Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-22 / 224. szám
t 1989. SZEPTEMBER 22.. PÉNTEK NÓCíRÁI) I pártprogramról gondolkodva fl megosztott párt is jelentős politikai erő — Régi üvegesdinasztia a miénk — mondja Simó Alajos, a Salgótarjáni öblösüveggyár 42 éves mintakészítő üvegcsiszolója. — Tálán 14 éves lehettem, amikor a 95 éves dédapám kézen fogott és behozott a gyárba. Emlékszem még film is készült rólunk. Már 18 éve, hogy tagja vagyok az MSZMP-nek. Nem mondhatom azt, hogy aktívan politizáltam. Választott pártfunkcióm soha nem volt. így aztán nagyon nehéz helyzetbe kerültem, amikor szerény politikai tapasztalattal a hátam mögött kongresszusi küldöttnek jelöltek... / Vágják a silókukoricának való termést a bátonyterenyei közös gazdaságban is. A csöveket szárral együtt szecskázzák, majd viszik a Kalaposi-majorban levő szarvasmarha- telepre, a tejelő és hízóba fogott állatok téli takarmányozására. —kj— Az első fél év után... Felemás ipari ~~ szövetkezeteink mérlege • Növekedett a termelés és az export • Csökkent a nyereség Kilenc kollektíva veszteséges • Pénzügyi gondok — Miért vállalta mégis? — A gyári kollektíva bízik bennem, őket pedig nem lehet cserbenhagyni. Szeretném, ha eredményes kongresszusról adhatnék számot nekik. — A pártprogramtervezetet olvasva milyennek találja a megtett utat? — Azt tartom, hogy kezdetben a kommunista párt jó célt szolgált, valóban a dolgozó emberek érdekeit képviselte. Az emberek százezreinek alkotóképes. ségét bontakoztatta ki a háborús károk helyreállításában, a gazdasági, a politikai életben. A pártvezetés azonban egy idő után szinte megrészegült a hatalomtól. A politikában sok hibát, bűnt is elkövettek. — Miben látja a hibák legfőbb forrását? — A párt kádermunkájában. A társadalmi, a politikai fellendülés sok tehetséges ember számára nyitott utat, de sok képzetlen és törtető is előrejutott. A rosszul kiválasztott vezetők pedig rossz döntések sorát hozták. Olyanokat, amelyeket nem lehetett végrehajtani, s tragikusan nehéz időket is átélt az ország. Véleményem szerint hallatlanul nagy a vezetők felelőssége abban, hogy a párt milyen célokat tűz maga elé, s annak megválósításá■* ra, hogyan tudja mozgósítani a párttagságot, a népet. Most hasonlóan válságos, forradalmi helyzetet élünk meg. Bízom azonban józanságunkban, hogy békés úton oldjuk meg a gondjainkat. Ehhez az kell, hogy önkritikusan nézzünk szembe hibáinkkal és világosan fogalmazzuk meg azokat a feladatokat, amelyek végrehajtásával talpraállhat az ország, a párt. Mert a párt, megosztottsága ellenére is, jelentős politikai erőt képvisel. Elindítója és részese is a változásoknak, a reformfolyamatoknak, amelyek a társadalomban zajlanak. — Mit gondol a változások hová vezetnek? A francia kormány és a politikai pártok is megszólaltak már a Peugeot gyár üzemeiben második hete tartó sztrájk ügyében. Pierré Bérégovoy gazdasági, pénzügyi és költségvetési államminiszter egy televíziós nyilatkozatában igen sajnálatosnak mondotta, hogy a gyár vezetése mereven elutasítja a tárgyalást a szakszervezetekkel és reményét fejezte ki, hogy meg— Szeretném, ha a végeredmény a demokratikus szocialista társadalom és demokratikusan működő párt lenne. Számomra ez azt is jelenti, hogy az emberek széles tömegei aktív részese a politika alakításának és végrehajtásának. Ezzel csökkenteni lehet a nagy létszámú apparátust is: Aztán demokratikus választásokkal uj arcokat szeretnénk látni a pártvezetésben. .. Felkészült embereket, akik feltétlen bizalmat élveznek. Adnak a párttagok, az emberek szavára, mert nem tartják magukat tévedhetetlennek. •A piacgazdaság feltételeinek megteremtését, működtetését ugyancsak fontosnak tartom. Sokszor mondjuk, hogy tőkehiányos az ország, nem lehet korszerűsíteni, szerkezetet váltani. Szerintem ez nem egészen így van. A nyíltság jegyében talán szólni kellene azokról is, akik hatalmas vagyonokat harácsoltak ösz- sze, s ez most holt tőkeként pihen. Vagy azokról a hibás beruházásokról, mint amilyen Bős—Nagymaros. Én is környezetvédőnek tartom magam, mégis azt mondom: most már meg kellene építeni, mert sok pénz fekszik benne. Mostanában sok szó esik arról is, hogy az üzemekben részvénytársaságot kellene