Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-15 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V ■ _ , . • V NOGRAD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF., 191. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. AUGUSZTUS 15.. KEDD II Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1989. 1. félévi gazdasági eredményeiről A balassagyarmati Ipoly Bútorgyár termékei keresettek a hazai piacon. Nógrád megye iparában 1989. I. fél évben közel 17 milliárd forint bruttó terme­lési értéket állítottak elő. A termelés volumene az előző év I. fé] éveinek csak a 96 százalékát érte el. Tovább mérséklődött a termelés a bányászatban, aboi a produktum az előző év I. félévi igen alacsony bázistól is 4 százalékkal ke­vesebb lett. A barnaszén fűtőértéke a mennyiségnél is nagyobb arányban csök­kent, így tovább romlott a kitermelt szén minősége- A kohászatban és a géniparban az 1988- I. félévi termelési volumentől 2, illetve közel 7 százalékkal elmaradtak. A gépiparéhoz hasonló az építőanyag-ipar termelés- csökkenése, amely az előző év I. félévitől 7 százalékkal maradt el. A könnyűipar az I. negyed­évi 10 százalékos termelés- csökkenése ellenére — a tárgyidőszakban — csaknem elérte az 1988. év első félévi szintjét. A fontosabb ipar­ágak közül egyedül az élel­miszeriparban növekedett a termelés, ám mértéke ott sem számottevő, alig több mint egyszázalékos. Az iparban foglalkoztatot­tak száma 1989. I fél - évé­ben 33 827 fő volt. ez csak­nem 3 százalékkal keve­sebb, mint az előző év azo­nos időszakában. A foglal­koztatottakon belül a fizi­kai foglalkozásúak száma ennél is nagyobb mértékben csökkent. Kedvezőtlenül alakulnak a termelékenység mutató­számai a megye iparában. Az egy foglalkoztatottra ju­tó termelés csak 99 százalé­ka az előző év I. félévinek, de az egy fizikai foglalko­zásúra jutó is elmarad at­tól. Az egy teljesített munka­órára jutó termelés mutató­ja viszont némileg kedve­zőbb, mint az 1988. I. fél­évi. Kedvező export- mérleg Az ipari szervezetek ex­portja — a termeléscsökke­nés ellenére — dinamikusan emelkedett a vizsgált idő­szakban, az ebből származó árbevétel több mint 3 mil­liárd forintot ért el, közel negyedével haladva meg az előző év I. félévi értéket. Az export összetételében kedvező, hogy a nem rubel- elszámolású kivitel közel 30 százalékkal növekedett és az összes export háromnegye­dét teszi ki. A legkiugróbb növekedés a kohászati és a gépipari termékek kivitelé­nél figyelhető meg. A ru­belelszámolású export — bár a tervek csökkenést irá­nyoztak elő — 1989. I fél évében 11 százalékkal ha­ladta meg az előző év I. fél­évit- Főként a bányászat és a könnyűipar növelte ru- belviszonylatú exportját, de a gépipari termékek kivitele is fokozódott. A piacképes- termékeket előállító válla­latoknál az export részará­nyának emelkedésével pár- | huzamosan növekszik a kö­vetelések átfutási ideje és ez kisebb-nagyobb pénzügyi problémákat okoz. A megyei székhelyű kivi­telező építőipari szervezetek 1989. évre több mint 1,6 milliárd forint összegű sa­ját építési-szerelési munka elvégzését irányozták elő. A szerződéssel való lekötöttség szervezetenként erőteljesen differenciálódott, összessé­gében 95 százalékos, jobb azonban mint 1988. I. fél évben. Az építőiparba tartozó gazdálkodó egységek 1989. első felében közel 600 mil­lió forint értékű saját épí­tési-szerelési munkát vé­geztek, folyó áron és össze­hasonlító áron egyaránt ke- vessebbet az egy évvel ko­rábbitól. A volumencsökke­nés összességében megha­ladta a 6 százalékot, alága- zatonként azonban eltérően alakult. A magasépítő-ipar­ban jelentős (több mint 13 százalékos) termelésvissza­esés figyelhető meg, ugyan­akkor a mélyépítőiparban, valamint a szak- és szerelő­iparban számottevő a volu­mennövekedés- Az építőiparban foglalkoz­tatottak száma 1989. I. fél évben meghaladta a 4200 főt, egy év alatt 106 fővel (2,6 százalékkal) emelkedett. Az irányzat eltér a korábbi években megfigyelt csökke­néstől, amit egyfelől az új szervezetek létrejötte, más­felől a meglévő kisszerveze­tek létszámának bővülése idézett elő. Tovább folytató­dott 1989-ben is a létszám- eláramlás elsősorban a kis­szervezetek felé, aminek fő mozgatója a magasabb ke­reseti lehetőségek voltak. A termelékenység az építőipar egészében 1988. I- fél évéhez viszonyítva 8,5 százalékkal mérséklődött, a elmúlt fél évben egy főre számítva 141 (Folytatás a 3. oldalon) Horn Gyula és Jürgen Sudhoff megbeszélése Hétfőn délelőtt a Kül­ügyminisztériumban Horn Gyula külügyminiszter és Kovács László államtitkár, az NSZK kormányának kezdeményezésére megbe­szélést folytatott Jürgen Sudhoff külügyi államtit­kárral és Alexander Arnot- tal, az NSZK budapesti nagykövetével. . A találko­zón behatóan megvitatták az NSZK budapesti nagy- követségén tartózkodó NDK állampolgárok ügyét, a probléma humanitárius szempontoknak megfelelő, megoldásának lehetőségeit. Magyar részről hangsú­lyozták: a kérdés megoldása semmilyen módon nem kapcsolható össze .azzal a körülménnyel, hogy Magyar- ország részese az ENSZ menekültügyi konvekció- jának. A szóban forgó egyezmény előírásai e konkrét esetre nem vonat­koztathatók, ugyanis az NDK állampolgárainak az NSZK-ba történő áttelepü- lése a két német állam ügye, abban Magyarország közvetlenül nem érintett. Ezt az álláspontot az NSZK fél tudomásul vette. A ma­gyar és az NSZK külügyi vezetők egyetértettek ab­ban, hogy a megoldás ér­dekében folytatni kell a megbeszéléseket az NDK illetékeseivel is. (MTI) A magyar külügyminiszter és az NDK nagykövet ' találkozója Horn • Gyula külügymi­niszter hétfőn a kora dél­utáni órákban a Külügy­minisztériumba kérette Gerd Vehrest, az NDK budapesti nagykövetét. A magyar diplomácia vezető­je ismertette a nagykövet­tel a Magyar Népköztársa­ság kormányának állás­pontját, az NSZK budapes­ti nagykövetségén tartóz­kodó Í81 NDK-beli állam­polgár helyzetének rendezé­séről. Horn Gyula ezen a találkozón is megerősítette, hogy az NDK-állampolgárok NSZK-ba történő áttelepü- lése a két német államra tartozik, Magyarország azon­ban érdekelt az ügy mi­előbbi lezárásában. (MTI) Mit mutat az áfészes mérleg? Sláger a leketeribizli és a gyógynövény — Csökken a sertésállomány, többen tartanak szárnyast — Gond a tápellátás Jó magyar szokás szerint, hazánkban két esetben adó­dik gond a mezőgazdasági termékek értékesítésével: ha sok van belőlük és ha ke­vés. Kitűnő példa erre a málna, mellyel kapcsolato­san immár évek óta háború­ról beszélünk. Tavaly a szo­kásosnál alacsonyabb volt a termés, a vevők egymásra licitálva példátlan módon felverték az árát, s ennek az eladók örültek. Az idén fordított helyzet állt elő, a bőség zavara okozott zavart, melynek a feldolgozó üze­mek látták hasznát. Az eszmefuttatás a mi­nap hangzott el Velenczei Ferencnek, a Szécsényi Afész felvásárlási osztályvezetőjé" nek a szájából, a tevékeny­ségükről volt szó, s kifej­tette: nincsenek irigylésre méltó állapotban, hiszen (Folytatás a 2. oldalon.) A rimóci határban is bőséges volt a málnatermés. NÓGRÁD archív — Rigó Valóban fantasztikus világ ez. A bokszokban min­denütt lázas munka folyik, nem fér a szemlélő fe­jébe, hogyan kerülhetik el a percenkénti összeütközést a makulátlan tiszta ruhában dolgozó szerelők, akik­nek nagy része diplomás mérnök, a szakma avatott mestere. A bámészkodókat és a fotósokat csak olyan­kor veszik tudomásul, amikor egv-egy intéssel ad­ják tudtukra, hogy útban vannak. (Értékelő írásunk a 7. oldalon.) ................ 1 ■"■■■»■» 1 M átraalmás emlékezete 7,A Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának szervezésében és anyagi bázisán, a Hazafias Népfront és a 'megyei egészségnevelési tanács támogatásával jú­lius 23.—augusztus 1. között 17 nógrádi közép- és fő­iskolás vett részt a Mátraalmáson végzett honisme­reti munkában. Ennek során megpróbálták a falu — tág értelemben vett — történeti emlékezetét minél komplexebben feltérképezni, A munkát a tábor részt­vevői az alábbi öt feladatcsoportban végezték:” (írásunk a 4. oldalon.) „...Mint madarat a fészkéből” — Én nem hiszem el, spontán jött az egész tünte­tés. Láttam, ott voltam Kisterenyén. Az igazgatási gépészeten dolgoztam. Az épület előtt üres térség állt. Oda jött az öreg Gasparin János meg a Kurcsik István, aki a Gaál Lajos apósa volt, és elkezdtek kia­bálni, mielőtt még a nappalos műszak leszállt volna a bányába: „Segítsetek emberek, segítsetek! Elvitték a fiunkat, elvitték a vejünket. Kiszedték az ágyból, mint madarat a fészkéből.” (írásunk az 5. oldalon.) „A száguldó cirkusz belliiről’ Vb-ülés Balassagyarmaton Odaítélték a Böftös-alapítifany dijait Tegnap tartotta 6oros ülé­sét a Balassagyarmati Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Elsőként Berta Róbert osztályvezető számolt be az 1989. évi tanácsi gazdálko­dási terv e^ső félévi telje­sítéséről. A tanács és in­tézményei részére a fél év folyamán — a módosítások figyelembevételével — 490 millió 597 ezer forint állt rendelkezésre, működési és fejlesztési célokra. Műkö­dési bevételből az éves előirányzat közel ötven szá­zaléka folyt be. Ugyancsak a bevételt gyarapította a lakossági adó, a magánsze­mélyek jövedelemadója. Az első fél évben a bevételek 92 százalékát használták fel. A Romhány—Balassagyar­mat nagynyomású gázve­zetékhez kapcsolódó szor­galmi jogi, kártalanítási el­járások folyamatban . van­nak. Az NDK-szállítások el­maradása miatt 1988 ’ de­cemberében üzembe helye­zett fogadóállomás cseréje — típusváltozás miatt — csak a második fél évben valósul meg. A lakásépítésről szólva Berta Róbert elmondta, hogy OTP-beruházásban harminc, magánerővel húsz lakás építését tervezték. A NÁEV tájékoztatása, illetve a megkötött szerződések alapján az idén átadnak a Kun Béla-lakótelepen hat, a Mikszáth Kálmán utcá­ban 24 lakást. A kivitele­zés üteme ugyanakkor nem ezt támasztja alá. Az OTP 'beruházású lakásépítések elmaradnak a tervezettől, ezért egyrészt a Rákóczi út északi oldalának előkészí­tésével, kivitelezői ajánla­tok beszerzésével újabb te­rületeket készítenek elő la­kásépítés céljából. A szennyvíztisztító pró­baüzeme lezárult, a létesít­ményt a Nógrád Megyei Víz. és Csatornamű Válla­lat üzembe helyezésre át­vette. A Honti út térségé­ben — önerős társulásos formában — megépült a szennyvízcsatorna-hálózat. A tanácsi támogatás a fejlesz­tési tervben meghatározott összeget meghaladta, az in­gatlanonként! tanácsi hoz­zájárulás 10 ezer forintról 20 ezer forintra történő fel­emelése következtében. A végrehajtó bizottság át­tekintette a Patvarci út és a Dózsa György utca sar­kán lévő terület felhaszná­lásának lehetőségét. Meg­állapította, hogy e terület intézményelhelyezés céljá- jára való tartalékolása nem megfelelő a város szem­pontjából, mivel ennek alapja ma már meghaladott elképzeléseken nyugszik, összvárosi érdek, hogy jó fekvésű, teljes közművesí- tettséggel rendelkező terü­letek ne heverjenek parla­gon, hanem lakásépítés cél­jára hasznosítsák. Döntés született a Böjtös- alapítvány odaítéléséről is. Ebben az évben 40 ezer 700 forintot lehetett szétoszta­ni nyolcadik osztályos, munkás származású tanulók között. A végrehajtó bizott­ság döntése értelmében Pa- jer Anikó, Bellér Zsuzsan­na, Bacsa Mónika, Kovács Norbert, Oravecz Gabriella, Rácz Brigitta, Mészáros Or­solya és Kozma Karolina részesült különböző ösztön­díjban. Befejezésül a végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy Vastag Ferenc, a ba­lassagyarmati II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója 1989. augusztus elsejétől kezdődően a visz- szavonásig használhatja a „Címzetes igazgató" címet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents