Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-24 / 199. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r P*. XLV. ÉVF.. 199. SZÁM «89. AUGUSZTUS 24.. CSÜTÖRTÖK „Rászorultságunkat vélem kicsandülni..." Nem ksvételt — ösztönzést! Anyanyelvűnk nem teszi lehetővé a főnév fokozását. Pedig, ha országunk egészére jellemző a több területen jelentkező ,válság, akkor ez a helyzet a három északi me­gyében „válságabb”, és sok, e régióban fekvő kis térségben a „legválságabb”. Magyarán arról van szó, hogy Szabolcs-Szatmár, Borsod- Abaúj-Zemplén és Nógrád — elsősorban a gazdaságot te­kintve, de nincs mit szépíteni rajta, a szellemi potenciál szempontjából is — a kiemelkedő fejlettséggel nem dicse­kedhető országhoz képest is elmaradottabbnak tekinthető. Hátrányos helyzetét e régió nem máról holnapra „gyűj­tötte össze”. A tartós gazdasági visszafogottságon túl szere­pet játszik ebben az egyoldalú gazdaságfejlesztés. Túlsúlyos nehéziparának és kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üze. meinek jkoloncát cipeli az északi térség, s e megítélésben súlyosbító körülmény a roppant kezdetleges infrastruktúra. A gazdasági elmaradottság nem csupán a nagypolitika szintjén megfogalmazott minősítés: az ezzel járó gondok, bajok megnehezítik az egyes ember életét; akadályozzák az élet minőségének javítását. Pásztó térségéből például na­ponta ezrek kelnek útra, zömmel fővárosi munkahelyekre iparkodva■ S lelkükben-zsigereikben a félelemmel, mi lesz, ha majd ott is leépítenek? A fiatalság részben örökli a szü­lők életmintáját, újabb és újabb korosztályok lépnek jbe az ingázók táborába, részben határozott nemet mond az utazó életformára■ És sokan azok közül, akik nem kívánják ma­guknak e sanyarú jövőt, végleg búcsút mondanak szülőfa­lujuknak. Fogy, egyre fogy Nógrád népessége. Errefelé még többet dolgoznak az emberek, mint más tájain az országnak. A kereseti színvonallal (nincs sok di- csekednivalója megyénknek sem, így hát gürcöl látástól vakulásig, aki csak teheti. Az orvosok a megmondhatói, milyen következményekkel: a táppénzesarány hosszú évek óta igen-igen rossz megyeszerte. Sok ia beteg, c ne­héz fizikai munka idő előtt megeszi az egészséget. Nem ritkák a balesetek; hiszen az eltörődött ember figyelmet­len. Az alkoholizáló életmódhoz pedig sokszor éppen taz a tévhit vezet, hogy a végére járó erőt még kipótolja a szesz. S ha )ez így van, miért nem teszünk ellene? Hiszen nem új keletű felismerés az, hogy az északi térségek fokozott feszültségekkel küszködnek, mint az ország más vidékei- De hiszen a cselekvési lánc szemeinek egymásba fűzése sem ma kezdődik! Kormányzati és megyei program is ké­szült az elmaradott térségek felzárkóztatására, sok minden történt la végrehajtásban is. Ez év februárjában a tapasz­talatokat értékelendő mégis azt. állapította meg a Minisz­tertanács, hogy a területi feszültségek kezelése nem hozott átütő sikert. Nem hozott Nógrádban sem. A helyi gondok égyike-má- sika enyhült ugyan valamelyest, hiszen az utóbbi két-há- rom esztendőben létrejött néhány új munkahely, keletkez­tek azonban újabb feszültséggócok Második visszafejlesz­tését éli meg a szénbányászat, s ez elsősorban Bátonytere- nye és környéke gazdasági szerkezetátalakítását teszi sür­getővé. Az ipart egyébként nem nélkülöző megyeszékhelyen viszont a műszaki, technológiai színvonal emelése, a kor­szerű, piacképes, jövedelmező gyártmányok számának sza­porítása a halaszthatatlan. Kevés eredményt tudunk fel­mutatni környezetünk megóvásában jóllehet az p tárgyban kifejtett erőfeszítések nem lebecsülendők. Jó ideje tudjuk már, környezetünk védelme messze nem csupán esztétikai kategória, hiszen vizeink, levegőnk tisztasága a tét. A kormány ma ülésezik, a tanácskozás egyik napirendi pontja a három északi megye társadalmi, gazdasági felzár­kóztatása. Nem jó időpont ez a mostani, mint ahogyan mostanában nemis igen van alkalmas időpont pénzt igénylő feladatok tárgyalására. Nincsbői nemigen lehet osztani. És különben is: nem túl jó az akusztikája annak, hogy három megye most úgymond .,kivételezésért” kilincsel a kormánynál. Éppen most, amikor a kivételek leépítése az időszerű? Csakhogy nem erről van szó. Nem ingyenpénzek for­májában megjelenő kivételeket vár a hátrányos helyzetű. három megye, közte Nógrád. Képletesen szólva nem élel­miszersegélyt kunyerál, hanem megkülönböztetett figyel­met, segítséget, ösztönzést ahhoz, hogy saját maga teremt­hesse asztalra a betevőjét. A három megye gondja nem csupán sajátja, az országé is. Az országban számon tartott munkanélküliek fele eb­ben a régióban található. Ez elsősorban gazdasági problé­ma. nincs híján ugyanakkor a komoly politikai vetületek- nek sem, hiszen a munkanélküliek szétsugárzó 1elégedet­lensége a reformok előrehaladásának is fékje. iA számítá­sok szerint Borsodban és Nógrádban a további szerkezet­váltás a jövő év végéig 4—5000 munkahelyet szüntet meg. A nehézségek tehát maguktól nem oldódnak meg, legfel­jebb súlyosbodnak­Ki-ki saját tapasztalataiból tudhatja: ha testének bár­mely, kezdetben jelentéktelennek tűnő baját elhanyagolja, idővel a betegség súlyosbodik, s egész közérzetét tönkre­teszi. Valahogy így van ez az északi régió gazdasági elma­radottságával is. Ma még csak talán az itt élők fszenved­nek tőle, de egyhamar megérzi majd — legfeljebb átté­telesen l— ia vasi, a baranyai vagy a békési ember is. Ezért bír hát nagy jelentőséggel az. hogy ma ismét a kormány tárgyalóasztalán van Borsod. Nógrád iés Szabolcs ügye. Számunkra, akik itt élünk, kiváltképp, de nem lehet közömbös a másutt boldogulóknak sem. Nemcsak az észa­kiak javát szolgálja a megfontolt, bölcs döntés, hanem se­gít lendületet adni az ország szekerének is. Szendi Márta Súlyos hiba lenne a folyamától sztrájkkal megzavarni Lesz tanítás szeptember elején I pedagógus-szakszervezet elnökséginek felhívása A napokban rendkívül el­lentétes információk láttak napvilágot a pedagógusok törekvéseiről, különösen bér­követeléseikről. Ezért szak- szervezetük elnöksége szük­ségesnek ítélte egy sajtótá­jékoztató összehívását. Teg­nap Budapesten, a peda­gógus-szakszervezet székhá­zában Szőllősi Istvánná fő­titkár a következőkről tá­jékoztatta az újságírókat: „A közelgő tanévkezdés már önmagában . indokolja, hogy szóljunk tagságunk­hoz. Május 19-e és 21-e'kö­zött zajlott le szakszerveze­tünk XIII. kongresszusa, amely bőséges tennivalót határozott meg. Egyértel­műen megfogalmazta pél­dául, hogy az oktatás kér­dését a feltételek megte­remtésének oldaláról kell megközelítenünk.” Nos, a feltételek, első­sorban a bérekben még mindig nem teremtődtek meg. A pedagógusok szak- szervezetének elnöksége augusztus 21-én a következő felhívást intézte tagságá­hoz: „Valamennyi közoktatási dolgozóhoz, szakszervezeti taghoz, tisztségviselőkhöz. Kedves kollégák! Rövidesen személyesen is tapasztalják azt a bér­emelést, amelyet közel egy éve elindított túlóradíj- és béremelési követelésünk nyomán, a kormányzat biztosított számunkra. A pedagógusok szakszerveze­te elnöksége saját és szak- szervezeti tagsága nevé­ben határozottan kijelenti, hogy a béremelés mértéké­vel elégedetlen, mert az intézkedés ellenére bér­hátrányunk fokozódott, az anyagi ágak dolgozóival szemben. (Folytatás a 2. oldalon.) Hibaelhárítás alsónadrágban Ég szakadt — de föld nem indult Heves zivatarok, megyeszerte Yizozon Salgótarjánban A Páva Ruhagyár 2. számú, jánosaknai üzeme a gazdasági helyzet nehezedése — például forintleérté­kelés, elavult technika — ellenére tartja eddigi jó hír­nevét a külföldi piacokon. Az üzem kapacitásának 80 százalékát a tőkés export adja. Persze, ne gondolja senki sem, hogy gondtalan az életük a jánosaknaiak- nak. Betegség miatt éppen nemrégiben kényszerültek megválni egyik legmegbízhatóbb és nagy tételben ren­delő svájci partnerüktől. Hogyan sikerült ezt a jelen­tős kiesést pótolni a munkahelyi kollektívának? — többek között erről szól Venesz Károly riportja. (A képes beszámoló a 3. oldalon.) Messziről jött ember azt mondhat, amit akar... „Nem is olyan régen esett az eset, hogy leszállt kö­zénk, népéhez egykori császárunk és királyunk, hogy meglátogassa a még megmaradt, közel se maroknyi nógrádi hívét, ö, a mindeddig legutolsó nemzeti fut- ballcsászár és futballkirály. Akinek dicsőséges lekö­szönése óta, immár tizenöt esztendeje tart az inter­regnum, noha időről időre tűnnek fel azért trónköve­telők, de a koronát csak nem tadta egyik sem a fejé­re kaparintani, mert a nép, az istenadta, a focilabda népe erre nem adta beleegyezését.” Így kezdődik Balás Róbert interjúja Albert Flóri­ánnal, a ma 48 éves egykori aranylabdással, hetvenöt- szőrös válogatottal. A „császár” régi nagy csatákra emlékezik, és az új csatákról mondja el véleményét (Írásunk a 7. oldalon.). — képek: kulcsár — Szécsényben a vihar kidöntötte fát a lakosok gével darabolták fel, vitték el az úttestről. Frissítő zápor helyett heves zivatar zúdult a nya­kunkba tegnap, a délutáni órákban, s, ahogy az már lenni szokott, ha dúl az égiháború, megszaporodtak a bejelentések a vízkárok és az erős szél miatt. A ~ - lassagyarmati tűzoltóknak Szécsényben akadt dók­ából a vihar kidöntött egy fát. A megyeszékhely^ ; litkei csomópontnál nagy mennyiségű csapa. /íz­akadályozta a közlekedést. A faipari ktsz, s egy ideg- éri raktárhelyiség pincéjében is szivattyúzni kellett. Több Malinovszkij úti lakásból is hasonló jelzés érke­zett, ahol azonban szerencsére alacsonyabb volt a víz­szintje. A vihar nemkívánatos kísérőjelenségét, az áramkimaradást is több helyen észlelték; Salgótarján­ban és környékén folyamatosan dolgoztak a hibák el­hárításáért. NOGRAD AZ MSZMP LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents