Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-17 / 193. szám
2 NOGRAD 1989. AUGUSZTUS 17.. CSÜTÖRTÖK A korrekt tárgyalások híve vagyok Pozsgay Imre nyilatkozata Mint ismeretes, a DEMISZ a népi kezdeményezésről szóló törvényre hivatkozva aláírásgyűjtési akciót indított azért, hogy a köztársasági elnöki jogintézményt minél előbb hozzák létre Magyarországon. Az Ellenzéki Kerékasztal ezt az előzetes megállapodás felrúgásának tekinti, s némelyekben felvetődött az is, hogy ennek az akciónak a hátterében Pozsgay Imre, az MSZMP köztársasági elnökjelöltje áll. Az államminisztert ezzel kapcsolatos véleményéről kérdezte Kun Erzsébet, az MTI munkatársa. — Részemről semmiféle ilyen kezdeményezés nem történt. Az MSZMP is és magam is a hírközlő szervekből, a sajtóból értesültem ennek az akciónak az elindításáról. Szeretném kijelenteni, hogy nem tartom helyénvalónak ezt az akciót, mert ellentétes a tárgyalásokra vonatkozó előzetes megállapodással, rontja a megegyezés esélyeit. Az előzetes megállapodások szerinti tárgyalások folytatásának a híve vagyok; semmiféle olyan új körülmény nem következett be, ami miatt ezeket a tárgyalásokat szüneteltetni. netán megszakítani kellene, sőt nagyon jelentős kérdésekben a megegyezés lehetősége is előtérbe került. — Az MSZMP küldöttsége. személy szerint én is tehát, a korrekt tárgyalások híve vagyok Magammal kapcsolatban elmondhatom: semmiféle olyan egyéni törekvés nem vezet, amelyért hajlandó lennék sr tárgyalásos politikai megoldást kockáztatni és feladni, amíg azok eredményt ígérnek. Hiszen itt a nemzet sorskérdéseiről, s ezen belül is a legalapvetőbbről, egy európai színvonalú jogállam létrehozásáról van szó. amely nem korlátozza polgárait egyesülési törekvéseikben, önrendelkezési jogukban, abban a jogukban sem, hogy a szocializmusról vagy annak elvetéséről önállóan, saját véleményt alakítsanak ki- Jó lenne, ha a magyar közvélemény megértené, hogy a köztársasági elnöki intézmény körül kialakult vita számomra nem pártügy, hanem egyetemes nemzeti ügy. A tárgyalások eredményes folytatásához a nemzet érdekeiből és nem párttörekvésekből kell kiindulni. Ezért a tárgyalásban résztvevők külön akciói — bármely fél részéről kezdeményezik is azokat — mindaddig elfogadhatatlanok, amíg esély látszik a megegyezésre, s együttműködési készség a nemzet érdekei szerint. # A DEMISZ — a Harmadik Oldal résztvevőjeként — Kukorelli István sajtónyilatkozatára hivatkozott, amelyben a népfront ügyvezető elnöke megemlítette a népi kezdeményezés lehetőségét a köz- társasági elnöki intézménnyel kapcsolatban. Hogyan vélekedik ön erről? — Kukorelli István sajtóértekezletén ez a kérdés teljesen korrekt formában, tény- és tárgyszerűen került szóba, éppen abból kiindulva, hogy ehhez az eszközhöz bármelyik fél akkor nyúlhat, amikor a tárgyalások kilátástalanná válnak — szögezte le Pozsgay Imre, majd arra a kérdésre, hogy szerinte nem zavarja-e ez az akció a tárgyalási menetet, kijelentette: — Minden ilyen akció za- zart kelthet abban a ma még bizakodásra okot adó tárgyalási folyamatban, amelyben jelenleg vagyunk. Nem feltételezem, hogy rosszhiszeműségről, inkább politikailag naív lépésről, s az ifjúság jogos türelmetlenségéről van szó. Ismétlem: számomra a politikai megoldás a fontos, így az előzetes megállapodás szabályai szerint kell eljárni mindaddig, amíg a tárgyaló felek között feltételezhető a békés átmenetért való kölcsönös felelősség és annak tudata, hogy népünk mielőbb eredményt vár tőlünk, s olyan törvényhozást, amely befejezett, működőképes, hiteles intézményeket teremt a szabad választásokhoz, az új alkotmány előkészítéséhez. O Kilényi Géza igazságügyi miniszterhelyettes az Alkotmányjogi füzetek sajtóbemutatóján szóit arról, hogy a sarkalatos törvényeket akkor is a parlament elé terjesztik, ha az egyeztető tárgyalásokon a felek nem jutnak minden kérdésben konszenzusra. Ennek várható hatásáról, hogyan vélekedik? Kilényi Géza — érthetően — a maga szakmai kodi- fikációs tevékenysége alapján adott információt azokról a lehetséges variációkról, amelyek akár az MSZMP tárgyalóküldöttsége, akár a kormány döntései szempontjából szóba kerülhetnek a parlament munkájával kapcsolatban. A professzor azt is jól érzékeli, hogy az Országgyűlés tele feszültséggel, ugyanakkor önnön szerepének tudatában türelmetlenül várja a tárgyalások eredményeit. Hiszen a parlamentnek rendkívül nagy a felelőssége azért, hogy a békés átmenet biztosítása érdekében minél előbb legitim intézmények álljanak az ország rendelkezésére, s, hogy ezek hazai kormánylzati dolgainkat s nemzetközi kapcsolatainkat a nép közvetlen jóváhagyásával intézhessék, szervezhessék. A kormánynak még nincs elhatározott álláspontja atekintetben, hogy milyen módon elégítheti ki a törvényhozók igényeit, s felelhet meg azok törekvéseinek. Iránymutató ebben egyelőre az az előzetes megállapodás, amely az MSZMP, az Ellenzéki Kerékasztal és a Harmadik Oldal között született a sarkalatos törvényekre vonatkozó előterjesztésekről. Azt azonban nem lehet kizárni, hogy a különböző kodifikációs műhelyekben, szakértők körében alternatívákat is kidolgozzanak arra az esetre, ha a tárgyalások nem vezetnének eredményre. Kár lenne, ha ezeket az ellenzék összetévesztené a kormány álláspontjával. 0 Bundzsáklia Mátyás, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese azt a kijelentést tette a Magyar Televízió Napzárta című kedd esti adásában, hogy az MSZMP soha nem akarta előrehozni az elnökválasztás időpontját. Ugyanakkor közismert, hogy a párt mindeddig az előrehozott elnökválasztást tartotta céljának. Valóban így van. Feltételezem, hogy az egyenes adásokra jellemző feszült légkörben Bundzsáklia Mátyás figyelmen kívül hagyta ezt a mozzanatot, majd a műsor zaklatott befejezési körülményei között nem volt módja visszatérni a kérdésre. Hiszen valóban úgy van, hogy az MSZMP azt a logikai és történelmi sorrendet tartotta volna helyesnek, amely szerint a békés átmenet garanciájaként egy közepesen erős és hatalmában ellenőrzött, korlátozott köztársasági elnök megválasztásával segítse a politikai egyensúly fenntartását, az állampolgárok és a pártok közötti kooperációt mindaddig, amíg a szabad választásokon, létrehozott parlament, valamint az alkotmánybíróság és más jogintézmények kiteljesítik a jogállam kereteit. Ügy tudom, hogy az utóbbi időben az ellenzék javaslatai között bukkant fel az a lehetőség, hogy esetleg az országgyűlési választásokkal egyidejűleg, egyazon szavazási napon választanák meg az országgyűlési képviselőket és a köztársaság elnökét. — Mindezek továbbra is nyitott kérdések, amelyek ilyen-olyan javaslatok formájában forognak a hírbörzén és a tömegtájékoztatási eszközökben. Érthető, hogy a közvélemény élénk figyelmet tanúsít ezek iránt az eszmecserék iránt. Ebben is, mint minden kérdésben, csak a tiszta együttműködési szándék, a pontos és megbízható információ, valamint a nemzetért érzett közös felelősség hozhat közelebb bennünket feladataink megoldásához — mondotta végezetül Pozsgay Imre. (MTI) NDK-tiltakozás — bonni válasz Az NDK külügyminisztériuma szerdán az NSZK állandó berlini képviseletének vezetőjénél tiltakozást jelentett be a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagy- követségének az NDK állampolgáraival kapcsolatos magatartása miatt. Hans Schindler, a külügyminisztérium NSZK-osztá- lyának vezetője szerdán megbeszélésre a külügyminisztériumba kérte Franz Berte- lét, az NSZK állandó képviseletének vezetőjét. Schindler határozott tiltakozást jelentett be az NSZK budapesti nagykövetségének a Német Demokratikus Köztársaság állampolgáraival kapcsolatos, a nemzetközi jog normáival ellentétben álló tevékenysége ellen. Utalt arra, hogy az NSZK budapesti nagykövetségének ilyen magatartása összeegyeztethetetlen az NDK és az NSZK közötti szerződéses kapcsolatokkal. A két állam közötti kapcsolatok alapjairól szóló szerződés 4-ik cikkelye egyértelműen kimondja, hogy a két állam egyike sem láthatja el a másik nemzetközi képviseletét, és nem cselekedhet a másik állam nevében. Mint az MTI bonni tudósítója jelenti, Franz Bertele szerdán határozottan visszautasította az NDK külügyminisztériumának tiltakozását. A Deutschlandfunk rádióállomás, az NSZK országos adója szerint Bertele hangsúlyozta, hogy a nagy- követség a nemzetközi jog szabályai szerint jár el. A rádió szerint az utóbbi időben NDK-nak ez a mostani diplomáciai tiltakozása volt a legélesebb. Vb-nyilatkozat A Nógrádi Szénbányák helyzetéről Az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága augusztus 15-én tartott ülésén nyilatkozatot fogadott el a Nógrádi Szénbányák helyzetéről. A nyilatkozatot az alábbiakban ismertetjük: Tökeís piacérdekelt vállalkozás (Folytatás az I. oldalról.) zünk. A termelésünket is úgy kívánjuk alakítani, hogy jobban tőke- és piacérdekelt legyen. Mindezeknek a célkitűzéseknek az elérését jól szolgálja a társulás. — Korábban az Ipoly Bútorgyárhoz tartozott az üzemünk. A kft. megalakításával viszont erőteljesen megnőtt az önállóságuk. Mit jelent ez a gyakorlatban? — Megnövekedett a hatáskör és ezzel együtt nagyobb a felelősség is. A döntések itt helyben születnek, s senki mást nem okolhatunk, ha rosszul határoztunk. Ugyanakkor a végrehajtás feltételeit is önmagunknak kell megteremtenünk, nem várhatunk másokra. Minden túlzás nélkül kijelenthetem: 15—20 százalékkal javult a termelékenység. A dolgozók érzik, tudják, saját zsebükre megy a „játék'’. Az évi termelési értékünk 150 millió forint, s ezt 130 embernek kell előállítani. Hogy ebből mennyi lesz a nyereség, az nagyban függ a minőségtől, továbbá az anyag és energia felhasználásától. Drága a fa, nem mindegy, mennyi a hulladék. Ez pedig a gépek mellett dolgozóktól függ. — Hogyan teszik érdekeltté dolgozóinkat a hatékonyabb termelésben? — Maradva a nyereségnél: magától értetődően akkor tudunk többet szétosztani, ha többet termelünk meg. Márpedig a fenntebb említettekből következik, hogy a gazdasági eredmény alakulása jelentős mértékben függ a kábeldobokat gyártó emberek munkájától. A gazdasági eredményt három részre osztjuk, s egy- egy részt kap az állam, a kft. négy tagja, valamint az itteni kollektíva. Az utóbbi két évben 30 százalékkal növeltük a jövedelmeket, s természetszerűen a végzett munka szerint differenciáltuk a bérfejlesztésre szánt pénzeket. Nálunk a bruttó kereset 4500-tól 18 ezer 500 forintig szóródik. Ügy akarjuk, tovább szélesíteni az érdekeltséget, hogy dolgozóink is vásárolhatnak majd részjegyet. — Miként alakult az első félévi termelésük? Hogyan sikerült igazodniuk a piaci igényekhez? — Az első hat hónapban 67,5 millió forint értéket állítottunk elő. Ez arányát tekintve kevesebb, mint a korábban említett 150 millió forint fele. Ez nem baj, mert az igényeknek eleget tettünk. Felesleges lett volna készletre gyártani a kábeldobokat, mindenkor a kereslethez igazítjuk a termelést. Különben szinte teljes egészében belföldre szállítunk, s elsősorban a kft.-tag Magyar Kábelművek és a December 4. Drótművek igényét elégítjük ki. Megrendelőnk még az Esztergomi Finommechanikai Vállalat és a Székesfehérvári Könnyűfémmű. Munkánk van elegendő, s mindenkor olyan ösz- szetételben gyártjuk a kábeldobokat, amilyenre a vevők igényt tartanak. Az pedig magától értetődő, hogy jó minőségben, határidőre teszünk eleget a feladatnak. Az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága — azonosulva az itt dolgozó bányászok gondjaival — a megye társadalmi-gazdasági élete egyik legkritikusabb, s rövid távon megoldást igénylő kérdésének tartja a felszámolás által fenyegetett Nógrádi Szénbányák helyzetének rendezését. Álláspontját határozott célként fogalmazza meg a most formálódó program- nyilatkozatában is. A végrehajtó bizottság meggyőződéssel képvseli és támogatja a gazdasági megújulást megalapozó -szerkezetátalakítás szükségességét, ezen belül a tartósan veszteséges tevékenységek megszüntetését. Aggodalommal töltik el ugyanakkor a Nógrádi Szénbányák kommunistáitól kapott jelzések, miszerint a vállalat kollektívája nem tud megbirkózni a szanálási program kemény követelményeivel, s a felszámolás előtt áll. A bányászok iránt érzett felelősségtől vezérelve, a végrehajtó bizottság úgy ítéli meg, hogy a jelen helyzetért a vállalatnál dolgozó, s ott tisztességgel t helytálló munkáskollektívák nem tehetők felelőssé. A hosszabb távon felhalmozódott gazdasági válság- helyzet kialakulásához döntően a szakmai vezetés nem kellően megalapozott' döntései, a reális helyzetfeltárás és a kezdeményezések hiánya vezettek. A Nógrádi Szénbányák gondjai azonban közismerten nem egyedülállóak, s részét képezik a kormány perspektívát nélkülöző, következetlen enerA Szakszervezetek Budapesti Tanácsa, a fővárds szervezett dolgozói, valamint a fővárosban élő alacsony nyugdíjjal rendelkezők nevében tiltakozik a húskészítmények tervezett áremelése ellen. Nem értünk egyet a tervezett áremeléssel, mivel az intézkedés érzékenyen érinti a bérből és fizetésből élő fővárosiak tömegeit, kiláLevelet kaptunk a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség Szécsényi Városi Bizottságától, amelyben tiltakoznak a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának további drasztikus csökkentése ellen- íme a levél: Mi a Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség Szécsény Városi Bizottságának tagjai tiltakozunk a társadalmi szervezetek költségvetési támogatásának további drasztikus csökkentése ellen. Ez a fiskális szemléletű pénzügypolitikai lépés tartamában jóval többet hordoz magában, mint a költségvetési hiányt csökkentő intézkedés. Kidobását jelentheti egy olyan értéknek, amely átrendeződő világunkban talán megőrzendő lenne. Leértékelése a közösségi szerveződéseknek. Az emberi közösségekért, a társadalmilag hasznos célokért küzdő, giapolitikájának, melyek keretéül szolgáltak a hibás vállalati döntéseknek és magatartásnak. Egy nem megfelelően átgondolt és megalapozott felszámolás a megyében mnt- egy két és fél ezer bányász megélhetési lehetőségét tenné bizonytalanná. Kedvezőtlen hatása megjelenne a bányásznyugdíjasok, a rehabilitált foglalkozásúak és a családtagok életfeltételeinek romlásában, a fizetőképes kereslet gyors ütemű csökkenésében, s űr keletkezne a térség társadalmi-kulturális, művelődési és szociális — életében betöltött meghatározó szerepe helyén is. Többről van tehát szó, mint egy — a jelenlegi gazdasági-pénzügyi értékrend által veszteségesnek minősülő — tevékenység megszüntetéséről. Ezért az . MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága osztja a bányászok jogos aggodalmát, s egyetért a pécsi bányászok tervezett demonstrációjához való kapcsolódással. Határozott véleménye, hogy a Nógrádi, Szénbányák helyzetének rendezéséhez megalapozott és kellően előkészített kormányzati döntés és részvétel szükséges. Olyan program, amely — a kivonulással egvidőben — tartós, jövedelmező foglalkoztatási feltételeket teremt, megalapozva a megye gazdasági szerkezetének korszerűsítését, biztosítja az itt élők és dolgozók javuló megélhetését. Ehhez kér és követel a kormánytól mielőbbi" határozott állásfoglalást és gyors cselekvést. tástalan helyzetbe hozza a kiskeresetűeket és az alacsony nyugdíjból élőket. A Szakszervezetek Sza- bolcs-Szatmár Megyei Tanácsa Elnöksége felhívásával egyetértve a fővárosi szervezett dolgozók nevében követeljük a teryezett intézkedés elvetését, a termelésben és a felvásárlásban a téves intézkedések hatására kialakult ellentmondások felszámolását. tevékenykedő egyének szervezetek munkáját kérdőjelezi meg. Homlokegyenest ellentétes ez a nemzetközi gyakorlattal és különösen hátrányosan érinti a gyermek- és ifjúsági szervezeteket. A jogállamiság és a modern európai állam kitűzött célja, amely bátrabban és sokrétűbben támaszkodik állampolgárai szerveződéseire — ellentétes a tervezett lépéssel. A meglévő és szerveződő, ma még gyermekcipőben lévő társadalmi szerveződések anyagi bázisát elvonni nem nagy bátorság. Annál inkább a súlyos milliárdokat elnyelő egyéb állami dotációk leépítése. Ez utóbbihoz kívánunk sok sikert a parlamentnek és a kormánynak. Szandai László sk. NODISZ Szécsény Városi Bizottság titkára Szakszervezeti állásfoglalás A nócrAd sajtószolgálati közleményei A szécsényi NODISZ tiltakozása '
