Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-11 / 161. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora. 9.00: Napközben (Elő) Zenés délelőtt 11.00: Cigánydalok 11.26: A kolorádóbogár. Rákosy Gergely regényének rádiöváltozata. 12.45: Welcome, Mr. President ! 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Kapcsoljuk a szegedi körzeti stúdiót 15.20: Fiatalok muzsikálnak 15.40: Poggyász — Tudnivalók utazóknak. 16.00: Tizenhat óra — Hírmagazin 16.10: Szívesen hallgattuk 17.00: A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepén 17.25: Leonard Warren opera- áriákat énekel 17.45: A Szabó család 19.15: A lusiadák. Luis de Camoes müvét fordította: Hárs Ernő (1988). 20.05: Országok, tájak népzenéje — Mongólia. 20.15: Tudomány és gyakorlat. 20.45: Hangportrék — rádiós emlékek fényében 21.45: ..Hajszálgyökerek” 22.30: Bruckner: I. szimfónia 23.19: Kamarazene PETŐFI RADIO: 8.05 8.49 9.30 9.40 11.05 11.30 12.10 13.05 14.00 15.05 15.15 15.30 17.30 18.30 19.30 20.00 21.08 21.30 21.56 21.59 22.47 23.15 23.55 Kölyökrádió — szünidőben Okos Marci és az oroszlán IX/1. Maximális sebesség nincs... Forma—1. híradó. Rivaldafényben : Magyar énekesek és együttesek műsorából Világújság Balatonrádió Nótacsokor Testőrségen. Egészséges életmódról — gyerekeknek. Iránytű Könyvről könyvért (Elő). Mercz Nóra hangversenye a 6-os stúdióban Csúcsforgalom (Elő) Helykereső. Esélyekről, lehetőségekről — fiataloknak. Popregiszter Hagyományápolók Ünnepelő. Párizsi hangulatok. Húsz év múlva A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságaiból. Radioton-korongokról 1 Rádiójátékszín. Csél. avagy a kritikus apotheosisa. Az élő népdal Béres János műsora (ism.) A dzsessz története. : Olasz dalok BARTÓK RADIO: 9.08: Magyar művészek operafelvételeiből 9.54: Új lemezeinkből 10.20: Zenekari muzsika 11.40: Ruszalka. Részletek Dvorzsák operájából. 12.17: Évszázadok mesterművei. 13.05: Sikerlemezek CD-n 13.45: Muzsikáról versben, prózában. Karinthy Frigyes. 14.20; Cavalli : Calisto. Kétfelvonásos opera. Közben : , 15.27: Szonda — Tudományos magazin 16.57: Magyar zeneszerzők. 17.30: Poggyász — Tudnivalók utazóknak 17.49: Europa cantat — Pécs. 1988. 18.30: Na maternjem jeziku 19.05: ln der Muttersprache 19.35: Nagy siker volt 20.48: Külföldi tudósoké a szó: Élővilág a városi környezetben. 21.03: Kamarazene 21.45: Donizetti-operaáriák 22.05: Mi újság a régi zene világában? 22.46: Fiatalok stúdiója az Angelikában. MISKOLCI STÜDIÖ: (Hétfőtől péntekig a műsor változatlan.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1. 8.55: Képújság 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.05: Arany. Olasz doku- mentumfilm-sorozat. 9.45: Panoráma 10.30: Mozgató 10.40: Képújság 16.05: Hírek 16.10: Pannon krónika 16.20: Nachrichten — hírek német nyelven. 16.25: Nasa obrazovka 16.55: RTV-közönségszolgá- lat 17.00: Vízilabda Világ Kupa. NSZK—Magyarország mérkőzés. Közvetítés Nyugat-Berlinből, felvételről. 18.00: Reklám 18.05: Hello Einstein Francia—magyar tévé- filmsorozat. 19.00: Müsorajánlat. 19.05: Reklám 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.25: Közlemények. Műsorajánlat. 19.30: Híradó , 20.00: Reklám 20.05: A világ nélküled. Francia tv-filmsoro- zat. VIII/1. 21.00: Reklám 21.25: Stúdió ’89. 22.50: „Eltűntnek nyilvánítva...” Riport-doku- mentumfilm. 22.30: Híradó 3. TV 2. Berkes Zsuzsával és Déri Jánossal. 17.25: Képújság 17.35: Tv 2. Benne: Reklám Riportok Időjárás Zene. .»Vigyázó szemetek Pá- risra vessétek”. Megemlékezés a francia forradalom 200. évfordulójáról. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 18.49: Kérdezz! Felelek. Egri János műsora/ 19.00: A festő felesége. Szovjet film. 20.23 9 Tv 2. Benne: ..Vigyázó szemetek Pá- risra vessétek”. Megemlékezés a francia forradalom 200. évfordulójáról. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: A forradalom, nyara. Francia tévédráma. III. rész. Kb. 22.50: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.0«: Tv-játék (ism.) 10.15: Tévébörze 10.45: Sportvisszhangok (ism.) 15.35: Föld. az ismeretlen bolygó. Sorozat. 16.05: Objektív (magazin). 16.35: A nap percei 16.45: Híradó 20.00: Az ellopott arany. Magyar tv-film. 21.10: Kerekasztalvita. 21.50: Zenei visszhangok 2. MŰSOR: 18.00: Lódarazsak a méhkasban. Tv-sorozat. 18.40: Megyei magazinok 19.00: Torna 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Joaquin Murriet csillogása és halála. Feliratos szovjet rockopera. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Ikrek. Színes, szinkronizált amerikai filmvigjáték. — Kamara: Szörnyek évadja. Színes magyar film Jancsó Miklós rendezésében. — Kohász: Nincs kegyelem! (18) Színes, szinkronizált, amerikai krimi- akciófilm. — Balassagyarmati Madách: Rémült rohanás. Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Kamara: Véletlen (16). Színes lengyel film. — Bátonyterenyei Bányász: Piroska és a farkas. Színes magyar-kanadai koprodukció. — Bátonyterenyei Petőfi: Miért? Színes, szinkronizált csehszlovák film. — Pásztói Mátra: 6 és 8-tól: A magányos farkas. Színes amerikai kalandfilm. — Rétság: Az embervadász Színes, szinkronizált amerikai krimi. NÓGRÁDI TÁJAKON... £ÜQ) TELEXEN ÉRKEZETT^ 'YVélemény Szem-tanú a nagykovácsi kettős gyermeköngyilkosságról Kettős gyermektragédia híre rázta meg április végén az országot. Különlegességét az adta, hogy akkor ott Nagykovácsiban a két 13 éves kisfiú önkezével vetett véget életének. A máig kideríthetetlen előzmények miatt öngyilkosságot elkövetetteknek sem családi körülményei, sem az iskolai problémák nem adtak okot szörnyű tetteik véghezviteléhez. A nyomozás lezárult, de tovább lendül a képzelet, megpróbálja nevén nevezni a lehetetlent, a felbújtót, a rossz tanácsadót, a vétkest. A Premier péntek esti adásában már másodszor jelentkezik egy a sokak által nagy érdeklődéssel kísért vitaműsor: a Szemtanú. Ebben a legégetőbb társadalmi kérdéseket próbálják meg a meghívott szakértők segítségével feltárni. Első alkalommal a kábítószer volt napirenden, most pedig a nagykovácsi eset ürügyén a kultúra és az öngyilkosság, valamint a gyermeköngyilkosság ösz- szefűggéseit, hátterét boncolgatták a stúdió vendégei Kepes András műsorvezető kalauzolásával. A szociálpszichológus, a pszichiáter, a szociológus, a pedagógus, a nyomozó, a lelkész és a fiatalság képviselői az ügy kapcsán elsőrendű vádlottként kezelt sátánizmust tették nagyító alá. Felvetődött ugyanis, hogy a gyerekek e meggondolatlan cselekedetüket valamilyen titkos sátáni szekta tanai, vagy az akkor e témakörben látott videofilmek — különösen az Ómen — motiválhatták. Akasztott embereket ábrázoló papírlapokat, sajátos feliratokat találtak az áldozatok holmijai között, sőt speciális hurkokra és ábrákra leltek az erdőben tett iskolai kirándulás alkalmával az ott-tartózkodó diákok. Halállistákról is beszéltek, amely a szűk baráti társasághoz tartozók neveit tartalmazta a pletykák szerint. Tömény miszticizmus uralkodott ott tehát a nagykovácsi gyerekek körében? Természetesen túl egyszerű és kényelmes lenne ez az okfejtés, mert nem helyes egyetlen tényezőre visszavezetni a nagy társa- ,dalom — és az emberi cselekedetek — működésképtelenségét. Ezt állapította meg lakonikusan a pszichológus, Az a tény, hogy a sátánizmus minden pozitív értéket tagad és az élet teljes kilátástalanságát hirdeti — nem véletlenül találkozott a tizenhárom éves gyerekek lelkivilágával. Kiábrándulásuk okát igen kézenfekvő okokban kell keresnünk, nem pedig a nyugatról importált jelképekbe vetett hitet kell okolni tettükért, menekülésük e végzetes módjáért. Sem az iskola, sem a család nem tud egy kamasz lázadásban lévő leikébe látni. Magányosak maradnak. nem kapnak választ a kérdéseikre. Sok olyan gondjuk van, amit' csak a felnőttek irányításával beszélhetnének meg. A fel nem dolgozott, helyre nem tett élményekkel bezárkóznak, kortárs- csoportokban vagy önmagukban mérlegelik a látottakat. Az irracionalizmussal, a túlvilággal, a sátánizmussal való foglalkozás — ami számukra pótcselekvés ig — azonban nem visz mindig az öngyilkosság irányába. Időben kell tehát saját szülői felelősség- érzetünkre apellálni. Amikor mi felnőttek teljes ideológiai és egzisztenciális válságot élünk át, nem feledhetjük, hogy az utánunk jövő korosztályoknak is jut belőle bőven. A saját életkori krízisük mellett a mi (nem fordított) keresztjeinket is kénytelenek hordani. Az intő jelet, tehát az óment, számunkra nem az Ómen adta, hanem a két gyerek tragédiája. Ha tanulunk belőle, több esélye marad e nemzedéknek a túlélésre. Buzafalvi Győző A törzs főnök: körútja Reoni dós Metuktine amazonjai indián törzsfőnök a kiveszőfélben lévő ausztrál koalák egyik példányával a kikötővárosban. A törzsfőnök 17 országot érintő körúton tartózkodik, hogy támogatókat szerezzen a brazíliai őserdők védelmében létrehozandó alapítványhoz. Átképzés Bár konkrét megállapodás még nem jött létre az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint a Művelődési Minisztérium között az orosz nyelvtanárok átképzésének támogatásáról, a munkaügyi kormányzat ennek ellenére már most is garantálja, hogy hozzájárul a szakváltáshoz szükséges nyelvtanfolyamok költségeihez. Ezzel kapcsolatban az ABMH-ban elmondták: a nyári tanítási szünetet az orosz nyelvtanárok közül sokan arra kívánják felhasználni, hogy megkezdjék az átképzést más nyelv oktatására. Nincs történelmietlenebb kérdés, mint idő és események múltán feltenni : „Mi lett volna, ha?...” így aztán a történészek szótárában hiába is keresnénk. Egészen mostanáig. A Bukarestben szerkesztett Magazin Istoric ugyanis megírta: a 2060 éves Románia a világ civilizációjának a csúcsán lenne, ha nem lettek volna háborúk, és nem kellett volna fizetniök a derék dákoknak és leszárma- zottaiknak. A háborúkról utólag kétségkívül többet tudunk, mint hőseik, vagy éppen áldozataik. Ami pedig az adósságot illeti, erről megoszlanak a vélemények. Kiváltképpen akkor, ha szegény az adós. Így aztán érdeklődéssel * olvashatjuk, hogy Románia az ottomán birodalomnak 340 ezer, a cári Oroszországnak 65 ezer, a Habsburg Birodalomnak 850 ezer kilogramm aranyat fizetett adó gyanánt. Ez összesen ezerkettőszázötvenöt kilogramm. Egy dekával sem kevesebb. Mivel a gondos számla deklaráltan is azzal összefüggésben látott napvilágot, hogy Románia, a történelme során először mondhatja magát politikailag és gazdaságilag is szabadnak, minthogy visszafizette külföldi adósságát, már csak egy dologgal adós a Magazin Istoric: mit tekintenek ők a civilizáció csúcsának? Benyújtották a számlát Mátraalmás : a nemzetközi müvésztelep vendégei, III. Korjagin Rudolf Ivanovics Korjagin Rudolf Ivanovics szobrász- és grafikusművészt robosztusságot sugalló megjelenésével, dús szakállával, harsány nevetésével, szenvedélyességével tőről metszett szibériainak gondolná az ember. Különben is, a nyugatszibériai Kemerovo