Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-09 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 Al NOGF AD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 186. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. AUGUSZTUS 9.. SZERDA .. v i —--------- ----r.'. - _• .! • N em rossz a féléves mérleg SXil: 7 millió dollár exportbevétel — Síküveggyár: 142 millió forint nyereség — NflÉV: átadtak 84 lakást A Salgótarjáni Kohászati Üzemek dolgozói az első íél évben igazán nem panasz­kodhattak a munkaellátott­ság hiányára, hiszen a 111 ezer tonnás rendelésállomány közel 20 ezer tonnával ha­ladta meg a tervezett gyár­tást. A termelés végül is 3 százalékkal maradt el az előirányzottól, s így a le­szerződött piaci igények 26 százalékát nem sikerült ki­elégíteni. Kollár Péter, a kereske­delmi főosztály vezetője azt is elmondta, hogy a húzott rúdacél előállítását • rendre hátráltatta az alapanyag rapszodikus beérkezése. Lét­számhiány miatt az 1. szá­mú tűzihorganyzó telep ka­pacitása messze nem volt «kihasználva, ennek követ­keztében áruhiány keletke­zett. A szőlőtelepítők nem kapták meg a kért huzalt, ezért a telepítések ország­szerte akadoztak, jogos volt a megrendelők felháboro­dása. A hideghengerműben a körolló átépítése okozott problémát. A DEXION— Salgó termékeknél öncélúvá vált a gyártás, nem vették figyelembe a vevői kérése­ket, s ennek következmé­nyeképpen megtorpant az értékesítés. A kovácsoló­gyárban 20 százalékkal esett vissza tavalyhoz képest a megrendelés. Az egyik leg­nagyobb vevő, a RÁBA Magyar Vágón- és Gépgyár egyoldalúan módosítja a le­szerződött megrendeléseket, figyelmen kívül hagyva az SKÜ érdekeit. A kivitel kedvezően ala­kult az első hat hónapban. A rendelésállomány itt is nagyobb volt a kielégíthető­nél, s az éves' tervezett ki­szállítások csaknem 60 szá­zalékát teljesítették a ko­hászok. A gyártási lehető­ségekben nem volt fenn­akadás, s ennek is köszön­hetően 7,1 millió dollár volt az exportbevétel. A ki­vitel hozzájárult ahhoz^ hogy az ez évre tervezett 120 milliós nyereség több mint kétharmadát könyvel­heti el a vállalat. A Salgótarjáni Síküveg­gyárban az idén minden ed­diginél magasabbra állítot­ták a mércét. A tervezett 2 milliárd forintos árbevétel 300 millióval, a célul tűzött 260 millió forintos nyere­ség 60 millióval haladja meg a múlt évit. Az elő­irányzott tőkés értékesítés minimum 7 millió dollár, 1 millióval több a korábbinál. Ilyen feszített tej-vek fi­gyelembevételével is • arról tájékoztatott Palchuber Ist­vánná, a közgazdasági osz­tály vezetője, hogy sikeres fél évet tudhat maga mögött kollektívájuk. A nyereség 142 millió forintra rúgott a fél év során, minden eddi­ginél több, bár így is némi­leg kevesebb a programo­zódnál. A lemaradás oka: a tőkés export 20 százalék­kal kisebb a vártnál. A húzott síküveg gyártá­sát sorozatos műszaki prob­lémák hátráltatták. Ennek betudhatóan az „A” minő­ség aránya csak 18 száza­lék volt, szemben a terve­zett 58 százalékkal. A hő­szigetelő üveg termelése és értékesítése terén is le­maradás mutatkozott. Ked­vezőtlen hatást gyakorolt a gazdálkodásra a készletek rendkívüli megemelkedése. A negatívumok közé soro­landó az alkalmazotti állo­mányúak létszámának - nö­vekedése. A síküveggyárban április­ban 18 százalékos bruttó bérfejlesztést hajtottak végre, s jelenleg a bányák után itt a legmagasabbak a fizetések. Amennyiben a várt szinten alakul a nye­reség, úgy további jelentős béremelésre számíthatnak a gyár dolgozói. Erre adott a lehetőség... A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat szerénv eredménnyel zárta az esz­tendő első felét. Tóth László gazdasági igazgatóhelyettes­től megtudtuk: 2Í0 millió forint árbevételt ért el a kollektívájuk, s