Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-30 / 204. szám
o nADT .— — -v--------------------------------------brUH 1 V, .■ ■■ --s- ■■ ■. A«S0(W.V < ö* Un 1 *V‘_ Magyar Hírlap-kupa Tarjáni győzelem az országos döntőben Öttusa-vb Fábián, Martinék, Káinoki Kis orvosi megfigyelés alatt A hét végén Győrben rendezték meg a Magyar Hírlap-kupa kispályás labdarúgótorna országos döntőjét. A Közalkalmazottak Szakszervezete által immár 13. alkalommal kiírt felmenő rendszerű versengés során az alapszervezeti és a területi döntőket követően a benevezett mintegy 600 résztvevő közül állva maradt 10 csapat adott randevút egymásnak a Győri Dózsa füves pályáján, hogy eldöntsék, ki őrizheti egy éven keresztül a serleget. A végső helyezéseket „elosztani” készülők között ott volt a Salgótarjáni Városi Tanács legénysége is. A csoportmérkőzések során lejátszott első találkozójukon a Győr-Sopron Megyei Bíróság csapatát 4—0 arányban lépték I le. Sándor 2-szer, Çséki és Juhász 1—1 alkalommal talált be a hplóba. Ezt követően Gál Zoltán góljával 1—0-ra nyertek a tar- jániak a Szentesi Városi Tanács ellen, majd ugyancsak Gál találatával a Debreceni APEH-t verték hasonló arányban. Ekkor már biztos résztvevői voltak a négyes döntőnek. Utolsó csoportmérkőzésükön ezért pihentették az „ászokat”, de így is gól nélküli döntetlenre végeztek az Ajkai Városi Tanács ellenében. A kiírás értelmében a legjobb négy közé a csoportonkénti két-két továbbjutó vitte magával az egymás ellen elért eredményeket. Ez nagyon jól jött a tarjámiaknak, hiszen máris két pont és 4— 0-ás gólkülönbség birtokában vehették fel a további küzdelmeket. A finálé első találkozóján az esőtől kissé felázott talajon, színvonalas öcsszecsapáson Berindán találatával 1—0-ra verték a Budapesti Rendőr-főkapitányság „osztagát”. Ezután következett a „döntők döntője”. A Győr-Sop- ron Megyei Rendőr-főkapitányság csapata elleni ösz- szecsapás tétje a végső győzelem kiharcolása mellett az volt, hogy vajon a házigazdáknak sikerül-e harmadszor is elhódítani aku-' pát. Mert ez esetben végleg maguknál tarthatták volna. A tarjániak Sándor 7 méteresével és Berindán góljával 2—0-ra nyertek és megnyerték a kupát. A Magyar Hírlap-kupa 1989. évi végeredménye: 1 Salgótarján Városi Tanács (Pilinyi, Farkas, Petrénv, Juhász, Cséki, Sándor, Chladny, Berindán, Gál, Csetneki), 2. Bp. RFK, 3. Győr-Sopron M. RFK, 4 Győri Bíróság. A legjobb mezőnyjátékosnak járó kü- löndíjat Berindán László nyerte el. A ma kezdődő öttusa-világbajnokságra készülő magyar válogatott három tagja, Fábián László, Martinék János és Kálnoki Kis Attila hétfőn kisebb rosz- szullétre, gyomor-rendellenességre panaszkodott. Ezért dr. Gótzy Gyula, a válogatott orvosa a szakvezetéssel egyetértésben mindhármukat a BM. Korvin Ottó Kórházába szállította. Ott Fábián és Martinék infúziót kapott. Valamennyien a kórházban töltötték az éjszakát. Dr. Gótzy Gyula az öttusázók állapotáról az MTI munkatársának elmondta: — A versenyzők állapota nem súlyos, 37.2—37.4 fokos hőemelkedésük volt. Inkább csak megelőző intézkedésekről van szó. Vigyázni