Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-22 / 197. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. . . f J> TELEXEN ÉRKEZETT... Á Hátra kapujához tartozik... Cáfol a rendőrség képviselője Nem volt letartóztatás a lengyel piacon A múlt héten meglehetősen nagy vihart kavart Salgótarjánban az úgynevezett lengyel piac körül kialakult helyzet. Különféle vélemények láttak napvilágot, olykor az indulatos megfogalmazások sem hiányoztak. Többször a rendőrség szerepe is szóba került, ám illetékeseiket senki sem kérdezte. Ezért kerestük meg Rafael Károly rendőr századost, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészetének vezetőjét, hogy álláspontjukról tájékoztassuk olvasóinkat. A napokban két levél is érkezett szerkesztőségünk címére, ugyanazon témáról, nevezetesen a pásztói parkok naposabb és árnyaltabb oldaláról. A Fórumban helyt- adunk gondolataiknak. Fenyvesi Lipótné nem pásztói születésű, de ezen a településen találta meg az életének értelmét adó, munkát. Több mint harminc éve ismerem őt és ismerik a város lakói. Mert amit végez, az a szemünk előtt történik: parkosítja, szépíti a várost, irányítja, szervezi azok munkáját, akik gondozzák a parkokat, ültetik a virágokat, nyírják a sövényeket, üdévé, marasztalóvá teszik a „Mátra kapuját." Fenyvesi Lipótné kilenc éve nyugdíjas, és ma is a parkokban található. Sohasem változtatta meg munkahelyét, ma is a tanács alkalmazásában áll. Jól emlékszem arra. amikor nem volt férfi munkaerő. aki kaszálja a füvet, akkor ő fogta meg a kasza nyelét, mert ehhez az. ősi Ezekben a napokban a 90 évvel ezelőtt Zagyvarónán született Szalvai Mi- hályra, a bátor kiállású, politikai harcokban és küzdelmekben edzett kommunistára és internacionalistára emlékezünk. Élete viharos, küzdelmes és példaértékű volt-. 1919-ben húszévesen vöröskatonaként védte a Magyar Tanácsköztársaságot, ezért a balassagyarmati bíróság 15 év fogházra ítélte. Egy év múlva sikerült börtönéből megszökni. Kőművesképzettséggel Európa országait járta és kétkezi munkát végzett. Érett forradalmárrá vált. Az ellenforradalom iránti gyűlölete, internacionalista érzése késztette az újabb fegyverfogásra. A spanyol nép segítségére sietett, és 1936-ban beállt a nemzetközi brigádba. Itt század-, majd zászlóaljparancsnokként harcolt. Hősiességének híre messzi földre eljutott. A spanyol forradalom leverése után francia internálótáborba került, ahonnan 1943-ban a szovjet kormány szabadította ki. Legendás partizán lett. Huszonöt évi távoliét után a harmadik ukrán front törzsével érkezett magyar földre és mindjárt felajánlotta szolgálatát az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak. Ezután lett az újjáalakuló néphadsereg magasabb állományú csamunkához is hozzászokott- .. Napjainkban is töretlen az igyekezete, mi lakók pedig köszönjük... Bogácsi Istvánné Pásztó ☆ ,,A pásztói vasútállomás és az autóbusz-állomás .melletti park a város legforgalmasabb helyén italálható. Nem tudom miért, de , az utóbbi időben ‘gondozatlan, ritkán takarítják. Augusztus 15-én is olyan látvány fogadta az erre haladókat, amelyet szeretnénk mielőbb elfeledni. A városban gyakran feltűnik az egyenruhás ‘•közterület-felügyelő. De a szabálytalanul parkoló gépjárművek sokkal jobban izgatják őt, mint a ,főutcán kívüli -csúfságok«. Az autóbusz-állomásnak és a vasúti pályaudvarnak van. de környezetének még nincs gazdája Pásztón," Szűcs Ferenc Hatvan pattestének parancsnoka, majd később jeles tábornoka. Én mint ezredparancsnokot ismertem meg: 1945 tavaszán az önkéntesek élén Ausztriába együtt vonultam vele.. . Szalvai Mihályt a későbbiekben is „szolgáltam", mint hivatásos határőr. Utaspusztán, ahol őrspa- rancsnok-helyettes voltam, és a salgótarjáni kislaktanyában sokszor találkoztunk. Következetes, katonai rendet és fegyelmet