Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-19 / 195. szám
MŰVÉSZÉT Világörökség Nyiss kaput, nyiss... írott alkotmányok EURÓPÁBAN A hollókői asszonykórus nagylemeze A Cserhát völgyében megbúvó Hollókő — a budai Várral együtt — 1988-tól a világörökség része. Ami itt található népi építészeti értékben, hagyományban, és ami itt történik mindezek megóvásában és gazdagításában, az immár nemcsak az itt élőké, hanem — úgy véljük — kicsit a világé is. Így a többi között az a dalkincs és zenei hagyomány is, amit ez a tájék, Hollókő, Nagylóc, Sipek, Rimóc őriz, és aminek egy része most egy lemezen csendül föl a hollókői asszonykórus előadásában. Mint korábban hírül adtuk, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ az év elején saját fejlesztési professzionális hangstúdiót épített, amelynek ez az első saját kiadású nagylemeze. Nyiss kaput, nyiss... címmel jelent meg. Maga a felvétel nem stúdiókörülmények között készült, hanem a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ színháztermében- A lemez, amelynek borítóján Acs Irén gyönyörű hollókői fotói láthatók. az elegáns borítóterv Kollár Sándor munkája, ötezer példányban látott napvilágot. Korlátozott számban kapható, illetve megrendelhető a József Attila Művelődési Központban, s * augusztus 20-án Hollókőn a Palóc szőttes kulturális napok helyszínén is megvásárolható.''(Hangmérnök Lakatos Gábor, zenei rendező Nagy Zoltán, zenei szerkesztő Mezei István, felelős kiadó Tóth Csaba.) Külön dicsérendő az a jelentős szponzori háttér — mindenekelőtt Hollókő és Szécsény vidékének összefogása —, amely lehetővé tette az elegáns lemez kiadását. A támogatók között van a Nógrád Megyei Tanács. a Nagylóci Közös Községi Tanács, az INNOLINE Innovációs Közös Vállalat, a Szécsényi Rákóczi Mgtsz, a szécsényi BRG RECORD TECH. Rt., az Endrefalvai Aranykalász Mgtsz, a Ka- rancssági Egyesült Erő Mgtsz, az OTP Nógrád Megyei Igazgatósága, valamint a József Attila Művelődési Központ. Egyébként a szponzorok jóvoltából a megjelent példányok nagy része már elővételben elfogyott. A lemezkiadás körülményeiről és a további elképzelésekről Tóth Csaba felelős kiadó tájékoztat☆ — Gondolom, mindenekelőtt Hollókőnek a világ- örökség részévé való nyilvánítása volt az az erő, amely a lemez kiadására ösztönzött. — Igen. Ügy gondoltuk, hogy önmagában ez a tény Hollókő idegenforgalmi jelentőségét tovább növeli. Hiszen, amint azt Bélák. Dezső tanácselnök is megjegyzi a lemez borítójára írt ajánló soraiban, Hollókő az a hely, „ahol napjainkig megmaradt egy sajátos palóc falukép, melyben egybeötvöződött számos természeti, tájképi és kultúrtörténeti érték”. Továbbá, a helyi asszohykórus működése köztudottan értékes és kuriózumnak számít. Ügy gondoltuk tehát, hogy a kórus dalfelvételeiből olyan lemezt készítünk, amely megjelenésében is látványos, sok szép színes felvételt tartalmaz a dupla albumformátumi borító. A hangfelvétel pedig ennek a szÿkebb palóc tájnak azt a zenei kincsét adja közre, amely a régi és új stílusú népdalok mellett a vidék hangszeres népzenéjét is reprezentálja Hruz Dénes dudás és Vajda Szilárd fu- rulyás jóvoltából. — A lemez minden bizonnyal külföldi érdeklődésre is számíthat, mem lesz elegendő az ötezer példányVan-e lehetőség utánnyomásra? — Vizsgáljuk a külföldi terjesztés lehetőségeit. Éppen a világörökség apropójából számítunk jelentősebb érdeklődésre, a többi között például azon országokban — és ilyen sok van —, ahol szórványmagyarság él. Komplex piackutatásra készülünk, ami lehetőségeinket persze meghaladja, ezért külkereskedő cégeket is igénybe szeretnénk venni e munkában. A piackutatás eredményeként természetesen elképzelhető a későbbiekben egy nagyobb utánnyomás. Ez azt is jelenti, hogy ez a szellemi és anyagi befektetés nem egyszerűen megtérül, hanem lemezkiadási munkánk folytatására némi tőke is képződik. — Mik a további elképzelések? — Szeretnénk, ha ez a hollókői világörökség-lemez nem maradna egyedülálló. Van olyan tervünk. hogy akár egy több lemezből álló sorozat formájában megörökítjük és kiadjuk Nógrád megye a Palócföld népzenei kincseit. Ügy gondoljuk, hogy talán az utolsó pillanatban vagyunk, amikor ezek a felvételek még elkészülhetnek. Hiszen az idős emberek távozásával a hangjuk is eltűnik a tájból, pótolhatatlan értékeket visznek magukkal, dalaikkal is. Végül, de nem utolsósorban álljanak itt a dalok, amelyeket a hollókői lemez tartalmaz : Nyiss kaput,-nyiss; Bimbó voltam, mikor én megszülettem; Zöld ,erdőben lakom (pásztordalok); Kiskertem közepén; Madárka, madárka; Sokat arattam a nyáron; Hollókői utca végig de sáros; Katonabúcsúztató; Hollókőbe ilefelé, fölfelé; Lakodalmi dudadallamok; A kis Jézus megszületett(te) ITgy tartják, hogy a Ma- ^ gyár Népköztársaság 1949-ben, kereken negyven esztendeje alkotott és tömérdekszer módosított alkotmánya nem tölti be azt a feladatot, amelyet elméleti- /leg, be kellene töltenie, s ezért ismét-módosítani kell. De jobb lenne teljesen újraírni, új alkotmányt létrehozni. Ilyen nagy idő lenne egy alkotmány életében 40 év? Minden nemzet ilyen sűrűn cserélgeti, toldozza- foldozza az állampolgároknak a törvényhozásban, kormányzásban részt biztosító, és őket az államhatalom mindenhatóságával szemben megvédő intézmények működését szabályozó alapvető törvényeit, azaz alkotmányát? Azt az alkotmányt, amelyet szívesen neveznek még az emberi jogok alapokmányának, mert ebben korlátozza önmagát az állampolgárok bizonyos jogainak feltétlen elismerésével. Nézzük meg néhány európai alkotmány sorsát, talán választ kapunk kérdésünkre! Először azonban tisztáznunk kell: a tudomány általában kétféle alkotmányt különböztet meg: a történetit és az írottat, vagy kar- tális, azaz papíros alkotmányt. Az előbbi a nemzet hosszú évszázadai alatt alakult ki, annak szellemét tükrözi vissza, szokásjogi alapokon áll. Ilyen alkotmánya van Angliának, volt Magyarországnak 1949-ig és Macklenburg Nagyhercegségnek 1934-ig. Az írott, vagy kartális alkotmány egyetlen, különleges feltételek mellett létrejött törvényibe foglalva jelenik meg, amelyben az adott állam szervezete, működése, és az állampolgári jogok új alapokra helyezve kerülnek alaptörvénybe. Az írott alkotmány létrejötte a polgárságnak köszönhető. Ez az osztály gazdaságilag megerősödvén, részt követelt és kapott a hatalom gyakorlásából, s ezeket a jogait foglaltatta írásba a nemességgel és az uralkodóval, esetenként az addigi feudális kiváltságos osztályok érdekeivel szemben. Talán ezeket az okmányokat nevezhetjük az első alkotmányoknak. Az alkotmányfogalom i mai értelemben csak a XVIII. század legvégén jelenik meg, nálunk az 1790/91. évi Ország- gyűlésen. Megelőzően az ^alkotmány szó latin megfelelőjét (constitutio) egyes törvényeknek, vagy törvények összességének a jelölésére használták. Az első alkotmány, amely egyetlen okmányba foglalta a polgári követeléseket, Európában 179J-ben, francia földön készült. Az európai alkotmányfejlődésre közvetlenül ennek volt a legnagyobb hatása (az Északamerikai Egyesült Államok kongresszusa valamivel korábban, 1787. szeptember 17-én alkotta meg alkotmányát, amely ma is az USA alaptörvénye néhány jelentéktelen módosítással). A forradalom továbbfejlődésével azután az alkotmányt is módosították 1792-ben, 1793-ban (jakobinus alkotmány) és 1795-ben (direktoriális alkotmány), aztán Nopóleon felemelkedésével 1804-ben (császári), majd 1814-besn (restaurációs alkotmány). Ez utóbbi 12 pontban sorolja föl a «francia állampolgárok alapjogait, köztük a törvény előtti egyenlőséget, a közteherviselést, az állampolgárok hivatalképességét, a szermélyes szabadságot, a vallás- szabadságot, a sajtószabadságot, a tulajdon sérthetetlenségét. I ajos Fülöp 1830. évi L alkotrr\ánya szóról szóra átveszi ezeket az alapjogokat. Az 1848. évi alkotmány egész fejezetet szentelt az „állampolgárok alkotmányban biztosított jogainak”. III. Napóleon 1852-ben kibocsátott alkotmányában viszont már csak utalás történik az állampolgári jogokra, ameny- nyiben kijelenti, hogy az új alkotmány az 1789. évi eszméken nyugszik. Később még többször is módosították a francia alkotmányt, utoljára 1946-ban, majd 1958-ban. Amint látjuk, Franciaországban is gyakran módosították, illetve írtak új alkotmányt, amelynek azonban az alapelvei és az emberi alapjogokra vonatkozó szakaszai hűségesek maradtak az 1789. évi „Emberi és polgári jogok deklarációjá”- hoz. És elsősorban ez szolgált mintául a többi európai állam alkotmányához, amelyet Svédország 1809-ben, Spanyolország 1812-ben, Portugália 1826-ban, Norvégia 1814-ben, Hollandia 1815-ben, Bajprország 1818-ban, Württemberg 1819-ben deklarált. Az 1831-ben elfogadott belga alkotmány, miután tompítva foglalja magába a Franciaországban kimunkált polgári alkotmányosság alapelveit, igen alkalmas például a kompromisszumos megoldást kereső államok, elsősorban a monarchiák számára. A német, az osztrák és a svájci alkotmány- fejlődésben a belga alkotmányon keresztül érvényesültek a francia hatások. A századfordulóig csak- nem valamennyi európai államban «elkészíte; ték — francia mintára — az állampolgári alapjogoké magukban foglaló alaptörvényen nyugvó alkotmányukat. S, miután az 1949- ben elfogadott első írott magyar alkotmányhoz nem a felsorolt polgári alkotmányok szolgáltak példának, a most folyó új alkotmányunk kidolgozásánál gyümölcsöző lenne átvenni belőlük azokat a tételeket, amelyek hasznukra válhatnának demokratikus átrendeződésünkben. S, talán akkor nem kellene alaptörvényünket < jó ideig módosítanunk. Csonkaréti Károly UblSZTlS 204 .4 KÉPZŐMl VKSZETBE4 ugusztus 20-át, első királyunk, Szent István névnapját hosszú évszázadok óta ünnepli a magyarság. Elsősorban nemzeti , és egyházi ünnep, de később hozzákapcsolódott az alkotmány és az újkenyér ünnepe is. Szent István alakját megkülönböztetett tisztelettel vette körül a magyarság. Szentté avatását Szent László király kezdeményezte 1083-ban, amikor sírjánál csodák