Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JÁD .APJA XLV. ÉVF., 205. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1989. AUGUSZTUS 31.. CSÜTÖRTÖK A kulturált vendéglátás helyszínévé alakították át Bátonyterenyén » Genaer sörösét. 40 éves a megyei vendéglátó-vállalat A „kocsmahivataltól” az új vállalkozási formákig A Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat 40 éves fennállá­sának évfordulója alkalmából szerdán, a vállalat központ, jában Dombi András, a vállalat igazgatója sajtótájékoztatón ismertette az elmúlt 40 év tapasztalatait, majd beavatott a jelen és a jövő elképzeléseibe. szentélye Melegséggel, barátság­gal fogadják a könyvek a látogatókat a salgó­tarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtárban is. Képriportunk a köl­csönzőhely csendjébe ad bepillantást lapunk 4. oldalán. Rosszabbodó bűnözési statisztika megyénkben Az elmúlt néhány hónapban számos bűncselekmény­ről számoltunk be lapunkban. Betörések, garázdasá­gok, súlyos testi sértések és — sajnos — gyilkossá­gok írják megyénk fekete krónikáját. Augusztus 20—27. között, a múlt héten, két emberölés döbben­tette meg a lakosságot: a sziráki motorfűrészes és az érsekvadkerti „nyakfelmetsző” kegyetlen cselekedete. (Interjúnk az 5. oldalon.) A kuznyecki iparvidék ma A kedvezőtlen feltételek miatt, beleszámítva az ökológiai problémákat is az utóbbi 7 évben a me­gyéből mintegy egymillió ember költözött el. Az ipar­medence lakosságának egészségi állapota kritikus: a dolgozók fele krónikus megbetegedésekben szenved (ez a szám a Szovjetunió egészét tekintve 8 százalék.) A megyében az újszülöttek 87 százalékánál ta­pasztalnak testi, vagy szellemi rendellenességet. (írásunk a 3. oldalon.) Szerényebben, de meghittebben ünnepelnek A 39. bányásznap programja A Nógrád Megyei Vendég­látó Vállalat törzskönyvében szereplő alapítási idő 1949. július 1-ére datálódik. Mi­vel folyamatról volt szó, az államosítás gyakorlatilag 1951-ben fejeződött be. Az újonnan létrejött állami vállalat magába foglalta a város területén lévő ma­gánvendéglőket, cukrászdá­kat a város környékén lévő bányásztelepek magazinja­it, kantinjait, kocsmáit, italboltjait. Olyan egységek­ről volt szó, — Duda, Peész, és Jancsik cukrászdák, Polk, Héti, Jóvári kisven­déglők, Mózer, Szabó, Bo- zó, Eredics kocsmák, a Nem­zeti és a Blayer vagy a Bistroi szálloda — amelyek a város vendéglátásában szerepet játszottak. De a gyártelepeknek is megvol­tak az önálló vendéglátó­részlegei. Az acélgyári úri­kaszinó, magazin, a bánya­kaszinó stb. Ahogy múltak az évek úgy bővült a vállalat mű­ködési területe. Salgótarján­ban a 1960-as évek közepé­től megindult jelentős vá­rosrekonstrukció, során több hangulatos egység esett áldozatul, helyükbe korsze­rűek léptek. Hasonló folya­mat zajlott le az 1970-es években' Balassagyarmaton. A feladatkör a diákétkez­tetéssel majd az üzemélel­mezési vállalatok átvételé­vel bővült. Jenleg Alsópe- ténytől Mátranovákig, Sal- góbányától Pásztóig vesz részt az ellátásban a kolle- tíva. Olyan szervezeti tar­talmi változások jegyében, amelyek az utóbbi években elkezdődött vállalkozások­hoz kapcsolódnak. A jelenlegi 126 értékesí­tési egységből 50 jövede­lemérdekeltségi alapon, 40 szerződéses formában, 36 pedig szoros elszámolásban látja el a vendéglátást. Emel­lett 5 termelőüzem, egy szálloda, és egy kemping tartozik a vállalat tevé­kenységébe. Az előbbiek, együttesen 570 millió forint árbevételt hoznak az idén. A megyei vendéglátás a kezdeti „kocsmahivatali” jellegből jutott el a mai színvonaláig. A kétségtelen fejlődés ellenére még min­dig a megyei átlag alatt van az ételforgalom. El­hangzott, hogy a vállalkozá­sok kezdeményezésénél, a hatóságok, tilalmak formá­jában — akadályozzák az elképzelések gyors megvaló­sítását. Amíg a magánosok­nál az előírások, követelmé­nyek igen alacsonyak, mini­málisak, addig a vállalattal szemben igen magasak. Szó­ba került, hogy a nyereséget döntően az új szerződéses, jövedelemérdekeltségű for­mák biztosítják. A nagy egy­ségek ráfizetésesek. A ráfizetés megszüntetése ér­dekében ahol lehet önálló kft.