ez kevesebb a korábbinál. Ennek oka. hogy az építés-szerelés egy részére anyagmentesen szer­ződtek. Ez egyfelől a meg­rendelő kérésére történt, másfelől elérték, hogy ke­vesebb hitelt kellett felven­nie a, vállalatnak az anya­gok beszerzésére. Ebből adódóan kevesebb volt a bankkamat. Ugyanakkor az ipari jel­legű bevétel minden eddi­git túlszárnyalt. Betonérté- kesítésből, valamint hegesz­tett acélszerkezetek eladá­sából 23 millió forint árbe­vételre tett szert a munkás^- gárda. Az a kollektíva, amelynek a létszáma egyre csökken. Napjainkban 40 fizikai beosztásúval dolgoz­nak kevesebben a NÁÉV- nél, mint a korábbi idő­szakban, s ez érezteti nega­tív hatását a munkaterüle­teken. (Folytatás a 2. oldalon.) Ötven magyar vállalat az őszi lipcsei vásáron A szeptember 3—9. kö­zött megrendezendő lipcsei őszi vásáron , 6 ezer kiál­lító részvételére seámíta­nak. A magyar ipart és kereskedelmet 3200 négyzet- méternyi területen 50 vál­lalat reprezentálja majd, köztük 10 olyan cég, ame­lyik itt először állít ki. A lipcsei vásár, amely a maga nemében az egyik leg­jelentősebb európai szak­rendezvény — különösen az utóbbi években —, a kelet— nyugati kereskedelem egyik központjává vált, ahol a kiállítók ^ a szakemberek tudományos-műszaki ta­pasztalatcserét folytatnak. Az idei őszi seregszemlén az. NDK 2800 kombinátja és üzeme mutatja be új fej­lesztéseit a mikroelektro­nikában, a számítástechni­kában, a robotok gyártá­sában, a számítógépes mér­nöki rendszerek fejlesztésé­ben, a lézertechnikában és a biotechnikában. Sok újdon­ságot vonultatnak fel a jár­műipari standokon, ahol ' most először láthatók majd a négyütemű motorral fel­szerelt kis szállítójárművek is. A sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy a lipcsei' vá­sáron 14 szocialista ország mutatja 1 be gyártmányait, az európai és a tengeren­túli tőkés országok közti! 26 ismerteti exportkínála­tát, továbbá, jelen lesznek tíz fejlődő ország cégei is. A magyarok részvétele azért is fontos, mert az NDK számára hazánk az ötödik legnagyobb kereske­delmi partner, míg Magyar- országnak a harmadik legjelentősebb partnere az NDK. A teljes áru- csere-fórgalom több mint 60 százalékát a gépgyár­tás és az elektronika ter­mékei teszik ki, a többit pe­dig a nversányagok, mezőgaz­dasági termékek és más fo­rrasztási cikkek. A vásáron a kiállító magyar vállalatok főleg vegyipari berendezése­ket. konfekciógépeket, köz­úti járműveket és gyógyáú szati eszközöket állítanak ki. A vásár divatbemuta­tóin felvonultatják a ma­gvar textilruházati ipar kí­nálatát. Pozsgay Imre fogadta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőit Pozsgay Imre állammi­niszter -kedden a Parla­mentben fogadta Fodó Sán­dort, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét és Kovács Miklóst, a szö­vetség vezetőségének tag­ját. A találkozón az állam- minisztert tájékoztatták a nemrég megalakult szövet­ség munkájáról, ismertet­ték terveiket az anyaország­gal való kapcsolat kiépíté­séről. Szóba került a kár­pátaljai magyarság és Ma­gyarország együttműködése a nyilvánosság intézményei­ben, a tömegtájékoztatás te­rületén. A szövetség veze­tői szóltak a magyarországi napilapokhoz jutás nehéz­ségeiről, gondjairól is. Rádióalkatrészek Litkéröl A Litkei Ipoly Terme­lőszövetkezet egyhá- zasgergei melléküzem- ágában a BRG részére szerelnek Össze külön­féle rádió adó-vevő ké­szülékekhez szükséges kezelőegységeket. Ké­pünkön Juhász Gyulá- né és Kökény Vilmosné FM—05 típusú rádió­hoz a beszélőegységet állítja össze. —RT— (Elrugaszkodás Az elrugaszkodás, a fiatalabb nemzedék politikája, állapot, jelenség, ha úgy tetszik: sajátos kiútkeresés. Egy nemzedék különös szárnypróbálgatása,mely gyak­ran nélkülözi a megfontoltságot, a