kell, ha esetleg lappangna bennük valami betegség, ne fertőzzék meg az egészséges Mizsér Attilát. SAKK Gál (Nógrád Volán) bravúrja a Gázláng-kupán Hajdúszoboszlón 7. alkalommal rendezték meg a Gázláng-kupa nemzetközi sakktornát. A versenyen öt csoportban 322 sakkozó indult! A Nógrád megyei szakosztályok versenyzői hagyományos résztvevői a tornának. így volt ez az idén js, amikor a különböző csoportokban 30-an ültek asztalhoz. Az idei küzdelemsorozaton nagy bravúrt hajtott végre Gál Gábor a Nógrád Volán mesterjelöltje, aki a főversenynek számító A csoportban 80 induló közül az előkelő 3. helyet szerelte meg! A győztes Valerij Loginov szovjet nemzetközi mester lett, akinek értékszáma 2510. A győztes Balassagyarmaton a Palóc Ősz ’89 nemzetközi nyílt versenyen is rajthoz áll- Gál teljesítményének értékét növeli, hogy a mezőnyben több ismert mester volt és hogy a 9 forduló során veretlen maradt. Az A csoport élmezőnye: 1. V. Loginov (szovjet) 8, 2. G. Bogdanovics (szovjet) 7, 3. Gál Gábor 6,5, 4. Deák S. (DUSE) 6,5 5. Sz. Nysiko- lajev (szovjet) 6,5, 6. T. Kiss Szabolcs (Szolnok) 6,5, 7. Hagymásj J. (Tiszavas- vári) 6,5, 8. Kádas G. (Szolnok) 6, 9. Takács L. (Lajos- mizse) 6, 10. Balázs A. (Pécs) 6 pont. Megyénk versenyzői közül Szabó E. és Szarvas (mindkettő Nógrád Volán) 5—5 Koltányi és Halaj (mindkettő Szécsényi SE) 4,5—4,5 Ponyi és Gallai (mindkettő Nógrád Volán) 4—4, Szabó T. (St. Síküveggyár) 3,5, Szabó L. (Vízmű SE) 3,5 pontot ért el az A csoportban. A díjasok közé verekedte magát a B csoportban Ba- ranyi Pál a szécsényi SE sakkozója. A 9. hely értékes, mert ebben a csoportban indultak a legtöbben, 140-en ültek asztalhoz. Kettős tarjáni sikerrel ért véget a D-csoport küzdelemsorozata, ahol 50 induló közül CziglédsZky László 7,5 ponttal végzett az első helyen. Az SKSE sakkozója mögött klubtársa Farkas Szabolcs 7 ponttal második lett. A további sorrend: 3. Lakatos (B. Szállítók SE) 6,5, 4. Domonkos (Szeged) 6,5 5. Polgári (CSVCS Tsz. SK) 6. 6. Boris (CSVCS Tsz. SK) 6 pont. Első a női párbajtőrcsapat Duisburgban az egyetemista és főiskolás sportolók világjátékán, az Universia- dén újabb magyar aranyérem született. Szerzője a női párbajtőr-válogatott, amely a döntőben 9:5 arányban győzött Lengyelország ellen. az 1. helyért: Magyarország—Lengyelország 9:5, a 3. helyért: Svédország—NSZK 8:8 — mivel a két csapat találataránya megegyezett, a szétvívásra került sor, ahol a svédek győztek. ☆ A késő esti jelentések csak arról számoltak be, hogy a címvédő magyar kardcsapat ezüstérmet szerzett. A részletes hírügynökségi anyagokból kiderül, hogy a döntőben 9:5 arányban bizonyult jobbnak a lengyel válogatott. A bronzéremért Olaszország—Szovjetunió 9:4. Árany(I)eső 0 Csak ültem és lestem. Valahogy úgy, mint a tavalyi szöuli olimpia idején, a sok-sok csodálatos magyar sikernek. Pedig hol van már a tavalyi hó, a majd egy esztendővel ezelőtti ötkarikás játékok eseménysorozata? Most „csak” Európa- és világbajnokságok követik egymást. Méghozzá futószalagon. Én pedig csak ülök és lesek. Örömmel nézem a tévét, hallgatom a rádiót, ß tudósításokat. Szenzációs magyar sikereknek vagyunk részesei. Immár hetek óra. Magyar aranyeső hull szerte a világban. Sportolóink sorozatban bizonyítanak: egyes sportágakban kis hazánk képviselői még mindig nagyhatalmakat győznek le. Nem szándékozom nagyon régre kalandozni. Legyen elegendő, hogy ezúttal az úszó Európa-bajnokságon szerzett három Darnyi-aranyérmet említem■ Melyek közül kettőt szinte kötelezően vártunk, ám a ráadás, a harmadik plusz örömet jelentetiNem tudom, melyik aranyéremmel folytassam a sort, mert s múlt hét végén folytatódott a magyarok sikersorozata. Birkózásban, kajak-kenuban és kettesfogat-hajtásban tettük le névjegyünket a világ előtt. Szinte csodaszámba ment, hogy a döntőben sérülten versenyző Komáromi Tibor visszafoglalta trónját a kötöttfogású birkózók 82 kg-os súlycsoportjának mezőnyében. Ám nem törpült el az iménti arany fényében a Fehér, Szegedi. Lázár összetételű kettesfogat-hajtó csapatunk, valamint férfi kajakozóink három )elsősége sem sportágaik világbajnokságain. A sok-sok ezüstről, bronzról és a számos értékes helyezésről most ne szóljunk. Bár ezek is sikereknek számítanak, ám az aranyesőlesőknél csak másodlagosak. Mert ugye a legszebb, a legfényesebb! (v. i.) Új arcok kók-fohérbon Stark Dános, az „elrabolt" középpályás — Milyen érzés, az, mikor az embert elrabolják? — kérdezem Stark Jánostól, a Síküveggyár SE hosszú és vékony, huszonkét éves, bal lábas, és újonnan igazolt játékosától, aki akár a védelemben, akár a közép, pályán egyformán jól használható, vagyis, mint ahogy manapság mondani szokás, amolyan mobilizálható munkaerő. Aki tudvalevőleg a feljebb említett módszerrel tulajdonította el jelenlegi csapata a korábbi kenyéradó gazdájától, a szomszédvárból, a Kohászegyüttestől. — Hááát... nem éppen kibírhatatlan, ám ez érthető, hiszen a máskor jellemző gyakorlattól eltérően nekem nem bilincselték hátra a kezem, nem kötötték be a szemem, nem fogtak rám semmilyen puskát, nem tuszkoltak be semmilyen autóba, és nem löktek le semmilyen dohos pincébe. Sőt, hogy úgy mondjam, h magam jószántából tartottam az elrablóimmal... Node félre a tréfával, ha érdekel, elmondom, hogyan zaljott le az egész átigazolásom. — Naná, hogy érdekel! — Ennyire azért ne csigázd magad, hiszen nincs a történetemben semmiféle szenzáció. Mondhatnám, igen hétköznapi az eset. A Síküveggyár vezetői megemlítették, hogy mi lenne, ha náluk folytatnám a pályafutásom. Nekem tetszett a dolog, hiszen az NB II. azért mégsem * NB III. ám az SKSE ragaszkodott hozzám, minden áron meg akart tartani. Ekkor a Síküvegnél felajánlották, hogy ha én is úgy találom jónak, akkor ezzel a jelenlegi átigazolási szabályzat adta módszerrel, kiadatás nélkül, úgynevezett „rablással” elintézik a klubcserémet. Én pedig úgy éreztem, hogy abban a korban vagyok, amikor még mindent meg lehet próbálni. Vonzott a magasabb osztály, és úgy éreztem, megtudom itt is állni a helyem. Vagyis a döntés, az én kezemben volt, és remélem, később sem fogom megbánni ezt az elhatározást. — Lehet, hogy túl korai még a kérdés, ám mégis felteszem: első meglátásod szerint mennyiben különbözik a másodosztály az NB Ill-tól? — Sokkal gyorsabb a játék. Nincsenek üresjáratok, nem lehet elbámészkodni. Fel kell venni ezt a ritmust. Ezen kívül viszont nincs sok eltérés. Döntő tényező szerintem, hogy ki mennyire tud felkészülni az ellenfélből. De legtöbbször csak a pillanatnyi forma dönt. — Mire taksálod a csapatodat ebben a küzdelemsorozatban? — Képesek vagyunk a biztos bentmaradás kiharcolására. Sőt, ha minden összejön, akár az első tíz között is végezhetünk. De ezért magunknak is sok mindent meg kell tenni. Rohanni kell, menni, hajtani. Előnyünkre szolgálhat, hogy az ellenfelek nem nagyon ismernek bennünket. — Te személyesen mivel tudhatsz az előzőekhez hozzájárulni, milyen téren lehetsz leginkább hasznára a csapatnak? — Azt hiszem, sokat tudok futni, és jól helyezkedem. Inkább fegyelmezett csapatembernek tartom magam, az egyéni villongás már valamivel távolabb áll tőlem. A bal lábammal nincs hiba, de a jobb lábamon lenne még mit „javítani” — mondja az „elrabolt” középpályás. Balás Róbert A 35. heti szelvényen szereplő mérkőzésekre Fodor Csaba Péter, a Salgótarjáni öblösüveggyár gépkocsivezetője tippel. A 22 esztendős fiatalember a megyei II. osztályban szereplő karancsberényi futballcsapat kapitánya. Kisebb összegekkel rendszeresen játszik, bár eddig gyengén fizető 11 talála- tosnál többet nem sikerült elérnie. Esélyleső (Az elmúlt héten Kiss Zoltán, és a NÖGRÁD TOTÓSÁROK egyaránt 8 találatot ért el.) Az e heti szelvény mérkőzései úgy lettek összeválogatva, hogy zömmel erősebb csapatok látogatnak „papíron” gyengébb csapatokhoz. Ezért várhatóan majd’ minden ösz- szecsapáson döntetlen körüli eredményre lehet számítani. Nyertesek Elmúlt heti pályázatunkra 376 darab szelvény érkezett. A két mérkőzés végeredménye: FC Homburg—Werden Bremen 1—1, Lazio—Sampdoria 0—2 volt. Telitalálatot egyetlen fogadónk sem ért el. A 43 darab egytalála- tos közül az alábbiak nyertek 5—5 darab totószelvényt: Janicsek Ferencné, Salgótarján, Pécskő út 5., Simon Zoltán, Szente, Kossuth út 116., Bácskái József, Zagyvaróna, Far- kasbükk út 18., Korim Ferenc, Salgótarján, Lovász József út 21., Varga Istvánné, Karancslapujtő, Petőfi út 92., KoleszárJá- nosné, Balassagyarmat, Lenin-ltp., 7., Buris Ferencné, Romhány, Kossuth út 71., Kassás József, Kisterenye, Deák Ferenc út 20., Kovács József, Szécsény, Battyhány út 9., Varga Edina, Salgótarján, Lőwy Sándor út 9. A nyereményeket az OTP Nógrád Megyei Igazgatósága ajánlotta fel. Góltotó 1. NÜRNBERG— MÖNCHENGLADBACH végeredmény: 2. ST. SÍKÜVEGGYÁR —SZEGED SC végeredmény: NÉV: LAKCÍM: Tippek, 35. hét Fodor Cs. P. NÖGRÁD 1. St. Pauli—1. FC Köln 2 X 2 2. Nürnberg—Mönchengladbach 2 1 X 3. Düsseldorf—VfB Stuttgart 1 X 4. Hertha BSC—Schalke 04 2 1 5. Münster—Hannover 2 X 2 X 6. Kassel—Essen X 2 X 7. Bayreuth—Stuttgarter Kick. X 2 8. Bologna—Internazionale X 2 X 9. Lecce—Atalanta 1 X 10. Cagliari—Reggina 1 X 2 11. Foggia—Pisa X 2 2 12. Licata—Catanzaro 1 X 13. Messina—Avellino X X 14. Verona—Juventus X X 15. Fortuna Köln—Meppen X 1 16. Wattenscheid—Unterhaching 1 1
