Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-01 / 179. szám

concT o nA DT .í OrUn 1 * RT-- == SPORT Szilágyi Gyula búezúzik a kizpadtól Atlétikai OB — nógrádi zwammal Kisterenyén jó szívvel emlékeznek majd rá Beszélgetésünk apropóját a Kisterenye labdarúgó- csapatának kiváló szereplése adta. A megyei I. osztá­lyú bajnokság múlt szezonjában a terenyei gárda vé­gig ott loholt a listavezető, később bajnok Nézsa nya­kában. Van-e, volt-e titka az együttes jó teljesítmé­nyének, az elért sikernek? Ezt kérdeztük először Szi­lágyi Gyulától, a Kisterenye volt edzőjétől. — Nagy titkokról nem számolhatok be — mondta a szakvezető. — Egy sikerre éhes társaság jött össze Te- renyén, önbizalommal tele. És persze nem hiányzott a jó közösségi szellem sem. Mindenkit a régi mondás hatolt át: egy mindenkiért, mindenki egyért! — ön 1987-ben vette át a gárda szakmai irányítását. Akkor bizony eleget kellett izgulniuk, hogy megkapasz­kodjanak a megyei bajnok­ságban, így a szurkolókat kissé váratlanul érte múlt évi előretörésük! — Visszatekintve a két szezonra úgy érzem, hogy a csapatnak kellett az idő, hogy összekovácsolódjon. Ez a folyamat kezdődött meg az 1987 88. évi pontvadá­szatban. Ennek hajrájában 13 találkozón veretlenek maradtunk, tulajdonképpen bennmaradásunkat is ennek köszönhetjük. A múlt idény­ben aztán megjött az ét­vágy. így bennünket nem lepett meg az együttes jó szereplése és helytállása. — A bajnoki cím megszer­zése is elérhető közelség­ben volt. Az elsőség kivívá­sa esetén vállalták volna-e a magasabb osztályú sze­replést? — Tény, hogy a harminc forduló során végig ott lo­holtunk a Nézsa nyakában. Sajnos, rosszul kezdtük a pontvadászatot, néhány vá­ratlan vereség és számunkra kínos döntetlen juttatta lé­péselőnyhöz vetélytársunkat. Volt rá példa, hogy a lefú­jás előtti pillanatokban úszott el egy, vagy két pon­tunk. Pedig ha szorosabb a harc az első helyért, bizo­nyára a bajnokság színvo­nalának sem ártott volna. Hogy vállaltuk-e volna az NB III-as részvételt? Idény közben erről is váltott szót a klubvezetés és olyan meg­állapodás született: ameny- nyiben feljutunk, megterem­tik a magasabb osztályban való szereplés anyagi, mű­ködési feltételeit. Sajnos erre nem volt szükség. — Ha már belemerültünk, néhány szóban értékelje csa­pata teljesítményét! — összességében minden játékosom teljesítményé­vel elégedett vagyok. A sok jó közül ki kell emelni Su- sán kapust. Molnárt, Szabó Lacit és Szabó Gyurit. Utóbbi labdarúgóm csapat- kapitányként is kiválónak bizonyult. A gárda egyéb­ként meszemenően a leg­sportszerűbb csapat volt a bajnokságban. Csupán egy labdarúgónkat állították ki és mindössze kilenc sárga­lapos figyelmeztetést kap­tak játékosaim. Annyit még e témakör kapcsán hadd mondjak el, hogy közönsé­günk is részese sikerünknek. Hazai meccseinken 250—300 lelkes hívünk buzdította a fiúkat, de idegenbe is el­kísértek bennünket a leg­kitartóbbak. — A szóbeszéd szerint be­fejezi edzői pályafutását. — Igen. Bár nem csömör- lőttem meg e szép munká­tól, mégis úgy érzem, hogy elég volt. 47 éves elmúltam, tizenhét esztendeje koptat­tam valamelyik együttes kis- padját. Recsken négy sze­zont, míg Kisterenyén ösz- szesen tíz idényt ültem vé­gig