Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-05 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF.. 183. SZÁM ARA: 5,30 FORINT 1989. AUGUSZTUS 5.. SZOMBAT Egkémlelő átvevők, üzemelő szárítók Exportbúza Szécsényböl n Nógrád Megyei Ga­bonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat szécsényi keverőüzeménél e hónap elejéig több mint 700 vagyon búzát vásároltak fel a közeli mezőgazdasági . üzemektől. Az átvétel fo­lyamatos, a terményt szigorú vizsgálat alapján minősítik. Lehoczki Barnabás átve­vő mondja: — A legtöbb búzát az őrhalmi termelő- szövetkezettől és a Magyar- nándori Állami Gazdaságtól szállították. Sajnos, a gabo­na víztartalma, hektoliter­súlya nem kedvező és ez hátrányosan érinti a terme­lőt és a vállalatunkat is. A 16 százalékon felüli víztar­talmú búzát szárítanunk kell és csak így kerülhetnek silókba. Megtudtuk, az elmúlt év­ben 5 vagonnal kellett szárí­tani és az idei mennyiség már meghaladja a 230 va­gont! Ez jelentősen növeli a vállalat költségeit. — Még 400 vagon búzát tudunk fogadni. A felvásá­rolt mennyiségből 250 va­gonnal exportálunk a Szov­jetunióba és Csehszlovákiá­ba — tájékoztat az átvevő. Kollár János, aki szabad­sága idején dolgozik az át­vételnél, elmondta, hogy műszaki akadály nem hát­ráltatta a munkát, mind a szállító-, mind pedig a szá­rítóberendezés jól bírja az erőltetett igénybevételt... A közeli napokban sem várható, hogy a helyzet kedvezőbbre fordul, hiszen az esős időszak és az egyre gyomosabbá váló búzatáb­lák, tovább nehezítik a be­takarítok munkáját. Nem hiányzik az égi áldás... Fotó: Kulcsár Szöveg: Rácz Megfigyelőként az Európa Tanácsban Strasbourgban az Európa Tanács vezető tisztségvise­lőivel tárgyalt dr. Verebé- lyi Imre belügyminiszter­helyettes. Az Európa Tanács tájékozódott a magyar helyi önkormányzati reform­elképzelésekről. Megállapo­dást készítettek elő arról, hogy Magyarország a jövő­ben megfigyelői státusban részt vesz a helyi és regio­nális hatóságok állandó bi­zottságának munkájában éá az európai belügyminiszterek éves konferenciáján. Augusztus első szombatja Ha az „időjárás-csinóló" is úgy gondolja, ez a hét vége sokáig emlékezetes marad Bánkon. Régi hagyomány, hogy augusztus első hét végéje a nemzetiségi együtteseké Bánkon. Ezúttal is augusz­tus 5-én találkozik egymás­sal a tóparti üdülőhelyen 25 nemzetiségi község 16 együt­tese. Táncosok, zenészek né­pesítik be a vízi színpadot, hogy szórakoztassák a kö­zönséget, s megvívjanak a nívódíjakért, díjakért. A 23. Nógrád megyei nemzetiségi találkozóra me­gyén túlról is érkeznek ven­dégek: várnak együttest Kiskőrösről, Szülőkről, sőt Belgiumból és Ausztriából is. A program szerint a nép- viseletes együttesek a vízi színpadig vonulnak, ahol délután kezdődik a műsor. Előtte is, közben is számos szórakoztató rendezvény közül válogathatnak a ta­lálkozó vendégei. A tó közelében iparművé­szek, népművészek kínál­ják portékájukat. A banki sportpályán a nem­zetiségi focicsapatok mér köznek meg a győztesnek járó kupáért. A gyerekek a bábjátékokban megelevene­dő történetekbe élhetik be­le magukat. Gyerekek is, felnőttek is jól mulathatnak a Perdülj, fordulj! címmel megrendezett régi és új né­pi játékokkal. Természetesen gondoskod­nak a közönség ellátásáról is. Az már csak ráadás, hogy a nemzetiségi közsé­gek jellegzetes nemzeti éte­leikkel is bemutatkoznak. A nemzetiségi találkozó tehát nemcsak a művészeti csoportok seregszemléje lesz Bánkon, hanem kellemes kikapcsolódást, jó szórako­zást ígér valamennyi érdek­lődőnek, nézelődőnek. * A szocializmus új modellje teljesen más megközelítéseket kíván „— Sokszor hallom én is, hogy ezt a megyét is el­kerülték a lényegi változások, hogy ez konzervatív megye. Én ezt nem hiszem. Egy megye nem lehet konzervatív, vagy haladó. Így egyéneket vagy csopor­tokat lehet jellemezni, közigazgatási egységeket nem. Ez sértő az ott élő emberekre. Ugyanakkor vallom, hogy minden bírálatot tényszerű értékének megfele­lően, komolyan kell venni, és azt is, hogy egy megye, vagy bármilyen jelenség értékelésekor a realitások­ból kell kiindulni. Meggyőződésem, hogy az egysza­vas minősítések sohasem tükrözik pontosan a valósá­got. Ha hosszabb távon vizsgálom, akkor például ki­derül, hogy Nógrád több mint másfél évtizede fel­adta azt a felfogást, hogy csak a bányászat, a kohá­szat biztosíthat fejlődést a területnek, és — például — az üveg-, a kerámia-, az alumíniumfeldolgozás fejlesztését szorgalmazta. Az is valóság, hogy az ok­tatás tárgyi és személyi feltételeinek alakításában az Í utolsók közül az elsők közé küzdöttük magunkat, el­indítottunk egy falufejlesztő programot, s nagy erő­feszítéseket tettünk az értelmiség — orvosok, pedagó­gusok, műszaki és közgazdasági diplomások — szá­mának növelésére.” iDevcsics Miklóssal interjú lapunk 3■ oldalán.) Dél-jemeni titkok ;; Herbst Rudolf fotográfus képeiből adunk ízelítőt la­ll punk 5. oldalán. A felvételek az egzotikus arab or­szágban készültek, többezer pillanat töredéke villan fel a néhány fotón. • Jó hangulatban készül I a Síküveggyár SE „A gárda hangulatáról, felkészülésükről érdeklő- l döm Szalagnál. Mondja, nézzek rá a fiúkra, miköz­ben /azok tovább cicáznak a gyepen, milyen p han­gulatuk? Tény, hogy teljes odaadással küzdenek, mindegyikükben él ű bizonyítás vágya. Utóbbi gon­dolatot a \szakvezetö említi és hozzáfűzi: labdarúgói úgy szeretnének helytállni az NB 11-ben, hogy a ma még idegen hangulatú osztály légkörét /átvéve, meg­szokva megkapaszkodjanak a második vonalba.” (Riportunk a 11. oldalon.) _____________________________________________ V álasz a Magyar Demokrata Fórumnak A Magyar Demokrata Fórum salgótarjáni szervezete nyílt levélben fordult dr. Körmendy Józsefhez, a Nógrád Me­gyei Tanács elnökéhez és hozzám a salgóbányai KlSZ-tá- borral kapcsolatban. Mivel ez az intézmény ma a DEMISZ tulajdona, kezelője pedig a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség, szükségesnek tartom, hogy néhány gon­dolattal reagálják a nyílt levélben foglaltakra. O A salgóbányai KISZ- tábor a szervezet sa­ját döntése alapján, tagjai­nak és szimpatizánsainak jelentős társadalmi munká­jával épült. Ma már nehe­zen megállapítható, hogy az építéshez felhasznált pénzeszközöknek milyen há­nyada volt tagdíjbevétel, mekkora volt a szervezet vállalkozásaiból befolyt ösz- szeg, és mennyi volt az ál­lami támogatás. O Az elmúlt, közel há­rom évtizedben az intézmény az ifjúságot szol­gálta. A szervezet és az úttörőszövetség képzésein túl sok ezer fiatal — szer­vezeti hovatartozásától füg­getlenül — jutott nagyon olcsó szálláshelyhez, kultu­rált kirándulási és táboro­zási lehetőségekhez. O Az ifjúsági létesít­mények társadalma­sítása az elmúlt évtizedek­ben nem szolgált jó ta­pasztalatokkal. A volt ifjú­sági házak, ifjúsági táborok állaga bántóan leromlott, főként azért, mert a keze­lőknek nem volt elegendő pénzeszközük ezek fenntar­tására. O Az ország gazdasági helyzetének romlása, az egész társadalmat nega­tívan érinti, de úgy gon­dolom, az ifjúság eseté­ben különösen nagy ez a hátrány. Ezért nem értek egyet azzal, hogy a még if­júságot szolgáló, és erre re­álisan a jövőben is alkal­mas intézményeket más célokra használják. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents