Nógrád, 1989. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-08 / 159. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP LAPJA XLV. ÉVF.. 159. SZÁM ÁRA: 5,30 FORINT 1989. JÚLIUS 8.. SZOMBAT Kádár János temetése július 14-én, pénteken 17.30 órakor lesz a Meaő Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. Ravatalát az MSZMP KB székhazának előcsarnokában, (Budapest, V., Széchenyi rkp. 19.) helyezik el. Mindazok, akik szerették és tisztelték Kádár Jánost, kegyeletüket július 13-án, csütörtökön 15 órától 20 óráig, illetve július 14-én, pénteken reggel _8 órától 13 óráig róhatják le. A temetést szervező bizottság kéri a párt tagjait, hogy honfitársaikkal együtt a temetés napján, a kegyeletadás, a gyász perceiben, méltó módon emlékezzenek meg Kádár Jánosról. A temetés szervezésére alakult bizottság Málnaháború ellenkező előjellel „A Nógrádi Béke Termelőszövetkezet központi irodája teljesedi népte- len. A telefonközpontoson kívül mindenki a málnásban tevékenykedik. Szálai Zoltánt, a termelő- szövetkezet elnökhelyettesét, —, mivel az elnököt infarktussal betegállományba vették — saját portáján találjuk. Nem \ ___________________________ s okkal később vele együtt a Berkenye felé vezető országút mellett, található málnaszedők közül né- hánnyal beszédbe elegyedtünk. Miként élik meg, mi a véleményük az idei, ellenkező előjelű málna- háborúról, aminek vesztesei szenvedő alanyai ők, a termelők.” (Írásunk a 3. oldalon) Nines olyan technika, amely az embert nélkülözhetné... Jóllehet az 1951'es minisztertanácsi határozattal lét" rehozott vasutasnap politikai és szakmai tartalma mára jelentősen átalakult, a társadalom figyelme eb* ben az évben is, immár 39. alkalommal, a vasúti műn* ka és az ezt végző vasutasok felé fordul. A vasútnak, mint az ország egyik legnagyobb fuvaroztató vállala* tának, továbbra is megkülönböztetett szérepe van nép" gazdaságunk életében. Hiszen a közlekedés, a termelés és a fogyasztás összekapcsoló eleme. Vasútigazgatósá* gunk és az egész vasút dolguzói az elmúlt években sokszor tanú jelét adták erkölcsi erejüknek, tisztessé* güknek, elkötelezettségüknek. Munkánkat ma már korszerű technika segíti, ám nincs olyan technika, amely az embert nélkülözhetné. Egyre több művelt, szakmailag képzett dolgozóra van szüksége igazgatóságunknak. Akik műveltségük, kul* turáltságuk révén képesek megfelelni a növekvő köve* telményeknek. A vasutas dolgozók körében is jól ismert az ország gazdasági helyzete, a nyomasztó adósságteher. A saj* tó is hirt adott az állami költségvetésnek a vártnál és a tervezettnél nagyobb hiányáról. Mindannyiunk előtt ismertek a tények. A kényszerhelyzet kényszerpályára terel sok mindent, egyebek mellett kormánydöntéseket is. A pillanatnyi helyzet nem látszik igazolni és erősí* teni azt a nyilvánvaló felismerést, mely szerint semmi* féle kibontakozás nem képzelhető el jól működő, vas* yt, fejlett infrastruktúra, és egy jól működő modern gazdaság nélkül. Az egész világon tapasztaltak is azt erősitik, hogy a vasút nélkülözhetetlen a legújabb kor* ban és a legfejlettebb gazdaságokban- •» Nem is annyira a felismeréssel van hát a baj, ma már, mint inkább a feltételekkel, a meglehetősen szűk* re szabott pénzügyi lehetőségekkel. A rendelkezésre ál* ló forrásainkból csak szerény beruházásokra kerülhe* tett sor, melyek a technikai eszközök mérsékeltebb ütemű fejlesztésre nyújtanak lehetőséget. Az ünnep tiszteletére átadtuk a Halmaj—Forró— Encs állomások közötti korszerű térközbiztosító bérén* dezést, a miskolci Tiszai pályaudvar állomásépületének keleti szárnyát. Mezőkeresztes új utasvárótermét, Me* zőkeresztes és Szerencs állomásokon a magasperono* kát. Elkészült Somoskőújfalu felvételi épülete, tovább folyik Füzesabony épületének korhű helyreállítása, s emellett még sok más kisebb beruházás. Közös feladatunk, hogy ne csak a vasút, hanem az egész magyar gazdaság érdekében megleljük azokat a forrásokat, új lehetőségeket, amelyek hozzájárulhat* nak az ország felemelkedéséhez. Hiszen nekünk — minden magyar vasutasnak — ez a végső célunk. Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatóság igazgatója A lelkiismeret és a vallás szabadságáról A NóoRÁo interjúja Kürti László református püspökkel A salgótarjáni nemzetközi ifjúsági nyári egyetem hallgatóságának tartott előadást tegnap a lekiismereti és val* lásszabadságról Kürti László, a Tiszán, inneni református egyházkerület püspöke. Nagy érdeklődést kiváltó korrefe\ Mátraalmás : a nemzetközi müvésztelep vendégei A salgótarjáni nemzetközi grafikai művésztelep vendégeinek bemutatását mai számunkban megkezdjük. Az idei nyáron tíz művész dolgozik egy hónapon át Mátraalmáson, az alkotóházban. Itt készült műveikből kiállítást rendeznek a művésztelep zárásakor. iTóth Elemér, lapunk főmunkatársa beszélgetett a Finnországból, Hollandiából, la Szovjetunióból, Bulgáriából. Csehszlovákiából és Magyarországról ide érkezett művészekkel. A portrésorozat közlését ma ,kezdjük és tíz napon át folytatjuk, lapunk 4. oldalán. I. rész: Pirjo Saanio, Finnország. Vasutasnapi ünnepségek Balassagyarmaton, tegnap, délután, 2 órakor kezdődtek, a vasutasnapi ünnepségek. Ezúttal külön ünnepeltek a vontatási dolgozók és a kör-, zeti üzemfőnökség dolgozói. A vasutas művelődési házban, a Himnusz elhangzása után, Nagy Lászlóné szavalta el Radnóti István Vasút című versét. Az ünnepi beszédet Hasúba László körzeti üzemfőnök tartotta. Elmondta, hogy e napon figyelem és tisztelet övezi a vasutas dolgozókat. Fáradtságos munkájukat megszakítás nélkül végzik azért, hogy a lakosság utazási igényeit, a gépgazdaság szállítási szükségleteit pontosan, kulturáltan és balesetmentesen kielégítsék. A személyszállítás mellett másik fontos feladat az áruk továbbítása. Ez az el(Folytatás a 2. oldalon) — Püspök úr. Hogyan ítéli meg ön a vallás, és az egyházak viszonyát, ma amikor reformoktól hangosak napjaink, most, hogy újragondoljuk, átértékeljük korábbi nézeteinket? — örömmel figyelem azokat a változásokat, amelyek az állam és az egyházak viszonyát új alapokra helyezhetik. A reformelgondolások előretörésével, együtt megnőtt a vallás- iránti türelem és tolerancia. Ma már világos történelmi tény, hogy azokban az országokban — nálunk is — ahol a szocializmus építésének sztálini modelljét tűzték zászlóra, jgen súlyos korlátozások alá vetették a lelkiismereti és vallásszabadságot. Az alkotmányunk ugyan biztosítja ezekhez a jogot, de a gyakorlat, a megvalósulás sokáig eltért ettől. Az állammal kötött egyezmény például világosan kimondja, hogy minden iskolában lehet vallást tanítani, sőt egyenesen azt, hogy a vallástanítás kötelező lesz. Ezt az egyezményt nem tartották be, a későbbiek során arra hivatkoztak, hogy az egyezmény nem törvény7. — A helyzet az utóbbi időben gyökeresen megváltozott. Nem kis megnyugvással töltenek el ezek a változások. Napjainkban igyekeznek orvosolni azokat a sérelmeket, amelyek a lelki, ismereti és vallásszabadságon estek. Közismert, hogy megjelent az Alkotmány szabályozási elvei című kiadvány és ebben már jogi garanciákat mutatnak fel az említett szabadságjogok gyakorlására. Ez utal arra, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságot és az egyházi ügyek intézését alkotmány erejű törvénnyel kell: külön törvénnyel szabályozni. (Időközben ezek az elvek elkészültek, és azt az egyházak vezetőivel már megismertették.) Ez tanulságtételét jelentette annak, hogy a magyar törvényhozás valóban törekszik arra, hogy az ország törvényeit összhangba hozza azokkal a követelményekkel, amelyeket a kormány által már előzőleg aláírt nemzetközi nyilatkozatok és egyezmények írnak elő. — Melyek épnek a tervezetnek az egyházak számára legfontosabb pontjai? — A készülő törvény többek között például kimondja az alapelvek között, hogy az állampolgárok szabadon választhatják meg világnézetüket. De a törvény tervezi kimondani azt is, hogy az állam és az egyház teljesen váljon szét egymástól. Lényeges; hogy ezek szerint a hivatalos ateizmustól is elhatárolja magát az állam. Megfogalmazza, hogy az állam ideológiailag közömbös. Nem kötelezheti el magát egyetlen ideológiának sem. A törvény kimondja majd az egyházak egyenjogúságát is, és ez új viszonyokat alakít ki egymással való kapcsolatukban. — Pontosabban? — Azt jelenti többek között, hogy bármilyen új vallási szervezetek létrejöhetnek, és ezeket be is fogják jegyezni, ha legalább tíz tagot számlálnak. Ez ellen figyelemreméltóan, elsősorban a kis egyházak tiltakoznak, mert attól félnek, hogy a közösségeik atomizálódnak és kis csoportokra hullanak szét. Az egyházaknak a jövőben joguk lesz arra, hogy vezetőségüket a saját törvényeik alapján válasszák és nevezzék ki, a szülőknek pedig arra, hogy kiskorú gyermekeiket az általuk jónak ítélt világnézet szerint neveljék. Az egyházak most már szabadabban tarthatnak fenn és létesíthetnek majd iskolákat. Az állam egyházi ügyekbe nem avatkozik be, de támogatást nyújthat az egyháznak az áilami támogatások általános szabályai szerint. Biztosítja iskoláiban a vallástanítás fakultatív lehetőségét. Szabadon gyakorolhatják karetatív tevékenységeiket és szabadon szerezhetnek híveket. Az egyházak egymás közötti viszonyát is „reformálni kell”, hiszen azoknak is tiszteletben kell tartania a személyi szabadságjogokat. Nem könnyű feladat tolerálni azt, hogy esetleg az egyházak híveket veszítenek, mert egy másik vallási szervezet nyerte meg valamelyik tagját. Ezt azonban minden egzisztenciaféltés nélkül el kell viselnünk. — A szélsőségekhez is hozzá kell szoknunk és tűrnünk kell. hogy például a jehovisták, akik pedig nyíl(Folytatás a 2. oldalon) A begy ék-dóm bök ölében — Salgótarján —kép: kulcsár józsef—
