Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-11 / 188. szám

1989. AUGUSZTUS 11.. PÉNTEK NOGRAD 3 Nem volt ellenzője a teho-nak Egy év múlva Vadkerten rendel a gyermekorvos A kedvező változás a levegőben is érezhető... Hogyan lesz veszteségből nyereség? Visszaállt a dolgozók és a megrendelők bizalma a bányagépgyár iránt Nagyot fordult a világ az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában. A múlt esztendő jelentette a mélypontot, tudniillik minden eddiginél rosszabbul, 30 millió forintos veszteséggel zárt a kollektíva. Jellemző a súlyos gondokra, hogy orvoslását csak igazgatóváltással tudták elképzelni a vállalat vezetői. Erre az évre a ráfizetés 20 millió forintra való csökkentését kapták feladatul a salgótarjániak, ám az eredmé­nyek arról tanúskodnak: „kishitű” volt a célkitűzés. Ámbár meglehet, a bányagépesek dolgoznak és gazdálkodnak a vártnál sokkal jobban... Mocsári Zoltán lakatos cso­portvezető — Nagyképűség nélkül ki­jelenthetem: ez utóbbiról van szó — mondja Kőfalvi Zoltán főkönyvelő. — Ezt igazolják a féléves muta­tók. Az első hat hónapban 202 millió forint termelési értéket értünk el, 51 millió­vá] nagyobbat, mint a múlt év hasonló időszakában. Ak­kor 12,9 millió forint volt a mínuszunk, most fél évkor „csak” 1,3 milliós hiányt mutatott a mérleg. Erre szokták mondani : csak így tovább! Ez is a tö­rekvésük a vasasoknak, s a harmadikból a negyedik ne­gyedévbe már pozitív ered­ménnyel akarnak fordulni. Remélhetően valóra válnak a tervek, s az éves szaldó is plusz előjelű lesz. Ehhez továbbra is ésszerű gazdál­kodásra és mintegy 420 mil­lió forint árbevételre lesz szükség. A kedvező változás lép- ten-nyomon érezhető a gyárban, úgy is fogalmazha­tunk: benne van a levegő­ben. Mocsári Zoltán lakatos csoportvezető,, aki 40 eszten­deje bányagépes, így „írja körbe’' hcgylétét : — Ég és föld a különbség, hogy milyen volt a tavalyi és milyen a mostani közér­zetem- Egy évvel ezelőtt na­gyon nekikeseredtem, akár­csak itt mindenki. Most meg már ismét tudunk hinni, bi­zakodunk, hogy van jövője a gyárnak. Pénztl is kapunk szépen. Áprilisban egysége­sen 3, június elején átlago­san 8 százalékos bérfejlesz­tésben volt részünk, termé­szetszerűen differenciált volt az elosztás. Örömünk­re, annyi a munkánk, hogy alig győzzük, nemritkán túlóráznunk is kell. Nos, a tétlenségtől nem kell tartaniuk a lakatosok­nak. Ez a 21 főnyi brigád az NDK-beli partnernek gyárt külszíni szállítóbe­rendezések acélszerkezete­it és részegységeit- A másik, a Ferenci Miklós által ve­zetett csoport egy osztrák félnek készít mini baggerok­hoz acélszerkezeteket. — Aprólékos munka — közli a lakatos, aki’ fiatal .kora ellenére már 25 éve szolgálja a gyárat. — A mi­nőségre ugyancsak oda kell figyelni. Ne vegye panasz­kodásnak, közben sokat ta­nulunk, kénytelenek va­gyunk önmagunkkal szem­ben is igényesebbek lenni. Ám még jobban dolgozhat­nánk, ha nem volna olyany- nyira elhasználódva a hen­gergépünk, a fúrógépünk, s targoncából is kevés van. Félre ne értse, nem a gyár vezetését hibáztatom, saj­nos, alig van pénzünk újabb és korszerűbb masinák vá­sárlására. Amint hallottam, némi ja­vulás lesz ezen a téren. Ter­vezik egy horizontál fúró- és marómű üzembe állítá­sát. A ráfordítás nem ke­vés, megközelíti az 5 millió forintot-' Két targoncát is kapott a gyár, mindez azonban még kevés ahhoz, hogy a bányagépesek most már nyugodt szívvel