Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. .. MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: . 8.20: Tér-idő. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben 11.05: Postabontás. Kozma András népzenei összeállítása 11.29: Gyökér és vadvirág. Tamási Áron elbeszélése, ism. 12.45: Világhirlap. 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Poggyász. 14.35: Dzsesszmelódiák 14.55: ..Boldog, ki asszonyt bír. . .” Friedrich Hölderlin versei, ism. 15.00: „Ezredforduló”. A Rádiószínház do­kumentumműhelyének műsora 15.40: Slavko Avsenik fúvósegyüttese. Avsenik-műveket játszik 16.00: Tizenhat óra. 16.15: Muzsikáló természet 16.20: ..Kerek istenfája, szép tizenkét ága...” Az évkör népszokásai Orsolyától Katalinig, 17.00: A véges végtelen. Tengerjáró és teherhordó Szindbádok 17.30: A Szabó család 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk. . . 19.15: Sportvilág 19.40: Végvári Rezső féld. : Kalotaszegi dalok 19.50: Beszélni nehéz 20.00: Sokszemközt az egészségről. 20.30: ..Muzsikának szép a hangja” XXIV 22. rész. 20.57: Vers és dal a várban 21.43: Vásárhelyi Zoltán, Kodály-kórusokat vezényel 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Élő). 23.30: Szimfonikus miniatűrök PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Rivaldafényben A Pink Floyd együttes 9.05: Társalgó 10.05: Operettkedvelőknek 11.05: Kapaszkodó. 11.40: Ki köpog? 12.10: Asztali muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.30: Lepies Györgynek hívják. Foglalkozása : újságíró 15.05: Csúcsforgalom. (Élő.) 17.05: ..Kataposta”. 17.30: Kamasz-panasz 18.30: Popregiszter 19.05: Talpalávaló. Táncházról, muzsikáról fiataloknak 19.30: Daráló. Folytatásos ifjúsági történet, ism. 20.00: Az Edda együttes, új lemezéről 20.20: ..Az én apukám, olyan híres bohóc volt”. A Magyar Rádió és az ŐRI vidám műsora. 21.05: ..Emberszabású” számítógépek. 21.20: ..Nóta-só”, a rádióhallgatók kívánságaiból 22.20: a régi magyar irodalomról — kezdőknek. A XVIII. század, 2. rész 23.10: Sporthíradó 23-20: a dzsessz története. 24.00: Fahrbach Régi magyar takarodó. (A Magyar Néphadsereg Központi Zenekara) BARTÓK RÁDIÓ; 9.08: A prágai rádió ének­karának hangversenye, a prágai Dvorzsák- teremben 10.11: a szerecsenek. Dugonics András regényéről beszélget Szörényi László és Albert Zsuzsa, ism. 10.36 : .Zenekari muzsika 12.05; Zeneművek hárfára 12.33: Jevgenyij Nyeszterenko operaáriákat énekel 13.00: Mese a reménység. 13.55: Bodza Klára népdalfelvételeiből 14.15: Szimfonikus zene 15.19: Purcell: 122. zsoltár 15.30: Zenei tükör 16.05: Montreux-veveyi fesztivál, 1988. 17.13: Három Vivaldi- concerto 17.43: Dietrich Fischer— Dieskau Schönberg hangversenye, 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: in der Muttersprache. 19.35: Haydn: A megju­talmazott hűség. Háromfelvonásos opera 22.25: Könnyűzene CD-n. 23.15: Heidegger, német filozófus. (Születésé­nek 100. évfordulója) 23.45: A Hamburgi Monteverdi kórus énekel MISKOLCI STÜDIÓ: 5.55: Műsorismertetés, hí­rek, időjárás, útinform, 6.15: Információk. 6.20: Észak-ma­gyarországi krónika. 6.30: Hí­rek, lapszemle. 6.45: Tájak, sorsok, életképek. 7.35: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Bírósági jegyzet. A mikrofon­nál dr. Timár László. Szerk.: Szegedi Erzsébet. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1. 8.15: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.20: Hármas csatorna Az idő. IV,'3. rész 9.05: Képújság 9.10: Panoráma. 9.55: Az Országházból jelentjük. . . 16.45: Hírek. 16.50: Pannon krónika 17.00: Nachrichten, műsora 17.05: Nas ekran. 17.35: RTV-kozönség- szolgálat 17.40: Számadás. Gazdasági negyedóra 17.55: Reklám 18.05: *Nők a pult mögött. Csehszlovák tévéfilmsorozat. XII4. rész. Április, A raktáros szerelme, ism. 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: A korona ékköve. Angol tévéfilm­sorozat. XIV'5. rész: Az ezred ezüst­készlete 20.55: Reklám 21.00: Az Országházból jelentjük. . . 21.30: Stúdió, ’89. 22.15: Menekülés az életbe. Dokumentum- film-sorozat. V 3. rész 22.55 : Híradó 3. TV 2. Radványi Dorottyával és Rózsa Péterrel 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám — Riportok — Időjárás — Zene Teledoktor. Orvosi tanácsok. Kontaktlencse 17.45: Mozaik. Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25 : Gyerekeknek ! Alvin és a mókusok. Amerikai rajzfilm­sorozat. 1. Polgárőr­mókusok. 2. A ki­csattanó egészség 18.48: Tv 2. 19.00: Korlátolt felelősségű társaság. Csehszlovák tévéfilm. 20.04 * Tv 2. Benne : HAT ASZ. A VIVŐ KFT. és a RÁKÓCZI hanglemez- kiadó és menedzseriroda közös műsora 20.30: Mesél a film­híradó 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Bűvészparádé. 21.55: Tv 2. 22.00: Szimultán. 22.45 : Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.20: Tv-komédia. ism. 10.20: Sportvisszhangok. 11.25: Tévébörze 15.35: Tudományos magazin 16.15: Katonákról 16.35: Ipari tanulóknak 17.10: Fúvószene 17.45: Objektív, magazin 18.20: A természetvédelemről 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Dokumentum,film 21.10: A negyedik emelet, angol tv-film, 1. rész 22.00: A pozsonyi nemzetközi tv-fesztivál krónikája 22.15: Koncert Kék szeműek nem repülhetnek Az a szép, akinek a szeme kék... Vagy zöld. Esetleg szürke. Csupán elhatározás kérdése a szín, mint a tévé kontaktlencse-hirdetéséből tudjuk. Ígéretes a jövő. Leg­alábbis itt, Közép-Európá- ban. Távol-Keleten nem ilyen egyszerű a dolog. A szingapúri, malajziai és a japán légitársaság ugyanis most tiltotta be rövidlátó re' pülőszemélyzetének a színes kontaktlencsék használatát. Az ok: a lencse révén nö­vekszik a szemfertőzés ve­szélye, és ezt mindenképpen meg kell előzni. Ki vonhat­ná kétségbe azt az intézke­dést, ami az utasok érdeké­ben történik? Új kifestők, idegenvezető kártyák A Képzőművészeti Kiadó céljai közé tartozik, hogy játékaival segítse a logikai és vizuális készség fejleszté­sét. A most megjelent Eső után. . . és az Ekkora halat fogtam! című füzetecskék az óvodás korú gyermekek szá­mára készültek. Otthoni já­tékra, csoportos foglalkozás­ra egyaránt alkalmasak. Felnőtt közreműködése szük­ségtelen, ugyanakkor kelle­mes együttlétekre, meghitt beszélgetésekre adhat alkal­mat. Fejleszti a szépérzéket, az ízlést, hiszen sok színe­zésre nyílik lehetőség, ugyan­akkor oktat is, mert játéko­san megismertet kertápolás­sal, növényültetéssel, s a környezetünkben, folvók- tavak mentén élő rovarok­kal és kétéltűekkgl. Folytatódik a kiadó azon törekvése is, hogy mind a külföldi, mind pedig a ha­zai turisták számára elmé­lyítse a hazai tájak, műem­lékek és műkincsek ismere­tét. E törekvés egyik érde­kes eredménye egy friss kár­tyasorozat is. A kiadó 3fi kártyából készült sorozaton mutatja be Budapest értékes építészeti emlékeit, leglátvá­nyosabb, legszebb részleteit. A most megjelent ,,kis ide­genvezető" a Magyarország­ra látogató külföldieknek ké­szült, hátlapján angol és né­met nyelvű ismertető segit az eligazodásban. 2. MŰSOR: 16.40: Találkozás Pekinggel. Dokumentumfilm 16.55: a nap percei 17.10: A pozsonyi nemzetközi tv-fesztivál műsorából 18.50: Kelet-szlovákiai magazin 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: A híd alatt, kínai film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6: Az első feladat — Rendőrakadé- mia. II. Színes, szinkr. ame­rikai filmvígjáték. Este 8-tól: A sötétség fejedelme. Színes, szinkr. amerikai horror. — Kamara: Sípoló macskakő. Magyar film. — Kohász: Éj­szakai rohanás. Színes, szink­ronizált amerikai „road- movie”-komédia. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4-től: Willow. Színes, szinkr. fan­tasztikus amerikai film. — Háromnegyed 6 és 8 órától: Végzetes vonzerő; (18) Színes, szinkr. amerikai ..filmmor- bid”. — Madách Kamara: Ha­lálos szerelem. Színes, szinkr. francia film. — Bátonytere- nyei Bányász: Nem látni és megszeretni! Színes, szinkr, amerikai filmvígjáték — Bá- tonyterenyei Petőfi: A med­ve. Színes, szinkr. francia kalandfilm. — pásztó: Robot­zsaru. (16) Színes, ' szinkr. amerikai fantasztikus film. — Rétság: A légy. (16) Színes amerikai horror. Ritkán keveredik a fel­nőtt ember vasárnap dél­előtt a tévé elé. Régebben egy-egy izgalmas sportköz­vetítés is talán megérte, hogy elidőzzünk egy keve­set előtte. Mostanában eb­ben az időpontban általá­ban a gyerekek veszik bir­tokukba a képernyőt. Hogy most mégis kivételt tettem, az teljesen véletlen. Perjés Klára riporter ne­vén akadt meg a szemem a rádióújságban, azén a me­leghangú rádiósén, akinek műsorait (például a Kopog­tatót) mindig élvezettel hall­gattam. Csodáltam közvet­lenségét, a vidéki, különö­sen a falusi emberek iránti mély rokonszenvét. Problé­mafelvetéseiben a jó szán­dék, a segítőkészség, s a mát építő múltat feltárni akarás dominált. Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul meg mik­rofonnal a kezében a ka­merák előtt. Szerencsénkre, mert a tévéből hiányzott egy hozzá hasonló karakterű szakember. Második alkalommal je­lentkezett a Hazanéző ri­port-összeállítás, amely ez­úttal Bordányról, e három­ezer lelket számláló, Szeged­től 20 kilométerre levő kis­TELEXEN Érkezett... Alkotóműhely egy falusi házban KÉPEKBE FESTETT LEHETŐSÉGEK Ha valaki megmutatja, közvetíti, még tüneményesebb a naplemente, s az ezerarcú, múlékony napfelkelte. Látni ta­nít a megannyi kiragadott részlet: a színpompás, bársonyos rózsa, a hivalkodó gladioluszcsokor, a téli éjszaka ezüstös derengése, a nyári patak vízvájta medre. — A szépek leg­kifejezőbb vonásai kerülnek így emberközelbe... S, hogy mi segít ebben? Például a festő —, Susánné Torják Erzsé­bet — ecsetje, aki Barnán, egy faluvégi családi