Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-25 / 226. szám
HELYISMERET Tanácskozott a megyei pártértekezlet 5 - -.......-— ........................................... V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NO or AD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF„ 226. SZÁM ARA: 4.30 FORINT 1989. SZEPTEMBER 25.. HfTFŐ Tizenkét órás vita a helyzetelemzésről és a feladatokról Újabb kongresszusikiildött-jelöltek « Közfelkiáltás Grósz Károly mellett Nyitott ajtók • Helyszíni levél a párt főtitkárához Módosított programtervezet és állásfoglalás A* pártélet kiemelkedő és nagy érdeklődéssel várt eseményének színhelye volt szombaton Salgótarján, a sportcsarnokban tartották a megyei pártértekezletet. A munkatanácskozásra a teljes nyilvánosság jegyében került sor: az érdeklődő párttagok, pártonkívüliek és más pártok képviselői a helyszínen követhették figyelemmel az eseményeket. A mandátumvizsgáló bizottság későbbi jelentése szerint az 572 küldöttből 511, a 64 pártbizottsági tagból 56 jelent meg a munkakezdéskor. Nagy várakozás előzte meg a jelenlévő Grósz Károly, az MSZMP főtitkára felszólalását, s ez a megyei pártbizottság korábbi sokat vitatott döntésének is szólt: a főtitkár a zárt ülésen szűk körben kongresszusi küldöttnek választott négy párttag egyike. A párttagság részéről megnyilvánuló érdeklődés egyik jele, hogy a kora reggeli órákban táviratok is érkeztek, amelyek a küldöttválasztásban kívánták befolyásolni a pártértekezlet résztvevőit. A tanácskozást Szalai László, a megyei pártbizottság megbízott első titkára nyitotta meg. Ágner Gyula, az SZMT vezető titkára, a megyei pártbizottság tagja, indítványára a pártér(pkezlet néma felállással emlékezett Kádár Jánosra, a párt júliusban elhunyt nyugalmazott elnökére. A pártfórum nyílt szavazással Boldvai László vezetésével mandátumvizsgáló bizottságot választott, a szavazatszedő bizottság elnöke Turiczki János, az ügyrendi bizottság vezetője Skoda Ferenc lett. A jelölőbizottság megválasztásánál vita támadt. Fábián Sándor és Szabó Ferenc észrevételei alapján tisztázták, hogy a 28 tagú javasolt bizottság 14 pártbizottsági tagja közül csak egyet választottak meg küldöttnek. Az indítvány szerint ezért új listát' kellene összeállítani. A pártértekezlet némi vita után mégis úgy döntött, hogy új jelölteket nem állít, túlnyomó többséggel a jelölőbizottság összetételére tett eredeti javaslatot fogadta el. A szerkesztő-, a sajtó- és propagandabizottság vezetésével Füssy Józsefet, a szervezőbizottság irányításával pedig Tóth Sándort bízták meg. Skoda Ferenc, az ügyrendi bizottság vezetője előterjesztése után a pártértekezlet többek között úgy döntött, hogy a megyei pártfórum kétfordulós lesz, a másodikra a kongresszust követő 30 napon belül kerül sor. A megválasztott küldöttek mandátuma visszahívásukig érvényes, a jelenlegi pártbizottság tagjai pedig a leendő új struktúrához kapcsolódó személyi kérdések tárgyalásánál már nem vesznek részt. Ezt egyébként 9 ellenszavazattal fogadta el a pártértekezlet. Felhívták a figyelmet arra, hogy kongresszusi küldöttre javaslatot tenni minden küldöttcsopórtnak és küldöttnek joga van. Döntöttek a pártértekezlet nyilvánosságáról, majd két tartózkodással elfogadák azt is, hogy amennyiben a jelentkezők száma a 30 főt eléri, a párton belül nyilvánosan működő országos áramlatok szerint, a t területi alapon működő mellett, újabb küldöttcsoportok alakíthatók. A hozzászólások időtartamát 10 percben szabták meg, a nagy érdeklődésre való tekintettel később ezt 5—6 percben maximálták. A késő esti órákig tanácskozó pártértekezleten Füssy József, a megyei pártbizottság titkára, Fehér Zoltán, a síküveggyár pb-titkára, Varga József, a rétsági pártbizottság első titkára és Szilágyi Albert, a pásztói pártbizottság első titkára elnökölt. Az MSZMP javasolt új megyei szervezeti struktúrájához, az 1988. májusi országos pártértekezlet óta végzett munka értékeléséhez, a megye politikai, társadalmi helyzetének elemzéséhez, a megye politikai programtervezetéhez Szalai László, a megyei pártbizottság megbízott első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A sok órára nyúlt vitában 25-en nyilvánítottak véleményt. Hornyák Endre, Stork Gábor, Körtvélyesi Géza, dr. Körmendy József, Fejes Frigyes, Vezér Agnes írásban nyújtotta be hozzászólását. Jó kezdeményezésnek bizonyult, hogy a véleményekhez egyperces- megjegyzéseket fűzhettek, kérdéseket tehettek föl. Ily módon további 34-en fejtették ki álláspontjukat. A tanácskozás szüneteiben tovább folytatták munkájukat a küldöttcsoportok, többek között a kongresszusi küldöttek jelölésével kapcsolatban. A korábbi négy javaslat végül is fölöttébb kibővült, a jelölőlista összeállításánál a nyílt szavazással 22 személyről dötöttek. A szavazólapra végül is hatan kerültek fel. A titkos szavazás során a pártértekezlet a pártbizottság által kongresszusi küldöttnek javasolt négy személyből hármat megerősített. Nem kapta meg a szükséges szavazatokat Devcsics Miklós, a megyei pártbizottság közelmúltban leköszönt első titkára, helyébe Fehér Zoltán, a síküveggyár társadalmi megbízatású pb-titkárát választotta kongresszusi küldöttnek a pártértekezlet. A széles körű vita sok munkát adott a szerkesztő- bizottságnak. A késő esti órákban a módosító javaslatok ügyében ismét tanácskozott a munkabizottság, majd a tételes szavazást követően több pontban módosították a NÖGRÁD-ban előzetesen is közölt politikai programtervezetet, valamint pontosították a megyei pártértekezlet helyszínen kialakított állásfoglalását. (Ez utóbbit a NÓGRÁD keddi számában teljes terjedelmében közöljük.) A késő esti órákban véget ért pártértekezletet ki-ki saját szemlélete, nézete szerint minősítheti, a higgadt helyzetelemzés, a feladatmeghatározás hívei elégedetten állhatták föl. A zajra, látványos csatára, a tartalmat elfedő hangoskodásra vágyakozók csalódhattak. Tökéletesen igaza van Plachy Péternek, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkárának, aki egy késő esti, értékelő nézeteket ütköztető vitában így fogalmazotti mindenki azt látja meg a megyei pártértekezlet első fordulójában, amit szeretne. Szalai László: n döntő többség igényli a reformokat A helyzetelemzéshez és a programtervezethez Szalai László fűzött szóbeli kiegészítést, mindenekelőtt arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nem kezdeményezték korábban a pártértekezlet összehívását? A teendők átgondolásával a júniusra tervezett pártértekezlet a kongresszushoz való igazodás szándékával került későbbre, végül a jelenlegi időpontra. Mára azonban világossá vált, hogy a megyei pártmozgalom egysége érdekében szükség lett volna egy átfogó tanácskozásra. A májusi pártértekezlet felismerte az általános válságot, társadalmi modellváltást hirdetett meg. Ezt követően a vitaindító emlékeztetett arra, hogy a megújulás folyamatát a párt indította el, számos konkrét lépést kezdeményezett a reformok érdekében. — Az MSZMP új vezetése egyrészt a politika túlsúlyának megszüntetésére, a pártállam lebontására, másrészt a piacgazdasági intézmények gyors kiépítésére összpontosította erejét, — idézte a vitaindító — a párt valódi politikai mozgalommá tétele érdekében ' megnövelte az alsó- és középszintek önállóságát. A pártvezetés azonban nem nyújtott segítséget a megyei, városi szinteken menetközben felhalmozódott problémák megoldásához. Nem szentelt kellő figyelmet a társadalmi erőviszonyok alakulásának, elemzésének* sem. Szalai László szóvá tette, hogy a pártvezetés több esetben Grósz Károly a .pártértekezlet szünetében gondolatokat cserél Plachy Péter és dr. Bővíz László küldöttekkel. Szavaznak az ülésteremben — így a többpártrendszer elveinek meghirdetésekor, 1956 és Nagy Imre szerepének értékelésekor, legutóbb pedig a munkahelyi pártszerveződés kérdéskörében — nem konzultált kellőképpen a párttagsággal. Az ilyen eljárások kiélezték a pártvezetésen belül meglévő nézetkülönbségeket, a személyeskedő hatalmi harcokat és hozzájárult ahhoz, hogy nem tudott a párt a folyamatok élén maradni. Az MSZMP eszmei, politikai és szervezeti Válságával összefüggő tények elemzése után a vitaindító kitért arra, hogy a párttagság gondolkodását, tudati állapotát megyénkben is zavar, megosztottság jellemzi. A párttagok sértőnek tartják a politikai megbélyegzést, ugyanakkor különbségek vannak a változások ütemét és irányát illető véleményekben. A döntő többség igényli a reformokat, az átfogó változásokat, de stabilitást, rendet, nyugalmat is akar. A nehézségeket fokozza, hogy kíméletlenül támadják a pártot, sokan az MSZMP-t tekintik felelősnek minden gondjukért. A súlyos helyzetre egyre többen úgy reagálnak, hogy hátat fordítanak az MSZMP- nek. Erőteljesen megosztja a közvéleményt a párt történelmi múltjának, a közelmúlt politikai folyamatainak átértékelése is. — A Nógrádban végbemenő folyamatok az országos tendenciák részei — folytatta a megbízott első titkár. — Több mutató azt is tükrözi, hogy megyénk gazdasága az országostól is nehezebb helyzetben van. Az okok lényegesen hosszabb távra nyúlnak vissza, mint a legutóbbi pártértekezlet, hiszen Nógrád örökölt történelmi hátrányaival is összefüggnek. A szociálpolitika tényei, a májusi pártértekezletet követő szervezeti korszerűsítések idézése után. Szalai László arról szólt, hogy a megyei pártbizottság számos tartalmi kérdésben is kezdeményező szerepet vállalt. Ezek összegzéséről azonban elmondható, hogy az erőfeszítések és intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményeket. A megyei pártbizottság . nem tudott katalizátorként közreműködni az alsóbbszintű pártszervek és az alapszer- veze^ek aktivitásának, önállóságának fokozásában. A hagyományos napi pártmunka eredményeivel sem lehetünk elégedettek. Az v alapszervezetek többségében már hosszabb ideje a kongresszusra való passzív várakozás helyettesíti a napi politikai munkát. A kiküldött ajánlás is jelezte, hogy új szervezeti felépítést és működési rendet javasolnak az MSZMP megyei színterére. Azzal a szándékkal, hogy a párt struktúrájában, működési mechanizmusában is fejeződjön ki a demokratikus, alulról építkező jelleg, tagjainak egyenjogúsága. Az MSZMP alapszabálytervezetével összhangban az előkészítő munkában többféle változatról folyt a vita. Felvetődött egy szűk körű koordinációs tanács, az egy- testületes pártbizottság, a helyi pártszervezetek delegáltjaiból álló megyei választmány és ennek operatív szerveként a megyei pártértekezlet által választott megyei elnökség létrehozása. A számos különböző véleményből végezetül a megyei választmány és az elnökség létrehozása kapta a legtöbb támogatást. Ezért előzetes állásfoglalásként erre tettek ajánlást, a pártér- tekezletnek. — Azt kérjük a pártértekezlettől, hogy a legfontosabb kérdésekben alakítson ki állásfoglalást, amely a kongresszusi küldötteknek muníciót jelenthet,, s amit a megye párttagságának politikai akarataként képviselhetnek, — mondotta befejező gondolataiban Szalai László. — E fórum felelős küldetése annak ki- ' fejezése, hogy milyen pártot akarunk, hogyan képzeljük] el ^ jövőjét, bázisát, munka- módszerét. A programtervezetben megfogalmazott téziseket szintén vitaalapnak tekintjük, s e helyről is kérünk mindenkit, aki . szívügyének tartja az MSZMP jövőjét, az ország, a megye sorsát, az emberek boldogulását, hogy véleményével járuljon hozzá a reális helyzetértékeléshez, egy megvalósítható program, és egy működőképes szervezeti struktúra kialakításához. (Folytatás a 2. oldalon.)
