Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-27 / 228. szám
1989. SZEPTEMBER 27., SZERDA n<m;rai) 3 Megkezdte munkáját az Országgyűlés Az igazságügyminiszter expozéja Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéjában utalt árra, hogy a büntetőjog kötődése az alkotmányhoz. igen erős. A megváltozott körülmények között újra kell gondolnunk a büntetőjog funkcióit, szerepkörét. A miniszter először a Büntető Törvénykönyv módosításáról szólt: majd a felülvizsgálat és az újra- szabályozás .alapvető szemp- pontjait vázolta: — A törvényjavaslat egyik célkitűzése az volt, hogy a büntetőjogi fenyegetettség körét az indokolt és szükséges mértékre korlátozza. Nem büntethető tehát a véleménynyilvánítás szűk családi vagy baráti körben történve, még akkor sem, ha egyébként büntetőjogilag védett értékeket érint. El kellett hagyni azokat a rendelkezéseket is, amelyek a változtatásra irányuló politikai törekvések akadályává válhatnak. Egyértelmű azonban, hogy az állam, illetve a társadalom egyetlen szervezetének vagy tagjának a tevékenysó-' ge sem irányulhat a hata-- lom erőszakos úton való megszerzésére vagy megtartására. A büntetőjognak ezért fel kell lépnie az erőszakos úton történő változtatás ellen. Állam elleni bűncselekménynek azokat a bűncselekményeket kell tekinteni, amelyek az alkotmány elveiben rögzített politikai rendszert, az állam függetlenségét, területi épségét sértik, vagy veszélyeztetik. A törvényjavaslat szakított a Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása az MSZMP tagozatairól Debrecenben 11 nagyüzemi pártszervezet kezdeményezésére megalakult az MSZMP városi munkástagozata és az ország 70 üzemi pártszervezetének küldték el a tagozati szerződésre vanatkozó felhívásukat. Több helyütt felmerült agrártagozat létrehozásának igénye is. A párt alapszabály-tervezete értelmében lehetőség nyílik ezek és más rendező elvek szerinti tagozatok létrehozására (pl. ifjúsági , nő, nyugdíjas, továbbá szövetkezeti, kisiparos, vállalkozó tagozatok szervezésére.) A Központi Bizottság támogatja a fenti kezdeményezéseket a munkás., agrár-, szövetkezeti és egyéb tagozatoknak — a tagság önkéntes szerveződésére épülő — megalakulását. Felhívja a területi pártszerveket, hogy ösztönözzék és segítsék ezt a folyamatot. Kezdeményezzék, hogy a területen működő tagozatok között munkakapcsolat jöjjön létre, biztosítsák együttműködésüket a községi, városi -és megyei szintű testületekkel. A Központi Bizottság indokoltnak tartja, hogy a szerveződő munkás- és agrártagozatok törekvéseit vállaló kongresszusi küldöttek szószólói legyenek ezen érdekeknek. A kongresszus tevékenységében is érvényesüljön a munkások és parasztok élet- és munkakörülményei alakulásával összefüggő politikai törekvéseknek és a vidéki Magyarország társadalmi érdekeinek képviseletét vállalók hangja, A párt tervezett alapszabálya új működési elveket és rugalmas szervezeti megoldásokat ajánl a tagságnak: a párt szervezeti keretein belül sajátos érdekek alapján is szerveződhet, reális esélyt biztosítva a párt- politika befolyásolására. Az egyik ajánlott megoldás a tagozatok létrejötte, amelyekben a megegyező vagy hasonló érdekek politikai közösségteremtő ereje fejeződhet ki. A reformkörök, a platformszerveződések, a nézetközösségek és a tagozatok egymást jól kiegészítve gyorsíthatják a párt működésének új alapokra helyezését, bővítve az MSZMP politikai mozgásterét a többpártrendszerű parlamenti demokrácia feltételei között. A munkásság és a parasztság joggal igényli. hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájában és programjában egyértelműbben jelenjenek meg az életviszonyaik alakulásánál, a szociális biztonsággal összefüggő érdekeik. Az MSZMP KB e törekvések jegyében támogatja a munkás- és agrártagozatok szerveződését. (Folytatás * 2. oldalról.) tott ki a törvényjavaslat előkészítése során. Megtartását azonban nem lehet nyomós érvekkel alátámasztani. A diplomata-útlevélre jogosultak körét a javaslat elfogadása esetén először szabályozza majd nyilvánosan kihirdetett, magas szintű jogszabály. Ez ideig ezt kormányhatározat tartalmazta. Elfogadva az. eddigi viták többségi álláspontját, a kiegészítő törvényjavaslat szerint valamennyi, államtitkár. továbbá az országgyűlési , képviselők házastársai és gyermekei is jogosultak lesznek diploma- ta-ütlevélre. Rámutatott: a ki- és bevándorlás, a hazatérés és a külföldre utazás jogának a nemzetközi kötelezettségekkel is összehangolt szabályozása a magyar jogrendszer több területét is érinti. Kihatással van a pénzügyi, a társadalombiztosítási, a szociális és egészségügyi, a lakásgazdálkodási, a munkajogi. és ezen túl egyéb jogterületekre is. A kormány ezért szükségednek tartotta, hogyv a most beterjesztett törvényjavaslatokhoz kapcsolódóan az érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői intézkedjenek a hatáskörükbe tartozó jogszabályok felülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására úgy, hogy azok e törvényjavaslatokkal egy időben hatályba léptethetők legyenek. Ezért is szól úgy a javaslat, hogy a törvények hatálvba lépésének időpontja 1990. január 1. A belügyminiszter kérte az Országgyűlést: értsen egyet azzal, hogy a törvényjavaslatok hatályba lépéséig az eljáró szervek az érvényes jogszabályokon alapuló és a mérlegelési jogkörbe tart°zó szankciókat a továbbiakban ne alkalmazzák. Balogh György (Fejér m., 4 vk.) a Szabadbattyáni Magyar—Szovjet Barátság Mgtsz elnöke a jogi, igazgatási es igazságügyi bizottság előadója kérte a képviselőket.. hogy a bizottsági vitában kialakult kiegészítő javaslatokkal együtt fogadják el mindkét törvényjavaslatot. A képviselők döntése értelmében a törvényjavaslatok általános és részletes vita ját egvüttesen folytatták le Elsőként dr. Nagy Gyula (országos lista) evangélikus püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke rámutatott: a két új törvényjavaslat üdvözlendő. mivel ezekkel , folytatódik a „jogi vasfüggönybontás'’. Ez azonban hosszú folyamat — mondotta — és sok más törvény megalkotására és érvényesítésére is szükség van, így például a teljes lelkiismereti és vallásszabadságot rögzítő törvényre. Rerecz János (Szabolcs- Szatmár m.. 6. vk.), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kimelte: a törvény révén az állampolgár szabadon dönthet hazája megválasztásáról, s arról, hogy hol kíván élni. A szabad választás lehetősége ugyanakkor szorosabb kötődést is jelenthet a hazához. Arra hívta fel a figyelmet: a tehetségek megbecsülése és támogatása létszükséglet az új törvény életbe lépését követően. Nagy József (Baranya m., 6. vk.), az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára elmondta, azért kért szót, mert — mint mondta — nem tud megbékélni azzal, hogy a törvényjavaslat még utalás formájában sem foglalkozik a ki- és bevándorlás vagyonjogi és devizális problémáival. Ezért javasolta, hogy a törvény, hatályba lépésével együtt rendezzék a vagyonjogi problémákat. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) felfogása szerint ez a törvény legyen az „utolsó lehetőség'' törvénye, de ne kényszerüljön senki arra, hogy élni kelljen vele. Dr. Raffay Ernő (Csong- râd m., 1. vk.). történész, a szegedi József Attila Tudományegyetem adjunktusa a magyar történelem során lezajlott ki- és bevándorlási hullámokra visszatekintve megemlítette, hogy 1948 óta csaknem félmillió embert veszítettünk el kivándorlásuk miatt. A képviselő kérdést intézett Horváth István belügyminiszterhez: vonatkozik-e az emigrációs magyar milliókra — amennyiben más állampolgárságot szereztek — a törvényjavaslatnak az a pontja, hogy külföldi állampolgár nem vándorolhat be Magyarországra. Amennvi- ben igen, kérte ennek az ellentmondásnak a feloldását. Dauda Sándor (Budapest, 45. . vk.), a MÁV Rákosrendezői Körzeti Uzemfőnök- ség Hámán Kató Vontatási Üzemegységének mozdonyvezetője annak a véleményének adott hangot, hogy.a szellemi tőke kivándorlása megakadályozható, ha minél előbb létrejön a piac- gazdaság elvéi alapján működő munkaerőpiac és -kereslet. A törvénytervezetek vitájában elhangzottakra Horváth István belügyminiszter válaszolt. Ami a kettős állampolgárság ügyét illeti, Horváth István hangsúlyozta, hogy ennek a problémának a megoldása megköveteli számos kétoldalú egyezmény felülvizsgálatát. A képviselők tudakolták azt is, a kivándorolni szándékozó mikor nyújthatja be újra kérelmét, amennyiben azt előzőleg elutasították. Horváth István véleménye szerint akár már másnap beadhatja a megismételt kérelmet, amennyiben az elutasító határozat körülményei megváltoztak. A bevándorlás szabályozását firtató kérdésekre Horváth István utalt arra, hogy számos külföldi példa bizonyítja: a túlzott mértékű bevándorlás társadalmi feszültségeket szül. jelenlegi pártállam koncepcióval, melyben a part vezető tisztségviselői az államnak, mint védett jogi tárgynak a hordozói. A büntetőeljárási törvényt módosító törvényjavaslat rendelkezéseiből Kulcsár Kálmán,' a következőket emelte ki: A törvényjavaslat az elő-, zetes letartóztatás elrendelését a büntetőeljárásnak a vádirat benyújtása előtti — tehát nyomozási és ügyészi — szakaszában is, a bíróság jogkörébe utalja. Nem változnak az előzetes letartóztatás elrendelésének az 1987. évi módosítással meghatározott feltételei, és fennmarad az a szabály,, hogy a vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás egy hónapig tart. Lehetőséget kell adni azonban az előzetes letartóztatás meghosszabbítására. Három hónap elteltével, legfeljebb két alkalommal a megyei bíróság jogosult az előzetes letartóztatás meghosszabbítására, ezt követően pedig csak a Legfelsőbb Bíróság hosszabbíthatja meg az előzetes letartóztatást. A törvényjavaslat előírja, hogy a bíróság előzetes leírásbeli érintkezést ellen» őrizni kell. Jelentősen csökkennek a védőnek a nyomozási cselekményeken való részvételével kapcsolatos korlátozások is. A védő szabad megválasztását jelenleg korlátozza, hogy a katonai büntető eljárásban csak olyan ügyvéd járhat el, akit az igazságügyminiszter jegyzékbe felvett. A törvényjavaslat ezt a korlátozást megszünteti. A büntetőeljárási törvényt módosító jogszabály hatályba lépését a törvényjavaslat — a Büntető Törvénykönyv módosításától eltérően — nem a kihirdetés napján, hanem 1990, március 1- jében határozza meg. Végezetül Kulcsár Kálmán, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén felmerült javaslatok megfontolását ajánlotta. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója kiemelte: a bizottság a törvények módosítását szükségesnek, időszerűnek tartja, a tervezeteket olyannak ítéli, amelyek kellő jogi garanciát nyújtanak a békés átmenethez, s egyben teljesítik a polgári és politikai jogok nemzetközi _ egyezségokmányából eredő kötelezettségeinket. ,A bizottság alapvetően egyetért a módosítás koncepciójával, a politikai érdekegyeztető tárgyalásokon született megállapodásokkal is. Tóth Istvánná (Bács-Kis- kun m., 11. vk.), a Kiskun- halasi Családsegítő Központ intézetvezetője példákkal érzékeltette azokat a környezetében több ízben is tapasztalt ellentmondásokat, ^amelyek szerinte a büntetőeljárások során még ma is, érvényesülnek. Dr. Siidi Bertalan (Bács- Kiskun ni., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi Mgtsz MSZMP-bizottságának titkára elmondta: hozzáértő szakmabeliektől tudja, hogy a katonai büntetőeljárás jelenlegi gyakorlata teljességgel bevált, jól szolgálja a fegyveres erők és testületek alaprendeltetésének teljesítését. Következésképp a kor követelményeinek megfelelően finomítani kell e gyakorlaton, de alapjaiban felforgatni károá lenne. Südi Bertalan felszólalásával fejeződött be az Országgyűlés szeptemberi ülésr szakának első munkanapja, amelyen Szűrös Mátyás, Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt. Az ülésszak szerdán a Büntető Törvénykönyv, illetőleg a büntetőeljárási törvény módosításáról " szóló törvényjavaslatok együttes vitájával folytatódik. (MTI) Rai fa y Ernő felvetésére reagálva Horváth István úgy vélte, nincs különösebb ellentmondás a képviselő által említett jogszabályok között. Azok a magyar emigránsok, akiknek állampolgársága időközben megszűnt, bevándorlási kérelmük elbírálásánál előnyben részesülnek'más külföldi állampolgárokkal szem-, ben. A belügyi tárca vezetőjének válaszát határozathozatal követte. Elsőként a ki- és bevándorlási törvényjavaslatról szavaztak a képviselők. A tervezetet módosítás nélkül, 332 szavazattal, 2 ellenében törvényerőre emelték. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat ügyében elsőként Horváth István módosító indítványát tették mérlegre, s a javaslatot 251 szavazattal, 37 ellenében, 38 tartózkodás mellett elfogadták. Ezután a törvénytervezetben foglalt alternatíváról határoztak. 315 képviselő az ,,A" változatra voksolt, s így a külföldi utazást enyhébb mértékben korlátozó „A" változat került be a törvényjavaslatba. Ez után a már megszavazott módosításokkal együtt határoztak a törvényjavaslat sorsáról, s 336 szavazattal, egy ellenében, 2 tartózkodás mellett törvényerőre emelték a külföldre utazásról és az útlevélről szóló előterjesztést. A képviselők ez után megkezdték a büntetőeljárási törvény módosításáról, valamint a Büntető Törvény- könyv módosításáról szóló javaslatok együttes tárgyalását. tartóztatás elrendelésekor, a gyanúsítottat hallgassa meg. Ezen a védő is jelen lehet, indítványt tehet, fellebbezési lehetősége van. Az előzetes letartóztatás új szabályozása az őrizetre vonatkozó rendelkezések módosítását is szükségessé teszi. Az őrizet a gyanúsított megfosztása a személyi szabadságától, amelynek elrendelésére a nyomozó hatóság, például a rendőrség is jogosult. A leghosszabb tartama jelenleg 72 óra, ezt ‘ a törvényjavaslat 5 napra emeli. Ez a bíróság határozatának a megalapozottságát szolgálja. Jelentősen szélesednek a terhelt és a védő eljárási jogai: A terhelt jelenleg sem köteles vallomást tenni. A törvényjavaslat ezt azzal erősíti, hogy az eljáró hatóság kötelezettségévé teszi a terhelt figyelmeztetését arra, hogy nem köteles vallomást tenni. A védő jogait illetően azt kell kiemelni, hogy a törvényjavaslat feloldja azt a korlátozást, hogy az előzetesen letartóztatott csak az első kihallgatása után érintkezhet a védőjével, és az- v. Kezdődik az ülésszak: csengő meg nem szólal.., amíg az elnöki
