Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-13 / 163. szám

2 NOGRAI) 1989. JÚLIUS 13., CSÜTÖRTÖK George Bush szerdai programjából (Folytatás az 1. oldalról.) kedveskedett a vendégnek: átadta a magyar—osztrák határról lebontott műsza­ki zár, az úgynevezett vas­függöny díszes dobozba fog­lalt darabkáját. Ezt követően — a prog­ramnak megfelelően — a Parlament egy másik termé­ben került sor Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés elnö­ke és George Bush szűk körű megbeszélésére. A találkozó kezdetekor Szűrös Mátyás elmondta: sajnálja, hogy George Bush zsúfolt ma­gyarországi programja mi­att most nem találkozhat az Országgyűlés egészével, de valamennyi képviselő ne­vében is üdvözli őt itt, az ország házában. A két politikus eszmecse­réjét követően, George Bush és kíséretének egy része tá­vozott a Parlament épüle­téből, több amerikai ven­dég azonban ottmaradt, hi­szen a déli órákban került sor Horn Gyula külügymi­niszter és partnere, James Baker különmegbeszélésé- re, ezután pedig a két or­szág képviselői ünnepélyes keretek között szerződéseket írtak alá. A delegációsteremben tartott külügyminiszteri tár­gyalásról távozóban James Baker annyit mondott az in­formációkra várakozó új­ságíróknak, hogy Horn Gyu­lával a nemzetközi helyzet­tel összefüggő kérdések szé­les körét tekintették át. Így a többi között szó esett a fegyverzetkorlátozásról, be­leértve a hagyományos fegy­verzetet és a hadászati nuk­leáris fegyverek csökken­tésének lehetőségeit. Tár­gyaltak továbbá a Varsói Szerződés és a NATO kö­zötti kapcsolatokról, és szá­mos, a két ország kontaktu­saival összefüggő kérdésről. „A magyar reformok jö­vőbeni kilátásai kitűnőek, mi rçndkivül elégedettek vagyunk azokkal a gazda­sági és politikai változá­sokkal, amelyek Magyaror­szágon már ez idáig is vég­bementek” — mondotta e témával kapcsolatos véle­ményét összefoglalva a kül­ügyminiszter. A délelőtti program zá­róakkordjaként a Parla­ment kupolacsarnokában ünnepélyes keretek között írtak alá a magyar és az amerikai illetékesek négy. Bush az elnöki látogatás idejére elkészült és formá­ba öntött kétoldalú megál­lapodást. A két ország közötti légi forgalom megkönnyítése és fejlesztése érdekében szü­letett polgári légügyi egyez­ményt magvar részről Der- zsi András közlekedési, hír­közlési és építésügyi mi­niszter: a magyar—ameri­kai idegenforgalmi egyez­ményt — amely az utazá­si, turisztikai együttmű­ködés szélesítését céloz- z.a — Beck Tamás kereske­delmi miniszter: a borsodi térség ipari szerkezetát­alakítását, fejlesztését elő­irányozó szerződést Cravero Róbert, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese: a mezőgazdasági tárcaközi megállapodást pedig Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter írta alá. A dokumentumokat amerikai részről Mark Pal­mer nagykövet látta el kézjegyével. George Bush kora délután a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemen mondott beszédet. Az ame­rikai elnök és felesége szűn­ni nem akaró taps közepet­te vonult be az egyetem amerikai és magyar zászlók­kal díszített aulájába. A zsúfolásig megtelt csarnok­ban több mint ezren vár­ták a magas rangú vendé­get. Az első széksorokban foglalt helyet Straub F. Brú­nó, az Elnöki Tanács elnöke és Németh Miklós minisz­terelnök, feleségeik társasá­gában, s çtt volt a hazai po­litikai, társadalmi és gaz­dasági élet számos vezető személyisége. A meghívot­tak között megjelentek az ellenzéki kerekasztal kép­viselői, s elfogadta az invi­tálást a diplomáciai testü­let több tagja is. Csáki Csaba, az egyeterp rektora köszöntötte a ven­dégeket, közöttük az elnök kíséretében levő személyi­ségeket. Ezután a kánikula ellené­re is frissnek tűnő George Bush mondott beszédet. A szerdai hivatalos prog­ram utolsó eseménye az a fogadás volt, amelyet George Bush. az Egyesült Államok budapesti nagykövetének rezidenciáján adott, mintegy 250 vendég számára. Az amerikai elnök ven­dége volt ezen az estén Stra­ub F. Brúnó, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, akinek Bush külön köszönetét mondott a kedd esti vendéglátásért, az Or­szággyűlés épületében ren­dezett díszvacsoráért A vendégek sorában vol­tak Bush tárgyalópartnerei: Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Grósz Károly főtit­kár, Németh Miklós minisz­terelnök, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Pozs- gay Imre államminiszter. Ott -volt Horn Gyula kül­ügyminiszter, s a Miniszter- tanács számos tagja, több országgyűlési képviselő. Ugyancsak a vendégek között voltak a különböző ellenzéki pártok, új politi­kai szervezetek több vezető­je, képviselője. A meghívottak a magyar társadalom legkülönbözőbb rétegeit képviselték, vezető politikusoktól magánvál­lalkozókig. Több ismert tu­dós. művész, a magyar egy­házak számos vezetője mel­lett meghívót kaptak még a nagykövet szomszédai is. A nagyköveti rezidencia kertjében megtartott, rend­kívül jó hangulatú fogadá­son Bush elnök és felesége minden vendéggel szót vál­tott. Legtöbbjükről már előre, vagy a helyszínen tá­jékoztatták. így volt miről beszélni a korántsem cere- moniális találkozón. Az es­ten egyébként magyar ze­nekar játszott amerikai countrvmuzsikát, az Egye­sült Államokban is ismert Bojtorján együttes szóra­koztatta az elnököt és ven­dégeit. (MTI) „Azért a másik százezerért, akivel packázik a hivatal!" Tüntetés a társadalombiztosítási igazgatáság ellen Nyilvános tiltakozóakció volt tegnap Salgótarján központ­jában. Zászlókkal, transzparensekkel, feliratokkal, ahogy ilyenkor dukál. így vonult fel a szarvasgedei illetőségű Her­mán Péter és neje a megyeszékhely egyik legforgalmasabb pontján, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság épüle­tével szemközti, újonnan létesített buszmegállóban. Nem véletlenül választották ezt a helyszínt, hiszen haragjuk célpontja éppen maga a hivatal volt. Lobogó, rajta felirat: „Til­takozom a megyei SZTK ön­kényes eljárása ellen !” Tab­ló, a következő szöveggel: ,,A Nógrád Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság jogszabályt sértő módon már három hónapja nem folyó­sítja a két gyermekem ré­szére járó családi pótlékot! A megyei igazgatóság által megállapított tb-járulékot minden hónapban késede­lem nélkül befizettem. 1989 májusa óta sem a megyei, sem az országos főigazgató­ság nem volt képes (hajlan­dó) elintézni az ügyemet, kijavítani a salgótarjáni fe­lelőtlen «ügyintéző- téve­dését !” Ez már nem semmi. Ép­pen, mikor itt jár az MSZMP KB titkára. Vajon mi áll ennek az egésznek a hátterében? Miért nem fi­zet az SZTK ? Ezt kérdeztük ott a helyszínen Hermán Petemétől, aki kisiparos és mellesleg a dolgok állítóla­kos szenvedő alanya. — Három hónapja nem kapok családi pótlékot. Ar­ra hivatkozva, hogy járu­lékfizetési hátralékom van. Pedig ez nem igaz, hiszen a megállapított négyszáz fo­rintot minden hónapban időben befizettem. — Akkor meg mivel lin­dokol az igazgatóság? — Nagyobb összeget, ki- lencszáz forintot követelnek. Holott a tájékoztatóban, amelyet már az idén küld­tek ki (Tájékoztató a kis­iparosok és magánkereske­dők 1989. évi járulékbefize­téseivel kapcsolatos tudni­valókról — a szerk.) a kö­vetkező áll, idézem: „Ha a tevékenységet 1987—88. év­ben kezdték meg és en­nek alapján kilencszáz (ké­relemre négyszáz) forint járulékot fizetnek, e járu­lékot kell 1989-ben is fi­zetni.” Azt hiszem ez egy­értelmű. megfogalmazás! — Akkor még mindig nem értem. . . — Igaz ugyan, hogy a méltányossági alapon meg­állapított kedvezményes já­rulékfizetésre vonatkozó ha­tározat december 31-én le­járt. Ám az állítólagos ér­dekképviseleti szervemnél, a