Nógrád, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-15 / 218. szám
1989. SZEPTEMBER 15., PÉNTEK NO(ÍRAI) 3 KI kapáljon — s mennyiért?! Palócokkal a piacon Múltkorában egy értekezlet szünetében megyénk vezetőinek egyike az őt kö- rülvevők gyűrűjében elejtett mondatára kaptam fel a fejem. „Nógrádban akkor lesz jó világ, ha a parasztok kapálni fognak”. (!?) A szűk körben állók valamennyien az elhangzott kijelentést egyetértő metakommunikációs kísérettel nyugtázták. A gyűrűn kívülállók, akik „még vették az adást”, szkeptikus arccal fogadták eme megállapítást. Azóta óriási kérdőjelként Támtelepedve lépten-nyomon szorongat e bölcselkedő ítéletalkotás. A napokban fővárosunk több vásárcsarnokába „tévedve” meglepetésszerűen hatott számtalan földim jelenléte. lliny, örhalom, Dej- tár. Patak, Érsekvadkert — sorolhatnám megyénk tucatnyi települését. Zamatos beszédük külön figyelem- felhívás a vásári kavalkád- ban, mely palócországi mi- voltukról árulkodik. Korra, nemre való tekintet nélkül már hajnalban útra kelnek, hogy elsőként csillapíthassák a pesti vásárlók kielégíthetetlennek tűnő étvágyát. Idős férfiak korukat meghazudtoló mozdulatokkal, fiatalasszonyok kozme- tikázatlan arccal, mégis vonzó tekintettel kínálják szebbnél-szebb áruikat. Távolabbról csodálom energikus képességüket, mígnem meditációm közepette megszólítom egyné- lyüket. Az idősebbek egy- egy lakonikus mondattal magyarázzák; .„Nékünk ez már a vérünkben van”. A fiatalabbak már nem ily szerényen: „Lakás nélküli fiatal házasok lévén, főállásunk munkabéréből napi megélhetésünk költségeit éppen csak fedezni tudjuk — mondja Pásztor Sán- né Dejtárról. — Gyermekáldásra egyelőre gondolni sem merünk. Munkaidő után egyetlen »szórakozásunk» a málna-, burgonya-, s uborkaföld, majd fizetett szabadságunk alatt a pesti piactér, a házkörüli jószág- állományról már nem is beszélve...” Kérdésemre; miért e tortúra?, hiszen településenként több kijelölt átvevőhelyen értékesíthető minden termék? Ezzel mintha felborzoltam volna környezetemben állók kedélyálla- potát. „Nézze meg ezt az uborkát" —• hangzik a szomszéd árus szájából ; községünkben hét forintért veszik át, itt 30—35 forintot is kapok kilójáért. A burgonya környékünkön a kutyának sem kell, s lám tíz forintért viszik mint a cukrot, szintúgy a vajbab, melyért 40—45 forintot is kapok.” — Vagy itt volt a málna Szaunakályha-betét Finnországba A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár fejlesztési osz- 'tályának kísérleti részlegében szaunakályha-betét próba- darabgyártását kezdték meg. Ezen termékből jövőre ötezer darabot exportálnak Finnországba. —Rigó— Úttörővezetők X. országos konferenciája Gyermekiinnep a Parlamentben — A Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsa 1989. szeptember 6-i ülésén döntött, hogy megrendezi az úttörővezetők X. országos konferenciáját. A konferencia megrendezésére 1989. november 24—25—26-án Zán- kán kerül sor. — Ugyanezen ülésén állást foglalt az országos tanács a zánkai úttörőváros jövőjével kapcsolatban. A testület kezdeményezi, hogy az intézmény, melyet a magyar gyermekek számára 1975-ben adtak át: O a jövőben is elsősorban gyermekcélokat szolgáljon, O alapvetően magyar, vagy Magyarországon élő gyermekek és gyermekekkel foglalkozó szervezetek számára álljon rendelkezésre, O költségvetési támogatását a kormány külön keretből biztosítsa, O hasznosításáról a művelődési kormányzat a gyermekügyekben érintett társadalmi erők, szervezetek figyelembevételével és egyetértésével döntsön, © elnevezése tükrözze, hogy minden magyar gyermek számára hozzáférhető. Az OT állásfoglalását eljuttatta a miniszterhez is. — A MÜSZ kezdeményezi —, mint a társadalom egyik gyermekszervezete —, hogy a parlamenti karácsony legyen a gyermekek ünnepe. Olyan ünnep megrendezésére kerüljön sor 1989-ben, mely megjeleníti a nemzeti, történelmi sajátosságokat. A MÜSZ OT felkérte Szűrös Mátyást, az Országgyűlés elnökét, jelöljön ki a parlamenti karácsony koordinálásával megbízott felelős személyt, s így lehetővé válna, hogy a gyermekünnep megrendezésében mindazon társadalmi erők, szervezetek, csoportok részt vehetnének, akik elkötelezettek a gyermekkorosztály iránt, összefogásukkal és igazolják, hogy a gyermekek ügye közös nemzeti felelősségünk a mai Magyarországon. Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsa Miért késik a kamatmentes devizahitel? Senki nem tud semmiről... „Az Unicbank szeptembertől kamatmentes devizahitelt nyújt a magánvállalkozóknak exportbővítő beruházásaikhoz, tőkésimport-gépek beszerzéséhez. A pénzt itthon is a takarékszövetkezetek közreműködésével használják fel.” E gondolatokat olvashattuk többek között az MTI anyagában, mely lapunk hétfői számában jelent meg, s. néhány érdeklődő olvasónk azóta telefonált is szerkesztőségünkbe: kíváncsiskodtak takarékszövetkezetnél a hitel felvételénnek lehetőségéről, ám felvilágosítást nem kaptak. Mi is érdeklődtünk. Elsőként a magyarnándori takarékszövetkezetet hívtuk telefonon. Nagy Jánosné az alábbiakat mondotta: — Mi sem írásos, sem szóbeli tájékoztatást nem kaptunk a magánvállalkozói kamatmentes' devizahitelről. Pénteken lesz egy országos értekezletünk, várhatóan ezen tudjuk majd meg a legfontosabb információkat. Újabb telefon, ezúttal a ludányhalászi takarékszövetkezetbe. A vonal túlsó végén Balázs Nándorné: — Az Unicbank szerződéskötését ismerjük, ám részletes információkkal nem szolgálhatok. Közelebbi felvilágosítást nem kaptunk, iehet, hogy a pénteki országos értekezlet után többet tudunk. Az utolsó mentsvárnak tűnt a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkársága, ahol Hegedűs Józsefné sem tudott segíteni: — A takarékszövetkezeték 1989. július 1-től kiváltak szövetségünkből, így munkájukról és konkrétan erről az új hitelfelvételről nem tudunk, hisz nem a mi ügyünk. Nem lettünk okosabbak. Az érdeklődő magánvállalkozók pedig legjobb esetben az Unicbanknál érdeklődhetnek péntekig. A következő hét elejétől talán már megyénk takrékszövetkezetei is tudnak segíteni. Mi több: hitelezni is... Annál inkább is, mivel Menyhárt Tibor, az Unicbank illetékes szakemberének felvilágosítása alapján közölhetjük az érdeklődőkkel, hogy ők múlt pénteken kipostázták a megyei takarékszövetkezetek központjaiba a legfontosabb információkat tartalmazó dokumentumokat. — vaskor — esete — hallatszik a stand végéből — (ami ugyan már leérett, de sok bosszúságot okozott a termelők körében ebben a szezonban). — Helyben csupán 20—22 forintért tudtuk értékesíteni, amiért Pesten 70—80 forint dukált, akiknek nem voltak szállítással kapcsolatos gondjai. A kilogrammonként 20 forintos vételár befektetett munkánk negyedét sem érte el! Családi döntés alapján őszre kivágásra kerül az alig négyéves telepítés. De említhetném az állattartás körüli tarthatatlan állapotot. — Hízósertésként kétszáz forintot sem könyvelhetünk nyereségként. Verejtékünk órabérben számolva filléreket ér. Ez évben ezt is felszámoljuk — mondja indulatosan, de mondanivalóját mégis újabb tervekkel átszőve fejezi be. — „A vér mégsem válhat vízzé...” Az „élet sűrűjében” fogant megannyi indulat, ha időnként magával ragadja is az ember reményét, mindig akad a hamvadó parázs alatt egy mikronnyi szikra, mely kipattanva képes újjáéleszteni az ember tevékenységét. Csupán a túl nagy távolság fedheti el az ember következetes gondolkodását, melynek • kísérője pusztán üres* verbaliz- mus lehet. — kolbányi — Magánszemélyek is létesíthetnek nagyobb szeszfőzdét Magánszemélyek, magán- vállalkozók is létesíthetnek ezentúl olyan szeszfőzdét, amelyben 500 literesnél nagyobb főzőüst használható. Erről intézkedik a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter legújabb rendelete, amely a szesz előállításáról, forgalmazásáról, és felhasználásáról szóló 1973. évi MÉM-rendeletet módosítja. Az új szabályozás — a megfelelő szakvizsgával rendelkező — magánvállalkozóknak szeszfőzde bérbevételét. illetve szerződéses üzemeltetését is megengedi. Amint azt a MÉM illetékesei elmondák: a rendelet- módosítás célja, hogy magánszemélyek, vállalkozók számára egyenlő esélyt biztosítanak a szeszfőzésben az állami, a szövetkezeti, a tanácsi és más cégekkel. Az ezzel foglalkozók évek óta igényelték a kötöttség eltörlését, azt, hogy az eddiginél nagyobb főzőüstöt használhassanak. Munkájuk haszna, hogy a lakossági szolgáltatásként végzett bérfőzéssel a más célra nem használható gyümölcs feldolgozásával értéket mentenek meg. Az új rendelkezés elősegítheti a mini szeszfőzdék középüzemekké válását. lékeket, fermentorokat, kristályosítókat, keverés berendezéseket, hőcserélőket. Az idén 40 készülék legyártása szerepei a programban, ennek árbevétele 46 millió forint. Az összeg csábító. ám ezért kiváló munkát kér a japán megbízó. Jellemző a szigorú minőségi követelményekre, hogy a gyártás során az USA előírásrendszere a mérvadó. A kristályosítókat és a fermentorokat belülről polírozott felülettel kell elkészíteni, míg a többi berendezést műgyanta réteggel szükséges bevonni, A készülékek között lesz olyan, amelyiknek az átmérője 6200 milliméter, súlya meghaladja a 33 tonnát. A készülékek alapanyaga szénacél és saválló acél. Az előbbit a salgótarjániak szerzik be. az utóbbit a japánok biztosítják. A gyártás a jövő hónapban veszi fel a kellő fordulatszámot, s a munka a jövő esztendő első negyedében fejeződik be. A salgótarjániak a7. idén 87 millió forint értékben szállítanak csoportos kútho- zammérő berendezéseket a szovjet partnernek, összesen tíz darab nagynyomású szeparátorról és a hozzájuk tartozó vezérlő és szabályozó műszerekről van szó. A jövő évi megrendelés is már megérkezett, több mint 30 millió forint értékben. A gyárban négy hatalmas, egyenként 240 köbméteres sörerjesztő tankot készítenek. s kettőt már útba is indítottak a martfűi sörgyárba. A további két tankot is hamarosan előállítják, a helyszínre szállítják, sőt szeptember végéig azokat fel kell állítani. Az üzlet 23 millió forintot jelent a kollektívának, de jellemző a magas követelményekre, hogy az óriási berendezések belső falát époxi réteg- gél kell bevonni. (kolaj)—(bábéi) Készülnek a csőizometriák gyárba, s innen osztották szét a Vegyépszer termelő- egységeinek. A nógrádj vegyépszeresek a tervzett 2300 tonna cső- izometriából 950 tonnát gyártanak le, melynek anyagmentes árbevétele 70 millió forint. A határidő rendkívül rövid, hiszen november 20- ig már 660 tonna izometri- át kell előállítani. így aztán jelenleg minden üzemrészben ennek a feladatnak a végrehajtásán dolgoznak. A megállapodás teljesítése áthúzódik a jövő esztendő első hónapjaira. Miként az az üzlet elnevezéséből is nyilvánvaló, a szálcsöveket és csőizometriákat a ten- gizi olajmező beruházásához használják fel. A salgótarjáni munkásgárda vállalati megbízatás alapján bedolgozik a japán Kawasaki cégnek. A távolkeleti ország cége nyerte el a kábái cukorgyár lízingüzemének megépítésére kiírt pályázatot, s egyik alvállalkozója a Vegyépszer. Megyeszékhelyünk vasasközössége 85 millió forint értékben szállít vegyipari készüMagasra állította a mércét az idén a Vegyépszer salgótarjáni gyára: a tervek jócskán meghaladják a múlt évit. A7i előirányzott árbevétel 500 millió forint, 80 millióval több a tavalyinál, míg az elérendő nyereséget 80 millió forintban határozták meg. Az eddigi eredmények arra engednek kövekeztetni. hogy sikerül megfelelni a feladatoknak. Ámbár az alábbi jelentős vállalkozások teljesítése döntően befolyásolja, miként zárja majd az esztendőt a vasaskollektíva. Amint azt Lantos Edétől, a vállalkozási osztály vezetőjétől megtudtuk a Vegyépszer és ezen belül a gyáruk részt vesz a Tengiz II. üzletben. Ez a megállapodás folytatása az előző, a Tengiz I. szerződésnek, s értéke 25 millió frankra rúg. A tennivalók 70 százaléka hárul a vállalatra, s nem kevesebb, mint 4800 tonna. 2 és 64 coll közötti átmérőjű acélcső megmunkálásáról van szó. A csövet a lurgj konzorcium szállította be a salgótarjáni Újabb csöüzlet — Bedolgoznak a Kawasakinak — Kúthozammérök a szovjet félnek — Sörerjesztő tankok Martfűre
