Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-19 / 221. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. CT ' OLVASÓK FÓRUMA Mlirt „kormol” a füstölgő temeti helyettes vezetije? Magam is azok közé az olvasók közé tartozom, akik (augusztus 23-án) a NÔG- RÁD segítségét kérték a szinte az egész várost betakaró füst eredetének felderítéséhez. Ugyanis korán reggel hiába jártam be a Rokkanttelep és Pécskő utca környékét, olyan sűrű és egyenletes volt a füst, hogy nem lehetett a tűz, illetve a füst „fészkét'1 megtalálni. Megdöbbentett a NÔG- RÁD-ban olvasott hír, melyből kiderült, hogy a város közepén lévő temetőben rendszeresen gazkupacokat égetnek. Ettől jobban csak Pazo- nyi Péter válasza döbbentett meg, miszerint: Nem tudják a szélirányt megváltoztatni! Ezt ne is próbálják, másoknak sem sikerült, sőt nem is ajánlatos a szél ellenében semmit sem tenni, a vitorlát kell a szél irányába fordítani. A temető a város közepén fekszik. így hát teljesen mindegy, hogy a szél honnan fűj ! De van vitorlájuk, ha úgy tetszik. Oldják meg a temetői hulladék- szállítást levegőszennyezés nélkül, mert ilyenért más vállalatokat is megbüntetnek manapság. Nem lehet az „égetés" az egyetlen megoldás! A város vezetése sokat tett már eddig is a levegő tisztaságáért. (Megszűnt a vasút füstös üzeme és sok lakás hagyományos fűtése.) ön a rossz utakra hivatkozik? . Nos a temető útjai gyermekkori emlékeimben is (a 60. felé közeledem), pontosan olyanok, mint a mai valóság: elhanyagolt, rendezetlensége pedig példa nélküli az országban ! Nem lehet igaz, hogy ez az ország legszegényebb temetkezési vállalata — itt sem temetnek olcsóbban. Es tovább „füstölöghetnék" magamban... de helyette kérem a mindent fizető és füstöt nyelő polgárok nevében, hogy az „egyetlen megoldást" jelentő levegőt szennvező tevékenységükön túlmenően válaszával se „kormolja" be a lakosságot! Lonsták Elemér S.-tarján, Lovász J. út 1. Jövőre népesebb lesz az életmódtábor Otthon is cukor nélküli teát fogyasztanak Harmadik alkalommal rendezték meg megyénkben az életmódtábort, amelynek szervezéséhez, programjához nagy segítséget adott az Országos Egészségvédelmi Tanács által kiírt pályázat elnyerése. A tíznapos táborozáson 21 túlsúlyos gyermek vett részt. A sikeres és az otthoni életmódra nevelő táborról érkezett hírek, levelek ösztönöznek arra, hogy jövőre is megszervezzék, és az idei tapasztalatokat felhasználva még több gyermek számára tegyék lehetővé a részvételt. Ezt erősíti meg a tábor egy résztvevőjétől érkezett levél is. ☆ Tisztelt szerkesztőség ! Szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik fiz ÉMASZ-nak címezve megszervezték, segítették és mindent megtettek azért, hogy Salgótarjánban is létrejöjjön az életmódtábor. Az idén táborozó gyermekek nevében szeretném köszönetünket és hálánkat kifejezni: Sturmann Bélának, Sturmanné Tóth Ildikónak, Somosköi Andreának, Rostás Idának és Gyarmati Attilának a sok szép együtt töltött napokért, a vidámságért, a jó, szép és gazdag program megszervezéséért, és nem utolsósorban a megértésért és a gondoskodásért. Köszönjük a NÖGRAD- nak is táborunk életéről közölt képriportot. Az idén táborozó gyerekek nevében: Kiss Andrea Salgóta rján Tehetetlenség helyett intézkedést váruk A NÔGRAD augusztus 31 -i számában „Az ÉMÁSZ tehetetlen, a rongálás folytatódik" című fotóval illusztrált írásában olvastam, hogy milyen károkat okoznak azok, akik felelőtlenül leszedik az utcai lámpák oszlopain lévő szerelőlyuk fedeleit és az anyagi károkon kívül a szabadon hagyott áram alatt lévő vezetékek milyen nagy veszélyt jelentenek, különösen a gyerekekre. „Tettenérés, névre szóló bejelentés soha nem történik. Ezért nincs felelősségre vonás sem. A kár viszont évenként tetemes'1 — fejeződik be az írás. A cikkből kitűnik az illetékesek nemtörődömsége is, a fennálló veszély megszüntetésére utaló cselekvés hiánya is, amely felháborított. Ezért teszem meg az alábbi javaslatomat: minden bejelentés nélkül, vonják felelősségre azokat a tervezőket, kivitelezőket, akik a képen is látható oszlopokat készítették, mert a legelemibb munkavédelmi előírásokkal sem voltak tisztában! Ezenkívül sürgősen kezdjenek el olyan oszlopokat gyártani, amelyeken szerelű- lvuk csak úgy legyen elérhető, hogy a szerelők is csak egy, a kocsijukban hordozható, s a földtől megfelelően elszigetelt zsámolyról férhessenek az áram alatt lévő szerelvényekhez, mert így az áramütés veszélye elhárítható. Megjegyezni kívánom, láttam már olyan oszlopot is, ahol a szerelőknek hason fékve lehetett csak a szerelési munkákat elvégezni! Tudom, javaslatom —, ami a kivitelezést jelenti — egyik napról a másikra nem megoldható, de jobb mégis cselekedni, mint továbbra is „tehetétlenkedni1'. Kijelentem, hogy az újítási javaslatomért járó díj kifizetésére nem tartok igényt! Sturmann Béla St. Beszterce-lakótelep Összeállította: RÁCZ ANDRÁS I __________ G yermekek egy új varsói lakótelepen Olcsó házak fiataloknak Lengyelországban az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma az égető lakáshiány, amely elősorban a fiatalokat sújtja. Nem meglepő tehát, hogy éppen a különböző ifjúsági szervezetek kezdeményezésére alakult meg az Olcsó ház elnevezésű részvénytársaság, amely az olcsó lakásépítés széles körű elterjesztéséért szállt síkra. A társaság azt javasolja a vállalatoknak, hogy mielőbb dolgozzák ki annak lehetőségét: miképpen lehetne számos faipari mellékterméket, fűrészárut is felhasználva gyorsan egylaká- sos házakat felépíteni. A részvénytársaság szakértői szerint az országban még korántsem használták ki a lehetőségeket, hiszen csak a különböző faipari üzemek egy évben 10 ezer ilyen kis alapte- . rületű házat lennének képesek elkészíteni — ha nem lennének gondjaik az alapanyag-ellátással. A felhívás szerencsére nem vált pusztába kiáltott szóvá s több gyár hamarosan érdemben reagált rá. •lelezték, hogy már a közeljövőben megnövelik például a tetőfedő bádog, a különböző szigetelőanyagok, beton forgácslapok termelését. Ez lehetővé teszi a kisházépítő program meg- , gyorsítását. Üjabb lépést jelent majd, ha az eddiginél több fűrészárut használhatnak fel ilyen építési célokra. Jelenleg- ugyanis mindössze egyszázaléknyi az erre fordított mennyiség. Jelentkeztek építőipari cégek , is, hogy megfelelő anyagellátás mellett készek több városban is bekapcsolódni a programba. A Stolbud cég például átállt a két műszakos termelésre, hogy ezáltal 450-nel több fiatal család juthasson mielőbb önálló otthonhoz. A sokoldalú erőfeszítéseknek köszönhetően az. idén mintegy 5 ezer ilyen házba költözhetnek be a boldog lakók. Ök is jól járnak, de a vállalatok is. hiszen a fiatal szakembereket ily módon is érdekeltté teszik, hogy náluk dolgozzanak. Kérdét dr. Szók« Pálhoz: Maszek lesz az állatkórház? • Tarthatatlan a dotáció • Mindenkinek felmondanak • Ötvenezret ér a tehén, ötszázat a császármetszés... Elsőre is az reppent fel, hogy megszűnik a megyei állatkórház. A kormányzat fokozatosan faragja a dotációkat, így a hír nem ért váratlanul. Ám ahol állat van, orvosnak js lenni kell, így tehát nem jelenthet megoldást a kapu bezárása. S mint azt dr. Szőke Páltól, a Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző állomás igazgató fő- állatorvosától megtudtam, szó sincs efféle meggondolatlan lépésről. Azon törik a fejüket, milyen vállalkozási formában működne rentábilisén az intézmény? Az idő sürget, hiszen 1990. január elsejétől megszűnik az eddig kapott támogatás... — Milyen folyamatba illeszthető be az állami dotáció megszűnése, az állatkórház esetében? — A társadalom és a gazdaság fejlődése egyaránt ezt kívánja tőlünk. A kormány igyekszik az állami és a szolgáltatási feladatokat kettéválasztani ; ennek során vetődött fel intézményünk korszerűsítése, igazodása a gazdasághoz. Felettes minisztériumunk, a MÉM már 1988- ban létrehozta az állategészségügyi szolgálatot. Ez a nevében rejlő feladatokból, élelmiszer-ellenőrzésből és gyógyszer-, illetve oltóanyag-ellenőrzési területekből áll. Meghatározott diagnosztikai teendőket viszont továbbra is az állam finanszírozza. Ilyen a veszettség elleni védekezés, hiszen ez közügy. Ugyanakkor egy termelőszövetkezet fizet azért, hogy a szakemberek megállapítsák, mi okozza az adott térségben például a borjúelhullást. Az állat- egészségügynek alapvetően hármas funkciója van. Szavatolja az állatállomány egészségét, mondjuk a járványok elkerülése végett. Szolgáltatást biztosít, azaz például gyógyít. Végül nemzetközi szerepe is van, gondoljunk csak az exportra. — Hogyan érvényesül itt a szervezeti korszerűsítés? — Az állatkórház soha nem vállalt fel szakhatósági állat-egészségügyi feladatkört. Kimondottan gyógyító szolgáltatásra rendezkedett be. Vagyis a munkájáért mindig is pénzt kért. A működési költség jelentős részét azonban az állam vállalta, amiből az a furcsa helyzet alakult ki, hogy egy 50 ezer forintot érő holstein-fríz tehén császármetszéssel történő elle- tése — a gyógyszerköltségeket nem számítva —, mindössze 550 forintba került. Előírás szerint éjjelnappal szolgálatot tartottak állatorvosaink, de igazából este már megszűnt az igény. A létszám sem biztos, hogy arányos volt a feladatokkal: most még tízen látják el a szolgálatot, ami a számítások szerint sok. Mindezek indokolják, hogy az állatkórház is a szolgáltatószférába kerüljön át. Valójában azonban most keressük azt a működtetési formát, ami a legmegfelelőbb lehet. Az előzetes számítások után kézenfekvőnek látszik, hogy adjuk a kórházat magánkézbe. — Mennyi volt, illetve mennyi most a költségvetési deficit? — Négymillió forintból mindössze egymilliót tudtunk saját erőből kitermelni. A számokból egyébként látszik, hogy nincs értelme nagyobb szabású vállalkozásban gondolkodnunk. Az viszont tény, hogy december végéig minden kollegának fel kell mondanunk, s legkésőbb január elsejéig meg kell találnunk a megfelelő változatot. — Hogyan vélekednek minderről az érintettek? — Nézze, minden új bevezetése nehézségeket jelent. Itt sem fogadták osztatlan lelkesedéssel. Ám, ahogy egyre mélyebbre ásunk a lehetőségekben, úgy egyre inkább partnereink. Nehéz megszokni a gondolatot, hogy egyik napról a másikra bérelik azt, amivel dolgoznak. Hogy a? eddigi létszámnak legfeljebb csak a felét tartja el az intézmény. Hogy egy több száz forint értékű fecskendőt nem dobhat el egyszeri használat után, hanem gazdálkodnia kell vele és a többi. Mi természetesen azon vagyunk, hogy a lehető legkedvezőbb feltételek mellett álljanak át az újra. Biztos megélhetést szeretnénk kínálni valamennyiüknek, s biztosítani kívánjuk az állatkórház működését is. — Az országban van-e már gyakorlat a korszerűsítés ilyetén megvalósítására? — A forma kidolgozását természetesen tanulmányutak előzték meg. Debrecenben például egy állatorvos házaspár vette ki a kórházat. Minden ingó és ingatlanukat ebbe a vállalkozásba fektették. Vagy: Veszprémben szintén magánkézbe került az intézmény. Hevesben a kft.-for- mát választották. A lényeg az, hogy olyan időbeosztással dolgozzanak, ami igazodik az igényekhez. Inspekcióra szükség lesz, de nyilván kevesebb létszámmal. Elsősorban lakossági és nagyüzemi feladatok ellátására rendezkednek be. Ma már az árak is ehhez a felálláshoz igazodnak: az említett császármetszés díja elérheti az ötezer forintot... — Nem félő-e, hogy a be-s teg, vagy sérült állatot inkább elpusztítják, minthogy fizessenek érte? Hallani, hogy több lótartó azért köt biztosítást, hogy a pacit kimulassza, s felvegye a pénzt? , — Valóban előfordulhatnak efféle esetek, de nekünk az a célunk, hogy meggyőzzük őket: érdemesebb a gyógyítást választani. A manipuláció ellen persze semmit sem tehetünk, s ráadásul a jelenlegi árak sem tükrözik az állat valódi értékét. Mindez természetesen egy piaci berendezkedésű államban helyreáll majd, hiszen ami fontos, egyre értékesebb lesz. T. Németh László A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat 3. számú baglÿasaljai üzemében tizenkétféle finomsüteményt készítenek. Az egyik legkedveltebb termék a túrós táska, melyből heti négyezerötszáz kerül a fogyasztókhoz. Képünkön Kovács Gyuláné és Etczet Henrietta süti a finom csemegét. _ RT_
