Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-21 / 196. szám
» 1989. AUGUSZTUS 21.. HÉTFŰ NíMiRÁI) 3 így ünnepeltünk augusztus 20-án Nyers Rezső: Változni kell együtt a világgal Magyarnándorban a címerkorona ismét ragyog Szent István és az áldozatok szelleme tovább él Miskolciak, Miskolc környékiek tízezrei igyekeztek vasárnap már a kora reggeli órákban a népszerű bükki kirándulóközpont, és egykori munkásmozgalmi találkozóhely színhelyére, a csanyiki parkba, hogy részesei legyenek a HNF Miskolc Városi Bizottsága által szervezett ünnepélynek. Az egész napos program délelőtt politikai nagygyűléssel vette kezdetét. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke méltatta az ünnep jelentőségét. • A mai nap — hangsúlyozta — az államunkról való gondolkodás napja, az emlékezésé, számvetésé,, jövőformáló gondolatoké. Múlt, jelen, ( jövő kapcsolódását kutatjuk, miként lehet tanulni a múltból, miként tehetjük jobbá, szebbé, elviselhetőbbé jelenünket, miként építhetjük országunk, a kisebb közösségek és az egyének jövőjét is. Tisztelgünk államalapító királyunk, a szentté avatott István király előtt, aki utat nyitott a magyarság jövője számára. A szónok ezt követően történelmünk sorsfordulóiról szólt, arról, hogy az e hazába és Európába való beilleszkedésünket akkor is a külföldről jött ipar kézművesség, technika és kereskedelem megfelelő színvonalú elsajátítása tette lehetővé, s a mai közös Euró- paházhoz való csatlakozásunknak is ez az egyetlen járható útja. Változó világban élünk, nekünk, magyaroknak is változni kell tehát együtt a világgal, együtt az európai népek többségével. Hazánk a felszabadulás utáni nemzetközi konfrontáció időszakában nem találhatta meg az önálló fejlődés, útját, most viszont minden esély adott ahhoz, hogy kedvezően változtassunk az ország és a nép sorsán, hogy Magyarország megtalálja önmaga politikai, gazdasági, kulturális pozícióit az európai nemzetek sorában. Független magyar bel- és külpolitikát kell folytatnunk —, ■ a közös Európaház felépítésében csak így tudunk tevékenyen részt venni. A mi Európánk az Atlanti-óceántól az Urálig terjed — mondta Nyers Rezső. Nyers Rezső a továbbiakban arról beszélt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt az alapvető nemzeti kérdésekben az együttes nemzeti felelősségvállalást hirdeti, és azon dolgozik, hogy ez megvalósuljon. Pásztói ünnepség kevés résztvevővel A középpontban ismét az államalapító Pasztán szombaton délután tartották az augusztus 20-a előtt tisztelgő ünnepséget. Sajnos, igen' kis .számú, alig harmincfős közönség előtt. Most először próbálták bevinni a rendezvényt a Lovász József Művelődési Központ falai közé. Egyelőre sikertelenül. Pedig maga a megemlékezés ceremóniája méltó volt a hármas ünnephez. Elsőként a pásztói Rozmaring népdalkor lépett a színpadra. Színpompás népviseletük, az a természetesség, amellyel vidékük dalait előadták, magával ragadó volt. Az ünnepi köszöntőt Le* tovai Ildikó, a HNF Nóg- rád megyei titkára mondta. —- Amikor a naptárban jelzett ünnepnapok mellett manapság, kérdőjelek szerepelnek, augusztus 20-a olyan nemzeti ünnepünk, amely vitathatatlan értékek, előtt hajt fejet — mondotta. — Tiszteleg a jogállamiság, az értékteremtő gondolatok előtt, feleleveníti nagy királyunk. Szent István alakját. . . Napjainkban az ö alakja került a középpontba. Változatlanul őrzi képét a nép évezredek óta, "mentesen politika sugallta változásoktól. Augusztus 20-a mindig is az ő ünnepe volt, és annak csak örülhetünk, hogy mára visszakapta az őt megillető helyet. Erkölcsi szimbólum lett, olyan legenda övezte személyiség, akihez, bátran,- az értékállóság biztonságával nyúlhatunk visz- sza. Az 1949-es alkotmányt ma sem tagadhatjuk meg. A maga idejében megvolt a történelmi szerepe. Ám az idő, a történelem túlhaladta, és az, emberek mást akarnak. Teljes jog- államiságot. Ezen a napon ennek reményében ünnepelünk. A remény nagyon fontos. Olyan emberek élnek itt Pásztón is, akik képesek tenni, tudnak dolgozni. Tehát nem csupán remélhetünk, hanem joggal bízhatunk is... Az ünnepi. beszéd elhangzása után az „új- kenveret" szegték meg._ Ez is Letovai Ildikó tiszte volt. A bensőséges pillanat után feloldásul a pásztói Muzsla néptáncegyüttes műsora következett. Ezzel zárult az ünnepi megemlékezés. Magyarnándorban elsőként a balassagyarmati fúvószenekar játszotta el a Himnuszt, majd Varga Gábor szavalta el Kőszeghy Albert kántor-taní'tó 1933- ban, az első világháborús emlékmű felszentelésére írt versét. A hősi emlékmű helyreállítása alkalmából Sándor István tanácselnök köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy augusztus az újkenyér, a megújulás napja, a magyar államiság legnagyobb ünnepe. Szent István nevéhez fűződik a magyar állam alapítása, a kereszténység felvétele, és ezzel együtt európaiságunk megteremtése. A községben a.z ország cimerkoronája ismét eredeti helyén ragyog! A községi közös tanács és a Hazafias Népfront helyi szervezete úgy döntött, hogy a világháborús emlékművet eredeti állapotában helyre kell állítani. Az emlékmű felújítását, a korona visszahelyezését bizonyosan nagy jelentőségű eseményként fogják számon tartani á községben. A hősi emlékművet a lakosTegnap 18 órakor kezdődött az ünnepi nagygyűlés a víziszínpad környékén. Gresina István, a Rétsági Városi Tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket. Ünnepi beszédében szólt az államalapító Szent István példájáról. István király politikája ma is példaértékű. ság közadakozásból építette — 1933. május utolsó vasárnapján Serédi Jusztinján hercegprímás szentelte fel és az akkori eseményen részt vett Tahi László képviselő is. A koronát az 50-es évek politikája söpörte le, de gondos kezek megbízható helyre tették. Több évtizeden át titok övezte a koronát — kevesen tudták hová rejtették. Harminc évig volt elásva. Sztrés Erzsébet történész munkájának eredményeként Seres János, Bagyal István és Mi- zera Mihály találta meg és ásta ki a koronát, összefogás bontakozott ki, a lakosság önzetlenül segítette a munkálatokat. Feszültségekkel terhes világunkban higgadtságra, megértésre, összefogásra és tenni akarásra van szükség. Ezt követeli meg Szent István és az áldozatok emléke A mai nap szelleme tovább él közöttünk a hétköznapokban. Erőt, hitet ad a további közös munkához. A tanácselnök szavai után Sztrés Erzsébet történész történeti visszatekintéséJogállamiságunk megteremtése ma újra időszerű. Üj alkotmányunk is készül. Augusztus 20-a. az újkenyér ünnepe is. Nem feledhető el az elvégzett munka, nem feledhető az a munka sem, ami ránk vár. Az ünnepi nagygyűlés után gazdag kulturális műben utalt, arra, hogy az első világháború vérfürdője később megszépült, idilli kép alakult- ki róla. Csendes estéken a régi csaták résztvevői gyakran énekelték: „kimegyek a dober- dói harctérre. . ." Horthyék revíziós politikája nem vezethetett máshová, csak a II. világháborúhoz. A második világháború történetét a megélők lelakatolt szájjal őrizték. Az 50-es évek elején mindent es mindenkit korlátozták. Az emlékműveket megcsonkították, részeit elásták. Az ősi Turul-madarak elröppentek a messzeségbe. Magyarnándorban is hasonló sorsra jutott a szent korona ábrázolás, de a lakosság megmentette az utókornak. A mai napon, az újjáavatón a falu lakossága vállalja, hogy az emlékművet ugyanúgy megőrzi, mintähogy azt nagyapáink látták. Az ünnepi beszédeket követően Sándor. István tanácselnök, Szladonyik János népfrontelnök és Sztrés Erzsébet megkoszorúzták az emlékművet, majd a falu lakossága virágokat helyezett el a talapzaton. sort láthatott a szép számú közönség a víziszinpadon. Elsőként a Bánk néptánc- csoport szórakoztatta a megjelenteket. majd a Pilsko gyermek-néptáncegyüttes mutatta be tudását. Késő este lézershow-t láthatott a közönségLegénd harangjai a háború áldozataiért szóltak Békét szívünknek. Kulturális műsor a bánki víziszínpadon Pozsgay Imre: Ez a nép emelkedő nemzetet tud teremteni Pozsgay Imre, az MSZMP Elnökségének tagja, államminiszter a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában megtartott augusztus 20-ai nagygyűlésen mondott beszédet. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a most kibontakozó politikai küzdelmek idején vvilágossá vált: a magyar népnek nem roppant ,meg a gerince, belső lelki tartása, túlélte azokat a viszontagságokat és válságokat, amelyekbe a XX. század belekényszerítette, vagy önnön hibájából belesodorta. Ez a nép emelkedő nemzetet tud teremteni a mai, válság sújtotta Magyarországon. Talán Szent Istvánhoz sem méltatlan, ha ezekben a napokban oly sokan — néha persze méltatlanul — rá hivatkoznak államalapítás, európai megkapaszkodás dolgában, s minden olyan ügyben, amely a felzárkózás igényét fejezi ki. István király, a törvényalkotó, az államalapító az Európához csatlakozás nagy munkáját vitte véghez, ezért magunkat tiszteljük meg, ha előzményeinket innen számítjuk. Ha az új államiságot nem pártbirtokokként akarjuk felvállalni, hanem közös népi mű-' ként, akkor lesz békés átmenet Magyarországon — mondotta a szónok, majd feltette a kérdést: jó helyen vagyunk-e itt Európában? — Nekünk ez a hazánk, itt kell élnünk' s ezen a földön kell barátokat szereznünk. Nincs olván ország a környezetünkben, amelyik leckét adhatna nekünk, de mi sem adhatunk leckét senkinek. Nincsenek ellenségeink Közép- és Kelet-Európábán. Sorstársaink vannak és sörsközösségben élünk. Minden népnek a maga dolga, hogy olyan kormánya legyén, amelyik nem rontja ezt a sorsközösséget. Az MSZMP elnökségének tagja végezetül arról szólt, milyen lesz az új magyar köztársaság, ha azt a nép rendezheti be, s szabadságot ad önmagának ahhoz, hogy dönthessen pártjairól, vezetőiről. Akkor majd jobban megadja a tiszteletet a pártoknak, a vezetőknek is, mert küzdelem és mérlegelés dolga lesz a politikai eredmény. Reményét fejezte ki, hogy ilyen tolerancia mellett a nemzeti felelősség a kiegyezésre, a közmegegyezésre irányuló szándék erősebb lesz, mint a birtokbavételi, s .akkor a pártküzdelmelí is szabadabbak, nyíliabbak és egyenesebbek lehetnek. Az MSZMP-nek, amelyik negyven éven keresztül hordozta a felelősséget a kormányzásért, szintén nem eredendő joga a hatalom gyakorlása, azért újra meg kell küzdenie. Esélye erre csak akkor lesz, ha az európai szocialista értékek jegyében megújult mozgalomként, új pártként és új programmal jelenik meg a magyar társadalomban. békét nemzetünknek Tegnap délután 3 órakor kezdődött Legenden az ünnepi megemlékezés, amelyen a második világháború áldozatainak tiszteletére felavatták az emléktáblát. A Himqusz hangjai után Sári János, a népfront helyi elnöke köszöntötte a megjelenteket. Dicséretes az az összefogás — mondotta —, amely a népfront kezdeményezésére indított akciót, sikerré vitte. Közadakozásból hozták rendbe az emlékművet, s helyezték el az új emléktáblát. Bállá Árpád népfronttitkár ünnepi beszédében elmondta, hogy 41 évi kényszerszünet után ismét nyilvánosan emlékezhetünk meg államalapító Szent István királyunkról és felavatjuk a II. világháború áldozatainak nevét megörökítő táblát. Ma délután Legénd község mindkét templomának tornyában megkondultak a harangok. Akikért a harangok ezen az ünnepen szóltak: a IL világháború le- géndi áldozatai. Az emberiség még egy., világégést nem volna képes elviselni. Ha ez mégis bekövetkezne, nem maradnának túlélők, akik az áldozatoknak emléket állíthatnának. Az ünrlepség erősítse fokozott békevágyunkat, amely az egyik szép énekünk refrénjeként a következőképpen hangzik: „Békét szívünknek, békét családunknak, békét nemzetünknek, békét a világnak!” A titkár szavai után Babka Tivadar evangélikus tiszteletes avatóbeszéde hangzott el. A tis-z- teletes megemlékezett a II. világháborúban elesett hős legéndiekről, az áldozatokról. „Szép napja ez a falunak, tükrözi az összefogás erejét, a hitet. Szent István példája ma is él” — mondta. Az avatóbeszédet követően Falotnyai Tímea né- zsai kislány szavalta el Paul Eluard Rendezendő számla című versét. Kovács Imre római katolikus esperes, ünnepi beszédében szólt arról, hogy bár a község két felekezet- hez tartozik, mégis szép összefogás tanúi lehetünk. A II. világháború áldozatainak készült az emléktábla, nem véletlen, hogy állam- alapító Szent István napján avatjuk fel. A szívékben ott él szent királyunk emléke. ö nemcsak hirdette a kereszténységet — családi életével is példát mutatott. Most, több mint 40 éve békét élvezünk s megemlékezünk a hősökről is. Édesapáink, testvéreink, akik Legénden éltek, dolgoztak sokan nem érkeztek vissza a faluba. Rájuk emlékezzünk! A gyerekeket arra tanítsuk, hogy az emlékmű mellett mindig tisztelettel haladjanak el. Az ünnep nógrádi eseményeiről tudósított: Kelemen Gábor, Csala Péter, Ádám Tamás, a képeket Rigó Tibor készítette.
