Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-10 / 187. szám
1989. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 A tanácselnök tisztázó válaszai lilém, nincs önvédelmi fegyveremI Próbaüzemelés: szeptemberben Utolsó üteméhez érkezett a rétsági szennyvíztisztító telep építése, mely a városi tanács beruházásában • tavasszal kezdődött. A munka fővállalkozója a Csong- rád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, az alvállalkozók között találjuk a megyei víz- és csatornamű vállalatot és a salgótarjáni ÉPKAR-t. Az 500 köbméter kapacitású szennyvíztisztító kivitelezésének összköltsége mintegy 21 millió forint- A próbaüzemelés a tervek szerint szeptember elején lesz. Állandó sanyargatás alatt vagyunk... Nem megy már szenzációszámba manapság, ha kikezdenek egy-egy vezetőt. Teszik ezt okkal is, de olykor ok nélkül is. Nekem is feltettek a minap néhány, köztük egykét kifejezetten személyeskedő jellegű kérdést, melyeket — miután nézetem szerint takargatnivalóm nincs 1 — a N0GRÄI) hasábjain kívánok megválaszolni. Igaz-e, hogy megszüntetik a tehót? Ez tanácsi hatáskör, s a tanács nem tervezi eltörlését. Véleményem szerint nem is volna helyes, mivel a kitűzött célok nagy részben — Bánkon napközis étkezde, Tolmácson ravatalozó — már megvalósultak, Rétságon pedig elkészül ez évben a szennyvíztisztító mű. Egyébként a valóban szegény emberek mentesülte^ a hozzájárulás fizetése aló). Lehet, hogy némelyek ügy gondolják, azért nem lehet háziállatot tartani, mert város lett a falu. ■ de ez nem így van, A háziállattartást az 1987. évi tanácsrendeletünk szab,á- lvozza, ez a rendelet tehát meg a várossá válás előtt lépett hatályba. Módosítására a várossá nyilvánítás után sem került sor. Az állattartást egyébként az eg vés településrészeken övezetenként szabályoztuk, előtte figyelembe vettük a lakosság, a társadalmi, a tömegszervezetek véleményét. Lehet, hogy Tolmács önálló tanácsot akar, de ha akar is, erről bennünket nem értesített. Azt viszont meggyőződéssel állíthatom, hogy eddigi együttműködésünk gyümölcsözőnek bizonyult. Megkérdezték tőlem azt is, hogy valóban nem részesül a tanács az MSZMP városi bizottsága épülete bérbeadásának hasznából? Nem is részesülhet, hiszen a székháznak az MSZMP városi bizottsága a tulajdonosa, bérbeadása tehát a tulajdonos és a bérbe vevő ügye. Feltételezik a tanácsról, hogy egyeseknek jelentős adóhátralékot engedett el. Felelősséggel állíthatom, hogy tanácsunk senkinek nem engedett el se kisebb, se jelentősebb adóhátralékot, még az úgynevezett egyeseknek sem. Hírelik rólam, hogy -Erdélyből áttelepült menyem 300 ezer forint támogatást kapott a menekültügyi alapból. míg a Rétságon élő többi áttelepült semmit. Nos, a menyem valóban Erdélyből települt haza. « mint fiatal, két gyermeket és laká.svételt vállaló házasok a tanács rendeletének megfelelően 180 ezer forint kamatmentes kölcsönben, a helyi tanácstól pedig 120 ezer forint vissza nem térítendő támogatásban részesültek. Ebből 180 ezer forint visz- szaigénylése az Országos Letelepedési Alapból folyamatban van. A testület a döntéskor figyelembe vette, hogy mindketten fiatal szakemberek, szolgálati lakást nem igényelnek, s munkáltatói támogatásban egyikőjük sem részesült. A Rétságon élő többi áttelepült lakásügye, elhelyezése jelenleg megoldott. Lakásépítés vagy -vásárlás esetén az arra jogosultakat nyilván tanácsrendeletünknek megfelelően támogatjuk. Ügy érzem, személyemet támadó kérdés az is, mely arra vonatkozik, hogy fiam, jóllehet nem orvos, megkapta az orvosi lakások egyikét, s ^ég 100 ezer forint vissza nem térítendő tanácsi támogatást is. Nos, fiam és menyem Rétságon dolgozó pedagógusok, s így szolgálati lakásra jogosultak. Mivel e lakások nem külön orvosi, pedagógusi, hanem egységesen szolgálati lakások, ezért kaphatták meg törvényesen az üresen* állók egyikét, ideiglenesen, 1989. februártól július 31-ig meghatározott időre. Július első napjaiban kiköltöztek. A kiutalás a megyei tanács általános elnökhelyettese tudomásulvételével jogszerű volt. Az emlegetett 100 ezer forint tanácsi támogatásról viszont szó sem volt. Talán nem teljesen ok nélkül tartom tendenciózusnak a következő két kérdést: gvűjtenek-e ellenem aláírásokat, van-e kézifegyverem? Nem, tudomásom szerint nem folyik ellenem aláírásgyűjtés. Nem, nem rendelkezem önvédelmi fegyverrel. ’ Remélem, fenti válaszaim kielégítik a tisztázás igényeit. Gresina István tanácselnök Húsz százalékkal emelték a varró- és vasalónők bérét — Mindig elölről kell kezdeni és folyamatosan kell ismertetni a leckét, azt a hosszú távú követelményt, hogy a kifogástalan minőség és a magvas igények teljesítése sohasem kerülhet le a napirendről, érzékelteti mai valóságuk lényegét, fennmaradásuk tétjét Zsuífa Mátyás, a Senior Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységének igazgatója, -v- Az első fél évben egyre jobban éreztük a konkurencia hatását is- Nehezebben érkeztek a tőkés Adidas megrendelések. Emiatt a közvetlen dollárexport csupán 40,5 millióra sikeredett, ami a bázisnak csupán 64 százaléka. Szebb a kép, ha hozzávesszük az importkiváltást szolgáló termékeket is. A kettő együtt 17,7 százalékkal több mint tavaly, ugyanebben az időszakban. Az újabb magas követelményeket, az igényesség foglalja magába. Nemrég még egy Adidas szabadidő- ruha összeállítására 1,1 normaórát fordítottak. Az első fél évben gyártott új fazonra — (amelynek fantázianeve Rockhamton), már másfél óra kellett. Ami még új, hogy ezzel együtt megszűntek a régi fazonok és a megszokottal ellentétben, jóval nagyobb meny- nyiséget, 28 ezer darabot kell legyártaniuk. Ezenkívül, 50 ezer különböző színű szólónadrágot. — Az a gondunk, miként oldjuk meg ezt az új, korábbinál igényesebb feladatot, ami szétszabdaltságánál fogva apró elemekből áll. Azt hiszem, sok üzem örülne, ha ilyen sokat ígérő megbízással rendelkezne. Az új termék a harmadik negyedévben két szalagnak biztosít folyamatos munkát — mondja jóleső érzéssel a hangjában a gyáregység igazgatója. — Az Adidas cég mellett, a második negyedévben kopogtatott igényével a Lewis Straus cég képviselője. — A tőlünk rendelt kiegészítő termékekkel: pólókkal és pulóverekkel — amelyek szitanyomással az ő motívumvilágát testesítik meg —, egyelőre a belföldi kínálatot kívánja szélesíteni. A második negyedévben, az előbb említett cikkekből csaknem 21 ezer darabot küldtünk a kívánt helyekre — kér ismét szót Zsuífa Mátyás, majd a következőkkel folytatja: — A szállítmányok után megérkezett az újabb megrendelés — 6 cikkből 2100 darabot kér —, amit külföldön referenciatermékként kíván értékesíteni. Amennyiben a „kóstolónak' szánt bemutatkozásunk jól sikerül, akkor bizonyára lesz előnyös folytatása. Akárcsak a belföldre küldött termékeknél, ugyanúgy a mostani, exportra készülőknél is, magas követelmények alapján, a helyszínen és darabonként minősítik termékeinket- Ezt az állapotot úgyis kifejezhetem: — állandó sanyargatás alatt vagyunk — vélekedik az igazgató. Ami a megrendelő részéről természetes követelmény, az a dolgozók és vezetők, számára napi előírás. Vajon, miként tükröződnek az előbbi követelmények az anyagi elismerésben? — Május elsejétől a varró- és vasalónők 20 százalékkal nagyobb bért kapnak — kategória-béremelés alapján — ugyanazért a munkáért. mint korábban, ha kifogástalan minőséget adnak. örülünk ennek, mert meghaladja az eddig közölt fogyasztói árnövekedést. A többi területeken 10—12 százalékkal emelkedett a bér. Ezzel az átlagjövedelem 5980 forintra nőtt. Csalóka ez a szám, mert mögötte nagyszámú betegnap és jelentős részmunkaidő húzódik — hangsúlyozza az igazgató. — Nem vártunk ilyen magas béremelést, de nagyon jólesett, és fokozta a munkakedvünket — kapcsolódik a témához Komár Gyuláné varrónő, aki eddig ötször vette át a vállalat kiváló dolgozója, háromszor pedig a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést. A varrodában dolgozók 55 százaléka a környező településekről jár be dolgozni. A gyáregységi létszám több mint 40 százaléka pedig már korábban kijelentette: szükség van a két műszakos foglalkoztatásra. Indok: a családi megélhetés biztosítása, továbbá a 40 százalékos délutáni pótlék. A nagyobb anyagi elismerés ellenére, hosszú ideje megoldatlan feladat a képzett varrónők számának növelése. — A vállalat központja megbízta a Münchenglatt- boch textilipari főiskolát, hogy szervezze és bonyolítsa le azt a speciális betanító tan folyamot, amelyet tréninggyakorlatnak neveznek. — utal a munkaszervezés újabb momentumára Zsuffa Mátyás. — Ezen. azok a dolgozók vettek és Vesznek részt, akiknek alacsony a teljesítménye, vagv kezdő, gyakorlatlan szakmunkások. Külön műhelyben, munkaidő alatt és folyamatosan került, kerül erre sor. Eddig a két tanfolyamon 15—20 fő vett részt- -1- Azt várjuk, hogy 15—20 százalékkal növekedjen termelésük — foglalja össze az eddigi tapasztalatok lényegét az igazgató és majd a következőkkel egészíti 'ki. — Visszatérő jelleggel és video felhasználásával folytatjuk tovább. — Nagyon jó volt, mert segített a munkafolyamat felgyorsításában. Azóta jobban haladok, ugyanakkor egyszerűbbnek tűnik a munka. Nincs arra időm, hogy többszöri és lassúbb kézbevétellel mégunjak egy műveletet. Ugyanis a munkaidő minden percét jól lefoglalja a feladat. Igen, újra elmegyek, ha itt lesz az ideje — állítja a kedves, mosolygós Horváth Andrea, ifjú szakmunkás. — Érdemes volt részt vennj, mert az ottaniakat tudom hasznosítani, egészíti ki az előbbieket, a törékeny Oláh Valéria, aki a szakmunkásbizonyítvány megszerzése óta harmadik hete dolgozik a gyárban. Nem csak a termelésben keresik a hatékonyabb, gazdaságosabb munka megoldásait, hanem a kiszolgálást végző munkaterületeken is. Eredményeként 12 fővel csökkent az itt dolgozók száma. Ügy látszik az állandó sanyargatás nem kíméli ezeket a területeket sem. Venesz Károly A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat 3. számú sütőüzemében, Baglyasalján, naponta 37 ezer zsemlét sütnek. Innen látják el Salgótarján és környező településeit friss péksüteménnyel. Képünkön Megyes Attila csoportvezető, a kemencéről szedi le a friss árut-RigóPontosán szállít a Penomah Fagyasztott hús az üzletekben Futótűzként terjedt a hír Balassagyarmaton, hogy nem lehet húst kapni. Magyar ember a hús alatt természetesen friss sertéshúst ért. Két okot említettek a jólértesültek; az egyik szerint valószínűleg felemelik az árát, a másik pedig az, hogy olyan szegény ez az ország, hogy már hús sincs. — Január elsejétől megszűnt a körzeti keret a hús és a húskészítmények elosztásában — mondja Oláh József, a Penomah balassagyarmati gyárának termelési és kereskedelmi igazgatóhelyettese. — Addig a megyei tanács kereskedelmi osztálya határozta meg az arányokat. A korlátok oldásának mi szívből örültünk. és bizonyos áruféleségek értékesítésénél éltünk is a lehetőséggel. Január elsejétől új helyzet állt elő. A vágóhíddal korábban szerződést kötő vállalatok legtöbbike továbbra is igényt tartott a balassagyarmati húsra. Egyetlen kivétel volt csupán, a Pa- lócker nem kötött szerződést. Pontosabban : egy kiskereskedelmi árubeszerzési megállapodás jött létre. Ez a megállapodás semmiféle kötelezettséggel nem jár. Ök akkor úgy látták, jobb a többcsatornás beszerzési mód. A Palóckerrel üzletet kötött a gyöngyösi és a békéscsabai húsipar. A választék szempontjából feltétlenül üdvözölni lehet "fezt a beszerzési módot. Igen ám, de, ha valamilyen gond keletkezik n távoli szállítókkal — esetleg időközben jobb piachoz jutnak —, vajon a gyarmatiak belépnek-e a helyükre? — A Palócker idegen szállítókra építette fel áruinak döntő többségét — folytatja Oláh József- — Mi ennek ellenére maradéktalanul kielégítettük és kielégítjük az igényeiket. Semmiféle konfliktus, fennakadás nem volt a szállításban. Akkor már csak arra kellene választ kapni, vajon lehet-e húst kapni Balassagyarmaton? — Hozzánk senki nem jött panasszal, de nem is jöhetett, mert mi igény szerint szállítottuk, szállítjuk a húsárukat — fűzi tovább a mondatokat az igazgató- helyettes. — Fennakadás nem volt a szállításban. Va-« lószínűleg kisebb zavart az' okozhatott, hogy a kiszállított tőkehús harminc százaléka fagyasztott áru volt. — Ennek rendkívül prózai oka van: kevés a sertés. Minden évben augusztus a leggyengébb felvásárlási időszak. A nyaralások előtt, a termelők igyekeznek megszabadulni az állatoktól, ezáltal vákuum keletkezik. Nem kell félni mégsem, tartalékaink elegendőek a későbbiekre is- Bátran kijelenthetem, szó sincs húshiányról ! Néhány boltban a fagyasztott húst visszautasították az átvevők, mondván, ők friss húst kértek. A vevők hiába tértek tíe ezekbe az üzletekbe, hoppon maradtak. Máshol a vásárlóknak nem kellett a fagyasztott hús, pedig lehet, hogy otthon éppen a hűtőládába került volna. Mi hát a megoldás? Ügy hiszem, a termelők ösztönzésében keresendő. Ádám Tamás