házban él — és alkot. — Amikor elkezdett — a színek és a formák bűvö­letében — képekben gon­dolkodni, 14 éves volt: — Vízfestékkel, majd temperával próbálkoztam, s igazán csak olyankor érez­tem jól magam, ha festet­tem. Az olajjal való bravúrosko­dásig azonban még hosszú és szabálytalan út vezetett: képzőművészeti gimnázium­ba jelentkezett, de tanul­mányait el sem kezdhette: — megálljt parancsolt a szegénység és édesapja be­tegsége. A másik: a közgaz­dasági is csupán lehetőség maradt. Huszonkilenc éves korában, asszonyfejjel, le­velezőn érettségizett le. Közben két fiát nevelgette és kitanulta a gépi szedést* Ma is Salgótarjánban, a nyomdában dolgozik. Udvarának egy kis zuga a műhelye, ahol most is tud mutatni pár félig kész ne­vető színekkel vázolt ké­pet : — Ez a hullámzó búza- tenger és a régi faluvég, ahol még nincs kerítés — számomra is nosztalgia — mutat a vásznakra. S talán ebben a pillanatban is ez az érzés keríti hatalmába mert azt mondja: — Mikor festek, elvonul­hatok, csak ne szaladna olyan irammal az idő, no és persze jó lenne ha nem za­varna a sok mosatlan edény, községről szólt. Perjés Klá­ra és- Gombár János szer­kesztő-riporterek a falu gaz­dálkodóival, elöljáróival, kisdiákjaival és elsősorban Nagy Husszein Tibor tsz-el- nökkel készített interjúin keresztül az embert' próbáló természet és az embertelen hatalom ellenére virágzóvá tett település életébe enge­dett bepillantást. A közgazdasági egyete­met végzett téeszelnök nem idevalósi, de meggyőződése, hogy 7 esztendő ittléte után befogadta a közösség. A harmincas éveiben járó paraszti származású fiatal­ember vérében érzi a rábí- zottak gondjait, problémá­it. Véleménye megegyezik az éjt-nappallá téve dolgo­zó 2—5 holdat művelő egyéni gazdákéval. A gyenge minőségű ho­mokos talajon a szorgos ke­zek édeni paradicsom- és gyümölcsösligeteket vará­zsoltak — mert mindmáig a maguk urai maradtak. Ha papíron nem is tulajdonuk hogy nincs elég tiszta zokni, zsebkendő. A magánélet gondjait is csak rövid ideig lehet száműzni, meg aztán a szülők gyámolítása is kivet­te az ember erejét... — El- csuklik a hangja... A lélek sebei nehezen gyógyulnak, bár a legjobb gyógyír, az idő, megteszi a tőle telhetőt. Nehezebb el­tüntetni ha mélyek a sérü­lés nyomai, vagy ha az ér­zékenység újra és újra véd­telenné csupaszítja. — Nyi­tottság és elvágyódás fur­csa elegye is lehet az olyan benső ismertetőjele, mint amilyen Susánné Torják Erzsébeté. Ezért kell szinte minden napját műgonddal megkomponálnia, mert az alkotáshoz elengedhetetlen a külső rend és a belső har­mónia. Nehéz szerzemény mind­kettő, de némiképp már be­leszokott, hogy elérését mindegyre bizonygassa. Mint a tehetségét önmaga előtt, például a Siskin Fenyőerdő­jéről. Szovraszov művéről készített reprodukciókkal. (Az előző valahol a Beszter­cén díszíti egy lakás falát.) Az ő szobái a fiairól ké­szült portrék, egy-egy téli, őszi erdőrészletet bemutató tájképek, csendéletek tár­lata, de ennek tekinthető az az egész utca, ahol a házak­ba mintegy 20 festménye lop be színt, életet. Egyné- melyik után — ilyen volt a Siskin.reprodukció, és itt a föld, ők sajátjuknak tekin­tik azt. A téeszesítést annak idején nem a parasztság kezdeményezte, gyakran