Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-19 / 195. szám
cdodt QDriDT orUn 1 ■A. SPORT 4 „Katonáéknál” szövődött barátságuk Kerékpárral Nyugat-Európában Két beszélgetőpartnerem számos közős vonással rendelkezik. Életkoruk megegye- 23 évesek. teljesítettek katonai szolgálatot Balassagyarmaton, a mozgást, elsősorban a kerékpározást. Salgótarjánban élnek, mindketten a vegetarianizmus „lakto” irányzatának követői. Ma már azt is elmondhatják magukról, hogy szinte keresztül-kasul kerekezték Nyugat-Európáí. Harminc napos nyári turnéjuk során 3550 kilométert hajtottak le. Póczos Sándor és Timmer Tibor, a nem mindennapi teljesítmény két főszereplője foglal helyet szerkesztőségi szobámban, hogy élményeikről, útjukról meséljenek. Elsőként arról, hogyan is született ötletük a kerékpárostúrára, a nagy vállal-: kozásra? Timmer említi, hogy alig néhány háznyi távolságra laknak egymástól 3 megyeszékhelyen, de sorkatonai szolgálatuk előtt csak látásból ismerték egymást. A balassagyarmati határőrkerületnél eltöltött 18 hónap aztán ezt a» felszíni ismeretséget jó barátsággá alakította, s 1988 telén megszületett közös elhatározásuk: ha törik, ha szakad, nekivágnak egy európai bi- cikliskörútnak. ☆ . 1 Mosolyogva mondják, szüleik bizony nem örültek tervüknek. Először komolytalannak minősítették elképzelésüket, aztán, amikor elkezdték a tréningeket, fejcsóválva nézték a fiúkat, ám útlevelük elkészülte, majd vízumaik beszerzése után, nem tehettek mást: támogatták a gyerekek útját. 1989. június 23"án végül Timmer Tibor és Póczos Sándor nekivágtak a nagy útnak. „Hátizsákjukban” mintegy 15—20 kilónyi csomaggal, zsebükben egyéni valutakeretükkel lépték át a csehszlovák—magyar határt, hogy megkezdjék a végcélig — a Benelux-álla- mokig — és vissza tartó útjukat. ☆ Való igaz, hogy a kerekezés kellemetlen közjátékokkal kezdődött. A negyedik napon, valahol Közép-Cseh- országban kétezer forint értékű konvertibilis valutá- , juktól szabadította meg őket egy „ismeretlen”, majd néhány nappal később Timmer biciklis cipőjét is ellopták. Még szerencséjük, hogy tartalékban is volt egy pár, legalább nem kellett erre költeni... Később aztán ment minden a maga rendjén. Póczos Sanyi meséli, hajtottak olykor, mjnt az őrültek, de szükség volt erre, mert a kilométerekkel és az idővel is gazdálkodni kellett. Csupán Hollandiában pihentek három napot, egyébként egy hónapos útjuk során mindennap lehajtották a penzumot. A csúcs —, bár ilyen célkitűzésük nem volt — 170 kilométerre sikeredett, ám a napi 40—60 minimum összejött. • ☆ S mit láttak? Hát, mondják, arra nem volt idejük, hogy egy-egy település nevezetességeit végiglátogassák, pedig Csehszlovákiát, az NSZK-t, Belgiumot, Luxemburgot, Hollandiát és Ausztriát bejárták. Ám, s ezt egybehangzóan állítják, a természet is nyújtott rengeteg élményt és látnivalót a maga sajátosságaival, szépségével. Nem is kezdenek felsorolásba, csupán egy példát mondanak. Ütjük során „beleakadtak” egy vadrezervá- ■ tumba Hollandiában. Biztos, hogy városnézésekre összpontosítva, ilyen és hasonló emlékeik ma nem lennének... Persze, néhány várost nem „hagytak ki”... Köln, Nürnberg, Passau, Regensburg, Hága, Amszterdam: mind-mind csodálatos és felejthetetlen. De inkább a kisebb településekkel szimpatizált a két fiú, elsősorban abból a megfontolásból, hogy szállást is találjanak maguknak. Költségvetésükben ugyanis erre vonatkozó kiadás nem szerepelt, s tervük valóra is vált. Egyszer sem fizettek szálláshelyért. Nem restelltek bekéredzkedni házakhoz, az pedig nem számított meglepetésnek, hogy általában első kísérletük sikerült. S, ha már volt szállás, mi sem természetesebb, hogy étel is került az asztalra... ti Igen ám, de a fiúk válogatósak. ' Vegetáriánusként nem tömhették magukba a húst, így többször — illedelmesen — kénytelenek voltak megköszönni a szíveslátást, vagy csak a számukra megengedhető falatokból csipegettek. Ennek ellenére mindketten egészségesen, jó erőben érkeztek haza. Ráadásul, viszonylag olcsón megúszták egy hónapos kalandozásukat. Diskurzusunk végén még arról kíváncsiskodom, megviselte-e őket a hosszúra nyúlt túra? Timmer és Póczos is megerősíti: nem, egyáltalán nem, bár a kirándulás végéhez közeledve, erősen kívánkoztak haza. A legtöbb gondot és idegeskedést a kerékpárok okozták. Megszámlálhatatlan küllőcsere, számos defekt jelentett kellemetlenséget a fiúknak, de kibírták. Timmer még azt is, hogy törött küllőkkel kerekezte végig az utolsó kilométereket hazafelé... A két huszonéves fiú most elégedett. Nagy álmokat újabb túrákra nem szövögetnek, ám, ahogy összepillantottak, a jövőre vonatkozó kérdésem után, elképzelhető, hogy nem is oly soká megint nagy fába vágják fejszéjüket. V. I. Szalay Miklósnak nincs még kezdőcsapata Tizenkét profi státusú lábdarúgó a Síküveggyár SE-nél Aranyat érne a győzelem a nyitányon Talán sosem vártak^ még ennyire izgatottan labdarúgó-bajnoki rajtot a Síküveggyár SE-nél, mint manapság. Az NB III. Mátra- csoport 1988/89. évi szezonjának bajnokcsapata ugrott egyet a ranglétrán, s a vasárnap kezdődő pontvadászatban az NB II. Keleticsoportjában szerepel. Az előkészületekről, a csapattal kapcsolatos ügyekről és terveikről Szalay Miklós, vezető edzővel beszélgettünk.----Az ilyenkor már szokásos dolgokat kell kérdeznem. A többsége közhelynek tűnhet, de az alapinformációié' érdeklik a szurkolókat. Indítsunk hát azzal, mikor is kezdték a felkészülést, milyen rendszerben tréningeztek? — Július 11-én találkozott a csapat, s nyomban meg- keződött a munka. Augusztus 13-ig a pihenőnapokat és*az edzőmeccsek napjait leszámítva, napi két edzéssel készültünk. Most, hogy elérkezett a bajnoki nyitány, 45 foglalkozáson jutottunk túl, s 12 edzőmecs- cset, valamint a MALÉV SC elleni kupamérkőzést játszottuk le. v — Hogyan sikerültek az előkészületi találkozók? — Hét győzelmet arattunk, háromszor játszottunk döntetlenre, míg a Kassától, a Gyöngyöstől és a Hatvantól vereséget szenvedtünk. Olykor voltak biztató jelek játékunkban, egyes alkalmakkor viszont elszomorítóan gyengén muzsikált a gárda.-----Bírták a fiúk a terhelést? — Szinte egyik napról a másikra csöppentünk bele a magasabb osztályba. Ezért a terhelést nem növeltük, megkonzultáltuk a szakvezetés körében és a fiúkkal is, hogy a bevált módszerrel, rendszerben edzünk, azaz csütörtök a pihenőnap, hétfőn egy, kedden kettő edzés szerepel a programban, míg a szerda az edzőmeccsek ideje és pénteken és szombaton van még egy- egy foglalkozás.-----Sok gondjuk volt tervezett átigazolásaik meghiúsulásával. Még a rajt előtti napokban is játékodért s zaladgáltak. összességében elégedettek-e igazolásaikkal? — Szerettük volna sorainkban látni az SBTC három labdarúgóját, a rutinos Oláht, Lászlót és Juhászt. Mint ismert, terveink nem _ váltak valóra, így elsősor- ’ ban fiatalokkal erősítettünk. Bódi és Stark az SKSE-ből, Paumann Zsolt Balassagyarmatról, Balogh Nagybá- tonyból, Hodur Vácról, Szá- szi kapus a hatvani Gáspár SE-ből került hozzánk és visszatért a rutinos Krá- lik Jani, Ózdról. —— Milyen benyomásokat tettek önre az új szerzemények? — Králik jelenléte megnyugtató számomra. Képzett focista, nagy erősségünk lehet. Hodurról és Szásziról nem tudok mit mondani, mert ők a felkészülés utolsó hetében kerültek hozzánk, de tudásuk alapján bízom bennük. Stark, Bódi, Paumann ési Balogh vegyes benyomásokat tettek rám. Néha kiválóan játszottak az edzőmeccseken, máskor meg rájuk sem lehetett ismerni. Talán a fiatalos hévnek, lendületnek tudható be teljesítményük gyakori ingadozása, de a bajnokságban ilyen különbségeknek nem örülnék játékukban.-----Kialakult tehát a végleges keret. — Igen. A két kapus: Hiesz és Szászi. A védők: Zsély, Paumann, Babcsán, Gyetvai, Szalai. A középpályások: Balga, Bódi, Králik, Stark, Jaszik, Tolnai és ifijátékosunk Tarlósi. Csatáraink: Garai, Mohácsi, Hodur, Balogh és a szintén ifista Hóman.----- Tehát Králikra és S tarkra is a középpályán számít? — Bár a felsorolásban ennél a csapatrésznél említettem őket, konkrétat nem tudok erre mondani. Oka egyszerű: a felkészülés során többször megálmodtam a legideálisabb együttest, hol 4—4—2-es, hol 4—3—3-as felállásban, s említett két labdarúgóm — a hadrendtől függően — vagy a fedezetsorban, vagy a hátvédeknél kapott helyet. Szóval maradjunk annyiban, hogy mindketten több poszton is hasznosítható játékosok és a mindenkori csapatérdek szerint kapnak helyet, feladatot a gárdában. —— Ha már posztoknál tartunk arra lennék kíváncsi: van-e tervezett kezdőcsapata? — Azt hiszem a Szolnok elleni összeállítást csak a meccs előtt tudom megadni.---- Milyen elképzelésekkel v ágnak neki a bajnokságnak? — Üjonccsapatként nem lehet más célunk, mint a bennmaradás biztosítása. Ez alapvető elvárás és számításaim szerint 35—38 pont elegendő lesz hozzá. — Miként alakult a játékosok státusa, hisz köztudott, hogy a másodosztályban már profik is „alkalmazhatók”. — Az MLSZ irányelveinek megfelelően nálunk 12 úgynevezett profi státusú játékos van: Hiesz, Zsély, Babcsán, Gyetvai, Balga, Bódi, Králik, Stark, Garai, Mohácsi, Paumann, Szászi. Balogh sorkatona, míg a többiek „félállásban” fut- ballőznak.---- Végezetül azt kérdezném: mit vár a Szolnok elleni nyitómeccstől? — Óriási szükségünk lenne a jó rajtra, tehát egy hárompontos győzelemre. Kellene a sikerélmény, hogy a folytatásban a fiúk önbizalommal felvértezve szálljanak harcba a bajnoki pontokért. Vaskor István Rajt a labdarúgó-bajnokságokban Az élvonalbeli csapatok egy hete megkezdték küzdelmeiket a bajnoki pontokért, de nem kellett sokáig várni az alacsonyabb osztályú együttesek szurkolóinak sem. Néhány napos csúszással, e hét végén megkezdődik a küzdelemsorozat a V labdarúgó NB II- ben, az NB III. cso- jaiban és a Nógrád megyei bajnokság I. osztályában is. Megyénk egyetlen NB Iles csapatának, a Síküveggyár SE-nek esélyeiről minden alkalommal külön írásban számolunk be, míg NB III- as gárdáink találkozóinak előzetesét és a megyei bajnoksággal kapcsolatos információinkat egy anyagban közöljük. Hatvan—Nagybátony: Az NB II-ből kiesett hatvani gárda kétségkívül esélyesebb Toldi legénységével szemben, ám, ha a báto- nyi védelem jól állja a hazai rohamokat és a csatárok végre góllövő cipőt húznak fel — nem úgy, mint a Novaj elleni MNK- mecsen —, akár meglepetést is okozhatnak. Tipp: 1. SKSE—Volán Rákóczi: Keményen készült az idei bajnokságra a Kohász. Horváth Gyula edző nem ismert tréfát a felkészülési időszakban, alaposan meghajtotta a társaságot. Az előkészületi meccseken olykor biztató jeleket mutattak a tarjániak, és egyébként is hazai környezetben kötelező a három pont begyűjtése. Tipp: 1. Romhányi Kerámia SE— Bag: Pincze László csapata szeretné folytatni a múlt idényben nyújtott produkcióját, mely kellemes meglepetést okozott megyénk sportbarátainak. A kemény focit játszó. Pest megyei gárda ellen nem leszköny- nyű dolguk a romhányiak- nak, de a három pont sorsa nem lehet kérdéses. Tipp: 1. Szolnoki VSE—SBTC: A bajnoki cím egyik legfőbb várományosa, a tarjáid gárda már a rajtnál sem engedhet meg magának botlásokat. A csapat gerince együtt maradt, s ez a társaság tudásában is megüti a másodosztály színvonalát. Ezért a találkozó biztos vendégsikert ígér. Tipp: 2. Gödöllő—Balassagyarmati HVSE: Kaphatott volna könnyebb ellenfelet is az első fordulóban az Ipoly- parti gárda, hiszen egy újonc ellen kezdeni — ráadásul idegenben — nem tartozik a leányálmok közé. Ennek ellenére - egy pontra jók lehetnek Dávid Róbert tanítványai: Tipp: 1, x. Nézsa—Jászberény: Az NB III. két újonca csap össze. Megyénk 1988/89. évi bajnokcsapata és az NB II- ből kiesett jászsági együttes találkozója izgalmas, érdekes 90 percet igén. Az esélyek egyformák: Tipp: 1. 2. ☆ A megyei bajnokságban az ötvözetgyár MTE— Mátranovák és a Nógrád Volán—Szécsény meccs rangadónak számít. Az újoncok — a Héhalom és a Mohora — otthonukban kezdenek, a pontszerzés — — esetleg a győzelem reményében. TUDÓSÍTÓINK FIGYELMÉBE! Kérjük tudósítóinkat, hogy a szombati mérkőzésekről vasárnap délelőtt, míg a vasárnap délutáni találkozókról közvetlenül a lefújás után a megszokott módon adják le tudósításaikat. Köszönjük.
