nz Országgyűlé- viszont 198 igen, 68 nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett elfogadta. Krekács László (Pest m.. 8. vk). az Albertirsai—Dánszentmiklósi Mgtsz főkertésze ugyancsak a múlt ülésszakon interpellált az államminiszterhez a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodó szervezeteket hátrányosan érintő intézkedések miatt. A kormány meg. bízásából Kunos Péter, pénzügyminisztériumi államtitkár írásban válaszolt, s ebben közölte: a képvise lő által szóvá tett esetekben az állami szervek az érvényes jogszabályok szerint jártak el. A kormányzat nem lát lehetőséget annak a javaslatnak a megvalósítására. amely szerint az állam, akár korlátozottan is, de vállaljon felelősséget a vállalatok tartozásaiért. Ezzel ugyanis az állam közvetlenül beavatkozna gazdálkodásukba, ami alapvetően ellenkezne a gazdaság- irányítás alapelveivel is. A választ mind a képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta. Dr. Szabóvá dr. Kakas Irén (Vas m. 8. vk), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa a szociális és egészség- ügvi miniszterhez interpellált a 87 1987. XII. 30. MT. sz. rendelet hatályon kívül helyezését kérve. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszolt, egyetértve a képviselő javaslatával. Ezt a választ az interpelláló képviselő és a parlament is elfogadta. Weiszböck Rezsőpié (Győr- Sopron m., 15. vk.), a Soproni Szőnyeggvár nyugalmazott igazgatója Sopron város regionális fejlesztése tárgyában a belügyminiszterhez intézett interpellációjában az önkormányzati törvény mielőbbi megalkotását, a jelenlegi közigazgatási rendszer radikális reformját szorgalmazta. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszában elmondta, hogy a belügyi tárca már elkészítette a képviselő által sürgetett törvényalkotási koncepciót, s azt októberben tárgyalja a kormány. Az államtitkár válaszát a képviselő és az Országgyűlés — ellenszavazat nélkül — elfogadta. Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója Nagykanizsa városkörnyékének vízdíja tárgyában interpellált a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Szóvá tette, hogy a városhoz tartozó települések lakói eltérő, a városinál magasabb vízdíjakat kénytelenek fizetni, s ezt jogtalannak és igazságtalannak tartják. Maróthy László miniszter elmondta, hogy a képviselő által felvetett országos probléma megoldásától, a minisztérium karnyújtásnyira van, s élve a házszabályban foglalt lehetőséggel, kérte, hogy válaszát 30 napon belül, írásban nyújthassa be. Angyal Imre (Veszprém m., 4. vk.), a Tihanyi Községi Tanács elnöke, a balatonfüredi térség vízgazdálkodási gondjai miatt interpellált a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez. Dr. Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter kifejtette: a tárcának a vízműfejlesztésre szolgáló összegek elosztásában rangsorolnia kell. A miniszter válaszát a képviselő, illetve az Ország- gyűlés nagy többséggel elfogadta. Ezután ismét Tollár József (Zala m., 6. vk), interpellált Nagykanizsa város környékének autóbusz-viteldíja tárgyában. Elmondta, hogy a Nagykanizsához csatolt városkörnyék lakói kifogásolják, hogy a tömegközlekedési eszközökön a viteldíj- kötelezettség kétszeres a helyi járatokhoz képest. Az itt élők is teljes jogú városlakóknak tekintik magukat, ezért sérelmezik a megkülönböztetést. Udvari László közlekedési. hírközlési és építésügyi államtitkár válaszában szólt arról, hogy az országban több helyen találkozni a képviselő által említett problémával. Az államtitkár bejelentette, hogy 1990-től a közigazgatásilag egységes településeken, a helyi személyszállítási díjakat és'árképzési elveiket egységesítik. Földy Ferenc (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 18. vk.). a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola főigazgatója a bodrogközi és a hegyközi vasútvonal visszaállításának tárgyában interpellált a közlekedési. hírközlési és építésügyi miniszterhez. Udvari László államtitkár válaszában elmondta: a kes- kenv nyomtávú vasútvonal helyreállítása másfél milliárd forintba kerülne, s ahhoz. hogy ez a vonal a vasúthálózat egészébe bekapcsolódhasson. további ötmilliárd forintra lenne szükség. 