szakvezetőként. Úgy lá­tom, újat már nemigen tud­nék nyújtani, a langyos víz­ben pedig nem akarok evic- kélni. Ezért intettem búcsút Terenyének és az edzőskö- désnek is. — Mire emlékszik a leg­szívesebben? — Nézze, a majd két év­tized emlékei oldalakat ten­nének ki. Azt azonban büsz­kén mondhatom, hogy olyan labdarúgók nevelésében, fel­készítésében vállaltam te­vékenyen részt, mint Jó­nás, Tarlósi, Hiesz és sorol­hatnám tovább: Így tehát én is hozzájárultam egy-egy tehetséges focista sikeres pályafutásához, útjuk egyen- getéséhez : . — Hogyan tovább? — Ha a kispadon már nem is látnak, a labdarúgó- mérkőzések állandó látoga­tójaként sokszor találkozunk még. (V. i.) Legjobbjaink csalódást okoztak... .de Balázs Dénes és Kovács Dusán utazik az ifi EB-re A múlt hét végén, négy napon keresztül, a főváros­ban randevúztak az ország legjobb atlétái. A 94. atléti­kai OB annyiban rendha­gyónak bizonyult az előző­ekhez képest, hogy Billy Graham „fellépése” miatt ezúttal nem a Népstadion­ban, hanem a Bp. Honvéd, Tüzér utcai sporttelepén rendezték meg. A küzdel­mekben a megyénk atléta­társadalmának képviseleté­ben az SKSE élversenyzői is rajthoz álltak. A bajnok­ság tapasztalatairól, illetve a nógrádiak szerepléséről Angyal Jánost, az SKSE ve­zető edzőjét kérdeztük­— Milyen volt az idei OB színvonala, és kik keltették a legjobb benyomást? — Előzetesen sokan rekla­máltak a Népstadion miatt, de, mint kiderült, a Tüzér utcai pálya is méltó házi­gazdája tudott lenni a baj­nokságnak. A közönség kö­zelebb volt a versenyzőkhöz, ami különösen jót tett a versenyek hangulatának. A korábbiakhoz képest jóval több vaskos meglepetés szü­letett. Kevesen gondolták volna például, hogy Molnár megelőzi Kovácsot 2Uu mé* térén, vagy azt, hogy Almá- si legyőzi Szalmát a távol­ugrásban. Emellett sok jó versengésnek lehettünk ta­núi, a régiek közül különö­sen Forgács Judit szereplé­se ment élményszámba. — Hány versenyzővel kép­viseltette magát az SKSE, és milyen reményekkel vág­tak neki a bajnokságnak? — Hét .versenyzőnk állt rajthoz. Utasít 100 méteren és Kadlótot 5000 méteren, a dobogóra vártuk, Novákot hármasugrásban a legjobb nyolc közé, míg a fiatalok­tól, Balázs Dénestől, Rozmán Zoltántól és Agg Esztertől, a tisztes helytállást, miként a katonasága után egyesüle­tünkhöz visszatért Andó Ká- rolytól is. — Mind az eredmények tánúsítják, nem sok minden jött össze ezekből. No de ne kategorizáljunk, hanem menjünk sorjában. Mi tör­Balázs Dénes várakozáson felUl szerepelt tént például Kadlóttal, aki sokak nagy csalódására, csak az 5. helyen végzett? — Zoli szereplése valóban nagy kudarcnak számít. Pe­dig mind az edzéseken, mind pedig ott a verse­nyen megtett minden tőle telhetőt. Háromezer méterig együtt haladt a végső győz­tes Káldyval, ám a hajrát már nem bírta. Sajnos, a magaslati edzőtáborozáshoz időben túl közel került a bajnokság, és Zoli még fá­radtan mozgott, nem tudta teljesen kipihenni magát. Reméljük, hogy a Budapest- nagydíjon már hozni tudja szokott formáját. — Utasiról azt mondta, hogy Karaffa és Kovács mö­gött, a több hasonló képes­ségű fiatal közül valamivel kiemelkedik, ezért ott lehet a helye a dobogón. Ennek ellenére, most még a döntő­be se került-.. — Még Kadlót helyezésé­nél is nagyobb csalódás ez számomra. Sanyi, a 100 mé­teres síkfutás előfutamában 11,06-os eredményével csak a 4. helyezést tudta elérni és ezzel kiesett. Tény, hogy hosszú ideje sérült és egy közeli gerincműtét előtt áll, de ezzel együtt akarati prob­lémák is vannak vele. To­vábbi pályafutásával kap­csolatosan, a következő 1—2 hónap, döntő- időszak lesz. — Balázs Dénes viszont alaposan kitett magáért, 1500 méteren, a 3:45,13-as eredményével és a 6. helye­zésével sokak számára meg­lepetést keltett. — ' Igen, Dénes nagy te­hetség, a tavalyi idejéhez képest, az idén, több mint 8 másodpercet javított Mostani eredményével tel­jesítette a junior I. osztá­lyú és az ifjúsági EB kikül­detési szintet. Már az is nagy meglepetés volt, hogy élete első felnőtt bajnoksá­gán bekerült a döntőbe. Ott aztán nagyon taktikusan versenyzett, és sokak elké­pedésére háromszáz méter­rel a cél előtt ő nyitotta meg a hajrát. — És a többiek? — Novák Gyula jó for­mában érkezett, de egy saj­nálatos haláleset megzavar­ta és három belépett ugrá­sával eredmény nélkül tért haza. A fiatalok közül Roz­mán 400 méteres síkfutás­ban az előfutam során 49,27- et futott, a B-döntőben 49,53- al a 6. lett. Ez számára reá­lis eredmény. Agg Eszter 200 méteren nem jutott to­vább, de számára — mint ifjúsági bajnoki ezüstérmes — ezúttal még a tapaszta­latszerzés volt a döntő. — Mi lesz a következő időszak programja? — Nagy örömmel mond­hatom, hogy kapósak lettek az atlétáink! Augusztus 5— 6-án rendezik meg például Olaszországban az olasz— brit—magyar ifjúsági hár- masviadalt, ahová három versenyzőnk is utazik- Ko­vács Dusán 400 gáton, Ba­lázs Dénes 1500-on, Rozmán Zoltán a 4x400-as váltóban áll rajthoz. Döntés született az augusztus 24—27 között a jugoszláviai Varasdon megrendezésre kerülő ifjú­sági Európa-bajnokságra utazó magyar csapat össze­tételéről is, amelyben helyt kapott Balázs Dénes, aki 1500 méteres síkfutásban, valamint Kovács Dusán, aki tízpróbában képviseli ha­zánk színeit. Balás Róbert m Utolsó taktikai utasítások Nagy Feró lubickolás közben; avagy: ..Jjjjeeeeee, de kellemes ez a víz!” Szombaton ren­dezték meg Balas­sagyarmat festői szépségű üdülőhe­lyén. a Nyírjesben a 3. Palóc Triatlon küzdelmeit. A nem­zetközi mezőnyben több mint kettöszá- zan vállalkoztak rá. hogy teljesítsek az úszásból, kerékpáro­zásból és terepfu- tásból álló viadalt. Az embert próbáló verseny néhány könnyedebb pilla­natát is elleste fo­tóriporterünk. (Rigó Tibor felvételei) A Wartburggal talán könnyebb lenne De nedves belülről ez a tó! Készül a liga is Észrevétlenül el­szállnak a napok. Alighogy befejező­dött az 1988/89. évi, különböző szintű baj­nokságok küzdelem- sorozata, máris itt van a nyakunkon a következő, az 1989/90. szezon. Készülnek az együttesek, egymást követik az edzőmecs- csek. Nem csak a labda­rúgók várják már izgatottan a rajtot, hanem a pontvadá­szatot irányító, fel­ügyelő, szervező tes­tületek is. Az NB III- Mátra-csoport versenybizottsága már elkészítette az őszi idény sorsolását, ám a liga ezzel még nem fejezte be a készülő­dést. Már postázták az érintett klubok­nak azt a meghívót, mely az augusztus 7-i ligaülésre szóí.

Next

/
Thumbnails
Contents