létrehozni, az egyenlő esélyek alapján. De a jövedelemviszonyokat figyelembe véve, hogyan lehet egyenlő esélye egy üzemben az igazgatónak és a magamfajta munkásembernek. Én — ha meggondolom — egyetlen részvényt sem tudnák venni. Legfeljebb bizalomból megelőlegeznék nekem, a szerény ' részvétel lehetőségét. Ebből adódóan az érdekeltségünk sem lenne azonos, bár a nagyobb nyereség nekem is jól jönne. Szóval nem ilyen viszonyokat képzelek el. Kiegyenlítődést, de nem visszarendeződést, újraállamosítást. A társadalmilag szükséges és elismert teljesítrhényt beoldást találnak a konfliktusra. A sztrájk miatt eddig már több mint húszezer gépkocsival kevesebb készült el, veszélyben van az őszi idény francia autószenzációjaként reklámozott új luxuskocsi, a Peugeot 605 gyártása. A sztrájk a múlt héten kezdődött a Peugeot mul- house-i üzemében, ahol a dolgozók, egy része jelentős csülni kellene. S, a veszteséges üzemeket ne tartsa el az állam. .. — Csakhát az üveggyár is idetartozott, vagy talárt idetartozik ma is... — Sajnos, így igaz. Bezárni a gyárat, egyik napról a másikra nem lehet. Én azt tartanám járható útnak, ha valaki tőkével társulna hozzánk. A fejlesztés —, ha megfelelő belső átszervezéssel is párosul —, elfogadható termelési színvonalat hozna. Alkalmasabb vezetők keile-1 nek, kisebb improduktív létszám. De nemcsak nálunk, mindenütt az országban. Radikális folyamatokat kellene elindítani végre a gazdaságban. Ehelyett kölcsönöket vettünk és veszünk fel, amellyel igazában nem is igen tudnak elszámolni. Korábban nem akarta a politikai vezetés, hogy csökkenjen az életszínvonal — olvasom a programban is. Ez számomra nem elfogadható magyarázat. Mert a kisember nagyon nehezen él. .S, vannak rétegek, mint a pedagógusok, akik követeléseikkel, fenyegetéseikkel célt érnek. Nem akarok én ellentéteket szítani, de azt gondolom, hogy ideje lenne megszüntetni az elosztás aránytalanságait. — A változások, hogyan érintik, s érintik-e • egyáltalán a pártot? Mit tart erről? — A programtervezet mellett az alapszabály-tervezetet is megkaptam. Egy megújuló párt körvonalai bontakoznak ki előttem. Azt látom, hogy nem a vezetők pártja kíván lenni. Széles rétegekből próbál építkezni, a nép, a nemzet, az ország érdekeit vállalja fel. Ebbe belefér minden munkálkodó ember. Azt gondolom, újra kell értékelnünk a munkás fogalmát is. Mert szerintem munkás mindaz, aki a társadalom számára hasznos értéket áLlít elő. Idesorolom a szellemi dolgozót is, ha olyat tesz az asztalra, ami előreviszi az ország ügyét. Fontos lenne, hogy a kongresszus után egységes legyen a párt, legalábbis a legfontosabb kérdésekben. Nem a pártszakadást, hanem a nézetek, áramlatok tisztázását tartom a helyes útnak. Program adjon eligazítást, amelyet követhetnek az emberek. Mert valahogy úgy vagyunk, hogy mindannyiunknak elegünk van már a szavakból. Tettek kellenek a központi vezetésben éppen úgy, mint aZ alapszervezetekben. V. G. béremelést követelve szüntette be a munkát, s azóta azt is megakadályozza, hogy a nem sztrájkolok beléphessenek az üzem területére. A munkabeszüntetések átterjedtek a Peugeot anyaüzemére, Sochaux-ba is. A sztrájkot valamennyi nagy francia szakszervezeti szövetség támogatja, mert állásfoglalásuk szerint a mul- house-i üzem munkásai az átlagos francia béreknél is kevesebbet keresnek. Az Ipari Szövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének elnöksége a napokban értékelte a szövetséghez tartozó szövetkezetek első félévi gazdálkodását. Ebből az alkalomból beszélgettünk Fekete Gyulánéval, a pénzügyi és közgazdasági osztály vezetőjével. — Kezdjük a végkövetkeztetéssel: milyen ipari szövetkezeteink első hathavi mérlege? — Általánosságban megállapítható: a kollektívák reális, elérhető Célokat tűztek maguk elé, kiegyensúlyozott volt első félévi termelésük. A veszteséges szövetkezetek száma ugyan növekedett, de többségüknél lehetőség van a ráfizetés megszüntetésére. Gondot csak a . Salgótarjáni Ruházati Szövetkezetnél és a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezetnél látunk, amelyek várhatóan mínusszal zárják majd az évet. Ennek legfőbb oka: az áremelkedések következtében csökkent a lakosság élet- színvonala, a korábbinál kevesebben