mérlegelést. Kiin­dulópontja többnyire a vélt, vagy valódi kilátástalan- ság, a türelmetlenség, végcélja: a könnyebb boldo­gulás, vagy a bizonytalanság az ország határain túl. (Jegyzet az 5. oldalon.) Módosított megyei labdarúgó­versenyszabályzat Az NB Il-es Síküveggyár SE, valamint megyénk NB III-as, és a megyei I. osztályban szereplő csapa­tai képviselőinek részvételével tartottak tegnap érte­kezletet Salgótarjánban. Ezen a jelenlévők a közel­gő' bajnokság részleteiről tárgyaltak, s többek között, megvitatták az 1989.90- idényre módosított verseny- szabályzatot. Csak egy érdekesség: a megyei bajnok­ságokban a jövőben a győzelemért három, a döntet­lenért egy pont jár, az országos gyakorlatnak megfe­lelően. (Részletes beszámolónk a 7. oldalon olvasható.) Nógrádiak Hevesen A meleg vizéről híres Heves város strandját sokan keresik jel a nyári napokban megyénkből. 1Vállalata- ink, üzemeink létesítettek a strand ,környékén üdülőt, ezzel is biztosítva dolgozóik kulturált pihenését Rigó Tibor képriportja — amely a nyári kánikulában ké­szült — az 5. oldalon található. A szabályozás jelenlegi rendszere fékezi a csúcstechnológiák elterjesztését A bányászszakszervezet központi vezetőségének ülése A báhyászok elítélik a pénzügyi-gazdasági szabá­lyozás jelenlegi rendszerét, mivel az visszatartja, erő­sen fékezi a termelésszer­kezet átalakítását, s a csúcstechnológiák elter­jesztését — állapítja meg a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete központi vezető­ségének keddi ülésén meg­fogalmazott állásfoglalás. Az Országos Érc- és Ás­ványbányáknál négy évvel ezelőtt megkezdett jelen­tős termelési szerkezet­átalakítás kedvezőtlen fej­leményei, tapasztalatai in­dokolják ezt a véleményt. A vasérc, valamint az ólom­cink veszteséges termelése helyett ugyanis 12-féle nye­reséges termék, közöttük újabb ásványi anyagok, őr­lemények feldolgozását ol­dották meg, korszerű tech­nológiával, ám az infláló­dás és a szabályozóválto­zásokkal együtt járó elvo­nások miatt az új termé­kek nyeresége erősen csök­kent, sőt több cikkük vesz­teségessé vált. Az idén így (Folytatás a 2. oldalon) Felszabadították a szocialista importkontingenseket Az eddig le nem kötött kontingensek erejéig szaba­don importálhatnak a szo­cialista országokból a jövő­ben a hazai vállalatok — válaszolta a Kereskedelmi Minisztérium illetékese, Czi- bula János főosztályvezető, az MTI munkatársának ar­ra a kérdésére, milyen in­tézkedésekkel szándékozik a minisztérium elősegíteni a szocialista import növekedé­sét. A főosztályvezető elmon­dotta, hogy az év első hét hónapjában a szocialista or­szágokba szállított export 4,6 milliárd rubelt tett ki, 5.1 százalékkal többet mint egy évvel korábban, az im­port pedig 4,2 milliárd ru­bel volt, 3,6 százalékkal ke­vesebb mint a múlt év azo­nos időszakában. A fizetési mérleg július végén 733 millió rubeles pozitívumot mutatott. Sürgető feladat tehát az exportellentételek beszerzése: legalább 500 millió rubel értékű behoza­talra van szükség ahhoz, hogy az év végére, a mér­leg egyensúlyba kerüljön. A minisztérium ezért felsza­badította az importkontin­genseket, a lé nem kötött tételeket bármely jogosult vállalat megvásárolhatja a szocialista partnerektől. Je­lenleg 1000 fölött van azok­nak a vállalatoknak a szá­ma, amelyek alanyi jogon külkereskedhetnek, vásá­rolhatnak a szocialista or­szágokból. A minisztérium arra számít, hogy elsősor­ban azok a vállalatok mé­rik fel a vásárlási lehetősé­geket, amelyek a rubel- elszámolású exportban is érdekeltek. Az import fokozása mel­lett, szükséges a szocialista országokba irányuló export- tevékenység szabályozása is, ezen a tárca illetékesei most dolgoznak — fejezte be a főosztályvezető.

Next

/
Thumbnails
Contents