kije­lenthessék: ideálisak a ter­melési feltételek. Minden­esetre: tavalyhoz viszonyít­va kissé javultak a műszaki adottságok. . Kísérőnk a gyárlátogatás során Karáili László, a gvái- tásfejlesztési osztály veze­tője­— Az átszervezések korát éljük — jegyzi meg —, amely a hatékonyság javítá­sa, a teljesítmény növelése érdekében történik. Mondok példákat. Korábban a mun­kaügyhöz tartozott, jelenleg a műszaki osztály hatáskö­rében van a normairoda. Azelőtt országos normatívák alapján állapították meg a normát, most a műszaki le­hetőségekhez igazítják a kö­vetelményeket. Talán emlí­tenem sem kell, hogy az utóbbi» a valósabb- összevo­nások után az én hatáskö­römbe került a gyártmány- fejlesztéshez kapcsolódó be­Fcrcncz Miklós lakatos cső portvezető ruházás éppen úgy, mint a szerszámok tervezése és kivitelezése, dokumentálá­sa. Ez úgyszintén a sikere­sebb munkát szolgálja. Ezt megelőzően a tmk-t vezette Karádi László, s mint mondja, ott sem ért rá unatkozni. Mostani beosz­tásában viszont sokkal szer­teágazóbb a feladata, nem lehet rutinból dolgozni. — Havonta nagyjából két és fél ezer forinttal többet keresek, mint az előző posz­tomon. Ehhez jöhet még a célprémium, ami a gyári eredmény függvénye. Ha veszteségmentesen zárjuk az evet, akkor az alapprémium 1H0 százalékát kaphatom, ami két és félszerese a ta­valyinak. Magától értetődő­en minden tőlem telhetőt el­követek, hogy minél sikere­sebb esztendőt tudjunk majd magunk mögött, hiszen nye­reség esetén még több pénz kerülhet a borítékba- Jómagam hoztam már egy­milliós megrendelést is a gyárnak. . . Jókedélvű, tettrekész fia­talember Oláh Péter. a gyártmányfejlesztési osz­tály vezetője. Keze alól egy­más után kerülnek ki az újabbnál újabb gyártmá­nyok tervei. Szükség van rá. hiszen a gyár ma már kapacitásának legfeljebb az egyötödében gyárt bányabe­li szállítóberendezéseket, olyannyira lecsökkent az anyagi gondokkal küszködő hazai aknák megrendelése. „A nagysorozatoknak tehát vége, néhány darabos, vagy egyedi termékekkel kell ki­rukkolni. — Bújom a nyugati szak- irodalmat, arriit csak lehet, megpróbálom honosítani Ám húsz javaslatomból átla­gosan csak egyből lesz üzlet- Sebaj, szabad kezet kaptam, örömmel élek vele. A kazet­tás hevederes szállítóberen­dezés „bejött", több élő meg­rendelésünk van belőle. Az acélsodronyos szalagból is gyártottunk már az öblös­üveggyárnak. Karádi László, a gyártás­fejlesztési osztály vezetője A gyár fiatal igazgatója, Romhányi Pál most sokkal mosolygósabb, mint akár­csak néhány hónappal ez­előtt is volt. — Eredményeink javulá­sának több összetevője van — mondja. — Intézkedése­ink a termelékenység javu­lására, az önköltség csök­kentésére irányulnak. Ma már nem kötünk vesztesé­ges üzletet, árainkban érvé­nyesítjük a felhasználandó anyagok árnövekedését. Hosszú lenne felsorolni, mi­lyen termékeket szállítunk külföldre, jelentős részben nyugatra, a lényeg: már mintegy 50 százalékban ter­melünk exportra- Végezetü: én abban látom javuló ered­ményeink titkát, hogy sike­rült visszaállítanunk a meg­rendelők bizalmát, s mi a leglehetetlenebb igénynek is megpróbálunk eleget ten­ni. Az igazgató megemlíti: jó volna, ha a megyei üzemek, gyárak megismernék égvm„ Oláh Péter, a gyártmány - fejlesztési osztály vezetője termékszerkezetét. Elmélyül­hetne az együttműködés, s az adott cég talán olcsób­ban hozzájuthatna a kere­sett portékához. Extrém példaként hozza fel: a Sal­gótarjáni Síküveggyár egyik- üzletkötője meglepetten csapta össze a kezét, mond­ván neki : nem is tudtam, hogy szállítószalagot is gyártotok. Holott ezt csinál­ják az első pillanattól kezd­ve. .. Kolaj László Fotó: Bábel László Mai Tellenkezős" időnk­ben nem kis meglepetést kelt arról hallani, hogy létezik még település, ahoj a településfejlesztési hozzá­járulást nem szavazta le divatosan a tanácsülés! Az év elején attól voltak han­gosak a tömegkommuniká­ciós eszközök, hol s mek­kora ovációval temették e/t a pénzügyi szüleményt. Félre az iróniával! Sok hplyütt talán valóban nem icazán kézzelfogható, nem eléggé látható célt tűztek ki. Az emberek fizettek, fizet­tek, aztán semmit sem lát­tak a pénzükből. Hát per­sze. hogy leszavazták a te- ho-t, mégha 1985-ben az induláskor mellette voltak N. Vannak azonban olyan helyek, s közéjük tartozik F.rsekvadkert, ahol a falu­beliek pénzéből (is) látsza­nak már az új orvosi ren­delő falai. Mert az volt a cél, s hát erre aztán fi­zettek is rendben az embe­rek. Fel sem merült, hogy le kellene szavazni. . . — Az új egészségügyi központ .ennek az ötéves tervnek a szülötte. hiszen a teho is 1985-ben kezdő­dött. Az emberek hetven százaléka megszavazta, így évi 600 ezer, vagyis öt év alatt hárommillió forint­tal lett gazdagabb a köz­ség — meséli a rendelő- építés történetét Nógrádi László megbízott tanácsel­nök. A törvényhozásban a vál­lalkozóknak jelenleg nin­csen érdekképviselete. Min­den ígéret ellenére a ma­avar vállalkozók nem ér­zik, hogy a gazdasági intéz­kedések hatására könnyeb­ié válna munkájuk. Az donnán született jogszabá- i\ okból is az tűnik ki, hogy nem megfelelő az előkészí­ts, előzetesen nem kérik ki a vállalkozók szakértői véle­ményét, s nem koordinál­ok a döntéseket sem. A VOSZ az előzetes felméré­sek alapján arra számít, hogy mintegy 30—50 kép­viselő vállalja: a jövőben következetesen képviseli a allalkozók érdekeit. A VOSZ elnöke elmondta: , szervezet nem kíván párt- ,ent tevékenykedni, nem ■orekszik a hatalom meg­érzésére, arra azonban yen, hogy a vállalkozók a -azdaságban az őket megil­lető helyet foglalhassák el. A VOSZ tagságának 95 szá- I léka valamelyik pártnak tagja: többségük az MSZMP-é, jelentős részük ■dig a reformkörökkel •impatizál. Akadnak sora­iban olyanok is, akik a Münnich Ferenc Társaság- - d rokonszenveznek, több dlalkozó lépett be a kis- -azdapártba. Sok fiatal a FIDESZ-t részesíti előny-, och. Ha a VOSZ most lépé­seket tenne a párttá alaku­lja elkészül a 12 milliós beruházás, körzeti orvosi és gyermekszakrendelőt, anya- és , ■ gyermekvédelmi tanácsadót és két szolgálati lakást találhatunk majd benne. — Eddig körzeti orvos látta el a gyerekeket. Sok szülő, ha úgy gondolta, „maszekban" bevitte Balas­sagyarmatra szakorvoshoz a gyerekét — teszi hozzá még a tanácselnök, akitől azt kérdezem ezek otán: a vadkertiek hogyan fogad­ták a teho-t öt éve? Ki miért szavazta meg? — Sokan a fent említett ok miatt, meg a körzeti orvosi rendelők nagyon zsúfoltak is voltak. Órá­kat sorban állni beteg gye­rekkel. . . Elsősorban ez mo­tiválta az embereket — vá­laszolja a négyezres köz­ség megbízott tanácsi ve­zetője. Amikor a januári lásért, akkor tagságával ke- .rülne szembe, mivel a ket­tős párttagság — a VOSZ véleménye szerint — össze­férhetetlen. S. bár igaz. hogy több politikai lépést tett az utóbbi időben a VOSZ — például megalakí­totta az egészségügyi tago­zatát, és kidolgozta az egész­ségügy reformkoncepcióját, felvállalta a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon való részvételt, vitázik a szak- szervezetekkel —, továbbra is a gazdasági érdekképvi­seletet tartja elsődleges fel­adatának. A vállalkozók érdekvédel­mi szervezete ezekçt a cé­lokat akkor tudja elérni, ha a politikai kérdésekben aktívan foglal állást. A vál­lalkozók mindehhez köve­telik a nyilvánosság bizto­sítását, ezért anyagi áldo­zatra is hajlandók. Nem értenek egyet azzal, högv nem lesz élő közvetítés az Országgyűlés ülésszakairól. Fontosnak tartják, hogy a gazdaságot érintő jogszabá­lyok születését minden ál­lampolgár, köztük a vállal­kozók is figyelemmel kí­sérhessék. Felkérték a te­levízió vezetőségét, jelölje meg azt az összeget, amibe a parlamenti közvetítések kerülitek, mert a VOSZ akár 20 millió forintot i- előteremtene a közvetítés anyagi fedezetére. tanácsülésen a testület ,elé került az idei költségvetés, abban alternatívaként sze­repelt a terv. Az egyik a most megvalósuló. A má­sik pedig egy rendelőt és egy orvosi lakást, vala­mint négy pedagóguslakást foglalt magába. ' — Ez a komplexüm hosz- szú időre megoldhatja Ér- ■sekvadkert. egészségügyi el­látását. A lakásokra is szükség van, mert az utób­bi évtizedben feltűnően sok orvos váltotta itt egymást, például a lakásgond miatt is! — indokolja a döntést az elnök. A helyi ÉPSZÖV szak­emberei a falakkal már vé­geztek, s a tervek szerint — így mondják — 1990 júniusában a gyermekorvos már Vadkerten rendel. <H—) Fotó: Czele Tanácsok termelőknek Málna védelme Az ültetvényeket elsősor­ban a málnavéssző-beteg- scgektől kell megvédeni. Vesszőpusztulást okozhat a' didimella, az elzinoé és a szártörő gomba. Ezek kö­zül is legelterjedtebb be­tegség a málna didimellás vesszőfoltossága. A fertő­zött vesszők rosszul telel­nek, gyakran elfagynak és gyenge minőségű termést hoznak. Az ez évi csapa­dékos, párás időjárás az il ven betegségek fellépésé­nek kedvezett és még : je­lenleg i,s kedvez. A nagymérvű fertőzés el­kerülése érdekében, szüksé­ges a vesszők gvors eltávo­lítása, majd ezek elégeté­se. Az erősen fertőzött ter­mő vesszőket is el . kell tá­volítani, majd ezt követően célszerű kémiai védekezést alkalmazni. Az első per­metezést közvetlenül a _ki- metszés után, a másodi­kat pedig augusztus vé­cén vagy szeptember ele­in ajánlatos elvégezni. Védekezésre felhasznál­ható Miltox Spécial 0,4 szá­zalékos, vagy Rézoxiklorid ao—WP 0,5 százalékos ke­• érék. Tapadásfokozót, Ni' ni tot hasznos a permedébe keverni. Szállodaépítési program A Budapesti Creditum Rt. NSZK-beli Impex Jürgens. ■ s a Thomas H. E. Gode- hus céggel együttesen 100 levas szállodát épít Eszter­gomban a Prímás-szigeten. \ háromcsillagos szálloda létesítésére az előszerződést már megkötötték, s a beru­házásra rövidesen részvény­társaságot alakítanak Stri- ennium Idegenforgalmi és Befektető Rt. elnevezéssel, A kezdő tőke 180 millió forint. Az Esztergomi Vá- •n-j Tanács az új részvény­• usaságba a Prímás-szige­ten lévő telkét viszi be. Parlamenti képviseletet akarnak a vállalkozók A Vállalkozók Országos Szövetsége szükségesnek tartja a vállalkozók parlamenti képviseletét, ezért az Ország- gyűlés szeptemberi ülésszakán javaslatot tesz a vállalkozói szekció megalakítására — közölte Palotás János, a VOSZ elnöke az MTI munkatársával.

Next

/
Thumbnails
Contents