Nógrád, 1989. augusztus (45. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-14 / 190. szám
Kiváló ökölvívó volt Csak az elvégzett munkában hisz Piroska Zoltán Július elseje óta új vezető edzője van a Bgy. HVSE ökölvívó-szakosztályának. A szakember neve minden bizonnyal ismerősen cseng az ökölvívást szerető olvasók számára. Nem edzői múltja, ami, mint a későbbiekben kiderül, s2intén figyelemreméltó, hanem a ringben eltöltött évek miatt. Igaz, hogy két évtizede volt, de a tizenegy évi (1963—1974) ök- lözést számtalan irigylésre méltó eredmény teszi felejthetetlenné. Serdülő magyar bajnoki cím és felnőtt bajnoki ezüstérem. Felnőtt vidékbajnokságokon győzelem, két ízben is. Jó néhány válogatottság: ifjúsági és junior, valamint olimpiai kerettagság 1972-ben, a müncheni ötkarikás játékok évében. Ö volt neves Európa-baj- nokunk, Kajdi János legnagyobb hazai ellenfele. Piroska Zoltánnak hívják, 38 esztendős. A balassagyarmati sportegyesület kétéves szerződést kötött vele. Középfokú edzői képesítése ivan. ☆ — ökölvívómúltja ismert, edzői tevékenységéről azonban alig tudunk valamit. — Sportpályafutásomat 1974-ben hagytam abba, s ezután több mint kilenc évig nem volt semmiféle kapcsolatom az ökölvívással. Hajdúsámsonban, 1983- ban kezdtem el ismét foglalkozni a bunyóval. Itt alakítottam meg ugyanis töb- bedmagammal a debreceni sportiskola kihelyezett tagozatát. Három évig dolgoztam ott, s ez alatt több mint száz gyereket ismertettünk meg a sportág alapjaival. Úttörő és serdülő korú srácokkal foglalkoztam, örömmel töltött el ez a munka. — Ennek ellenére három év után mégis távozott. Mi késztette erre a döntésre? — Abban az évben került a DMVSC ökölvívó-szakosztályának vezető edzői székébe Szántó József. A mi tagozatunk az általa irányított szakosztálynak nevelte az utánpótlást. Éppen ezért ö beleszólt a munkánkba, méghozzá úgy, hogy csak az ő elképzelése érvényesülhetett. Én ezt nem hagytam szó nélkül. Ez nem tetszett neki. Számára zavaró volt, az is, hogy én akkoriban az edzőség mellett játékvezető is voltam. Hiába tartottam és tartom ma is jól felkészült szakembernek őt, a munkámba nem hagytam beleszólni. Így nem sokkal később meg is kaptam a felmondólevelem. — Gondolom, nem sokáig maradt munka nélkül. — Valóban, 1987. januárjától már a berettyóújfalui sportegyesület ökölvívószakosztályát vezettem. Úttörő-, serdülő, és ifjúsági korú gyerekekkel foglalkoztam. Az edzősködést mellékállásban, munka után végeztem. A berettyóújfalui tanács költségvetési üzemének művezetője voltam. Versenyzőimmel öröm volt dolgozni, minek eredményeként szép sikereket értünk el. Például a tavalyi országos serdülőbajnokságon két tanítványom is dobogóra került. Hiszem, hogy az Újfalun eltöltött idő jó alapokat adott az edzői munkához. — Hogyan fogadta a gyarmatiak felkérését? Hiszen két kisebb egyesület után egy országosan jegyzett szakosztály kereste meg. — Megtiszteltetésnek vettem egy hagyományokkal rendelkező, OB H-es. szakosztály ajánlatát, őszintén bevallom, hogy szerettem volna már magam kipróbálni egy ilyen nagyságú szakosztálynál, így hamar megegyeztünk. — Milyen feladatokat tűztek ki ön elé? — A legfontosabb elvárás, hogy megszervezzünk egy nagy számú, erős utánpótlást. Emellett meg kell őriznünk felnőttversenyzőink eredményességét, és a csapatbajnokságon a hagyományoknak megfelelően kell szerepelnünk. Nem kis elvárások ezek, de éppen a feladat nagysága vonzott. Most megmutathatom, hogy mit tudok a szakmából. A szakosztály kétségkívül legnagyobb ásza a válogatott Szi- kora. Az ő személye fokozottan érdekli a szurkolókat. Tulajdonképpen még csak most ismerkedem vele, mert eddig a válogatottal készült. Pista már rendkívül rutinos ökölvívó, aki ismeri a sport csínját-bínját. Nem lehet más célunk, mint, hogy nemzetközi szinten érjen el sikereket. Megbeszéltük a dolgokat, hatalmas energiával készül. — Egy hónapot végigdolgozott már a fiúkkal. Menynyiben új dolog ez, hisz ön most foglalkozik először felnőttkorú versenyzőkkel? — Új dolog, de úgy érzem, hogy már meg is szoktam. Nagyon nem különbözik, hisz ők is csak ökölvívók, tehát beszélünk. És, ami lényeg: jól megértjük egymást. — Van valamilyen ars poeticája a munkában? — Én csak és kizárólag a munkában hiszek. Úgy tartom, hogy az edzéseken kell elfáradni a fiúknak, nem a versenyeken. Becsületes, őszinte munkát kérek mindenkitől. Eddig meg is vagyok elégedve, minden sportolónk partner. Csakúgy, mint a vezetőség, akik minden kérésünket teljesítik. Látni és érezni, hogy Gyarmaton szívügy az ökölvívás. Biztos vagyok benne, hogy eredményes lesz, méghozzá hosszú távon Balassagyarmat ökölvívósportja. Szilágyi Norbert Kézilabda NB II. Balassagyarmat— Dunakeszi 27—16 (12-6) Kosárlabda kadett EB Csak a 11. helyen Temesvárott befejeződött a leány kosárlabda kadett Európa-bajnokság. A 17 éves válogatottak között a magyar együttes az utolsó mérkőzését megnyerte, így a 11. helyen végzett. — Eredmények, helyosztók: az 1. helyért: Csehszlovákia—Románia 58:57 (26:28),, a 3. helyért: Szovjetunió—Spanyolország 95:66 (42:30), az 5. helyért: Olaszország—NSZK 64:36 (34—12), a 7. helyért: Jugoszlávia—Franciaország 55:47 (34:21), a 9. helyért: Görögország—Lengyelország 54:52 (27:28), a 11. helyért: Magyarország—Hollandia 74:47 (29:23). TOTÓ A 32. heti szelvényen szereplő valamennyi mérkőzést szombaton játszották le. A helyes tippsor: 1, 2, x, 2, 1, 1, 1, 2, 1, x, 1, 2, 1, 2. Balassagyarmat Városi Sportcsarnok 200 néző, v. : Heczegh és Spisák. Kábel SE: KlGYÖSSY, — CSEH, 4. Lam'bek 7, Kovács S. 6., Kürtössy 3., Urbán, Bán 4. Csere: Ponyi (kapus) Villmann 1' Miklósi 1, Zrínyi 1, Németh. Edző Lombos István. HeA svédországi Skellefteá- ban megkezdődött a hat viadalból álló sakk Világ-ku1 pa-sorozat utolsó versenye. Eredmények: Sax—Karpov (szovjet) döntetlen, Pörtisch—Ribli 1—0, Short (angol)—Tál (szovjet) 1—0, Andersson (svéd)— Csepel—Bp. Honvéd 0—0. Újpesti Dózsa—Tatabánya 1—0 (1—0), Siófok—Rába ETO 1—0 (0—0). Békéscsaba—Haladás 2—1 (1—1), Fetesek: 5 1, 2 1. Kiállítás 4. illetve négy perc. Remekül készültek fel a hazaiak a bajnoki rajtra. Az ellenfélnek egy pillanatra sem volt esélye mée a szoros eredményre sem. A Kábel SE játéka komoly reményekre jogosít. •*' *t— Hübner (nyugatnémet) függő, Kaszparov (szovjet)— Korcsnoj (svájci) 1—0, Sza- lov (szovjet)—Nikolics (jugoszláv) 1—0, Nunn (angol)—Seirawan (amerikai) döntetlen, Elveszt (szovjet)— Vágányán (szovjet) 1—0. rencváros—MTK-VM 4—0. (3—0). Videoton—Veszprém. 1—0 (0—0), Váci Izzó—Pécsi MSC 2—2 (0—2), DVSC —Vasas I—1, (0—0). Rajt a záró versenyen Az KB l-ben Forma—1-es világbajnoki pontokért a Hungaroringen Hansell bravúrja Budapesten Gerhard Berger vasárnap néhány perccel 10 óra előtt az eget kémlelte, s újjá- val figyelmeztetőleg a Hun- garoring fölött gyülekező felhőkre mutatott. Az osztrák pilótán kívül bizonyára még több tízezren voltak kíváncsiak az idő" járás alakulására azok közül is, akik a hét végi ki- kapcsolódásuk csúcspontjaként a IV. Magyar Nagydíj Forma—1-es autós gyorsasági futam megtekintését választották. Az érdeklődőknek bizony nem volt könnyű eldönteniük, milyen ruhát válasszanak erre a napra, hiszen fülledt meleg volt, s ugyanakkor arra is számítani lehetett, hogy bármelyik percben elered az eső. A borongós idő ellenére már a kora reggeli órákban tízezrek indultak útnak a világbajnoki versenynek otthont adó Hungaroring felé. hogy — elkerülve a várható zsúfoltságot — időben, lehetőleg még a délelőtti bemelegítő edzés előtt kiérjenek a pályára, s elfoglalhassák helyüket a tribünökön vagy a füves domboldalon- Áttol függően, hogy mennyit szántak az egésznapos műsorra, azaz milyen jegyét váltottak. (A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is voltak élelmes sportrajongók, ők a betonkerítésen kívül a fák erős ágain rendezkedtek be...) A 10 órakor kezdődött félórás bemelegítő edzést már mintegy 60 ezren kísérték ligyelemmel, de minden irányból folyamatosan, tömött sorokban érkeztek az újabb és újabb érdeklődők, így a nézőszám percről percre jelentősen emelkedett. A szektorokra pillantva feltűnt, hogy regeteg zászló, transzparens köszönti a Fer- rari-csapatot, s annak is második számú pilótáját, Bergert. Ezek is alátámasztották azokat a híreket, miszerint az országhatárokon túlról a legtöbben Ausztriából és Olaszországból érkeztek a világbajnokság idei tizedik erőpróbájára. Ami pedig az edzéseredményeket illeti: amint az várható volt, egyik versenyző sem hajtotta meg úgy igazán a kocsiját. A 26 indulásra jogosult pilóta közül egyedül a brit Mansell. (Ferrari) ért el 1:24 percen belüli il:23.965) teljesítményt, az egészen pontosan 3967.816 méter hosszú pályán. A dobogóra esélyesek — a brazil Senna (McLaren), a francia Pros (McLaren), az. olasz Patrese (Williams), Berger — kivétel nélkül ott voltak az élcsoportban 1:24- es körökkel. Talán csak az hatott a meglepetés erejével, hogy a délutáni viadalon a 10. sorból rajtoló brit Jonathan Palter (Tyrrell) futotta a második leggyorsabb kört 1:24.097 perccel. A „betétversenyek” sorát — immár időnként csepergő esőben — a turakocsisok nemzetközi viadala nyitotta, amelyen a magyarok mellett mindössze öt osztrák és egy nyugatnémet versenyző állt rajthoz, összesen 18 kocsi dübörgött a Hungaroringen A *Camel-kupáért kiírt tízkörös megméretésen az osztrák Karl Wendlinger bizonyult a leggyorsabbnak, megelőzve két hazai sportolót, Cserkuti Józsefet és Szász Lászlót, Nemzetközi túrakocsi verseny a Camel-kupáért, tíz kör (39,680 km) : 1. Kari Weidlinger (osztrák, Mercedes 190E) 19:40,778 D — 120,978 km ő átlagsebesség. 2. Cserkuti József (magyar, BMW M3) 19:52 105. 3. Szász László (magyar BMW M3) 19:54.423. 4. Herbert Summerauer (osztrák, BMW M3) 19:56.341. 5. Kövesdán András (magyar, BMW 325) 20:12.064. 6. Riesinger Glas (osztrák. Ford Sierra Cos- wort) 20:59.011☆ A mintegy 120 000 néző hiába várt a beharangozott megnyitóra, arra nem került sor, de legalább a magyar Himnusz elhangzott a start előtt. A rajt — de Cesaris kivételével — valamennyi pilótának nagyszerűen sikerült, az első körben még nem módosult az élcsoport eredeti felállása, tehát Patrese vezetett Senna és Caf- fi előtt. Utóbbi azonban már a harmadik körben átengedni kényszerült pozícióját a jóval gyorsabb Ber- gernek, * majd rövidesen Prostnak is. A 9. körben Ghinzani kicsúszott, de utána még folytatta útját. Negyedórával később Martini füstölgő kocsijával hajtott a boxutcába. Kiderült: a jobb hátsó féke égett, s emiatt nem is tudta folytatni a küzdelmet, ö volt az első kiálló. Sokáig Patrese—Senna— Berger—Prost maradt a sorrend, Berger például egészen szorosan tapadt Sen- nához. Közben megkezdte a felzárkózást Mansell, aki ezúttal csak a 6. sorból indulhatott. A népszerű brit még a 16. körben is csak a 7. helyen autózott, de már akkor nagy harcot vívott Caffival és Boutsennel az 5. helyért. A négy legjobb valamelyest elhúzott, a mezőnytől, ezt jelzi az is, hogy a negyedik Prost és az ötödik Cafíi között több mint 15 másodperc különbség mutatkozott. Nem érdekelte mindez Mansellt, ő remek tempóban csak ment, ment előre. Közben Patrese hói nagyobb; hol kisebb előnynyel vezetett Senna előtt. A 33. körben is még csak 4-ik volt Mansell, nála jobban csak Patrese, Senna és Prost állt. Már ekkor látszott, hogy Patrese nem tudja ma-jd végig tartani pozícióját, mert a kanyarokban Senna rendre egészen • a közvetlen közelébe került. A 4L körben Mansell elhúzott Prost mellett, majd rögtön támadni kezdte — immár a második helyért — Sennát is. Kezdetben a küzdelem nem járt sikerrel*, viszont a 53. körben mindketten faképnél hagyták az addig éllovas Patresét, aki két körrel később végleg ki is állt. Aztán Berger is búcsúzott a küzdelmektől. Mansell pedig rövid ideig erőt gyűjtött, majd újra nekifogott Senna üldözéséhez. Igaz, a lekörözött Johansson némi segédletével, de az 58. körben sikerült a „művelet” s ezt követően már Senna is csak nézhette, hogyan nő mind jobban a kettőjük közti különbség. A végére Mansell fölénye teljesen egyértelművé vált, s az az igazság, nem forgott veszélyben Senna második és Boutsen harmadik helye sem.