Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-19 / 195. szám

/ í 2 NÓGRÁD 1939. AUGUSZTUS 19.. SZOMBAT Népfrontelismerések augusztus 20-a alkalmából Nem sztrá/kolunk, tiltakozunk! Fél órára beszüntették a munkát A megye hét legnagyobb ipari üzemének dolgozói is csatlakoztak a vasasszakszervezet és a SZOT felhívásához: pénteken kora délután mintegy 12 ezer ember félórás mun­kabeszüntetéssel tiltakozott a hús- és húskészítményeket érintő, tervezett áremelés ellen. Tegnap délután a Haza­fias Népfront Nógrád me­gyei bizottságán kitünteté­seket és elismeréseket adtak át augusztus 20-a alkalmá­ból azoknak a népfrontaktí­váknak akik önzetlen tár­sadalmi munkájukkal a leg­eredményesebben segítet­tek a mozgalomnak. Hangulatos ünnepi műsor után, bensőséges keretek között, köszöntője végez­tével Letovai Ildikó a HNF megyei bizottságának titká­ra nyújtotta át a kitünte­téseket. Ismertette azoknak a ne­A népművelők napja al­kalmából ünnepség volt teg­nap Salgótarjánban, a Balas­si Bálint Megyei Könyvtár­ban. A Liszt Ferenc kama­rakórus műsora után dr. Németh János, a megyei köz- művelődési központ igazga­tója köszöntötte a közmű­velődésben dolgozókat, em­lékeztetett a kultúra öröksé­gére, jó átmentésére, és azokra, akik értelmet, tar­talmat, életerőt visznek eb­be a munkába: a népműve­lőkre! Dr. Boros Sándor, a me­gyei tanács elnökhelyette­se kitüntetéseket adott át. A Szocialista Kultúráért ki" A kormány által felkért szakértői munkacsoport sze­rint legkésőbb 1995-ig meg kell teremteni a forint kon­vertibilitását. Szepesi György, 'a Mi­nisztertanács főtanácsosa el­mondotta: a szakértői cso­portot az év elején azzal a céllal hozta létre a kormány, hogy megvizsgálják : a gaz­daság jelenlegi nehéz hely­zetében napirendre tűzhető-e a forint konvertibilissá tétele. Az Ellenzéki Kerékasztal­ba tömörült pártok és moz­galmak meghívására Bo­risz Sztukalin, a Szovjet- nunió budapesti nagyköve­te munkatársai kíséretében pénteken látogatást tett az EKA-nál. A szovjet nagykövet a Parlament épületében az EKA nevében Keresztes Sándor, a Kereszténydemok­rata Néppárt elnöke kö­szöntötte, majd Antall Jó­zsef (MDF) adott történel­mi áttekintést a magyar demokrácia és a többpárt­rendszer hagyományairól, valamint tájékoztatta a ven­dégeket az Ellenzéki Kerék­asztal szervezeteiről és munkájáról. Borisz Sztukalin, a nem­zeti kerekasztal-megbeszé- lésekről és a megegyezés kilátásairól érdeklődött. Az EKA-ba tömörült pártok és mozgalmak képviselői is­mertették az Ellenzéki Ke­rékasztal álláspontját, il­letőleg saját szervezeteik véleményét is. Hangsúlyoz­ták, hogy a tárgyalásoknak ebben a sorsdöntő szaka­szában az Ellenzéki Ke­rékasztal letezése és céljai elismerésének tekinti a szovjet nagykövet látogatá­sát. A beszélgetés során nagy hangsúlyt kapott az európai egység — különös tekintet­tel a közös kulturális és er­kölcsi gyökerekre —, a sem­vét, akik mozgalmi munká­juk elismeréséül, augusztus 17-én a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kitünteté­sét vehették át. Srám András, a HNF rétsági városi titkára, a „Népfront munkáért” arany fokozat elismerést kapta. Túrái Zoltánné a HNF rét­sági körzeti titkára, a „Nép­front munkáért” ezüst fo­kozatban részesült. Kele­men Károly a HNF Pásztó városkörzeti titkára a „Nép­front munkáért” bronz fokozatban részesült. Ezután a megyei ünnepsé­tüntetést vehette át Antal Károly, szécsényi népmű­velő, Szőllősi Miklós, a pász­tói Telek László könyvtár igazgatója, Tóth Endre, a megyei moziüzemi vállalat üzemvezetője, Venter László, a bátonyterenyei zeneisko­la igazgatója, Veres Istvánné, a balassagyarmati Rózsavöl­gyi Márk Zeneiskola taná­ra, és Virág Andrásné, a megyei Balassi Bálint könyv­tár könyvtárosa. A magyar—csehszlovák kulturális kapcsolatok fej­lesztéséért, az azért kifejtett munkáért kapta meg a Szo­cialista Kultúráért kitünte­A szakértők erre a kérdés­re igennel válaszoltak, vé­leményük szerint a reform előrehaladásával minden­képpen elkerülhetetlenné válik bevezetése. Különben nem lehet teljessé tenni a piaci viszonyokat, nem gyorsítható a struktúravál­tás, és a magyar gazdaság továbbra sem tud megfe­lelőképpen integrálódni az egységessé váló nyugat­európai piacba. legesség, valamint Magyar- ország stabilitásának kérdé­se. Borisz Sztukalin el­mondta, hogy a Szovjetunió­ban mindig is a lelkiisme­reti szabadságot vallották, de a gyakorlatban ez nem minden esetben érvényesült. Most új törvény készül a lelkiismereti szabadságról, s ez alapvetően megjavítja majd a» vallásos emberek helyzetét is. A szovjet nagy­követ a semlegesség kérdé­séről elmondta: bár az Ah- romejev-interjú más inter­pretációt kapott, a marsall úgy foglalt állást, hogy a politikai döntés joga mindén népet megillet és minden országnak szuverén joga meghatározni a jövőjét. A találkozón sok szó esett a nemzetiségi kérdésről, a Kárpátalján és a határokon kívül élő magyarokról. Mind­két fél kedvezően nyugtázta a Szovjetunióban élő ma­gyarok helyzetében bekövet­kezett pozitív változásokat, és kitértek a további teen­dőkre is. Antall József zár­szavában elmondta: más or­szágok számára is példaérté­kű lenne, ^ha az új szov­jet nemzetiségi platform ki­dolgozásával közigazgatási önkormányzatot tudnának biztosítani a kárpátaljai ma­gyaroknak, hiszen a Szovjet­unióban kisebb nemzetisé­geknek is van nemzetiségi körzete. ' (MTI) gen a „Köz művelődéséért” megyei emlékplakettet ve­hette át: Balogh Ferenc, Barják Gyula, dr. Horváth Emilné, Haraszti Sándorné, Nedeliczky Teréz, Kozár Gyula, Komjáthy Gáborné, Kicsiny Miklós, Molnár Bé- láné, Marczinkó János, Pin- czés Rudolfné, Szeleczki Jánosné. A Hazafias Népfront Nóg­rád Megyei Bizottsága el­ső ízben adományozott a népfront munkáért elisme­rést, amelyben tegnap hu­szonötén részesültek. tést Jan Streska, a nagykür­tösi járás nemzeti bizottsá­ga kulturális osztályának vezetője és Bányai Géza, a CSEMADOK nagykürtösi járási bizottságának titkára. Kiváló Munkáért kitünte­tésben hatan, miniszteri di­cséretben 22-en részesültek. Vincze János, az SZMT tit­kára, a -szakszervezeti intéz­ményekben eredményesen tevékenykedőknek adott át kitüntetést. Kapás József, a művelődési, ifjúsági és sportfőosztály vezetője pe­dig a megyei tanács közmű­velődési pályázatának díjait adta át. KHDK­ideológiai harc A -Koreai Munkáspárton belüli ideológiai harc tá­nyéré derült fény, amely­ből Kim Dzsong II, Kim ír Szén fia került ki győz­tesen —' jelenti a phenjani rádió Tokióban fogott adá­sára hivatkozva az AFP. Egy rádiókommentár sze­rint Kim Dzsong II, a KB titkára és Kim ír Szén va­lószínű utódja, „megtisz­tította” a pártot azoktól a különféle irányzatú ele­mektől, akik beszennyez­hették volna a párt irány­vonalát. Ezeket az eleme­ket likvidálták — jelentet-, te a phenjani rádió, egyéb részletekkel azonban nem szolgált. Tokói megfigyelők szerint a phenjani rádió első alka­lommal adott hírt ideoló­giai harcról. A KCNA, a hivatalos észak-koreai hír- ügynökség azonban nem kö­zölt semmiféle információt. 300 ezer bulgáriai menekült? Hivatalosnak tekinthető — a Rabotnicseszko Delo párt­lapban megjelent — adat szerint az utóbbi két hónap folyamán 270 ezer bulgáriai muzulmán távozott Török­országba- Minthogy a mu­zulmánok kitódulása mór két és fél hónapja tart, az összes eddigi távozottak szá­ma alighanem túl van a 300 ezren. Bolgár sajtóközlésekből kitűnik, hogy a török fél az utóbbi időben lassítja a me­nekültek befogadását: leál­lították például a naponta egyszer közlekedő különvo­nat fogadását, egy török ál­lamminiszter közlése sze­rint „földet és lakást — egyes híresztelésekkel ellen­tétben — senki sem kap”, s a török fél állítólag fontol­ja a vízumkényszer alkalma­zását is. De nemcsupán a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, a Nógrádi Szén­bányák, az ötvözetgyár, a BRG két gyáregysége és a megyei nyomdaipari vállalat nem ért egyet a kormány tervezett intézkedéseivel, hin­nem más üzemek sem. Ám ezek sajátos helyzetüknél fogva, illetve más okból ily módon nem fejezhették ki ellenérzésüket. Nem sztrájkolunk, hanem tiltakozunk! — jelentették ki a szénbányák dolgozói, az alábbiakkal kiegészítve: „Az elmúlt időszakban a kormány több olyan intéz­kedést hozott, amely orszá­gos felháborodást és elége­detlenséget váltott ki. A lakosságot —, főként a bér­ből és fizetésből élőket, nagy- családosokat, alacsony nyug­díjjal rendelkezőket — rend­kívül kedvezőtlenül érinti az áremelés. Amellett, hogy megértjük a termelők gondjait, a mi kollektívánk az üzemekben tartott munkásgyűlésen ezt a véleményt fogalmazta meg.” Kósáné Kovács Magda SZOT-titkár szerint egyet­értettek a tárgyaláson ab­ban, hogy az életszínvonal romlása miatt egyre nagyobb a feszültség a társadalom­ban. A tervezett mostani áremelés valójában csak csepp a tengerben, a jéghegy csúcsa, s valószínűleg nem is a legsúlyosabb teherté­tel. Világosan kitűnt az egyeztetésen az is, hogy a kormány nem akarja a ré­gi módszerekkel — utasítás­sal, dotációval — feloldani a kialakult helyzetet, s a szak- szervezetnek sem célja a régi módszerekhez való visszatérés. A felgyülem­lett problémákat folyamatos tárgyalásokon szükséges rendezni, így azt is, hogy fenntarható-e a továbbiak­ban a korábbi MT—SZOT megállapodások kerete. S még mielőtt bárki kér­déseket tehetett volna föl a jelenlevőknek, közölték: semmiféle más információt nem hoznak nyilvánoságra a tárgyalásokról, így azt sem közük, hogy kinek-kinek az álláspontja szerint kudarc, vagy siker volt-e a pénteki találkozó. A következő tár­gyalási fordulóig minden­esetre türelmet kértek az új­ságíróktól —, majd a kor­mányt képviselő Szabó Fe­renc MÉM-államtitkár és Vissi Ferenc, az Országos Árhivatal elnöke távozott a tájékoztatóról. Az ottmaradt SZOT-veze- tők kérdésekre válaszolva, elmondták: a kétmillióra becsült sztrájkolói létszá­Vincze János, a szak- szervezetek megyei tanácsá­nak titkára a következőket tartotta fontosnak elmonda­ni a felhívás kapcsán: — Tovább nem tűrhető a jelenlegi pénzügyi politika, amely ellen a szakszervezet már többször szót emelt. Kö­vetkezményeként ugyanis lassan felnő egy olyan ge­neráció, amely nem élte meg a tartós reálbérnöveke­dést, eredményeként a dol­gozók jelentős részének a létminimum körüli az élet­vitele. Ez nemcsak megaláz­za az egyént azzal, hogy ha­vi munkájából nem tudja önmagát és családját eltar­tani, de összegyeztethetetlen a szocializmus elveivel is. Hozzátett/ még, hogy Janus- arcú a kormány most is, amikor tehetetlenségére hi­vatkozik, s, ami neki pénz­ügyi politika, az nekünk életszínvonal-politika. Ezért támogatják a figyelmeztető sztrájkot, de megértik azt is, ha a tiltakozás enyhébb formáit — nyílt levél, alá­írásgyűjtés — választják, mert a dolgozók nem feled­keznek meg a felelősségről: mot arra alapozták, hogy dé­lig már több mint egymil- lióan szüntették be a mun­kát, szerte az országban. A korábbi becslés végül is túl­zottnak bizonyult. Néhány újságíró és Paszternák László a vasasszakszervezet főtit­kára között vita keletkezett abból, hogy a megmozdulást alulról, vagy felülről kezde­ményezték-e, s, hogy hol és mennyien álltak le a munká­val. Az mindenesetre kide­rült, hogy számos üzemben, így a legtöbb csepeli gyár­ban a kollektívák nem csat­lakoztak a sztrájkolókhoz. Az MTI munkatársának kérdésére válaszolva, Kósá­né Kovács Magda és Pasz­ternák László közölte: a SZOT lépéséről, a sztrájk- felhívásról tájékoztatták az ellenzéki pártokat és szer­vezeteket is. Visszautasítják egyes szer­vezetek vádaskodását, amely szerint a SZOT sztrájkfel­hívása kizárólag önmentés. Az ilyenfajta reagálásokat a most alakuló társszervezetek részéről szereptévesztésnek minősítette a két szakszer­vezeti vezető. Szerintük ré­gen megérett a helyzet a figyelmeztető sztrájkra, amit nem felülről vezéreltek. Kó­sáné később a Reuter tudó­sítójának a következőket mondta: ez a felhívás volt az első, amelynek élére a SZOT állt. Az akció, akár szerve­zett erőpróbának is minősít­hető, minden szervezetnek ki kell próbálnia, hogy meny­nyire akcióképes. (MTI) egyes helyeken a termelés leállítása jelentős károkat okozna. Mint azt a fentiek is alá­támasztják, a munkabeszün­tetés már önmagában is vé­leménynyilvánítás, ám ér­demes odafigyelni az erre való reagálásra is: — Én a salgótarjániak szervezkedéséről nem hal­lottam, jegyezte meg Me­gyeri Mátyás, a kányási bá­nyaüzem dolgozója. Meg egyébként is annyi a hozzá­fűznivalóm az effélékhez, hogy jó lenne már keveseb­bet foglalkozni a politikával és többet a termelőmunká­val, máskülönben egyről a kettőre nem haladunk. — Nem egyéb ez a fajta megmozdulás egy sajátos dackitörésnél — vélekedett Szabó Péter, a Kossuth Mű­velődési Ház igazgatója. — Másrészt nekem az a vélemé- ményem, hogy ebben az or­szágban már évtizedek óta sztrájkolnak... Gyüre Marianna, a salgó­tarjáni Petőfalvi Lajos Ál­talános Iskola .szabadidő­szervezője, korosztálya más­féle hozzáállásáról beszélt: — Mi inkább elzárkózunk az ilyen szervezkedéstől, aminek nincs más oka, mint az óvatosság. Erre pedig a csalódottság késztet legtöb­bünket. mihalik Grósz Károly Kelenföldre látogatott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára pénteken a főváros XI. kerületébe látogatott, ahol Szatmári István, a ke­rületi pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a városrész életéről. Grósz, Károly, a kerülei pártbi­zottság székházában aktí­vaülésen vett részt. Az MSZMP ■ ■■ rr m jovoje Bérecz János interjúja Az MSZMP szétszakadása egy bizonyos időpontban hasznos lehetne, ám vala­mennyi irányzat számára tragikus lenne és • hatalmi légüres térhez yezetne, ha ez most következnék be — jelentette ki Berecz János a Die Furche című osztrák politikai hetilap legújabb számában. Az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KB volt titkára interjújában úgy véli, hogy az őszi pártkong­resszuson minden párton be­lüli irányzatot kielégítő, ér­telmes megegyezésre kell jutni, mert a pártszakadás komolyan veszélyeztetné a jogállamiság felé haladó fej­lődést. Ugyanakkor elkép­zelhetőnek tartja, hogy a kongresszus után kettéválik az MSZMP. — A kongresz- szuson fog kiderülni, hogy a mostani pártvezetés létre­hozásával kötött egyezség to­vábbra is érvényben ma­rad-e, vagy nyíltan színre lép valamelyik irányzat és esetleg kizárja a másikat —■ nyilatkozta Berecz. Negyven év tapasztalata azt bizonyítja — mondta —, hogy bármely haladó gondo­lat idegenné válik, ha nem áll szoros kapcsolatban a nemzet gondolkodásával. Népművelők köszöntése Á konvertibilitás bevezetése Szakértői csoport vizsgálta a lehetőségét Borisz Sztukalin látogatása az Ellenzéki Kerékasztalnál Figyelmeztető sztrájkok után... Sajtótájékoztató az MT—SZOT tárgyalásokról A Minisztertanács és a SZOT képviselői pénteken dél­után megállapodtak: mivel az augusztus 21-i húskészít­mény-áremelés beláthatatlan következményekkel járhat, közösen felhívják a húsipari üzemeket, hogy halasszák el az erre a napra tervezett áremelést. A kormány és a SZOT a jövő héten ismét tárgyalóasztalhoz ül, hogy a további lépéseket egyeztesse. A mostani megállapodás tehát a kö­vetkező, szeptember 4-ére tervezett áremelésekről nem szól. Mindezt a két tárgyaló fél vezetői jelentették be a SZOT székházában tartott késő délutáni sajtótájékoztatón.

Next

/
Thumbnails
Contents