történtek koporsója feltárásakor. Épen maradt jobb kezét a kor szokása szerint drága művű ereklyetartóba foglaltatta, mely mindmáig fennmaradt. A Szent Istvánról elnevezett budapesti bazilikában őrzik. Székesfehérvári sírjához a középkortól fogva tízezrek zarándokoltak, nemcsak magyarok, hanem idegen nemzetiségűek is. Jobbja a magyarság legtiszteltebb, szimbolikus jelentőségű — hazát védő — ereklyéje, melynek századokon át kalandos sors jutott. Bár, tiszteletét már az Aranybulla előírta, mégis, templomról templomra vándorolt, míg 1771-ben Budára került. Azóta hordozzák körül ünnepélyes körmenetben augusztus 20-án. A XII. századtól kezdve István alakját gyakran ábrázolták festők és szobrászok, leginkább abban a jelenetben, amint halálát közeledni érezvén, koronáját és országát Szűz Mária oltalmába ajánlotta. A barokk korszaktól sok templomunk oltárképén látható e jelenet az ország minden részében (Nagy- börzsöny, Győr, Andocs, Sümeg, Szeged, Kiszombor, Szombathely). A téma legújabb megfogalmazását Varga Imre szobrászművész valósította meg, századunk művészetének formanyelvén, Lékai László bíboros prímás megbízásából, a világ katolicizmusának főtemplomában, a vatikáni Szent Péter Bazilika Magyarország Nagyasszonya kápolnájának 1980-ban készült oltárán. 1949 óta augusztus 20-a a magyar alkotmány és az újkenyér ünnepe. A népi hagyomány eddig aratás után, júliusban ünnepelte az újkenyeret. A kenyér egyaránt volt áldozati étel, de a termékenység és a bőség szimbóluma is a népi hagyományban. Elkészítéséhez, megszegéséhez és fogyasztásához előírások és tilalmak csatlakoztak, például, hogy megszegése előtt keresztet kell rá rajzolni. A hozzáfűződő mágikus eljárások még, századunkban is élnek egész Európában. A népi gyógyításban is fontos szerepet töltött bé, sokféle betegség gyógyszereként használták a javasasszonyok, és fontos szerepe volt a halottkultuszban is. A korai ' középkorban csak a legfelső társadalmi réteg evett kevés, lepényszerű' kenyeret, mint a miniatúrák és a templomok oltárképei is tanúsítják. -Magyarországon a házikenyér-készítés kezdetei a XIV. század közepétől mutathatók ki a jobbágyszolgáltatásokban. A kenyérfogyasztás gyorsan emelkedett afc ország nagy részén, a XVI. században már jelentős egész Európában. A XVIII. században az alföldi búzakenyér finomsága, szokatlanul nagy mérete már fogalommá vált, a hazánkban járt angol, német utazók szóltak róla elismeréssel, köztük a francia enciklopédisták is. A falusi és városi lakosság java részénél századunk első évtizedéig a házi kenyérsütés dívott. Az alkotmány ünnepének új szimbólumát a képző- művészeti ábrázolások is megörökítették. Köztük a legismertebbek a mindenkiKovács Margit: Kenyérszegő ben régi, szívet melengető családi emlékeket ébresztő kenyérszegő nőábrázolások, mint Pátzay Pál, 1944-es, több változatban megmintázott szobra. Egyik változatát 1973 augusztusában állították fel a Kos- suth-díjas művész szülőhelyén, Kapuvárott. Bensőséges, többsíkúan értelmezhető ábrázolása Kovács Margit keramikus kezétől származik. Az emberi élet harmóniájának, a családi élet békéjének jelképe az 1952-ben készült, nagyméretű, a régi paraszti életet idéző női figura Szentendrén, a művész múzeumában látható. Brestyánszky Ilon» Pátzay Pál: Kenyérszegő Varga Imre: Szent István oltára