-kát alakítanak ki. El­hangzott, hogy a jövőben, részvénytársaságként kí­vánnak működni, a részvé­nyek gyűjtése már megkez­dődött. Eddig két kft.-ban egy magyar és svéd vegyes vállalatban alapító tagok, újabbak létrehozásán, ide­genforgalmi célok megvaló­sítása érdekében a megye nyugati részén — tárgyalá­sokat folytatnak. A 40 éves évfordulónak 3 fő eseménye van: a nemzeti valamint a magyar és a moldvai vacsoraestek és a Mátyás pince szakemberei­nek bemutatkozása. A prog­ramban szerepel egy bará­ti eszmecsere, a még élő alapító tagokkal. A tájékoztató után ka­pott válaszok szerint az étel- és italforgalom alaku­lását a vállalkozói nyereség határozza meg, a tanácsok többet segíthetnének a la­kossági igények kielégíté­sében, szükség van a szak­mai színvonal emelésére, a kulturált vendéglátást szol­gálja majd az a nyelvtanfo­lyam, amelyen üzletveze­tők és vállalati vezető­beosztású dolgozók vesznek részt. A vendéglátásban is alap­vető követelmény: csak azt ami gazdaságos. A NODISZ megyei bizottságának ülése Az ifjúsági táborok sorsáról tárgyaltak A Nógrád Megyei Demok­ratikus Ifjúsági Szövetség tegnap délután rendkívüli ülést tartott, Boldai László elnökletével. Elsőként a megyei párt- értekezletre való felkészü­lés feladatairól, az ifjúsági szervezet ezzel kapcsolatos elképzeléseiről és terveiről esett szó. Másodikként nem kevés­bé „divatos” téma került napirendre, mint a NODISZ tulajdonában lévő intéz­mények működtetése és hasznosítása. A megyei bi­zottság munkatársa, Puszta Béla volt a napirend elő­terjesztője. Bevezetőjében elmondta, hogy a salgóbá- nyai és a Balassagyarma­ton lévő nyírjesi ifjúsági tábor jelenleg jelentős ál­lami támogatással műkö­dik. Egy 1987-es adat sze­rint ezek fenntartására 4,5 millió forintot fordítottak. Mivel a költségvetési tá­mogatások a közismert mértékben apadnak, ko­molyan fontolóra kell ven­ni, hogyan lehet ezeket az intézményeket lehetőleg gazdaságosan, de legalább ráfizetés nélkül üzemeltet­ni. Méghozzá a NODISZ- nak, mert az ifjúsági szer­vezet — így mondta Pusz­ta Béla — nem mond le e javakról. A gazdaságos üzemelte­tés egyetlen jelenlegi lehe­tősége, a vállalkozásba való bevonása, valamilyen kor­látolt felelősségű társaság alapítása. Megtudtuk: a Kereskedelmi és Hitelbank Rt., valamint egy Szinkron elnevezésű budapesti kis­szövetkezet is érdeklődik. A kft.-gal kapcsolatban az előterjesztő elmondta: a NODISZ 50 százaléknál mindenképpen magasabb szavazati arányt tartana fenn magának. Egy kérdés­re válaszolva kijelentette: ez lehet a garanciája, hogy a gazdasági helyzet javu­lásával az ifjúságpolitiká­ban jelentkező pénzügyi gyarapodáskor újból, na­gyobb részben ifjúsági cé­lúikat szolgálnak majd ezek az intézmények. Most azon­ban, hangsúlyozta csak a vállalkozás segíthet! A konkrét elképzelésekről: Salgóbányán jelenleg fo­lyik az épület/ felújítása, ez mindenképpen idegenfor­galmi vállalkozás alapja volna, a megyei bizottság ezt mind apportot vinné a kft.