megkövetelő,’ a fegyelmezett határőrizetet mindig megköszönő személyiség volt. Vonzó embersége segítette elő a nélkülözések időszakában a jó határőrizeti munkát országunk más területén is. Szalvai Mihály magas rendfokozata ellenére is munkásérzelmű ember volt. Példaképként jelenik meg ma is előttem. Szülőfalujában is tisztelik az „örökségét”. Iskolát neveztek el róla, a község márványtáblába vésette nevét, a példásan gondozott parkban díszcserjék, virágok pompáznak mellszobra körül. Tóth Gyula a volt I. magyar antifasiszta gyaloghadosztálv tagja ☆ Szalvai Mihályra emlékeznek Budapesten a Magyar Antifasiszták és Ellenállók Szövetségének a székházában is. — Miként ítélik meg ezt a meglehetősén kusza állaf potot, a sok egymásnak ellentmondó jelenséget? — Szeretném leszögezni, hogy több ma is érvényben lévő jogszabály tiltja a külföldi, így a lengyel állampolgárok árusításait. A piacokon tapasztalható tevékenységük egyrészt sérti a devizagazdálkodásról szóló jogszabályt, arról nem is szólva, hogy törvényeink az engedély nélküli árusítást is büntetik. Ugyanakkor tilos a magyar és külföldi állampolgárok egymás közötti adásvétele is, tehát a piacozással nemcsak a külföldi fél követ el szabálysértést. — A lengyel piac azonban nem egyedi, azaz salgótarjáni jelenség. Miért kívánták hát feloszlatni? — A pontos tájékoztatás érdekében el kell oszlatnom A furcsa esetet Ráth-Végh István is megörökítette Magyar kuriózumok című kötetében. A történet arról szól, hogy az 1848—49-es szabadságharc idején Mészáros Lázár hadügyminisztertől egy kihallgatáson Török György honvéd őrmester azt kérte, bocsássák el a hadseregből. A miniszter korholó szavakkal támadt az őrmesterre, s ekkor váratlan jelenet következett. A „legény” sírva fakadt, s kijelentette: „Férjhez akarok menni!” így derült ki Török Györgyről, hogy nő. Az anekdotába illő történethez az élet szolgáltatja a hátteret: 1848-ban, 1849- ben, amikor a haza harcba a tévhiteket: mi nem kezdeményeztük a piac felszámolását! Tény, hogy az utóbbi hetekben egyre nagyobb méreteket öltött a lengyelek piacozása Salgótarjánban, ám a jelenség megnyugtat^ rendezése nemcsak rendőri feladat. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ilyen és hasonló piaci élet bűnözési, kriminológiai szempontból igen veszélyes. Óhatatlanul megjelennek itt a zsebtolvajok, a feketevalutázók, ennek kedvezőtlen hatásait pedig aligha, szükséges részletesen indokolni. Mi azt szeretnénk megakadályozni, hogy ezek az elárusítóhelyek ne legyenek- melegágyai a bűnözésnek. Ezért különböző akciókat, razziákat szervezünk, együttműködve más illetékes szervekkel és megpróbáljuk kiszűrni azohívta a férfiakat, a nők is csatasorba álltak. Csányi László országos biztos Kolozsvárról felszólította a nőket, jelentkezzenek a „honnak szolgálni nemükhöz méltó foglalkozásban” —, mint például a varrásban, mosásban, betegápolásban. S, az eredmény: 1848 tavaszán az erdélyi nők tömegestől kértek fegyvert, s Kolozsvárott női zászlóaljat állítottak fel. A szabadságharc amazon- zai közül a legismertebb nekat a személyeket, akik cselekménye súlyosan sérti az érvényes jogszabályokat. Ellenük büntetőjogi felelősségre vonást kezdeményezünk. — Arról is hallani, hogy őrizetbe vettek egy lengyel állampolgárt és — „fegyelmezési jelleggel” — szórólapokat osztogattak a pia- cozók között. — Tudomásunk van arról, hogy a vámőrség különféle tájékoztatókat osztott szét az árusítószemélyek között. A rendőrség azonban semmilyen szórólapokat nem terjesztett. Valótlan az az állítás, ami a Magyar Hírlapban és a Népszavában megjelent, miszerint a piacon őrizetbe vettek egy lengyel állampolgárt. Személyes szabadságát senkinek sem korlátoztuk, tehát az említett információk valótlanok. — A lakosság ellenben felháborodva vette tudomásul a történteket és a hatóságokat támadja. — Nézze, mi jól tudjuk, hogy a magyar állampolgárok szívesen vásárolnak ezekéií^á ' óiáéokon. Bizonyos esetekben a hazai boltokban beszerezhető, „ „ / termékeknél lényegesen olcsóbban jutnak hozzá árukhoz. Az esetek többségében nem nagy értékű adásvételek bonyolódnak le. Ebben a helyzetben a hatóságoknak kellene törvényes intézkedést foganatosítani. A rendőrség elsősorban olyan megoldásokat keres és igyekszik bevezetni, melyek a bűnözés megelőzését szolgálják. Helyi viszonylatban egyébként a városi tanács és a vásár- csarnok kezdeményezése is döntő lehet. Ezek az állapotok véleményem szerint nem tarthatók hosszabb távon. Országos jelenséggel állunk szemben, központi döntésekkel kellene megnyugtatóan pontot tenni a ma illegálisnak minősülő piacozás megoldására. — A rendőrség tehát továbbra is eltűri a lengyel piacozókat? — Mi mást tehetünk? Arra azonban gondosan ügyelünk, hogy gyakorta megjelenjünk a piacozók között. (vaskor) vek egyike: Bányai Júlia. A szolgálólányból lett műlovarnő a szabadságharc kezdete után néhány hónappal megözvegyült. Elhunyt férje, Sárossy Gyula nevén állt be a hadseregbe. Emlékezetes tettei közé tartozik, hogy Zalatna környékén tizenkét, élelmet szállító * ellenséges szekeret zsákmányol, Gyula- fehérvárnál, miközben ő maga is megsebesül, társaival ártalmatlanná tesz egy osztrák őrnagyot, később az orosz seregek által elAíighogy elkészült a kézirat, dr. Balogh Miklós, a Salgótarjáni Városi Tanács elnökhelyettese, a témához kapcsolódva, lapunk 1989. augusztus 21-i számában megjelent íráshoz fűzött véleményt. Levelét teljes terjedelmében közöljük. „Először meglepődve, később egyre inkább felháborodva olvastam el újra és újra Kálovits Géza »Még egyszer a lengyel piacról« (Oravecz Balázs felvételei) című fejtegetéseit, mely, sajnos vitakultúránk mai állapotáról is képet ad. Igazából az a kérdés, hogy mi a tanács vezetői a butikosok, vagy a tömegek oldalán állunk? Valóban a mi nemtörődömségünk fosztja meg a városlakókat az olcsó bevásárlási lehetőségtől? A választ Kálovits Géza is tudja, illetve tudnia kellene. A tanács feladata a törvények betartása, illetve betartatása. Az 1974. évi 1. sz. tvr. tiltja, hogy a tanács engedélyt adjon olyan kereskedelmi tevékenységre, amelyet az IBUSZ vezetője — vállalati érdekek alapján — szívesen látna városunkban. Arról már elfelejt írni, hogy azokban a városokban, ahol ilyen — illegális — piac működik, milyen kísérőjelenségekkel jár az együtt! i Kálovits Gézának tudnia kellene, hogy a jogszabály megváltoztatásának igényét nem a tanácsnak kellene címezni. Ehelyett ő az olcsó népszerűséget választja, megpróbálja a tanács vezetőit feltüntetni úgy, mint a tömegek ellenfelét.” foglalt területen női ruhában azt kutatja: merre járnak Bem apó seregei. Huszka Jenő népszerű operettjének, a Mária főhadnagynak címszereplőjét Lebstück Máriáról mintázta. A zágrábi születésű hősnő fordulatokban gazdag, megpróbáltatásokkal teli életútjáról maradt ránk a legtöbb adat, mivel idős korában tollba mondta visz- szaemlékezéseit. Sajnos, a hálás utókor hamar megfeledkezett a szabadságharc hős lányairól, asszonyairól. Az életben maradottak közül sokan szűkös körülmények között tengették életüket. K. Gy. M. Szerkesztőségi üzenet Zsolnai Gézáné salgótarjáni nyugdíjas pedagógusnak megköszönjük szerkesztőségünknek küldött levelét. Észrevételeivel megkerestük a salgótarjáni köztemető illetékeseit, és helyszíni bejárást is végeztünk. Helytálló, a közvéleményt is tükröző véleményére a későbbiekben a NÓGRÁD bővebb információt ad, erre a köztemető vezetője szívesen vállalkozott. összeállította: Rácz András Emlékezés Szalvai Mihályra „Á rend és fegyelem parancsnoka" A salgótarjáni lengyel piac, régi megszokott helyén, hétfőn is forgalmas volt. (A szerk.). Nők a szabadságharcban
