Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-04 / 182. szám

QPORT­V ======^^ •i OrUn 1------ i: v r; örUH 1 Új ártok kék-fohórbon Králik János, a sokoldalú játékos Legszívesebben megkérdezném Králik Jánostól, aki három évvel ezelőtt az NB IlI-as Síküveggyártól el­ment az NB Il-es Ózdi Kohászhoz, most meg az NB III-as Ózdtól jött vissza az NB Il-es Síküveggyárhoz, hogy ugyan mondja már meg, melyik poszton nem tud játszani, mondjuk a kapusén kívül, dehát ha megkér­dezem, azt találja gondolni, hogy nem konyítok a nógrádi futballhoz- Mert aki konyít a nógrádi fut­ballhoz, úgyis tudja, hogy ez a magas, bajuszos, és in­kább vékony mint vastag, 28 éves fiú talán a kapusét kivéve, minden poszton tud játszani. Mondja is, hogy valóban sok szerepkörben megfor­dult már a legutóbbi ti­zennégy év alatt, mióta igazolt játékos lett, és szí­vesen eljátszott mindenütt, ahol a csapatának éppen szüksége volt rá. Ám az utóbbi időben inkább már csak védőfeladatot bíznak rá. Maga is ügy érzi, hogy a beállósban bizonyított a legtöbbet, és ott lehetne most is leginkább haszná­ra a csapatának. Meg aztán azon a poszton szeret leg­inkább játszani. Erre közbevetem, hogy azért már álljon meg a menet. Gondoljon csak be­le, hogy ott van egy újonc­csapat, amelyik még soha nem játszott az NB II- ben, és erősítésként is csu­pán csak ő érkezett maga­sabb osztályból. Aztán meg úgy hozta a sorsa, hogy végül is egy sokoldalú já­tékos lett belőle, aki tud is valamennyire futballozni, bárcsak lenne még néhány ilyen ász Szalay edző pak­lijában. Egy szó mint száz, a magam részéről kisebb­fajta luxusnak tartanám, ha Králikot hagynák le- cövekelni egy viszonylag kötött poszton. Sőt, én már ki is néztem a helyét. Bár ezért rögtön elnézést is ké­rek, mert nincs edzői pa­pírom, aztán nem is én va­gyok a Síküveggyár edzője, meg egyáltalán edzői papí­rom sincs, no meg tanácsot se akarok senkinek adni. De én a két középső védő előtt látnám legszíveseb­ben játszani, igyekezvén ott tisztogatni a frontokat, megszűrni az ellenfelek tá­madásait, mielőtt még azok túl közel kerülnének a ka­puhoz. Hiszen nagyon könv- nyedén jut a labdához és tisztán szerel. Aztán meg ha úgy adódna, mehetne elő­re olyan felhőfejeseket eregetni, mint mondjuk tet­te azt a Kassa elleni edző­meccsen. O O O De lapozgassunk kicsit, Králik házi történelem- könyvében. Szirákon kez­dett el focizni még 1975- ben, majd iskolaideje alatt megfordult a Bgy. Volán, és a Szécsény megyei I. osztályú csapataiban. Míg­nem 1979-ben szerződést kapott a Bgy. SE mind­máig' „aranycsapatként” emlegetett NB Il-es siker­gárdájánál. Ahol „zöldfü­lűként” is be-bekerült. Ba­lázs Zsolt, Lajkó, Szalai, K'ovács III. és a többiek közé. Amikor aztán meg­szűnt a háromcsoportos NB II., és szétszéledt a si­kercsapat, ő is visszament Szécsénybe, majd egy év után berántották a seregbe és a Papp J. SE-ben folytat­ta. 1983-tól a Síküveggyár SE következett, majd 86- ban került onnan Özdra, ahol tavaly kis híján NB I-es játékos lett, most meg ugyanazokkal a társakkal együtt kiesett... Leginkább mégsem az NB II. miatt tért most vissza, hanem mert eddig nem tudott állandóan a családja körében lenni. Mint említi, mégpedig nem kis büszkességgel, van kél nagyon szép nagylánya, és velük szeretne minél több időt eltölteni. O O O — Azt viszont már meg kell kérdeznem, mert na­gyon furdalja az oldalam, hogy vajon hogyan lehet a mai futballban ilyen tiszta eszközökkel védőt játszani. — Nem vagyok egy dur­va típus, és még inkább nem tudnék alattomos len­ni. Emlegetik is olykor, hogy túlontúl puha vagyok, holott, ha kell tudok szigo­rú is lenni. Az én játék­felfogásom szemre tán va­lóban nehezebbnek tűnhet, mint az. egyszerű rombolás, de nekem igazából ehhez van érzékem. Hogy mi kell mindehhez? Hát hadd ne mondjam én, mert még azt hiszik, dicsérgetem ma­gam. Jól van mondom, próbá­lom akkor én felsorolni a hozzávalókat, ő meg, ha rá­hibáztam, csak bólintson. Szóval akkor: helyezkedés, ütemérzék, bizonyos tech­nikai képzettség, labda­biztonság. Vagyis minden, amiért foci a foci és nem birkózás vagy atlétika. (Balás R.) Kerekeken tOravecz Balázs felvétele) Hét végi sportműsor SZOMBAT LABDARÜGAS Flóra és Fauna elnevezésű nemzetközi torna, Balassagyar­mat. nagyligeti sporttelep, 16.00: Bánik Velky Krtis—SBTC, v. : Gál, 18.00: Bgy. HVSE—TJ ZVL Bytca, v.: Benkő. Előkészületi mérkőzések : Sal­gótarjáni Síküveggyár SE— Gyöngyös, Salgótarján, Sugár úti pálya. 10.00. SKSE—Szécsény, Salgótarján, Kohász-stadion, 11.00. TENISZ OB III-as csapatbajnokság: St. Lendület SE—Eger, Salgó­tarján, Lendület-sporttelep, 9.00 óra. Bezárt oz uszoda, ők készültek a strandolt ■bi Pillanatok a tarjáni úszók egyik edzéséről. A maguk módján szerény keretek között, ám lelke­sen és fegyelmezetten ké­szültek és versenyezték vé­gig az idényt a Salgótar­jáni Gagarin DSE úszói. A Kovács Dénes és Szabó László edzők irányította fia­tal társaság a szakosztály fennállásának rövid törté­netében a legsikeresebb szezont vallhatja magáénak. A sportolók sorra döntöt­ték meg a megyei csúcso­kat, értékes helyezéseket szereztek a korosztályos or­szágos viadalokon, a me­gyék közötti versengésben és számos kupasorozaton. Az idény utolsó versenyé­re a napokban került sor Nyíregyházán. Ennek apro­póján értékeltük az „utolsó fellépést” és a szezon egé­szét Kovács Dénes edzővel. — Információink szerint igen erős mezőny gyűlt ösz- sze a szabolcsi megyeszék­helyen és az önök sportolói is komolyan készültek az utolsó szezonbeli megméret­tetésre. — Igen. A versenyt meg­előzően csoportunk fele Balatonfűzfőn, míg a másik fele Egerben edzőtáboro­zott. A kéthetes felkészülés azért is volt meghatározó, mert mindkét helyen ötven- méteres uszodában trénin­gezhettek a gyerekek. Egy­két fiatal megbetegedésétől eltekintve jól sikerült a felkészülés, ám gondok ha­zaérkezésünk után jelent­keztek. A tarjáni tanuszodát épp bezárták, így kénytele­nek voltunk egy hétig a városi strandon készülni. Talán nem szükséges ma­gyaráznom, mit ért az így eltöltött egy hét — a fürdő­vendégek között — szakmai szempontból. Ez a kiesés meg is látszott nyíregyházi szereplésünkön. Az edzőtá­borokban tapasztaltak alap­ján lényegesen jobb ered­ményekre számítottunk, ám a tarjáni „bukfenc” megha­tározóvá vált. — Hogyan szerepeltek az utolsó versenyen? — A kellemetlen előzmé­nyek ellenére hat számban szereztünk érmet Balogh Géza és Halmos György jó­voltából. Balogh a 100 háton, 50 háton és 50 mel­len egyaránt második lett, míg Halmos 50 és 100 mel­len harmadik, 200 mellen második helyezést ért el. Utóbbi eredményével a 2:41,51 perccel új megyei csúcsét úszott. Jó eredmény­nek számít az is, hogy 4x100 méteres férfivegyesváltónk, a 4x200 méteres íérfigyors- váltónk, a 4x100 méteres férfigyorsváltónk, valamint 200 háton Balogh az „A” döntőbe verekedte magát, bár dobogóra nem kerültek. A korábbi esztendőkben már az is jó teljesítménynek szá­mított, hogyha a „B” dön­tőben úsztak sportolóink- Ezt egyébként most is siker­nek könyveljük el. A B dön­tőben a nyíregyházi erőpró­bán is helytállt Kiss Kinga, Kéri Orsolya. Szemán Csil­la, Túrán Erika, Telek Boldizsár, jRékasi Beatrix és Dunai Katalin. — Születtek-e új megyei csúcsok? — 200 női gyorson Kéri, 50 férfipillangón Balogh, 100 és 50 női háton Túrán, 100 férfipillangón szintén Balogh, 200 női pillangón Rékasi, míg 800 női gyorson Dunai ért el korosztályos megyei csúcsot. — A nyíregyházi szerep­léssel tehát feltették gz i-re a pontot. A szezon ered­ményeit figyelve toliként ér­tékeli szakosztályuk tevé­kenységét? — öndicséret nélkül mondhatom, hogy úszópa­lántáink sikerei a jó szak­mai munkát is jelzik. Mi 25 méteres uszodában edzünk, tehát hátrányban vagyunk mindazokkal szemben, akik 50 méteres úszópályákon készülnek. Tevékenységünk értékmérője elsődlegesen az eredményesség. Nos, soha ilyen jól nem szerepeltek a gagarinosbk, mint a múlt szezonban. Fotó: NÖGRÁD-archív — Konkrétumokat hall­hatnánk? — Az országos diákolim­pián két aranyérmet szerez­tek sportolóink. 4x50 méte­res gyorsváltónk és Balogh Géza az 50 méteres hát­úszásban állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Balogh szerzett még egy bronzot is 100 háton- Aztán a megyék közötti csapat- versenyek sorozatában is előbbre léptünk. Már a kö­zépső harmadban stabili­záltuk helyünket. Külön kiemelném a Pro Agria és a Várfürdő-kupán nyújtott teljesítményeket: tanítvá­nyaink számos megyei csú­csot úszva szereztek dobo­gós helyeket. — Egyénileg kiemelne-e valakit, valakiket? — Azt hiszem, az ered­mények alapján úgy a tisz­tességes, ha minden spor­tolónkat megdicsérem. Egyé­ni teljesítményeik alapján azonban mindenképpen ki­emelem Szemán Csillát, Hal­mos Györgyöt, aki az orszá­gos serdülőbajnokságon az „A” döntőbe került. Ilyen si­kerekre sem volt még szak­osztályunkban példa. — Miként alakul további programjuk? — Most pihenőt kaptak az úszók. Szeptember 4-én ta­lálkozunk újra és megkezd­jük a feszített . tempójú munkát. Én addig sem tét­lenkedem. Az újjáalakuló Magyar Üsző Szövetség tag­toborzó munkájába kapcso­lódom be. Folyik már a vi­déki edzpbizottság létre­hozása is, melyben várható­an én is szerepet kapok. Szeptember 22-én egyéb­ként egy országos szakmai értekezletet rendez a MÛSZ Győrben, ezen is részt veszek és már most készítjük elő nyugatnémet vendégeink ok­tóberi látogatását. Van te­hát bőven tennivalónk, mégha sportolóink augusztusban megérdemelt pihenőjüket töltik is. V. I. Modellezők Szécsényben Mindenki az általa készített géppel versenyez Szécsényben, az MHSZ­épület modellező'klubhelyi- ségében oklevelek, serlegek tanúskodnak az elmúlt évek sikereiről. Az asztalon bor­dák, félig kész repülőgépek hevernek. Tőzsér Róbert, Antal Iván, Uram András és a többiek nagy türelem­mel állítják össze a vitor­lázó repülőgép modelljét. Verbói László, a klub ve­zetője figyeli munkájukat, s egy-egy szakmai tanáccsal segíti az ifjú építőket. — A klub 15 éve a mű" velődési ház és az MHSZ közös fenntartásával műkö­dik — mondta a szerény, halk szavú klubvezető, aki 1975-től irányítja az érdek­lődő fiatalokat a modelle­zésben. — Milyen eredményeket értek el? — kérdezem. — Rádi Imre, Pék Sán­dor, Földi Tamás, Pétervári Zsolt és a többiek nagyon sok megyei, országos ver­senyen vettek részt, ahon­nan díjakkal tértek haza. Földi Tamás pályaválasztá­sában minden bizonnyal szerepet játszott az egykori repülőmodellezés. Ma re­pülőgép-szerelőnek tanul. A mester 1976-ban me­gyei bajnokságot nyert vi- torlázógép-röptetésben. Ma már nem vesz részt verse­nyeken. Ismereteit, szakmai tudását a fiatalokkal osztja meg. — Mi kell ahhoz, hogy valaki jó modellező legyen? — Türelem, jó kézügyes­ség, akaraterő, s egy kis al­kotó fantázia, valamint alap­fokú fizikai felkészültség. — Egy közepes nagyságú modell elkészítésére mennyi időt kell fordítani? — Ez függ az illető hoz­záállásától, gyakorlatától. Körülbelül 50 óra, amíg egy ilyen gép elkészül. — Gondolom, hogy a ver­senyen mindenki a saját gépét röpteti. A gép adott­ságai mellett mi szükséges még a sikeres versenyzés­hez? — Ami a gépet illeti, ad­va van az alsó súlyhatár és összfelület. A kiképzés 1: szerepet játszik a röptetés ben. Éppen ezért nem árt ha a modellező tisztábar van az aerodinamika tör vényeivel. A sikeres röpte téshez ismerni kell a lég áramlást. Természetesen ná lünk a szerencsének na gyobb szerepe van, mint ; többi sportágakban, hiszel a légáramlat, a mikrokör nyezetben állandóan váltó zik. Nincs népes tábora a mo dellezésnek. Ám azok, akii foglalkoznak vele, megtalál ják az építés szépségét, < versenyzés sikerélményeit Mint minden tevékenység forma, így a modellezés i hatással van az emberre Azon túl, hogy a szabad idi egyfajta hasznos, intellek tuális eltöltése, mindenképp fejleszti az egyén személyi ségjegyeit, készségeit, ké pességeit. Summázva; kelle mes időtöltést jelent. (szenográdi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents