Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-19 / 195. szám

MŰVÉSZÉT Világörökség Nyiss kaput, nyiss... írott alkotmányok EURÓPÁBAN A hollókői asszonykórus nagylemeze A Cserhát völgyében meg­búvó Hollókő — a budai Várral együtt — 1988-tól a világörökség része. Ami itt található népi építészeti ér­tékben, hagyományban, és ami itt történik mindezek megóvásában és gazdagítá­sában, az immár nemcsak az itt élőké, hanem — úgy véljük — kicsit a világé is. Így a többi között az a dal­kincs és zenei hagyomány is, amit ez a tájék, Hollókő, Nagylóc, Sipek, Rimóc őriz, és aminek egy része most egy lemezen csendül föl a hollókői asszonykórus elő­adásában. Mint korábban hírül ad­tuk, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ az év elején saját fejleszté­si professzionális hangstúdi­ót épített, amelynek ez az első saját kiadású nagyle­meze. Nyiss kaput, nyiss... címmel jelent meg. Maga a felvétel nem stúdiókörülmé­nyek között készült, hanem a szécsényi II. Rákóczi Fe­renc Művelődési Központ színháztermében- A lemez, amelynek borítóján Acs Irén gyönyörű hollókői fotói lát­hatók. az elegáns borítóterv Kollár Sándor munkája, öt­ezer példányban látott nap­világot. Korlátozott szám­ban kapható, illetve meg­rendelhető a József Attila Művelődési Központban, s * augusztus 20-án Hollókőn a Palóc szőttes kulturális na­pok helyszínén is megvásá­rolható.''(Hangmérnök Laka­tos Gábor, zenei rendező Nagy Zoltán, zenei szerkesz­tő Mezei István, felelős ki­adó Tóth Csaba.) Külön dicsérendő az a je­lentős szponzori háttér — mindenekelőtt Hollókő és Szécsény vidékének összefo­gása —, amely lehetővé tet­te az elegáns lemez kiadá­sát. A támogatók között van a Nógrád Megyei Ta­nács. a Nagylóci Közös Köz­ségi Tanács, az INNOLINE Innovációs Közös Vállalat, a Szécsényi Rákóczi Mgtsz, a szécsényi BRG RECORD TECH. Rt., az Endrefalvai Aranykalász Mgtsz, a Ka- rancssági Egyesült Erő Mgtsz, az OTP Nógrád Me­gyei Igazgatósága, valamint a József Attila Művelődési Központ. Egyébként a szpon­zorok jóvoltából a megje­lent példányok nagy része már elővételben elfogyott. A lemezkiadás körülmé­nyeiről és a további elkép­zelésekről Tóth Csaba fele­lős kiadó tájékoztat­☆ — Gondolom, mindenek­előtt Hollókőnek a világ- örökség részévé való nyil­vánítása volt az az erő, amely a lemez kiadására ösztönzött. — Igen. Ügy gondoltuk, hogy önmagában ez a tény Hollókő idegenforgalmi je­lentőségét tovább növeli. Hiszen, amint azt Bélák. Dezső tanácselnök is meg­jegyzi a lemez borítójára írt ajánló soraiban, Hollókő az a hely, „ahol napjainkig megmaradt egy sajátos pa­lóc falukép, melyben egybe­ötvöződött számos természe­ti, tájképi és kultúrtörténe­ti érték”. Továbbá, a helyi asszohykórus működése köz­tudottan értékes és kurió­zumnak számít. Ügy gondol­tuk tehát, hogy a kórus dal­felvételeiből olyan lemezt készítünk, amely megjelené­sében is látványos, sok szép színes felvételt tartalmaz a dupla albumformátumi bo­rító. A hangfelvétel pedig ennek a szÿkebb palóc táj­nak azt a zenei kincsét ad­ja közre, amely a régi és új stílusú népdalok mellett a vidék hangszeres népzenéjét is reprezentálja Hruz Dénes dudás és Vajda Szilárd fu- rulyás jóvoltából. — A lemez minden bi­zonnyal külföldi érdeklődés­re is számíthat, mem lesz elegendő az ötezer példány­Van-e lehetőség utánnyo­másra? — Vizsgáljuk a külföldi terjesztés lehetőségeit. Ép­pen a világörökség apropó­jából számítunk jelentősebb érdeklődésre, a többi között például azon országokban — és ilyen sok van —, ahol szór­ványmagyarság él. Komp­lex piackutatásra készü­lünk, ami lehetőségeinket persze meghaladja, ezért külkereskedő cégeket is igénybe szeretnénk venni e munkában. A piackutatás eredményeként természete­sen elképzelhető a későbbi­ekben egy nagyobb után­nyomás. Ez azt is jelenti, hogy ez a szellemi és anya­gi befektetés nem egyszerű­en megtérül, hanem lemez­kiadási munkánk folytatá­sára némi tőke is képződik. — Mik a további elkép­zelések? — Szeretnénk, ha ez a hollókői világörökség-lemez nem maradna egyedülálló. Van olyan tervünk. hogy akár egy több lemezből álló sorozat formájában megörö­kítjük és kiadjuk Nógrád megye a Palócföld népzenei kincseit. Ügy gondoljuk, hogy talán az utolsó pilla­natban vagyunk, amikor ezek a felvételek még elké­szülhetnek. Hiszen az idős emberek távozásával a hangjuk is eltűnik a tájból, pótolhatatlan értékeket visz­nek magukkal, dalaikkal is. Végül, de nem utolsósor­ban álljanak itt a dalok, amelyeket a hollókői lemez tartalmaz : Nyiss kaput,-nyiss; Bimbó voltam, mikor én megszülettem; Zöld ,er­dőben lakom (pásztordalok); Kiskertem közepén; Madár­ka, madárka; Sokat arattam a nyáron; Hollókői utca vé­gig de sáros; Katonabú­csúztató; Hollókőbe ilefelé, fölfelé; Lakodalmi dudadal­lamok; A kis Jézus megszü­letett­(te) ITgy tartják, hogy a Ma- ^ gyár Népköztársaság 1949-ben, kereken negyven esztendeje alkotott és tömér­dekszer módosított alkot­mánya nem tölti be azt a feladatot, amelyet elméleti- /leg, be kellene töltenie, s ezért ismét-módosítani kell. De jobb lenne teljesen újra­írni, új alkotmányt létre­hozni. Ilyen nagy idő lenne egy alkotmány életében 40 év? Minden nemzet ilyen sűrűn cserélgeti, toldozza- foldozza az állampolgárok­nak a törvényhozásban, kor­mányzásban részt biztosító, és őket az államhatalom mindenhatóságával szemben megvédő intézmények mű­ködését szabályozó alapvető törvényeit, azaz alkotmá­nyát? Azt az alkotmányt, amelyet szívesen neveznek még az emberi jogok alap­okmányának, mert ebben korlátozza önmagát az ál­lampolgárok bizonyos joga­inak feltétlen elismerésével. Nézzük meg néhány euró­pai alkotmány sorsát, talán választ kapunk kérdésünk­re! Először azonban tisztáz­nunk kell: a tudomány ál­talában kétféle alkotmányt különböztet meg: a törté­netit és az írottat, vagy kar- tális, azaz papíros alkot­mányt. Az előbbi a nemzet hosszú évszázadai alatt ala­kult ki, annak szellemét tükrözi vissza, szokásjogi alapokon áll. Ilyen alkot­mánya van Angliának, volt Magyarországnak 1949-ig és Macklenburg Nagyher­cegségnek 1934-ig. Az írott, vagy kartális alkotmány egyetlen, különleges feltéte­lek mellett létrejött törvényi­be foglalva jelenik meg, amelyben az adott állam szervezete, működése, és az állampolgári jogok új ala­pokra helyezve kerülnek alaptörvénybe. Az írott alkotmány lét­rejötte a polgárságnak kö­szönhető. Ez az osztály gaz­daságilag megerősödvén, részt követelt és kapott a hatalom gyakorlásából, s ezeket a jogait foglaltatta írásba a nemességgel és az uralkodóval, esetenként az addigi feudális kiváltságos osztályok érdekeivel szem­ben. Talán ezeket az okmá­nyokat nevezhetjük az első alkotmányoknak. Az alkot­mányfogalom i mai értelem­ben csak a XVIII. század legvégén jelenik meg, ná­lunk az 1790/91. évi Ország- gyűlésen. Megelőzően az ^alkotmány szó latin meg­felelőjét (constitutio) egyes törvényeknek, vagy törvé­nyek összességének a jelölé­sére használták. Az első alkotmány, amely egyetlen okmányba foglalta a polgári követeléseket, Eu­rópában 179J-ben, francia földön készült. Az európai alkotmányfejlődésre köz­vetlenül ennek volt a leg­nagyobb hatása (az Észak­amerikai Egyesült Államok kongresszusa valamivel ko­rábban, 1787. szeptember 17-én alkotta meg alkot­mányát, amely ma is az USA alaptörvénye néhány jelentéktelen módosítással). A forradalom továbbfejlő­désével azután az alkot­mányt is módosították 1792-ben, 1793-ban (jakobi­nus alkotmány) és 1795-ben (direktoriális alkotmány), aztán Nopóleon felemelkedé­sével 1804-ben (császári), majd 1814-besn (restaurációs alkotmány). Ez utóbbi 12 pontban sorolja föl a «fran­cia állampolgárok alapjoga­it, köztük a törvény előtti egyenlőséget, a köztehervi­selést, az állampolgárok hi­vatalképességét, a szermé­lyes szabadságot, a vallás- szabadságot, a sajtószabad­ságot, a tulajdon sérthetet­lenségét. I ajos Fülöp 1830. évi L alkotrr\ánya szóról szó­ra átveszi ezeket az alap­jogokat. Az 1848. évi al­kotmány egész fejezetet szentelt az „állampolgárok alkotmányban biztosított jogainak”. III. Napóleon 1852-ben kibocsátott alkot­mányában viszont már csak utalás történik az ál­lampolgári jogokra, ameny- nyiben kijelenti, hogy az új alkotmány az 1789. évi eszméken nyugszik. Később még többször is módosítot­ták a francia alkotmányt, utoljára 1946-ban, majd 1958-ban. Amint látjuk, Franciaor­szágban is gyakran módosí­tották, illetve írtak új al­kotmányt, amelynek azon­ban az alapelvei és az em­beri alapjogokra vonatkozó szakaszai hűségesek marad­tak az 1789. évi „Emberi és polgári jogok deklarációjá”- hoz. És elsősorban ez szol­gált mintául a többi európai állam alkotmányához, ame­lyet Svédország 1809-ben, Spanyolország 1812-ben, Por­tugália 1826-ban, Norvégia 1814-ben, Hollandia 1815-ben, Bajprország 1818-ban, Würt­temberg 1819-ben deklarált. Az 1831-ben elfogadott belga alkotmány, miután tompítva foglalja magába a Franciaországban kimun­kált polgári alkotmányosság alapelveit, igen alkalmas például a kompromisszumos megoldást kereső államok, elsősorban a monarchiák számára. A német, az oszt­rák és a svájci alkotmány- fejlődésben a belga alkot­mányon keresztül érvénye­sültek a francia hatások. A századfordulóig csak- nem valamennyi eu­rópai államban «elkészíte; ték — francia mintára — az állampolgári alapjogoké magukban foglaló alaptör­vényen nyugvó alkotmá­nyukat. S, miután az 1949- ben elfogadott első írott magyar alkotmányhoz nem a felsorolt polgári alkotmá­nyok szolgáltak példának, a most folyó új alkotmányunk kidolgozásánál gyümölcsö­ző lenne átvenni belőlük azokat a tételeket, amelyek hasznukra válhatnának de­mokratikus átrendeződésünk­ben. S, talán akkor nem kellene alaptörvényünket < jó ideig módosítanunk. Csonkaréti Károly UblSZTlS 204 .4 KÉPZŐMl VKSZETBE4 ugusztus 20-át, el­ső királyunk, Szent István név­napját hosszú évszázadok óta ünnepli a ma­gyarság. Elsősorban nem­zeti , és egyházi ünnep, de később hozzákapcsolódott az alkotmány és az újke­nyér ünnepe is. Szent István alakját megkülönböztetett tiszte­lettel vette körül a ma­gyarság. Szentté avatását Szent László király kez­deményezte 1083-ban, ami­kor sírjánál csodák történ­tek koporsója feltárásakor. Épen maradt jobb kezét a kor szokása szerint drá­ga művű ereklyetartóba foglaltatta, mely mind­máig fennmaradt. A Szent Istvánról elnevezett buda­pesti bazilikában őrzik. Székesfehérvári sírjához a középkortól fogva tíz­ezrek zarándokoltak, nem­csak magyarok, hanem idegen nemzetiségűek is. Jobbja a magyarság leg­tiszteltebb, szimbolikus jelentőségű — hazát vé­dő — ereklyéje, melynek századokon át kalandos sors jutott. Bár, tiszteletét már az Aranybulla előírta, mégis, templomról temp­lomra vándorolt, míg 1771-ben Budára került. Azóta hordozzák körül ün­nepélyes körmenetben au­gusztus 20-án. A XII. századtól kezdve István alakját gyakran ábrázolták festők és szob­rászok, leginkább abban a jelenetben, amint halálát közeledni érezvén, koroná­ját és országát Szűz Má­ria oltalmába ajánlotta. A barokk korszaktól sok templomunk oltárképén látható e jelenet az ország minden részében (Nagy- börzsöny, Győr, Andocs, Sümeg, Szeged, Kiszombor, Szombathely). A téma leg­újabb megfogalmazását Varga Imre szobrászmű­vész valósította meg, szá­zadunk művészetének for­manyelvén, Lékai László bíboros prímás megbízásá­ból, a világ katolicizmusá­nak főtemplomában, a va­tikáni Szent Péter Bazilika Magyarország Nagyasszo­nya kápolnájának 1980-ban készült oltárán. 1949 óta augusztus 20-a a magyar alkotmány és az újkenyér ünnepe. A népi hagyomány eddig aratás után, júliusban ünnepelte az újkenyeret. A kenyér egyaránt volt áldozati étel, de a termékenység és a bőség szimbóluma is a né­pi hagyományban. Elkészí­téséhez, megszegéséhez és fogyasztásához előírások és tilalmak csatlakoztak, például, hogy megszegése előtt keresztet kell rá raj­zolni. A hozzáfűződő má­gikus eljárások még, szá­zadunkban is élnek egész Európában. A népi gyó­gyításban is fontos szere­pet töltött bé, sokféle be­tegség gyógyszereként használták a javasasszo­nyok, és fontos szerepe volt a halottkultuszban is. A korai ' középkorban csak a legfelső társadalmi réteg evett kevés, lepény­szerű' kenyeret, mint a miniatúrák és a templo­mok oltárképei is tanúsít­ják. -Magyarországon a házikenyér-készítés kezde­tei a XIV. század közepé­től mutathatók ki a job­bágyszolgáltatásokban. A kenyérfogyasztás gyorsan emelkedett afc ország nagy részén, a XVI. században már jelentős egész Euró­pában. A XVIII. században az alföldi búzakenyér finom­sága, szokatlanul nagy mérete már fogalommá vált, a hazánkban járt an­gol, német utazók szóltak róla elismeréssel, köztük a francia enciklopédisták is. A falusi és városi la­kosság java részénél száza­dunk első évtizedéig a há­zi kenyérsütés dívott. Az alkotmány ünnepének új szimbólumát a képző- művészeti ábrázolások is megörökítették. Köztük a legismertebbek a mindenki­Kovács Margit: Kenyérszegő ben régi, szívet melengető családi emlékeket ébresz­tő kenyérszegő nőábrázo­lások, mint Pátzay Pál, 1944-es, több változatban megmintázott szobra. Egyik változatát 1973 augusztusá­ban állították fel a Kos- suth-díjas művész szülő­helyén, Kapuvárott. Bensőséges, többsíkúan értelmezhető ábrázolása Kovács Margit keramikus kezétől származik. Az emberi élet harmóniájának, a családi élet békéjének jelképe az 1952-ben készült, nagyméretű, a régi parasz­ti életet idéző női figura Szentendrén, a művész múzeumában látható. Brestyánszky Ilon» Pátzay Pál: Kenyérszegő Varga Imre: Szent István oltára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents