Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-29 / 203. szám

2 NOGRAD 1989. AUGUSZTUS 29.. KEDD A második párfértelrezfef Salgótarjánban Plachy Péter városi első titkár, Lenkei Csaba, Fejérvári Géza és Fehér Zoltán a fórum szünetében szavazást meg kell ismétel­ni. Listás szavazásról lévén szó, megválasztott kongresz- szusi küldöttnek a 11 leg­több szavazatot kapott je­lölt tekinthető. A titkos szavazás ered­ményeként Salgótarján párt­tagságát az alábbiak képvi­selik a kongresszuson. Dr. Rozgonyi József (228 érvé­nyes szavazatból 210 szava­zat.), Dr. Hlinka Tibor (175), Plachy Péter (174), Fejér­vári Géza (149), Molnár Ká­roly (134), Angyal Gyula (130), Boldvai László (129), Gajdár Géza (122), Turányi I&tvánné 116), Füzesi István (114), Simó Alajos (114). A meg nem választott to­vábbi jelöltek’ közül Meli- hercsik János 111, Juhász Nándor 108, Dr. Sàndornë Dombai Margit 100, Borók Sándor 100, Kőszegi László 97, Kalocsai Attila 96, Va- lenta György 86, Knizse Jó­zsef 84, Széli József 74 és Á. Varga László 73 szava­zatot kapott. A jelölőlistán nem szereplők közül dr. Szabó István 3, Sarló Lajos 2, Góga János. Szabados László, Rákos Csaba, Ko­vács János, Szigetvári Já­nos, Hvizdos Károly és Ka- zinczi János 1—1 voksot kapott. A pártértekezleten beje­lentették, hogy Salgótarján tizenkettedik kongreszusi küldötte Lakatos József, az SKÜ pártbizottságának tit­kára, akit a több mint 80Q párttag képviseletében köz­vetlen pártválasztáson vá­lasztották meg. Salgótarjánban a 3. párt­értekezletre szeptember 9- én kerül sor. Ekkor az 1988. májusi pártértekezlet óta végzett munka értékelése, valamint a legfontosabb fel­adatok téziseit tartalmazó állásfoglalás szerepel napi­renden. — k — (Folytatás az 1. oldalról.) ről voksoltak. A szavazó­lapra valamennyien felke­rültek, a nevek után záró­jelben közölt két szám az ellenszavazatokat, illetve a tartózkodásokat közli. An­gyal Gyula (4—4), Borók Sándor (23—7), Fejérvári Géza (1—6) Füzesi István (12—14). Gajdár Géza (14— 12), dr. Hlinka Tibor (8—5), Juhász Nándor (6—14), Ka­locsai Attila (23—19), Kni­zse József (13—27), Kőszegi László (18—18), Melihercsik János (13—15). Molnár Ká*- roly (7—16). Plachy Péter (5—3), dr. Rozgonyi József (2—0), dr. Sándorné Dombai Margit (20—29), Simó Ala­jos (5—14), Széli József (31— közül egy személy visszalé­pett. hat esetben pedig a pártértekezlet úgy döntött, hogy a javasoltak — Sepré- nyi Attiláné, Sirkó Kálmán, Lenkei Csaba, Sarló Lajos, Kazinczi János, Szabados László — ne kerüljön fel a szavazólapra. Nagy Gábor indítványát pártfogolta a pártértekezlet, így Boldvai László 23 ellenszavazattal és 35 tartózkodással a küldött­jelöltek közé került. A titkos szavazás előtt Halász István, a szavazat­szedő bizottság vezetője fel­hívta^ figyelmet arra. hogy a küldöttek újabb neveket is felírhatnak a szavazólap­ra. Az immár 21_re bővült listából azonban 11-et — a Dr. Bacskó Piroska és dr. Rozgonyi József 26), Turányi Istvánné (18— 20) , Valenta György (13— 21) . Á. Varga László (39— 23). A jelölőbizottsághoz el­juttatott további javaslatok megválasztandó kongresz- szusi küldöttek száma ennyi — kell meghagyni. Ameny- nyiben az érvénytelen sza­vazatok száma eléri a 20 százalékot, akkor a titkos Kulcsár József felvételei A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Küldöttértekezlet a közvetlen megyei irányítású pártszerveknél Egy kérdésben nincs megegyezés Politikai egyeztető tárgyalások A múlt hét végén, kong­resszusi küldöttválasztó ér­tekezletet tartottak a köz­vetlen megyei irányítás alá tartozó pártbizottságok és alapszervezetek képviselői. Az október 6-án kezdődő MSZMP kongresszusán Ber­Eredménytelenül jártak Andrej Szaharov szovjet akadémikusnak azok az erő­feszítései, hogy személyesen derítse fel a második világ­háború után, a Szovjetunió­ban eltűnt svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsát — jelentette hétfőn egy svéd napilap. A stockholmi külügymi­nisztérium hivatalos doku­mentumaira hivatkozva, a Svenska Dagbladet beszámol arról, hogy Szaharov több ze Gábor pailotáshalmi gyógy­szerész, Kollár József, a Rormhányi Építési és Kerá­mia igazgatója és Viczián Jánosné, a kazári tsz alap­szervi titkára képviseli majd az érintett szervezethez tar­tozó 2000 párttagot. szovjet börtönt és munkatá­bort személyesen keresett fel annak érdekében, hogy ki­derítse: van-e alapja azok­nak a híreszteléseknek, ame­lyek szerint, az 1911-ben született svéd férfi egy szov­jetunióbeli' munkatábor fog­lyaként, ma is életben van. A szbvjet kormány egyéb­ként e hónapban októberi látogatásra hívta meg Wal­lenberg két hozzátartozóját. Már csak . egy kérdésben nincs megegyezés a válasz­tási törvénytervezetről, a há­romoldalú politikai egyezte­tő tárgyaláson. Hétfőn, a Parlamentben tartott közép­szintű tanácskozáson, ame­lyen az MSZMP delegáció­ját Pozsgay Imre, az Ellen­zéki Kerékasztalét Boross Imre, a harmadik oldalét Nagy Imre vezette, a harma­dig oldal egyeztetési nehéz­ségre hivatkozva, egyelőre még nem tudott véleményt kialakítani arról, hogy a tár­sadalmi szervezetek kíván­nak-e jelölteket ál­lítani a választáso­kon. Az MSZMP és az EKA már korábban meg­egyezett abban, hogy csak pártok indíthatnak jelölte­ket. Nagy Imre megjegyezte: a harmadik oldal nem kí­vánja akadályozni a megál­lapodást, s annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a vitát plenáris ülésen kelle­ne majd tisztázni. Ett köve­tően heves értelmezési vita alakult ki a június 10-én, a három oldal által aláírt meg­állapodás egyik bekezdéséről, mégpedig a harmadik oldal szerepéről. Az EKA azt hang­súlyozta, hogy a harmadik oldalnak támogatnia kell a konszenzust, míg a harma­dik oldal arra mutatott rá, hogy a soraikban helyet fog­laló szervezetek létét és jövő­jét alapvetően befolyásoló döntésekben egyenrangú partnerként kívánnak részt venni, miként a megállapo­dás is azt tartalmazza, hogy az asztalnál három egyen­rangú partner foglal helyet. Szaharov eredménytelenül járt  magyar külügyminiszter tiltakozása Horn Gyula külügyminiszter hétfőn reggel magához ké­rette Stefan Orosst, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és beje­lentette a magyar fél tiltakozását az augusztus 21-ei prá­gai tüntetések során őrizetbe vett két miagyar állampolgár­ral szemben alkalmazott eljárás miatt. Értetlenségét fejez, te ki amiatt, hogy a csehszlovák hatóságok a két magyar állmpolgárt, a prágai magyar nagykövetség konzulja által felajánlott garanciák ellenére is fogva tartják, miközben az ugyancsak őrizetbe vett csehszlovák, illetve más külföldi állampolgárokat kivétel nélkül szabadlábra helyezték. Horn Gyula hangsúlyozta: ez az eljárás felveti annak veszélyét, hogy Deutsch Tamás és Kerényi György szerepét és cselek­ményét csehszlovák részről a valóságosnál súlyosabbnak mi­nősítik. Kifejezte reményét, hogy az illetékes csehszlovák szervek körültekintően és humánusan fognak eljárni és a magyar—csehszlovák kapcsolatokat zavaró ügy mielőbb megoldást nyer. A külügyminiszter ugyanakkor megerősítette azt a ma­gyar álláspontot, mely szerint az állomok közötti viszony meghatározó elve a be nem avatkozás egymás belügyeibe. (MTI) Fojtík aggódik Zavaró az ellenzéki pártok tevékenysége A csehszlovák vezetés —• amely az elmúlt napokban rendkívül élesen támadta mindazokat, akik úgymond beavatkoznak belügyeibe — hétfőn aggodalmát hangoz­tatta a Magyarországon és Lengyelországban legalizált ellenzéki mozgalmak tevé­kenysége miatt­Jan Fojtík, aki a CSKP Központi Bizottságának az ideológiai titkára, s egyben a politikai bizottságnak megfelelő KB-elnökség tag­ja, a prágai rádió beszá­molója szerint egy gyűlésen kijelentette: ..Zavaró ezek­ben az országokban a lega­lizált ellenzéki pártok te­vékenysége. Nem rejtik vé­ka alá azon szándékukat, hogy nyílt konfrontációt robbantsanak ki a szocializ­mussal. Tevékenységüket né­ha bizonyos burzsoá poli­tikusok, főképp az Egyesült Államok teljes támogatásá­val fejtik ki.”. A prágai rádióban el­hangzottakról a Reuter brit hírügynökség számolt be Fojtík arról is beszélt, hogy a kapitalista államok Ma­gyarország és Lengyelor­szág gazdasági megsegítését a politikai reformok ered­ményeitől teszik függővé, és „ezzel a szocializmus foko­zatos eltorzítására számíta­nak”. B népront szerepe a megváltozott politikai helyzetben A békés átmenet sikeres­ségének egyik feltétele, hogy a társadalmi tagoltságot koalíciós, népfrontos formák hidalják át. A társadalom­nak érezhetően szüksége van a nemzeti összefogásra, a népfronteszmére. Az átme­net korszakában, a nép­frontnak különösen három területen van jelentős funk­ciója: 1. A pártosodás egy bizo­nyos ponton megáll, a poli­tikailag fontos állampolgá­rok jelentős része nem kíván pártoskodni, ugyanakkor nem mond le a politikai részvétel, a beleszólás jogá­ról. Ezek az állampolgárok nemcsak a választás napján óhajtanak a politika alanyai lenni. A népfront mint poli­tikai mozgalom számunkra is a közvetlen demokrácia fórumlehetőségét kínálja, amely jól kiegészíti a képvi­seleti demokráciát. 2. Magyarországnak az or­szágot átfogó demokrácia mellett kisközösségi demok­ráciára is szüksége van. A közösségek, a civil társada­lom szervezésében, a nép­frontnak jelentős hagyomá­nyai vannak, eddig is ez volt az egyik fő funciója. Ilyen hagyományok a honismereti mozgalom, az Olvasó népért mozgalom, a kertbarátok, a kistenyésztők mozgalma, a község- és városvédő és •-szépítő mozgalom, a külön­böző baráti társaságok, csa­ládvédelmi tanácsok, nyug­díjasklubok, hogy csak a legfontosabbakat említsük. 3. Az átmenet korszaká­ban különösen fontos a po­litikai párbeszéd, amelynek lebonyolítását a népfront­mozgalom vállalhatja magá­ra. Több megyében és város­ban a helyi nemzeti kerék­asztal már sikeresen ülése­zik a népfront székházaiban. Ha ezt a kerékasztal-mozgal­mat sikerül országos politi­kai mozgalommá szélesíteni, a népfront visszatérhet a népfronteszme eredetéhez. A stabil többpártrendszer korszakában, — ha ez Ma­gyarországon kialakul — kétségtelenül kevesebb in­dok hozható fel a népfront mellett, feltehetően a hang­súly akkor a pártok közötti koalícióra tevődik át. Ennek ellenére a moder­nizáció irányai azt is jelzik, hogy a pártok mellett ak­cióprogramokkal fellépő pártközi alternatív politikai mozgalmak is létezhetnek, amelyek társadalmi igény­ként mindig a közvetlen po­litikai részvétel' lehetőségét biztosítják. Ezek között a politikai mozgalmak között a népfront jelentős szerepet tölthet be. Dr. Kukorelli István

Next

/
Thumbnails
Contents