városából érkezett, amely ott terül el az Ob egyik kis mellékfolyója, a városban gázlókkal tarkított, terjengő Tom partján, a Kuznyecki-medencében. Már az első percben úgy érzem. mintha régóta ismernénk egymást, pedig nem találkoztunk, amikor évekkel ezelőtt a Tom folyó mentén jártam. Ez a fesztelen közvetlenség is a szibériai ember sajátja, gondolom. Aztán kiderül, hogy a művész egészen máshol, az Aranygyűrűként emlegetett történelmi tájon, Oroszország szívében született a kis Jurjevo-Poszkijban, Vlagyimir megyében, 1941-ben. A moszkvai iparművészeti főiskolát 1971-ben végezte el, 1977 óta a képzőművész-szövetség tagja, önálló kiállítása még nem volt, de városi és regionális tárlatokon rendszeresen szerepelnek munkái. — Hogyan került Kemero- vóba? — Fölültem a vonatra — neveti el magát. Már szibériainak érzi magát. — Nagy erdők, tajga, nagy szépség — mondja. — Szibériában jól lehet dolgozni, mert szigorú. Amikor Apollinaire barátja — szintén jeles költő — a transzszibériai vonaton annak idején végigutazta a földrésznyi tájat egészen Vlagyivosztokig, ő is írt Szibéria szépségéről. Én pedig még csak Bajkálig jutottam el. Oroszország túl nagy, nem is ismerem igazán. És éppen azért, mert nem ismerem, nem is volt kedvem külföldre utazni. Ez az első utam Moszkván túl nyugatra. Eddig Moszkva jelentette számomra Európát. Megjegyzem, annak idején kijőve Szibériából egy kicsit magam is úgy éreztem Moszkvában, mintha haza érkeztem volna. És nemcsak azért, mert oda már járnak a MALÉV gépei. — Látom, érti — bólogat a művész, amikor meghallja, hogy verset is írtam Szibériáról, személyesen ismerem Mahalovot, a költőt, aki néhány versemet oroszra fordította egy antológia számára s neki is barátja. — A költőkkel minden rendben. Jó lenne, ha a képzőművészek is jobban ismernék egymást. Jövőre meg is hívok egy művészt, májusban megtehetnénk egy háromezer kilométeres hajóutat az Ob folyón, ha lehet. Egyébként, legközelebb találkozhatnánk Ke- merovóban. Van ott egy Le- nin-szobor, tőle jobbra az első épületben lakom, a pártbizottság mellett. Amikor ugat a kaukázusi juhászkutyám, ott is hallják. Korjagin Rudolf Ivanovics a kemerovói képzőművészek szövetségének elnöke, a városban működő szibériai művészeti szalon igazgatója. Jelenleg negyven művész él a városban, korábban ötvennyolcán voltak. A többiek átmentek Novokuznyeckba. A szalonban évente egy nagyszabású kiállítást rendeznek november 15-től december 15-ig. Ez igen fontos tárlat, részt vesznek azok is, akik korábban, a pangás éveiben háttérbe szorultak, őt magát is beleértve. Korjagin Rudolf Ivanovics ugyanis a magyarországi szóhasználattal élve avantgárd művész, festményei (Szarkofág, Autóversenyző, Kentaur), grafikái, továbbá szobrai, köztük kitűnő acélplasztikái (Visszhang, Győző) és faplasztikái (Torzó, Kivégzett, ami az 1937-ben kivégzettek emlékműve), a szárnyaló és mégis fegyelmezett, modern, autonóm művészeti alkotások közé tartoznak, elutasítva minden konzervatizmust, amely hosszú i^eig oly nyomasztóan nehezedett a szovjet művészeti életre. Repülés című műve emlékezetesen utal is erre az életérzésre. — Az orosz ember állandóan repülne valahonnan valahova — jegyzi meg. — De csak háló mögött repül, hálóban van. Jellegzetes orosz helyzet. Reméljük, változhat. A művészeti szalon igazgatójaként előzetes megbeszéléseket is folytat egy szibériai képzőművészeti kiállítás esetleges bemutatásáról Salgótarjánban. A szalon idei tárlatát ugyanis 1990-ben megrendezik Párizsban. Ezt jövő tavasszal Nógrádban is bemutathatnák. Szándék szerint, a kiállítás a modern törekvéseket reprezentálja. ' Tóth Elemér