-ba. A balassagyarmati táborra a hitelbank 1990- től nyaranként négy hóna­pos igényét már jelezte, dolgozói gyermekeit üdül- tetné ott. Ennek a bevéte­le a tábor egyévi műkö­dési költségeit fedezné. Mi a garancia arra, hogv a most veszteséges, támo­gatással működő táborok nyereséget hoznak majd? A bank és a kisszövetkezet is hoz a vállalkozásba szak­embereket — volt a válasz. A tárgyalásokra és a vál­lalkozás előkészítésének folytatására a felhatalma­zást a megyei bizottság megadta. A Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége 1950. november 22~én hozott ha­tározatot arról, hogy min­den év szeptember első va­sárnapját a ., bányászok napja”-ként ünnepli meg az ország. Emlékezve az 1918.. szeptember 6-i, tatabányai csendőrsortűz áldozataira, elismerve az iparág jelentő­ségét, kifejezve a szakma művelőivel szembeni meg­becsülését. Az idén tehát immár 39- szer ünnepeljük a bányász­napot. Mi tagadás, mostan­ra jócskán megkopott az ünneplés fénye, sokat veszí­tett tartalmából az elisme­rést és a megbecsülést ki­fejező gondolata. Az okok összetettek. Egyfelől az ipar­ág magán' viseli súlyos gaz­dasági és politikai nehézsé­gekkel küzdő országunk minden gondját-baját. Más­felől hazánk kormányának ma sincs egységes energia- politikája. így aztán miköz­ben az energetikai ipar évente százmilliárd forintot fizet be az államháztartásba, mind több vállalat jut a tönk szélére. Sajnos, a Nógrádi Szénbá­nyák is áldozatul esett a központban és helyben ho­zott rossz döntéseknek. A vállalatot szanálták, ám en­nek ellenére fel sem merült, hogy ne ünnepeljék meg méltóképpen a bányászna­pot. A hagyományok erre kötelezik a kollektívát, nem utolsósorban pedig az ün­nepből erőt. hitet lehet me­ríteni a fennmaradásért ví­vott küzdelemhez. A 39. bányásznap nógrá­di programja jóval szeré­nyebb lesz a korábbiaknál. A vállalat súlyos gazdasági helyzetében felesleges volna jelentősebb kiadásokkal te­tézni az anyagi gondokat. Kevesebb vendéget hívnak majd meg, elmarad a fővá­rosi művészek fellépése. Buszjáratokat sem indíta­nak. A külföldi testvérválla­latok képviselői is kisebb létszámmal és rövidebb ide­ig vendégeskednek majd megyénkben. Mindent ösz- szevetve, a költségek még a felét sem fogják elérni a néhány évvel ezelőttinek. A takarékossággal messze­menően egyetértünk... Az ünnepségek színhelyei a gazdasági egységek lesz­nek. Szeptember 1-én vala­mennyi aknánál, üzemben röpgyűlést tartanak, s meg­emlékeznek a dicső elődök­ről, szólnak a jelen prob­lémáiról, megpróbálnak elő­re , tekinteni. A bányászok éte’llel és itallal való meg- vendégelésére is itt kerül sor. Ezt megelőzően kiitün- . tetik az arra érdemeseket. Miután a közvetlen munka­társak, a barátok foglalnak majd helyet a fehér asz­talnál. ezért az ünnepségek meghittebbek lesznek. Ügyszintén 1-jén délután 5 órától, a bátonyterenyei Bányász Művelődési Házban rendezik a vállalati közpon­ti megemlékezést. Ott lesz­nek a BDSZ, az Ipari Mi­nisztérium. a testvérvállala­tok , képviselői, a vállalati, üzemi vezetők, a kitüntetett dolgozók. Tervek szerint Morvái Ernő, a nagybátonyi bányaüzem igazgatója mond majd ünnepi beszédet. Itt is átadnak elismeréseket. Apropó, erkölcsi és anya­gi megbecsülés! A bányász­nap alkalmából a Bányász Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst, arany és gyémánt fokozatának vala­melyikét összesen 298-an ve­hetik át. A Bányamentő Szolgálati Érdemérem bronz, ezüst és arany fo­kozatának egyikében 21-en részesülnek. Kiváló Dolgozó kitüntetést 40-en, Kiváló Bá­nyász elismerést 3-an, Kivá­ló Munkáért jelvényt és ok­levelet 11-en kapnak. A ki­tüntetettek 300 ezer forint jutalmat vehetnek át. Egyébként a kifizetett hű­ségjutalom nettó értéke megközelíti az 50 millió fo­rintot. Másnap, szombaton elma­rad a szokásos ünnepi gyű­lés és a koszorúzás. Ugyan­akkor a nagybátonyi sport­pályán majálison szórakoz­hatnak majd a bányászok és hozzátartozóik. A Bá­nyász fúvószenekar ad tér­zenét, a vendéglátást bizto­sító árusok, egységek saját belátásuk szerint pakolják ki és árulják áruikat. (kolaj) Pásztón a Zsigmond étterein szolgáltatásai, konyhája és személyzete vívta ki a vendégek bizalmát,, elismerését. —képek : kulcsár—

Next

/
Thumbnails
Contents