Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-22 / 224. szám

HELYISMERET J/ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 224. SZÁM / ÁRA: 4.30 FORINT ,‘f ' 1989. SZEPTEMBER 22.. PÉNTEK KÜSZÖB Az MSZMP össszeülő megyei értekezlete már nem az a fórum, amelynek meg nem tartása felett csaknem egy éve fei-fellángol a vita. Mi lett volna, hol tar­tanánk, ha az elmúlt májusi országos pártértekezletet követően a nógrádi kommunisták is a. legjelentősebb megyei pártfórumokon vetnek számot eddigi tevé­kenységükkel? E kérdés ma már költői. Annál inkább, mert a szombati pártértekezlet min­den bizonnyal a megye pártmozgalma egy korszaká­nak végére tesz pontot. Eleve többről van szó, mint a meghívóban feltüntetett napirendekről. Valójában várhatóan a múlt és a jelen vív csatát a jövőnk ér­dekében. örvendetes, hogy az elmúlt hetek, hónapok azt bizonyítják, Nógrádban is pezsgővé vált a politikai közélet. Szabadon és (szabadabban) szárnyalnak az egymástól olykor gyökeresen eltérő vélemények a nyilvánosság előtt, a párt helyi szerveiben, az alap­szervezetekben. S, ha még nem is rendelkezünk min­dig az egymással szembeni türelem képességével, las­san megtanulunk vitázni. Mert az élet erre kényszerí- tett, mert előrevivő, alkotó, gondolatok tüzes eszme­cserékben születhetnek igazán. Vitáztunk és vitázunk. A salgótarjáni városi sport- csarnokban megrendezendő megyei pártértekezleten azonban már többről lesz szó., A jövőnkről! Arról, hogy a párt tagjai felismerjék: a részletekben, a meg­oldás módszereiben különböző álláspontok ellenére, egységre van szükség. Ezért is jelentős e fórum. Egy küszöböt kell átlépni, s az innenső oldalon hagy­ni több évtizedes beidegződéseinket, szokásainkat, stílusunkat. A változás és változtatás most már tet­tekre ösztönző hitével és félelem nélkül. Mitől nem kell félnünk? A sajátunkétól eltérő vé­leményektől, a felelősségtől, a nem egyhangú dönté­sektől. S, attól sem, ha bizonyos kérdésekben eset­leg a holnapi pártértekezlet nem foglal állást.' Más dolog: vannak alapkérdések, amelyekben a pártta­gok között nem lehet vita. Szocializmust5 akarunk, szélesebb körű demokráciát, jobb életet, jobb közér­zetet, biztos megélhetést az embereknek, új módon, új tartalommal építve mindarra, amit ma is az elmúlt négy évtized sikerének tekintünk. Tartani kell viszont attól, hogy apadó energiánkat egymás elleni csetepatékban emésztjük fel; hogy csak remény marad továbbra is a párton belüli irány­zatok egymáshoz közeledése és kompromisszuma, gá­tat emelve a hőn óhajtott és létkérdéssé fokozott egy­ség előtt. Ezért a megyében is most a megegyezés szándékának zsilipjeit kell kinyitnunk. Hogy elvtárs az elvtársára ne nézzen bizalmatlanul, hogy apák vét­keiért a fiúk ne bűnhődjenek. S, tartani kell attól is, hogy a megyei fórum megreked a felszínen, tar­talmi kérdések szorulnak háttérbe. De a reformtól nem kell tartanunk! Attól viszont igen, ami nem jó, amiről tudjuk, hogy régóta változ­tatásra érett, s mégsem változott. Alighanem jogos igénye a nógrádi párttagoknak is, hogy szűnjék meg az „alulról felfelé” és visszamutogatás, felelősséghá- rítgatás. Sem „fent”, sem „lent” nincsenek tévedhe­tetlenek. Az irányra kell most legfőképpen figyelni. A reform az egyetlen esélyünk! A reform, amelynek tábornokai és közkatonái ké­pesek megváltoztatni a gazdaságot, a gazdaságirá­nyítást. Képesek lesznek úgy igazítani annak szerke­zetét, hogy az megfeleljen a hazai és nemzetközi kö­vetelményeknek, miáltal a befektetett munka — a piacon megméretkezve — emelkedő életszínvonalban gyümölcsözik mindazok számára, akik azt tartják: a teljesítmény döntsön. Ez a feltétele annak, hogy javulhassanak a fiatalok életkörülményei, hogy ne kerüljenek a létminimum alá családok tízezrei, hogy a munka a mai robot he­lyett értelmes cselekvéssé emelkedjen. A politikai pluralizmus, a többpártrendszer, a demokrácia, a jogállam, csak erős gazdasági alapokon képes haté­kony működésre. A reformnak és a pártnak a mai Magyarországon szüksége van egymásra. Az elmúlt időszak számos példája igazolja, hogy a párt képes felfogását az élethez igazítani, saját magát megújítani. Természe­tesen mindez nem egyidejűleg és nem mindenütt egyforma ütemben zajlik. Senki nem születik refor­mernek. Az út a felismerésen, önmagunk és mások meggyőzésén keresztül vezethet, ügyelve arra, hogy megújulásunk minél kevesebb felesleges áldozattal járjon. Nógrád megye pártalapszervezeteinek küldöttei szombaton, az általuk delegáltak — a megyei pártér­tekezleten újabb munícióval feltöltekezve — a kong­resszuson döntenek a párt, a társadalom jövőjéről. Ehhez át kell lépni azt a bizonyos küszöböt! Füssy József A pártkongresszus megyei kiildöttcsoportjának tanácskozása Delegálás munkabizottságokba — Tájékoztató A nógrádi küldöttek szabadságuk terhére tanácskoznak Hozzájárulás a kongresszus költségeihez Az MSZMP közelgő kongresszusának Nógrád me­gyei küldöttcsoportja csütörtökön újabb tanácskozást tartott. A küldöttcsoport vezetőjének korábban Bold- vai Lászlót, a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség első titkárát választották. Késő délután őt kértük meg a tegnap elvégzett munka összefoglalá­sára. — Mindenekelőtt: hogyan jellemezhető röviden a na­pirend? — A kongresszus előkészí­tésével kapcsolatos témákat vitattuk meg, személyi kérdésekben döntöttünk. Az utóbbi alatt azt kell érteni, hogy a kongresszuson dol­gozó munkabizottságokba delegáltunk nógrádi tago­kat. Ügy foglaltunk állást, hogy a fellebbviteli bizott­ságban Szilágyi Albert, a pásztói városi pártbizottság első titkára, a szavazat- számláló bizottságban Arató János, a balassagyarmati ISZI igazgatója, a pártva- gvonnal foglalkozó munka- bizottságban pedig Varga József, a rétsági városi párt- bizottság első titkára ve­gyen részt. — A küldöttcsoport ko­rábbi ülésén is döntött ha­sonló kérdésekben. — Igen, s az akkor meg­választottak a mai tanács­kozáson már be is számol­tak küldött-társaiknak az ed­dig elvégzett munkáról. For­gó Imre, a balassagyarmati városi pártbizottság első tit­kára az alapszabály terve­zetével foglalkozó bizottság, — Gajdár Géza, a Nógrád Volán pártbizottságának tit­kára pedig a személyi kér­dések előkészítésével foglal­kozó testület tevékenységé­ről adott számot. — Sokan vitatják manap­ság a kongresszus és a me­gyei pártértekezlet kapcsán is, hogy meddig terjedjen a most működő testületek tagjainak mandátuma. Ho­gyan vélekednek erről a nógrádi küldöttek? — Csütörtökön ismételten állást foglaltunk a Közpon­ti Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai mandátumának kérdésében. Végeredményben megerő­sítve korábbi véleményün­ket. Eszerint minden euró­pai civilizált pártban és az MSZMP jelenleg érvényben lévő szervezeti szabályzata szerint is a Központi Bizott­ság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai szavazati jogú résztvevői a kongresz- szusnak. Ezt a korábbi ál­lásfoglalását ma megerősí­tette a megyei küldöttcso­port. Azzal, hogy szóba ke­rült egy lehetséges kompro­misszum is. Elhangzott, hogy az említettek a kongresszus tartalmi napirendi vitájában szavazati joggal,, a személyi kérdések tárgyalásában pe­dig csak tanácskozási jog­gal vennének részt. — A megbeszélésen zseb­be vágó ügyekről is szó esett. (Folytatás a 2. oldalon.) Éjjel-nappali ügyfélszolgálat A megyében elsőnek csü­törtökön került . sor. az IBUSZ Shop új épületkomp­lexum első részének az át­adására a Somoskőújfalui határállomáson. A megje­lenteket — köztük C. Bec­ker Juditot, a Salgótarjáni Városi Tanács elnökét, a ma­gyar és csehszlovák határ- és vámszervek vezetőit Ká- lovits Géza, az IBUSZ me­gyei igazgatója köszöntötte. A Nógrádban elsőnek lét­rehozott IBUSZ-szolgáltató- ház célja, hogy magyar te­rületen, magyaroknak és külföldieknek a korábbiak­hoz képest lényegesen több szolgáltatást biztosítson. Az iroda dolgozói foglalkoznak pénzváltással, valuta — szo­cialista — eladásával, véte­lével. Éjjel-nappal fogadják az ügyfeleket. A posta segít­ségével telex és telefon se­gíti az itteniek munkáját. Az előbbiek mellett fizetőven­dég-szolgálattal kapcsolatos feladatokat és egyéb tevé­kenységeket is ellátnak. A létesítményt a városi tanácstól 3 évvel ezelőtt vá­sárolt épület helyén hozták létre. A kiviteli tervet a Delta Műszaki Iroda készí­tette, a belsőépítész-terve­zési feladatokat és a réz­munkák elvégzését Szatmá­ri Béla tervezőimérnök vál­lalta. A faburkolatot az M3 Kisszövetkezet szakembe­rei készítették el, a kivitele­zést pedig Juhász László, miskolci vállalkozó oldotta meg. A mostani részleg 4,5 mil­lió forintba került. A kö­vetkező épületrészben kap majd helyet a valutásbolt- A harmadik traktusban pe­dig újabb szolgáltatásokat kínálnak majd. Az IBUSZ megyei igazgatója végül meg­köszönte a csehszlovák ha­tárőr- és vámszervekkel ki­alakult segítő és eredmé­nyes együttműködést, kérte annak további erősítését, majd a városi tanácstól na­gyobb parkolótér kialakítá­sához igényelt támogatást. Az iroda mától kezdve fogadja az ügyfeleket. I • Pártprogramról gondolkodva Jó egy esztendeje — az 1988-as májusi pártérte­kezletet követően — pezseg, forr nálunk a politikai élet. Valós, vagy annak vélt érvek, ellenérvek csap­nak össze, hol szikrázóan, hevesen, hol meg a meg- ; egyezés tisztes szándékával. A tét nem kévés: az or­szág, a párt jövője. A politikai, a társadalmi mozgást, változást jelző napi események mellett nem kis vitát kavar Nógrád­ban is a kongresszusra készülő MSZMP történelmi útjának értékelése, új programtervezete. Most — a láp 3. oldalán — induló sorozatunk írásaiban mun­kások, értelmiségiek gondolatait adjuk közre. Arról, ki, hogyan értelmezi a megtett utat, milyennek tartja a jelent, s milyennek szeretné látni a jövőt. Túlbuzgó volt a csehszlovák határőr? Regénybe illő eset. Kicsit naiv, de lehet, hogy túl­ságosan is. Meglepő szökési kísérlet, profinak egyálta­lán nem nevezhető embercsempészet története. Mi az igazság? A csehszlovák határőrök valóban megsértet­ték a magyar szuverenitást? Erről szól írásunk a 8. oldalon. .... . I Ü lést tartott a Balassagyarmati Városi Tanács Az állami ingatlanok értékesítéséről döntöttek Zentai Csaba az új tanácselnök-helyettes Meglehetősen komoly han­gulatban kezdte munkáját Balassagyarmat Város Ta­nácsa tegnapi, soros ülésén. Valóban .nem sok oka volt vigalomra, hiszen először a kórház, rendelőintézet mun­kájáról, majd ennek kétórás tárgyalása után az óvodai oktató-nevelő munka hely­zetéről volt .szó. A kórház igazgató-főorvo­sa, dr. Németh Géza tett szóbeli kiegészítőt a végre­hajtó bizottság megbízásá­ból. Leszögezte: noha az elmúlt tíz évben igazán je­lentős fejlődés mutatkozik több területen is a balassa- gyanmati egészségügyi intéz­ménynél, a helyzet mégis ko­moly, több helyen gondok vannak. Egyik tanácstag eközben megjegyezte, társá­nak súgva: nem kellene más, csak pénz, pénz és pénz. De álljon itt néhány tény a beszámolóból, amely va­lóban minden részletre ki- 1 terjedő helyzetelemzést nyúj­tott. Legelőször is a' szak­embergárdáról. Évente átla­gosan 12—20 között van az üres állások száma. A fia­talok megnyerése érdekében jelentősen magasabb bért kínálnak, ez viszont nagy feszültségeket eredményez. A szakképzettségi arány — így fogalmaz az írásos be­számoló — az orvosok kö­rében romlott. A tárgyi fel­tételek némileg javultak. Szükség lenne azonban az emeletes épületek liftjeire, az önálló sterilezőre, hogy ,csak kettőt említsünk. A beszámoló feletti vitá­ban a legnagyobb hangsúlyt kapta: az alapellátás szín­vonala, a szakemberek meg­tartása, a fejlesztési pénzek megyei elosztása, és a tár­gyi feltételek javítása. Arra a kérdésre válaszolva, hogy lenne-e lehetőség a tudo­mányos munka premizálásá­ra is, dr. Németh Géza úgy válaszolt: nem ennek a hiá­nya okozza, hogy két év óta rohamosan csökken a tudo­mányos tevékenységet foly­tató gyarmati orvosok szá­ma. Az ok a_ túlterheltség, „amelynek egyik teremtő- je” az ügyelet. Kérdés hang­zott el az .ügyeleti díjakról is, amelyek bár nemrég emelkedtek, s növelik a jö­vedelemadó mértékét, még így is szinte nevetségesen alacsonyak. (Folytatás a 2, oldalon.) Kálovits Géza ismerteti a megjelentekkel az új léte­sítmény célját.

Next

/
Thumbnails
Contents