1 Az interpelláló a választ nem fogadta el — se véleménnyel a képviselők többsége egyetértett — így a következő ülésszakon ismét, a plénum elé kerül e téma. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), az. MSZMP XX. Kerületi Bizottságának titkára a Soroksár térségében lévő Kunszentmiklós—Tas vasútvonal feletti közúti felüljáró újjáépítéséről kérdezte a közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztert. Udvari László államtitkár közölte, hogy a felüljáró helyreállítása a Fővárosi Tanács illetékességi körébe tartozik, s a beruházás szerepel a tanács tervében, a kivitelezésre azonban nincs elegendő pénz. A tárca a gondokon forgalomszervezéssel kíván enyhíteni, s az MO-s autópálya-gyűrű építését is gvorsitják. Bár a képviselő a választ nem fogadta el. az Ország- gyűlés többségi szavazattal méltánvolta a tárca álláspontját. Tulok András (Veszprém m.. 9. vk.). a Pápai Állami Gazdaság kerületvezetője a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbe adását sza- bálvezó ÉVM-rendelet megváltoztatása tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Az interpellációra illetékességből Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár válaszolt. A tárca véleménye az, hogy a helyiséggazdálkodás egész rendszerét meg kell változtatni, s még inkább üzleti alapokra helyezni. A szakembe- .rek foglalkoznak ezzel a programmal, s a tervek szerint az év végéig terjesztik elő javaslataikat. Tulok András, valamint az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta a választ. Lákai Gusztáv (Hajdú- Bihar m., 13. vk.), a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályainak módosítása tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Két indítványt tett: legyen világos az adókötelezettségek befizetésének esedékességi ideje a jogszabályokban; továbbá a jogorvoslati időszak elbírálásáig ne kelljen adópótlékot fizetni. Békési László pénzügyminiszter tájékoztatta az Országgyűlést arról: az adó- igazgatási eljárási szabályok világosan rögzítik, hogv adókötelezettség esetén, ha az egész évre szól, két részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig lehet adópótlékmentesen befizetni a_ kötelezettségeket. Ha év közben keletkezik a kötelezettség — például illetékfizetési kötelezettség —, akkor a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet adópótlékmentesen .megfizetni a tartozást. A második esetben azonban módosításra van szükség. Már benyújtotta a Minisztertanácsnak a kormány - határozat módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek lényégé, hogy amennyiben az évközi fizetési kötelezettséggel szemben az állampolgár a 15 napos határidőn belül fizetési halasztási kérelmet nyújtott be, adópótlék fizetésére csak akkor kerüljön sor. ha a kérelmet az adóhatóság már elbírálta. A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés elfogadta. Miután a képviselők megkapták és áttanulmányozhatták a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését a vitában elhangzott módosító javaslatokról, az elnök — felfüggesztve az interpellációk tárgyalását — Kulcsár Kálmán igazságügyminiszternek adott szót. ☆ Kulcsár Kálmán hangsúlyozta: el kell fogadni, hogy bizonyos esetekben az eljáró hatóság tevékenységi körét korlátozzák, s ezzel egyidejűleg valamennyi állampolgár — így a bűncselekményt elkövető — számára is biztosítani kell az alapvető jogokat a büntetőeljárás során. Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatosan elmondta: a bírói szervezetnek 330 millió forintra, a Belügyminisztériumnak 30(1 millió forintra, az ügyészségnek 30 millió forintra van szüksége az átalakításokhoz. Kérte a parlamentet, hogy e kiadásokat biztosítsa a költségvetésből, ám ha erre nincs lehetőség, mindenképpen tervezze be a jövő évi költségvetésbe. Ezt követően részletesen szólt a két törvénytervezethez érkezett képviselői módosító javaslatokról. Elmondta: elvi álláspont, hogy katonának csak a katonák és a határőrök tekinthetők, s a vita tárgyát éppen a rendőri állomány, a rendőrök által elkövetett bűncselekmények képezik. A miniszter átmenetileg elképzelhetőnek tartja, hogy a katonai jellegű bűncselekmények kapcsán a rendőrök esetében is katonai bíróság tárgyalja az ügyet. Elfogadhatónak tartotta azt is. hegy kisebb súlyú vétségért a katonát parancsnoka vonhassa fegyelmi úton felelősségre. Horváth Jenő képviselői indítványait Kulcsár Kálmán indokoltaknak és többségükben elfogadhatónknak ítélte. A hatályba lépésre vonatkozó észrevételekre reagálva Kulcsár Kálmán úgy vélte: a Btk. módosításának — a katonákra vonatkozó részek kivételével — a kihirdetéskor azonnal hatályba kell lépnie, míg a büntetőeljárási törvény esetében az eredeti javaslatban foglalt március 1-je helyett — amennyiben a feltételek biztosíthatók — január 1-je lehetne az életbe lépés időpontja. Befejezésül a miniszter kérte mindkét törvényjavaslat elfogadását a bizottsági és a képviselői módosításokkal együtt. • l. Eke Károly (Csongrád m.. 10. vk.), a Magyar Rádió fő- munkatarsa, a független képviselőcsoport nevében jelentkezett szólásra. Mivel a törvényjavaslatok feletti vitát 'már lezárták, az elnök szavazásra bocsátotta, megadják-e a szót a képviselőnek. A jóváhagyó döntés után, Eke Károly közölte: a független képviselőcsoport úgy határozott, hogy teljes mértékben támogatja Horváth Jenő javaslatait, s kérte, hogy ezeket az Országgyűlés is fogadja el. Ezután a határozathozatal következett. Először a törvényjavaslatokra érkezett módosító indítványokról szavaztak a képviselők, meglehetősen elhúzódó procedúra keretében. A képviselők közül többen is úgy vélték: nem működik megfelelően a szavazógép, ezért szavazópróbával ellenőrizték a berendezést. A beterjesztett indítványok túlnyomó többségével az Országgyűlés egyetértett. Ezután Horváth (Folytatás a 3. oldalon) A Minisztertanács ülése a parlamenti tanácskozás szünetében Az. Országgyűlés szerdai ülésének délelőtti szüne-. teben — miként az a legutóbbi ülésszakon is történt — a Minisztertanács tagjai rövid, mintegy félórás megbeszélésre ültek össze. A kormányszóvivői hivatal az MTI-vel közölte: a megbeszélés tárgya ezúttal a miniszterelnöknek és a kormány néhány más tagjának — részleteiben még pontosításra váró — nemzetközi programja volt. A miniszterelnök előreláthatólag még október első felében találkozik csehszlovák kollégájával, Ladislav Adameccel: eszmecseréjük pontos dátumát a következő napokban állapítják meg. Várhatóan október első hetében rövid munkamegbeszélésre hazánkba érkezik Lothar Späth Baden- Württembergi. továbbá Max Streibl bajor miniszterelnök. Ugyanebben az. időszakban számos más nemzetközi programban részt vesznek a különböző tárcák vezetői is. ☆ Nemeth Miklós az országgyűlési ülés szünetében tervezeti további idei programjairól az MTI munkatársának kérdésére válaszolva elmondta: várhatóan decemberben eleget tesz egy londoni meghívásnak, s napirenden szerepel még az izraeli látogatása is. Ki vényben van hollandiai meghívása is, aminek a miniszterelnök a jelenlegi elképzelések szerint a jövő év elején tesz. eleget. (MTI)