és ritkábban veszik igénybe a szóban forgó szövetkezetek szolgáltatásait. — Térjünk át a konkrét adatokra! Miként alakult a szövetkezetek első félévi termelése? — Mielőtt válaszolnék, hadd mondjam el: a szövetséghez tartozó kollektívák száma harminckettőre gyarapodott, s az újonnan felvett Metaprint Kisszövetkezettel tovább színesedett tevékenységeik . palettája. Szövetségi szinten a termelési érték 25 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Leszögezhetjük: a kisszövetkezetek jelentősebb mértékben növelték termelésüket a xko- rábbi elnevezés szerinti hagyományos szövetkezeteknél. Például az ipari kisszövetkezetek 47, az ipari hagyományos szövetkezetek 15 százalékkal értek el nagyobb termelést. Az építőipari kisszövetkezetek 35, az építőipari hagyományos szövetkezetek 23 százalékkal emelték termelésüket. Még annyit: szövetkezeteink termelésének gyarapodása jóval ütemesebb volt a megye gyárainál, vállalatainál. Igazolva azt a megszívlelendő tanulságot, miszerint a kisebb gazdálkodó szervezetek rugalmasabban és jobban tudnak igazodni a változó igényekhez. — Adódik a következő kérdés: a létszám emelésével, avagy a munka hatékonyabbá tételével növelték-e termelésüket megyénk szövetkezetei? — A szövetkezetek létszáma a bázisszinten maradt, a tervezettnél pedig 3. százalékkal alacsonyabb. Ebből adódóan könnyen beláthatjuk: a termelékenység 25 százalékos javításával növekedett a termelés. Ha már a létszámnál vagyunk, megemlítem: számottevő a munkaerőmozgás a salgótarjáni Salgó Cipőipari Szövetkezetnél, a Pásztói Építőipari Kisszövetkezetnél, a balassagyarmati Palóc Háziipari Szövetkezetnél és a szintén balassagyarmati Balassa Ruházati Kisszövetkezetnél. Ezeken a helyeken a létszámgondok több-kevesebb mértékben a munkát is hátráltatják.,, — Lényeges, hogyan veszik ki részüket szövetkezeteink a népgazdaságunk számára döntő fontosságú exportból. Miként alakult az érintett gazdálkodó szervezetek külföldi értékesítése? — Szövetkezeteink összességében 25 százalékkal növelték exportjukat. Legnagyobb exportőrünk, a drégelypalánki Szondy Ipari Szövetkezet 24 százalékkal bővítette tőkés árbevételét, új munkahelyek bekapcsolásával, s ma már 400 dolgozóját foglalkoztatják külföldön. A Palóc Háziipari Szövetkezet kitartó piackutatással tavalyhoz képest több mint ötszörösére emelte nyugati kivitelét. A Balassa Ruházati Kisszövetkezet ugyan 14 százalékkal növelte nem rubelelszámolású értékesítését, de a tervtől elmaradt. A Szigma ’88. Kisszövetkezet 2 millió, a Pentamer Kisszövetkezet 1,4 millió forint követett exportot könyvelhetett el az első fél évben. — A legfontosabb mutató egy gazdálkodó szervezetnél a nyereség. Szövetkezeteink gazdasági eredménye miként alakult az év első hat hónapjában? — Az árbevételarányos nyereség szövetségi szinten 9 százalékos, nagyjából kétharmada az egy évvel korábbinak. Ezen belül rendkívül alacsony, mindössze 4 százalékos az ipari kisszövetkezetek nyeresége. Szövetkezeteink' az említett időszakban 77 millió forint hasznot könyvelhettek el, s ez 80 százaléka a tavalyinak. A lemaradás okaként megemlíthetjük: legtöbb szövetkezetünk az előszerződések miatt nem tudta áraiban érvényesíteni az alapanyagok árának emelkedését. Az első fél évet 9 kollektíva zárta veszteségesen, közülük hat az ipari ágazatba tartozik. Mint beszélgetésünk elején említettem, előreláthatóan két szövetkezetünk lesz veszteséges év végén. — Végezetül arra kérem, szóljon az ipari szövetkeze-I tek pénzügyi helyzetéről! — Államunk restiktív, korlátozó hitelpolitikája rendkívül hátrányosan érinti szövetkezeteink gazdálkodását, súlyos finanszírozási gondok eredője. Mára már legtöbb kollektívánk a hitelvisszatartás miatt hosz- szabb-rövidebb ideig sorban állásra kényszerül. A pénzmozgás lelassult, a hitelhiány például létében veszélyezteti a Szigma ’88. Kisszövetkezetet. Több szövetkezetünk átmeneti fizetésképtelensége vezetett oda, hogy kereskedelmi vállalataink csak készpénzre, vagy bankgaranciára adnak árut, kivétel ez alól a Nógrád- ker. Megyénkben ez idáig öt szövetkezet alapított kft.-t, s a kiegészítőtevékenységek előreláthatóan hozzájárulnak majd gazdaságipénzügyi helyzetük javulásához. (kolaj) Peugeot gyári sztrájk