pásztói KlOSZ-nál még időben kértem, javasolják a hosszabbítását. Ezt ott kés­ve tették meg. S időközben hoztak olyan jogszabályt, amely nem teszi lehetővé a kedvezményes fizetést. Ám ennek ellenére sem értem, hogy a november 24-én le­vélben elküldött kérelmem­mel kapcsolatban miért hi­vatkoznak egy január 1-jén kelt rendeletre. — Jó, jó, de mindjárt ki kell állni az utcára, így „feldíszítve”? — Fordultunk mi már mindenhová — veszi át a szót Hermán Péter. — Ne­kem a pásztói KIOSZ fele­lőtlen, késedelmes ügyintézé­se havi ötszáz forintomba kerül. Meg most már a csa­ládi pótlékomba. De nem is csak a pénzemért vonul­tunk ide: azért a másik százezer emberért, akivel szemben ugyanígy packázik a hivatal, de nem tudja ki­nyitni a száját. Világos beszéd. De hall­gattassák most a „szemben­álló” fél. A Nógrád Megyei Társadalombiztosítási Igaz­gatóság részéről Morovnyán Tiborné igazgatóhelyettes válaszolt. — Én az egésznek ezt a címet adnám: „Miért hagy­ta gyermekét családi pótlék nélkül a felelőtlen szülő?” De nézzük sorjában a té­nyeket. Hermán Péter Fe- rencné kosárfonó kisiparos­nak 1988. március 1-jétől havi 900 forint legkisebb összegű járulékot kellett volna fizetnie De kérelmé­re, valamint a pásztói KIOSZ javaslatára az igazgatóság vezetője engedélyezte, hogy méltányossági alapon 1988. december 31-ig csak 400 fo­rintot fizessen. Egy új jog­szabály januártól nem ad lehetőséget a további ked­vezményre. Hermánné vi­szont azóta is csak a tava­lyi összeget hajlandó fizet­ni. Így május 31-ig 2652 forint hátraléka gyűlt ösz- sze. Egyébként akinek egy hónapot meghaladó tartozá­sa van, az ellátásra nem jo­gosult. — Es akkor nyilván, a családi pótlék sem jár... — Ez is egy külön törté­net. Hermánné, mikor nyil­vántartásba vettük, családi pótlékra is igényt jelentett be. Mondván hogy elvált, s két gyermekét egyedül ne­veli. Kapta is a kiemelt ösz- szeget, holott köztudott, hogy férjével együtt van. Es aki már akár csak élettársi kap­csolatban él, egyedülálló­nak nem tekinthető. Márci­usig azonban így is folyó­sítottuk a pótlékot, s csak a tetemes hátralék miatt ál­lítottuk le. — Ez mind iérthető. Am a tájékoztatójukban tényleg azt írták, hogy az előző évi­nek megfelelő összeget kell fizetni... — Így is van. A kedvez­mény azonban nem jog, csak lehetőség. És ezt a lehető­séget megszüntette az a bi­zonyos rendelet. Négyszáz forintot ma már csak azok fizetnek, akiknek a méltá­nyos fizetési engedélye hosz- szabb időre szól. Azt nem hatálytalanítja a jogszabály. Hermánnénak viszont de­cember 31-én lejárt. A pász­tói KIOSZ különben sem javasolta tovább. Egyértel­mű az eset. Pedig a kilenc­száz forintja ellenében há­romezerötszáz forint csalá­di pótlékot kapna.. . (Balás) Grósz Károly mond búcsúbeszédet Grósz Károly, az MSZMP főtitkára vesz végső bú­csút a volt munkatársak nevében pénteken Kádár Jánostól a Központi Bizott­ság székházának aulájában elhelyezett ravatalnál. Kim­mel Emil, a párt helyettes szóvivője a gyászszertartás részletes programját ismertető szerdai tájékoztatójában el­mondta: eddig 28 külföldi Küldöttség jelezte részvéte­li szándékát. Kimmel Emil arról is tá­jékoztatta a jelenlévő új­ságírókat, hogy délután meglátogatta otthonában Kádár Jánosnét. Az idős asszonyt rendkívül megvi­selte 40 éven át hűséges társának halála, azonban a körülményekhez képest jól érzi magát, s részt vesz a temetési szertartáson. A löld azé legyen, aki leghasznosabban megműveli ! A földtörvény módosításairól tanácskoztak az MTESZ-ben A föld elsődleges erőfor­rás, hasznosítása alapvető nemzeti érdek. Sajnos, ez idáig nem kellően éltünk ezzel a lehetőséggel, s ennek többek között jogi-szabályo­zási akadályai voltak. Az Országgyűlés a közelmúlt­ban módosította a földtör­vényt, megteremtve ezzel a hivatalos kereteket az ősi termelőeszköz jobb kiakná­zásához, a mezőgazdaság fel­lendítéséhez. Melyek a földtörvény leg­lényegesebb módosításai? — ebben a tárgykörben ren­deztek tanácskozást kedden a salgótarjáni Technika Házában. A nagy számban jelenlevő mezőgazdasági és tanácsi szakembereket dr. Bablena Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője köszöntötte, majd Hoffer István, a MÉM föld­ügyi és térképészeti hivata­lának vezetője tartott tájé­koztatót. A piac kiszélesítése, a társasági és átalakulási tör­vény, a kis- és nagyüze­mek esélyegyenlősége, a szektorsemlegesség megkö­veteli a föld szabad forgal­mát, a tulajdonszerzés kor­látainak feloldását. A ren­delkezés értelmében hazánk­ban immár bárki, bármeny­nyi ingatlant vásárolhat, le­gyen az felnőtt, vagy gyer­mek, bel-, vagy külföldi. A föld is ebbe a kategóriába tartozik, melynek külföldi állampolgár által való meg­szerzését azonban engedé­lyekhez kötik. Hazánkfia akár száz hek­tár földdel is rendelkezhet, ám kitétel: mindet meg kell művelnie, illetve megmű- veltetnie, ellenkező esetben földvédelmi bírságot kény­telen fizetni. Mentesül ez alól az a vállalat, amelyik a dolgozóinak lakásépítésé­hez kíván telket juttatni. Ügyszintén mentesül a bír­ság alól az a tanács, ame­lyik a település lakóinak otthonteremtését szándéko­zik telkek adásával előse­gíteni. A tsz-tag annyi földet kér­het ki a közösből saját cé­lú megművelésre, amennyit bevitt, illetve amennyit a közgyűlés jóváhagyott. Az illetőnek természetesen ele­get kell tennie a tagsággaj járó kötelezettségnek is. A földjét a közösben hagyó, már nem tsz-tag földjára­dékot, vagy felerészben osz­talékot kaphat a földje után. Háztájit, továbbá il­letményföldet minden olyan szövetkezet adhat a tagjai­nak, amelyik földdel ren­delkezik. A pedagógusokat a föld ezután is megilleti. Lényeges változás, hogy a földnek lesz nyilvántartott értéke, s így szerepel majd az eszköznyilvántartásban. Adható rá hitel, jelzálog­kölcsön. A kölcsön kamata pedig beépíthető majd a termék árába. A föld termé­szetszerűen nem amortizá­lódik, sőt ráfordításokkal az értéke növekedhet. NOGRAI) sajtószolgálati közleményei Most nem szabad megismételni A NÓGRÁD július 3-i számában tudósított a Sza­bad Demokraták Szövetsé­gének július l'i salgótar­jáni programtájékoztató gyű­léséről. A tudósítás a következő­ket írja: „...Szorgalmaz­zák a szovjet csapatok tá­vozását és a Varsói Szer­ződés egyoldalú felmondá­sát.” Az MDF programjában és a salgótarjáni gyűlésen is mindez másképpen hang­zott el Kőszeg Ferenc is­mertetésében, amit hangfel­vétel bizonyít. Idézet Kőszeg Ferenc be­szédéből: „...a korlátozás jelenti azt is, hogy korlá­tozzuk magunkat is, és le­mondunk olyan eszmények­ről és célokról, amilyenek tulajdonképpen megmarad­nak számunkra szentnek és fontosnak”. Ilyen pl.: a semlegesség gondolata. Mi, minthogy 56-ot min­dig is forradalomnak tekin­tettük, mint demokratikus ellenzék, s mint szabad demokraták egyaránt rend­kívül jelentősnek és a nem­zet történetében hallatlan értékű gesztusnak érez­zük az akkori semlegességi nyilatkozatot, Mégis azt mondjuk, hogy tudomásul kell vennünk bi­zonyos politikai realitáso­kat és azt mondjuk, hogy ezt a semlegességi nyilat­kozatot most Magyarország­nak nem lehet és nem sza­bad megismételnie. Vannak közvetítő megol­dások. Elképzelhető az, hogy Magyarország tekin­tettel a nemzetközi egyen­súlyi viszonyokra megma­rad a Varsói Szerződés tag­jának. Azon leszünk, hogy a szovjet csapatok távozásá­val egyidejűleg változzék meg a Varsói Szerződés jellege. Legyen az, ami az 1955-ös szerződés betűje szerinti védelmi szövetség, ami voltaképpen csak ak­kor lép működésbe, hogy­ha "a szövetség egészét kí­vülről támadás éri. SZDSZ salgótarjáni csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents