Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-22 / 224. szám

t 1989. SZEPTEMBER 22.. PÉNTEK NÓCíRÁI) I pártprogramról gondolkodva fl megosztott párt is jelentős politikai erő — Régi üvegesdinasztia a miénk — mondja Simó Alajos, a Salgótarjáni öblösüveggyár 42 éves minta­készítő üvegcsiszolója. — Tálán 14 éves lehettem, amikor a 95 éves dédapám kézen fogott és behozott a gyárba. Emlékszem még film is készült rólunk. Már 18 éve, hogy tagja vagyok az MSZMP-nek. Nem mondhatom azt, hogy aktívan politizáltam. Választott pártfunkcióm soha nem volt. így aztán nagyon nehéz helyzetbe kerültem, amikor szerény politikai tapasz­talattal a hátam mögött kongresszusi küldöttnek jelöltek... / Vágják a silókukoricának való termést a bátonyterenyei közös gazdaságban is. A csö­veket szárral együtt szecskázzák, majd viszik a Kalaposi-majorban levő szarvasmarha- telepre, a tejelő és hízóba fogott állatok téli takarmányozására. —kj— Az első fél év után... Felemás ipari ~~ szövetkezeteink mérlege • Növekedett a termelés és az export • Csökkent a nyereség Kilenc kollektíva veszteséges • Pénzügyi gondok — Miért vállalta mégis? — A gyári kollektíva bí­zik bennem, őket pedig nem lehet cserbenhagyni. Sze­retném, ha eredményes kongresszusról adhatnék számot nekik. — A pártprogramterveze­tet olvasva milyennek ta­lálja a megtett utat? — Azt tartom, hogy kez­detben a kommunista párt jó célt szolgált, valóban a dolgozó emberek érdekeit képviselte. Az emberek százezreinek alkotóképes­. ségét bontakoztatta ki a háborús károk helyreállítá­sában, a gazdasági, a po­litikai életben. A pártveze­tés azonban egy idő után szinte megrészegült a hata­lomtól. A politikában sok hibát, bűnt is elkövettek. — Miben látja a hibák legfőbb forrását? — A párt kádermunkájá­ban. A társadalmi, a poli­tikai fellendülés sok tehet­séges ember számára nyi­tott utat, de sok képzetlen és törtető is előrejutott. A rosszul kiválasztott vezetők pedig rossz döntések sorát hozták. Olyanokat, amelye­ket nem lehetett végrehaj­tani, s tragikusan nehéz időket is átélt az ország. Véleményem szerint hallat­lanul nagy a vezetők fele­lőssége abban, hogy a párt milyen célokat tűz maga elé, s annak megválósításá­■* ra, hogyan tudja mozgósítani a párttagságot, a népet. Most hasonlóan válságos, forradalmi helyzetet élünk meg. Bízom azonban józanságunkban, hogy bé­kés úton oldjuk meg a gond­jainkat. Ehhez az kell, hogy önkritikusan nézzünk szem­be hibáinkkal és világosan fogalmazzuk meg azokat a feladatokat, amelyek végre­hajtásával talpraállhat az ország, a párt. Mert a párt, megosztottsága ellenére is, jelentős politikai erőt kép­visel. Elindítója és részese is a változásoknak, a re­formfolyamatoknak, ame­lyek a társadalomban zaj­lanak. — Mit gondol a változá­sok hová vezetnek? A francia kormány és a politikai pártok is megszó­laltak már a Peugeot gyár üzemeiben második hete tar­tó sztrájk ügyében. Pierré Bérégovoy gazdasági, pénz­ügyi és költségvetési állam­miniszter egy televíziós nyi­latkozatában igen sajnála­tosnak mondotta, hogy a gyár vezetése mereven el­utasítja a tárgyalást a szakszervezetekkel és remé­nyét fejezte ki, hogy meg­— Szeretném, ha a vég­eredmény a demokratikus szocialista társadalom és demokratikusan működő párt lenne. Számomra ez azt is jelenti, hogy az em­berek széles tömegei aktív részese a politika alakításá­nak és végrehajtásának. Ez­zel csökkenteni lehet a nagy létszámú apparátust is: Aztán demokratikus válasz­tásokkal uj arcokat szeret­nénk látni a pártvezetés­ben. .. Felkészült embereket, akik feltétlen bizalmat él­veznek. Adnak a párttagok, az emberek szavára, mert nem tartják magukat téved­hetetlennek. •A piacgazdaság feltételei­nek megteremtését, működ­tetését ugyancsak fontosnak tartom. Sokszor mondjuk, hogy tőkehiányos az or­szág, nem lehet korszerűsí­teni, szerkezetet váltani. Szerintem ez nem egészen így van. A nyíltság jegyé­ben talán szólni kellene azokról is, akik hatalmas vagyonokat harácsoltak ösz- sze, s ez most holt tőkeként pihen. Vagy azokról a hi­bás beruházásokról, mint amilyen Bős—Nagymaros. Én is környezetvédőnek tartom magam, mégis azt mondom: most már meg kellene építeni, mert sok pénz fekszik benne. Mostanában sok szó esik arról is, hogy az üzemekben részvénytársaságot kellene létrehozni, az egyenlő esé­lyek alapján. De a jövede­lemviszonyokat figyelem­be véve, hogyan lehet egyen­lő esélye egy üzemben az igazgatónak és a magam­fajta munkásembernek. Én — ha meggondolom — egyetlen részvényt sem tud­nák venni. Legfeljebb biza­lomból megelőlegeznék ne­kem, a szerény ' részvétel lehetőségét. Ebből adódóan az érdekeltségünk sem len­ne azonos, bár a nagyobb nyereség nekem is jól jön­ne. Szóval nem ilyen viszo­nyokat képzelek el. Kiegyen­lítődést, de nem visszaren­deződést, újraállamosítást. A társadalmilag szükséges és elismert teljesítrhényt be­oldást találnak a konflik­tusra. A sztrájk miatt eddig már több mint húszezer gép­kocsival kevesebb készült el, veszélyben van az őszi idény francia autószenzáció­jaként reklámozott új luxus­kocsi, a Peugeot 605 gyártá­sa. A sztrájk a múlt héten kezdődött a Peugeot mul- house-i üzemében, ahol a dolgozók, egy része jelentős csülni kellene. S, a veszte­séges üzemeket ne tartsa el az állam. .. — Csakhát az üveggyár is idetartozott, vagy talárt idetartozik ma is... — Sajnos, így igaz. Be­zárni a gyárat, egyik napról a másikra nem lehet. Én azt tartanám járható útnak, ha valaki tőkével társulna hoz­zánk. A fejlesztés —, ha meg­felelő belső átszervezéssel is párosul —, elfogadható ter­melési színvonalat hozna. Alkalmasabb vezetők keile-1 nek, kisebb improduktív létszám. De nemcsak ná­lunk, mindenütt az ország­ban. Radikális folyamatokat kellene elindítani végre a gazdaságban. Ehelyett köl­csönöket vettünk és veszünk fel, amellyel igazában nem is igen tudnak elszámolni. Korábban nem akarta a politikai vezetés, hogy csök­kenjen az életszínvonal — olvasom a programban is. Ez számomra nem elfogad­ható magyarázat. Mert a kisember nagyon nehezen él. .S, vannak rétegek, mint a pedagógusok, akik kö­veteléseikkel, fenyegetése­ikkel célt érnek. Nem aka­rok én ellentéteket szítani, de azt gondolom, hogy ide­je lenne megszüntetni az elosztás aránytalanságait. — A változások, hogyan érintik, s érintik-e • egyálta­lán a pártot? Mit tart er­ről? — A programtervezet mel­lett az alapszabály-terveze­tet is megkaptam. Egy megújuló párt körvonalai bontakoznak ki előttem. Azt látom, hogy nem a vezetők pártja kíván lenni. Széles rétegekből próbál építkezni, a nép, a nemzet, az ország érdekeit vállalja fel. Ebbe belefér minden munkálkodó ember. Azt gondolom, újra kell értékelnünk a munkás fogalmát is. Mert szerintem munkás mindaz, aki a tár­sadalom számára hasznos értéket áLlít elő. Idesoro­lom a szellemi dolgozót is, ha olyat tesz az asztalra, ami előreviszi az ország ügyét. Fontos lenne, hogy a kongresszus után egységes legyen a párt, legalábbis a legfontosabb kérdésekben. Nem a pártszakadást, ha­nem a nézetek, áramlatok tisztázását tartom a helyes útnak. Program adjon el­igazítást, amelyet követhet­nek az emberek. Mert vala­hogy úgy vagyunk, hogy mindannyiunknak elegünk van már a szavakból. Tet­tek kellenek a központi vezetésben éppen úgy, mint aZ alapszervezetekben. V. G. béremelést követelve szün­tette be a munkát, s azóta azt is megakadályozza, hogy a nem sztrájkolok beléphes­senek az üzem területére. A munkabeszüntetések átter­jedtek a Peugeot anyaüze­mére, Sochaux-ba is. A sztrájkot valamennyi nagy francia szakszervezeti szö­vetség támogatja, mert ál­lásfoglalásuk szerint a mul- house-i üzem munkásai az átlagos francia béreknél is kevesebbet keresnek. Az Ipari Szövetkezetek Nógrád Megyei Szövetsé­gének elnöksége a napok­ban értékelte a szövetséghez tartozó szövetkezetek első félévi gazdálkodását. Ebből az alkalomból beszélgettünk Fekete Gyulánéval, a pénz­ügyi és közgazdasági osz­tály vezetőjével. — Kezdjük a végkövet­keztetéssel: milyen ipari szövetkezeteink első hat­havi mérlege? — Általánosságban meg­állapítható: a kollektívák reális, elérhető Célokat tűz­tek maguk elé, kiegyensú­lyozott volt első félévi ter­melésük. A veszteséges szö­vetkezetek száma ugyan növekedett, de többségük­nél lehetőség van a ráfize­tés megszüntetésére. Gon­dot csak a . Salgótarjáni Ruházati Szövetkezetnél és a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezetnél látunk, ame­lyek várhatóan mínusszal zárják majd az évet. En­nek legfőbb oka: az ár­emelkedések következtében csökkent a lakosság élet- színvonala, a korábbinál kevesebben és ritkábban ve­szik igénybe a szóban for­gó szövetkezetek szolgálta­tásait. — Térjünk át a konkrét adatokra! Miként alakult a szövetkezetek első félévi termelése? — Mielőtt válaszolnék, hadd mondjam el: a szö­vetséghez tartozó kollektí­vák száma harminckettőre gyarapodott, s az újonnan felvett Metaprint Kisszö­vetkezettel tovább színese­dett tevékenységeik . pa­lettája. Szövetségi szinten a termelési érték 25 száza­lékkal nagyobb az egy év­vel korábbinál. Leszögez­hetjük: a kisszövetkezetek jelentősebb mértékben nö­velték termelésüket a xko- rábbi elnevezés szerinti hagyományos szövetkeze­teknél. Például az ipari kis­szövetkezetek 47, az ipari hagyományos szövetkezetek 15 százalékkal értek el na­gyobb termelést. Az építő­ipari kisszövetkezetek 35, az építőipari hagyományos szö­vetkezetek 23 százalékkal emelték termelésüket. Még annyit: szövetkezeteink ter­melésének gyarapodása jó­val ütemesebb volt a me­gye gyárainál, vállalatainál. Igazolva azt a megszívle­lendő tanulságot, miszerint a kisebb gazdálkodó szer­vezetek rugalmasabban és jobban tudnak igazodni a változó igényekhez. — Adódik a következő kérdés: a létszám emelésé­vel, avagy a munka haté­konyabbá tételével növel­ték-e termelésüket me­gyénk szövetkezetei? — A szövetkezetek lét­száma a bázisszinten ma­radt, a tervezettnél pedig 3. százalékkal alacsonyabb. Ebből adódóan könnyen be­láthatjuk: a termelékeny­ség 25 százalékos javításá­val növekedett a termelés. Ha már a létszámnál va­gyunk, megemlítem: számot­tevő a munkaerőmozgás a salgótarjáni Salgó Cipő­ipari Szövetkezetnél, a Pász­tói Építőipari Kisszövetke­zetnél, a balassagyarmati Palóc Háziipari Szövetkezet­nél és a szintén balassagyar­mati Balassa Ruházati Kis­szövetkezetnél. Ezeken a helyeken a létszámgondok több-kevesebb mértékben a munkát is hátráltatják.,, — Lényeges, hogyan ve­szik ki részüket szövetkeze­teink a népgazdaságunk számára döntő fontosságú exportból. Miként alakult az érintett gazdálkodó szer­vezetek külföldi értékesíté­se? — Szövetkezeteink ös­szességében 25 százalékkal növelték exportjukat. Leg­nagyobb exportőrünk, a drégelypalánki Szondy Ipa­ri Szövetkezet 24 százalék­kal bővítette tőkés árbevé­telét, új munkahelyek be­kapcsolásával, s ma már 400 dolgozóját foglalkoztatják külföldön. A Palóc Háziipa­ri Szövetkezet kitartó piac­kutatással tavalyhoz képest több mint ötszörösére emel­te nyugati kivitelét. A Ba­lassa Ruházati Kisszövet­kezet ugyan 14 százalékkal növelte nem rubelelszá­molású értékesítését, de a tervtől elmaradt. A Szigma ’88. Kisszövetkezet 2 mil­lió, a Pentamer Kisszövet­kezet 1,4 millió forint kö­vetett exportot könyvelhe­tett el az első fél évben. — A legfontosabb mutató egy gazdálkodó szervezetnél a nyereség. Szövetkezeteink gazdasági eredménye mi­ként alakult az év első hat hónapjában? — Az árbevételarányos nyereség szövetségi szinten 9 százalékos, nagyjából két­harmada az egy évvel ko­rábbinak. Ezen belül rend­kívül alacsony, mindössze 4 százalékos az ipari kis­szövetkezetek nyeresége. Szövetkezeteink' az említett időszakban 77 millió forint hasznot könyvelhettek el, s ez 80 százaléka a tavalyi­nak. A lemaradás okaként megemlíthetjük: legtöbb szövetkezetünk az előszer­ződések miatt nem tudta áraiban érvényesíteni az alapanyagok árának emel­kedését. Az első fél évet 9 kollektíva zárta vesztesé­gesen, közülük hat az ipa­ri ágazatba tartozik. Mint beszélgetésünk elején emlí­tettem, előreláthatóan két szövetkezetünk lesz vesz­teséges év végén. — Végezetül arra kérem, szóljon az ipari szövetkeze-I tek pénzügyi helyzetéről! — Államunk restiktív, korlátozó hitelpolitikája rendkívül hátrányosan érin­ti szövetkezeteink gazdál­kodását, súlyos finanszíro­zási gondok eredője. Mára már legtöbb kollektívánk a hitelvisszatartás miatt hosz- szabb-rövidebb ideig sor­ban állásra kényszerül. A pénzmozgás lelassult, a hi­telhiány például létében ve­szélyezteti a Szigma ’88. Kisszövetkezetet. Több szö­vetkezetünk átmeneti fize­tésképtelensége vezetett oda, hogy kereskedelmi vállala­taink csak készpénzre, vagy bankgaranciára adnak árut, kivétel ez alól a Nógrád- ker. Megyénkben ez idáig öt szövetkezet alapított kft.-t, s a kiegészítőtevékenysé­gek előreláthatóan hozzá­járulnak majd gazdasági­pénzügyi helyzetük javulá­sához. (kolaj) Peugeot gyári sztrájk

Next

/
Thumbnails
Contents