testet-lelket megnyomorító módszerekkel, hátsó gondo­lattal, politikai megfontolás­ból kényszerítették be őket a közösbe. Ha nincs ez az időszak, mezőgazdaságunk nem ott tart, ahol éppen van. — Igazi szövetkezet csak a gazdálkodóktól indulhat ki. Ez nem tőketársulás és osz­talék kérdése, hdnem az érdekeltek aktív „helyzetbe hozását” jelntené — fogal­mazza meg a lényeget Nagy Husszein Tibor. A szépen fejlődő község évente 50— 100 fővel szaporodik. Telkek hosszú sora vár beépítésre, szivesen jönnek ide lakni a környékről is. Az iskolás­korú fiatalok sem szándé­koznak elvándorolni innen. A választandó hivatás mel­lett a szülők példamutatása nyomán felerősödött földsze­retet, s a biztos megélhetést adó kétkezi munka már említi a Téli éjszakát — ma is fáj a szíve, viszont adni is szeret. — Az első portrémat nem a sorrendiség tette örökre emlékezetessé. Még a falu másik részén laktunk, mikor egy idős asszony jött hoz­zám. Kötényzsebéből elő­húzta a fényképet, mely szomorú sorsú fiát örökítet, te meg. ö viszont másmi­lyent akart. Milyen nagysá­gúra fessem — kérdeztem, mire ő: hát fiam olyanra, hogy az én rossz szemem is lássa. Jött is azután, s rend­re kérdezgette: kész van-e, megszáradt-e már. — Mikor végre megláthatta, összecsó­kolt, s a következő percben minden ereje elhagyta: rosz- szul lett. egymásra nézzenek — Ez volt a kívánsága a másik ismerősnek, akinek a lánya meghalt, mikor világ­ra hozta a gyermekét. Az apróság és az anyja a képen találkozhattak. — Nem győz­tek hálálkodni ők ketten, s adták cserébe, amijük volt. De később sem vásárolt tő­lem csak kispénzű: özvegy, árva, vagy elvált — kivéve a helybelieket, és a másfalu­siakat, mert ilyenek is meg­kerestek már szép számmal* Nem tűnik elégedetlennek. Elindult, ahogy lehetett, helytállt a családért, eköz­ben pedig tanult, s tette, amit helyesnek vélt: dolgo­zott és festett. Vallja: a mindennapi nehézségekkel teljes az élete, s a teljes­ség — elismerés. Emellett azért vágyik a mások fi­gyelmére is. Képeit eddig három kiállításon láthatta a közönség. A fogadtatásuk mottója is lehetne: az ő művei azok, amelyek előtt a legtöbbben szoktak megállni. Mihalik Júlia most lokálpatriótává nevel­te őket. Az előrelépést azonban gátolja a visszafogás, az ál­lam kiszipolyozó tevékeny­sége. Nincs építési kölcsön, az egyre gyarapodó lakos­ságnak az alapellátást sem tudják biztosítani. A helyi erők még mindig külső ér­dekek kiszolgálóiként mű­ködnek, akár a mezőgazda­ságot, akár az ipari vállala­tokat vagy a helyi politikát vizsgáljuk. Falusi önkor­mányzat — amelynek ők szívesen lettek volna és lennének ma is kipróbálói! — egyesítene minden funk­ciót, és így egyre kevésbé lehetne a magyar falut ki­zsákmányolni. A nép egységes, olyan mint a fa. A gyökere a pa­rasztság, a törzse a munkás­ság, a koronája az értelmi­ség. Ez a fa most pusztul­ni látszik — fakad ki ke­serűen az egyik helybéli. összetört a parasztság, aki­nek pedig megvan az a veleszületett tulajdonsága, hogy termeljen a földeken, s ez számára nemcsak hobbi. Még teszik a dolgukat, mert a dolgok csak így mennek előbbre. Buzafalvi Győző HAZANÉZŐ \ / ! + ex I } \ !. 3 temberán st

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents